Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-14 / 241. szám
Miért gyorsult fel a pártmunka? Kongresszusra készülve: Erősödő egység A vezetőségválasztó taggyűlés tapasztalatai az Endrődi Cipész Ktsz-ben I két műszakban termelő! Endrődi Cipó3z Ktsz párttagjai úgy határoztak, hogy vasárnap tartják meg vezetőségválasztó taggyűlésüket. Ez az állásfoglalás valamelyest tükrözi azt az; áldozatkészséget is, melyet a j szövetkezet kommunistái vállal- j tak, amikor tagjai lettek a mun- j káiosztály élcsapatának. A vasárnapi összejövetellel ugyanis elkerülték, hogy a 960 dolgozót foglalkoztató szövetkezet 147 párttagja hétköznap hiányozzék a termelésből. Ez — tekintve, hogy a termelői létszám csaknem 15 százalékáról van szó, — egymagában is jelentős. Ha azonban hozzávesszük, hogy a 960 dolgozó 45 százaléka Gyoméról, Dévaványáról, Körösladányból és Mezőberényből jár Endrédre — köztük természetesen a párttagok is —, akkor méginkább kalapot kell emelni a fenti dön. tés előtt. A taggyűlés nemcsak az ünneplő ruhák s a dekoráció révén külsőségeiben volt ünnepélyes, hanem elsősorban a tartalma miatt. Az utolsó választás óta nagy változások mentek végbe a szövetkezetben. A párttagok ar. > ról adták egymásnak számot, hogy miként segítették elő ezeket a változásokat, mit csináltak jól és mit kell még jobban tenni a jövőben a megválasztandó vezetőség irányításával. A párt- szervezet tevékenysége világosabbá válik, na először a bekövetkezett változásokat szemléltetjük. Hz elmúlt négy év alatt négyszeresére nőtt a szövetkezet vagyona. Üj impozáns üzemrészt építettek fel szociális létesítményekkel együtt, s a régi létszám háromszorosára növekedett. Az úi műszaki felszereltséghez kellett bővíteni a termelői létszámot, áttérni kó-fm "szakos termelésre s a korábbi Rí>n— R50 páros nani termelést duplájára emelni. Méghozzá olyan körülmények között, hogy a gazdasági mechanizmus reformja révén megszűnt az árdotáció, a helyiipart árkiegészítés és ha a szövetkezet versenyképes akart Dini péká nehezen ocsúdott. Széles annál gyorsabban. Rohant át a szomszédba. Tekintete ijedt volt, arca viaszsárga. Megértette, hogy azok, odaát veszélyben vannak. De hogy ennyire a lelkére vegye a sorsukat! Vagy... Furcsa sejtés moccant meg bennem. Lehet, hogy a szomszédban rejtőző egyik idegen Széles apja? Bakos bácsi Szélest kereste, mindjárt ideérkezése első napján. Tudta a nevét. Amikor a németek errefelé hajkurászták a partizánokat. Széles az Iskolából meg akart szökni, hírt hozni a tanyára. Azóta is, ha csak teheti, a szomszédék táján ténfereg. Széles apjához hívták az orvost? Ez nem valószínű, hiszen Dini péká akkor azt mondta Soltész doktor úrnak: azt sem tudod, kit mentettél meg. Ha nem Jóska apját, valaki más idegent. De attól még ő is a tanyában tartózkodhat! Így már érthető minden. Dini péká viselkedése is. A társa apjáért az ember bármilyen veszélyt vállal. Vajon, ha én megtudnám, hogy apa élete veszélyben forog? Mennék-e, rohannék-e, kockáztatnék-e én is? Biztosan! De apának jó helye van, Apa kórházi beszerző. Valahol Várad közelében egy katonai kórházban. A pontos címét nem tudjuk, mert nem írhatja meg. A levelet Váradra címezzük, s alája írjuk a postafiókszámot. maradni, ezt az árak tartása mellett csak a választékbővítéssel, a minőség javításával érhette el. Mindez próbára tette a gazdasági vezetők felkészültégét és nagy feladat elé állította a párttagokat. Több száz új dolgozó — több-! ségukben nők, akik előtte csu-j pán a háztartásban dogoztak —, életébeit először találkozott az üzemi renddel, fegyelemmel, az ipari munkásság szervezettségével. Sok türelemre, segítőkészségre volt szükség, hogy megértessék velük: az üzemben hat órakor van hat óra, és nem tarthat három perccel tovább az uzsonnaidő. Ezen túl a szakmára is meg kellett ókét tanítani. A szövetkezet nagyarányú fejlődése az utánpótlásról való gondoskodást előtérbe állította. Háromszáz (!) ipari tanulót vettek fel, s a hagyományos képzésen kívül szakközépiskolájuk van, melyből ebben az oktatási évben először kapnak majd érettségizett szakmunkásokat. Csak a legjelentősebb ada. | tokát ismertettük, de úgy véljük, ez is elegendő ahhoz, hogy érzékeltesse, mi mindenben kellett besegíteni a párttagoknak a káderpolitika jó alkalmazásától a mupjcapadoik melletti agitációig. Hu képet adott arról a vezetőségválasztó taggyűlés., hogy a pártszervezet miért tudta megoldani a sűrűsödő tennivalókat. Először azért, mert a gazdaságvezetéssel szorosan együttműködött, anélkül, hogy vele összefonódott volna. Másodszor azért, mert a pátszervezet — és vezetősége is! — nem valamiféle elefántcsont-toronyba bezárkózva tevékenykedett, hanem ott, ahol az élet zajlik, a munkapadok mellett, állandóan a dolgozók között. Harmadszor pedig azért, mert a munkapadoknál elhangzó szavak — bírálatok, javaslatok, észrevételek — minden esetben gondosan jegyzetfüzetbe kerültek és újra elhangzottak a feljegyzők szájéból a gazdasági vezetők előtt. S hogy a jó javaslatok meg is valósultak, arra biztosíték Polányi Imre műszaki vezető, akj egyA kórházat nem bombázzák a j repülők... s Mire mindezt végiggondoltam, ; Széles elfoglalta helyét a Lánya- • udvaron a kút betongyűrűje : mögött. Dénes épp akkor ért ; hátul a magtárhoz. Ml az út ; másik oldalán a lucskos lucer- j nán, harmatos kukoricán át ! csörtettünk előre. Elértük a tarlót. A szélében megálltunk. Az erdő felől könnyű szól fújt, s a tarlóról fellibbentette a foszladozó ködtakarót. Nem láttunk senkit. Tehát ha valaki vagy valakik tényleg átfutottak az úton, csak a kukoricásban bújhatnak. S a kukoricást gyerekjáték átfésülni. Négy öl széles csupán. Ritka, csenevész. Végük van. Vagy sikerült visszajutniuk a tanyába? Meghallották a ko- lompszót, s elrejtőztek? Váratlanul, a tanya felől vidám rigófütty kélt szárnyra az ijedt csendben. Rágó, itt? Csak Széles fütyülhet. Ö tud- \ ja ilyen megszólalásig hűen utá- | nozni az állatok hangját. Nincs hát semmi baj, köny- [ nyebbültem 'még. S a rigó, ott a tanyaudvