Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

Helyük van a vezetésben — Tulajdonképpen elégedett vagyok. Mert amit egy évvel ezelőtt csináltam — a vízügy­nél dolgoztam — az egyáltalán nem függött össze tanult szak­mámmal. Kertészeti technikus vagyok. Beosztásom most — ha közvetve is — kapcsolódik szakmámhoz, mert egy üzem­gazdásznak ismernie kell bizo­nyos mértékig az agrotechni­kát, a területet és általában a mezőgazdasági munkát. A szak­mát ott folytatni viszont, ahol öt évvel ezelőtt abbahagytam, már nem lesz könnyű. Kiestem abból a kevés gyakorlatból is, amit egy évi gyakornoki mun­kám alatt szereztem. Őszintén szólva nem is lenne kedvem hozzá, meg aztán Itt nincs is szükség kertészeti technikusra. Azon a 12 holdon, —, amit a tsz kertészetének nevezünk —, egy jó szakmun­kás is elboldogul. Bélmegyeren egyébként sem érdemes ker­tészkedni, a kemény, kötött ta­lajon nemigen terem meg a kényes zöldségféle. Amellett munkaigényes, viszont kevés a kézierő. Szóval, jól megvagyok én itt. Mégis csak it inon és nem az ország távoli vidékén élek. Hogy mi a feladata egy üzem­gazdásznak? Furcsa, még a tsz- ek vezetői közül sem tudják so­ká". Ez most derült ki, amikor tanfolyamra jelentkeztem. Tár­saim közül mindegyiknek más­más a feladata. Nincs ez még kialakulva. Most tanuljuk az önköltségszámítást, a költség- elemzést és így tovább. Beosz­tásomnál fogva az én felada­tom többek között a statisztikai adatszolgáltatás, a normál­hold, a tehergépkocsi és lófogat napok kiszámítása és sok min­den ehhez hasonló. Igaz, más tsz-ekben ezt külön adminiszt­rátor csinálja. Tudomásom szerint — folytat­ja Fábi Júlia üzemgazdász — akik velem együtt végeztek, azoknak csak fele maradt a szakmában. Egy lány férjhez megy, aztán jön a gyerek, a kö­töttség. Jantyik Jánosné, a mezőme­gyeri Béke Tsz-ben hasonló be­osztásban dolgozik. A mezőgaz­dasági technikumot 1962-ben végezte Hódmezővásárhelyen. — Először bérszámfejtőnek tettek, nem nagyon tetszett, de vállaltam. Csak három éve va­gyok üzemgazdász. Ez viszont közelebb áll a szakmámhoz és szeretem is a munkámat. Nem olyan „száraz”, mint amilyen­nek első hallásra tűnik. Jól ér­zem magam a szövetkezetben, egyébként is mezőmegyeri va­gyok, ez a szülőhelyem. A ke­resetem 1950 forint havonta, plusz a háztáji, s a megbecsü­lést is érzem. Van egy kisfiam, akit a vi­lág minden kincséért sem hagy­nák el tovább, mint amennyi a nyolc órai munkaidő miatt szükséges. Ebben a beosztás­ban viszont tudom, hogy ha reg­gel bejövök időben, mikor me­hetek haza a kisfiámhoz. Lám a kötöttség. , ház. modem konyhájában ké­szül a leves, a sertéspörkölt, jönnek az éhesek: a férj, s a gyerekek. Megteheti, hogy ilyenkor is a háztartással törődjön, nem „kötött” a munkaideje. S ez vo­natkozik arra is, amikor késő estig kint van a határban, vagy éppen valamelyik gyűlésen, hi­szen funkciói is vannak. No, meg három gyermeke. .. Az utóbbi a lényeg, mert a három gyerek mellett bizony nem könnyű tanulni, brigád- vezetőnek tenni. Mégis vállalta. Miért? — Szeretem a kinti életet, mindig ott dolgoztam, s tanulni is csak azért mentem, hogy többet tudjak, megismerjem az új módszereket, az agrotechni­kát Tíz éve vagyak tagja a szövetkezetnek, s amikor a fér­jem is belépett, együtt jelent­keztünk a mezőgazdasági tech­nikumba. ö most üzemegység­vezető. A családban egyébként min­denki eljegyezte magát a me­zőgazdasági szakmával. Sán- dór, a legidősebb fiú, a felső­fokú mezőgazdasági technikum elvégzése után, most gyakornok a tsz-ben. Imre, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen tanul. Etelka az Orosházi Mezőgazda- sági Technikum másodéves hall­gatója. Gál Sándomé kertészeti brl- gádveztó volt, de mivel a ker­tészetet a tsz megszüntette, ő mégsem ült az íróasztalhoz, hanem jelentkezett tanfolyam­ra, s így lett növényvédelmi ag- ronómus. íme: ki hogyan hasznosítja legjobban a köz javára tudását, az emberek egyéniségén is mú­lik. Kasnyik Judit Szumrák Vera és Dózsa Imre balettművészek a békéscsabai balett-klubban Október 18-án tartja évnyitó] klubnapját a békéscsabai ba­lettkedvelők klubja a Megyei Művelődési Házban. Erre az al­kalomra hívták meg Szumrák Vera és Dózsa Imre művész­házaspárt, akik pályájukról szá­molnak be, s a klubtagok kér­déseire válaszolnak. A klubnap patronálására a budapesti test­vérklubot kérték fel, így a programot a budapesti balett- barátok klubja titkára vezeti be, aki egyben beszámol a fő­városi tapasztalatokról is. Va­sárnap vetítik először Békés­csabán a Maya Pliszeckája mű­vészeiéről szóló szovjet filmet is. A békéscsabai klub ez é'' ja­nuárjában alakult meg s foko­zatosan gazdagodó programmal működik. A táncművészethez kapcsolódó előadáson és film­vetítéseken kívül Kun Zsuzsa, Kaszás Ildikó és Sipeki Le­vente művészekkel találkoztak a klubtagok, majd közösen utaztak a fővárosba s megte­kintették a Spartacus c. ba­lettet. Előadás után a mű ko­reográfusa, Seregi László hívta meg a lelkes balettrajongókat az opéraklubba beszélgetésre, vitára. A hazánkban működő és a táncművészet kédvelőit tömörí­tő klubok kétségtelenül a ma­gyar balettművészet és az egész magyar tánckultúra fejlődésé­nek, gazdagodásának hatásár« jöttek létre. SZOT-szabáSyzat a csecsemfikeSengye-segélyről A Magyar Közlöny 86. száma ismerteti a csecsemókelengye- segélyről szóló SZOT-szabály- zatot. Mint ismeretes, egy korábbi kormányhatározat 1971. január 1-től megszünteti az ingyenes csecsemőkelengye természetbeni juttatását s ehelyett csecsemő­kelengye vásárlására 400 forint készpénzsegélyt rendszeresít. A mostam SZOT-szabályzat ren- delekezése szerint gyermeken­ként a 400 forintos csecsemő- kelengye-segély annak a szülő­nek jár, aki a betegségi bizto­sítás keretében orvosi gyógyke­zelésre jogosult és terhességé­nek ideje alatt háromszor, ko­raszülés esetén pedig legalább egyszer terhességi orvosi vizs­gálaton részt vett. A csecsemő- kelengyc-segélyt a társadalom- biztosítási igazgatóság (kiren­deltség, kifizetőhely) folyósítja. Különös méltánylást érdemlő esetekben, például akinél ezt a szociális helyzet, vagy a sok gyermek indokolja, olyan szü­lő nő is kaphat csecsemők'len- gye-segélyt. aki betegségi biz-1 tosítási szolgáltatásokra egyéb­ként nem jogosult. Ilyen esetek- i ben a lakóhely szerint illetékes | városi (kerületi, községi) tanács I végrehajtó bizottságának javas­latára a társadalombiztosítási bizottság adhat engedélyt a csecsemőkelengye-segélyre. Az ilyen segélyt egyébként a szü­lés után folyósítják. Aki anya­sági segélyre jogosult, annak a kétféle segélyt együtt kell ki­fizetni. Gobelinkiállitás nyílik Békésen A békési múzeum sorra ren­dezi a békési születésű képző­művészek kiállításait. A Múze­umi Hónap alkalmával október hó 18-án nyíló kiállítás E. Tassy Klára gobelinjeit mutatja be, akinek művészi alkotásait és elkészített terveit az elmúlt évék budapesti és néhány vi­déki bemutatóján kívül Kijev, Koppenhága, Moszkva és Ve­lence közönsége is látta. A három hétig tartó kiállításit Hajnóczi Vilmos, a békési me­zőgazdasági szakiskola igazga­tója nyitja meg, a szakmai ér­tékelést ped:g Bence Gyula mű­történész, a Képzőművészeti Fő­iskola igazgatóhelyettese tartja. Petrovácz Isi van Szombatra péntek Regény 25. Gál Sándomét éppen ébéd- íőzés közben találom. Köröstar- esán, a Petőfi Termelőszövetke­zet növényvédelmi agronómusa. Szép — még vakolatlan —, új Vízvezetékszerelési, fürdőberendezési, Pamuttextllművek valamint Békéscsabai Gyára központifűtés-szerelési munkát közületek és gyakorlott magánosok részére rövid határidővel vállal a titkárnőt BÉKÉSI keres felvételre. építőipari ktsz. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a gyár Békés, Szarvasi út 42 személyzeti vezetőjénél. Telefon: 52. x X — Nem régen, — lódítottam. Az Igazság az, hogy jó hónapja láttam utoljára anyát és a test­véreimet. Még Börcsök itt volt, amikor utoljára szabadságot kaptam. — És mért nem mégy haza? — firtatta tovább Török. — Dini péké nem enged. — Én bizony nem kérdezném meg! — jelentette ki határozot­tan, — Észre se venné — fűzte tovább gondolatait. — Este le- lécelnék, s reggel vígan meg­járnám. — Ha legközelebb... Ha gon­dolod... — hadartam, s nem mertem a szemébe nézni, — szólj nekem is. Jó? — Szívesen! Hogy ez eddig nekem nem jutott eszembe! — gondoltam többször is a nap folyamán be_ szélgetésünkre. — Mi jogon tilt­ja meg akár Dini péká, akár Széles, hogy hazalátogassunk? Túlzásba viszik az óvatoskodást. Lám, Török hetekig otthon üdült, és a kutya se törődött ve­le. Volt orvosi igazolása, de or­vosi igazo'ást bárki szerezhet ilyen világban. Töröknek fegyvere is volt. Ha éppen bajba kerül, megvódhet- te volna magát Mi meg itt kushadtunk tétle­nül, fegyver nélkül, ennivaló nélkül, téli tüzelő nélkül. Mert amennyi fát hármán délelőtt hazacipelünk az erdőből, egy hétre ha elég lesz. Széles kévényi rőzsét kötött mindhármunk vállára. Indulás­kor még alig éreztük a súlyát, de lassacskán egyre nehezebb lett, feleútban már mintha sós­zsákot cipelnénk. Lajossal kér­tük Szélest, engedje meg, hogy a földön húzzuk magunk után a rőzsét, de Jóska azt mondta, nem lehet. Nyomot hagyunk. Megéheztünk, mire hazaér­tünk. A Török-hozta cipó mara­dékát együltőhelyünkben befal- tuk. — Látom, kajások vagytok, — jegyezte meg ebéd után csí­pős hangon Török. I — Sokat éheztetek? — Hát... 1— Azt hallottam, te fogtál egy vödömyi halat. — Fél vödörrel volt Vagy még annyi sem, — pirultam el. — Kitől hallottad? — Radnai mondta. — Egyszer elmentünk hor­gászni. — Máskor mért nem mente­tek? — Dini péká nem szereti, ha elkódorgunk. — Mi köze ehhez Soltésznek? — háborgott Török. — Enni csak kell. Vagy éhen akartok dögleni? — Azt nem — Figyelj rám — fogta sutto- góra a hangját. — Ma este, ket­ten, újfaita halfogást próbálunk üti. Érted? S egy vödörnél nem adjuk alább. De csuti, jó? — Jó. — Akkor szerezz darát! Nem kérdeztem, mire kell a dara, ha Török mondja, bizto­san nélkülözhetetlen a halfogás, hoz. Rövid töprengés után át­mentem a szomszéd tanyába, megnézni a malacimat, s csak úgy mellékesen befordultam a darásházba is. Jól számítottam. Tele mosó­fazék darát találtam, zsákkal letakarva. Megtöltöttem a zse­bem. Otthon beáztattuk, s délután lementünk a kanálisra. S ahol a sekélyvízű holtág a kanálisba torkoll, a vízbe öntöttük. Negyedóra múlva alig észre­vehetően megmozdult a víz. Fél óra elteltével szinte forrt, ka­vargóit. — A keszegek már itt van­nak, — dörzsölte esszé elégedett ten a tenyerét Török. — Ahol a kicsi, oda jön majd a nagy is. Fogalmam sem volt róla, mit tervez. Nem is nagyon érdekelt. Ha Török úgy gondolja... Nem mondta, hosy gondolja. S én nem kérdezősködtem Visszamentünk a tanyába. A szürkület beállta előtt Tö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom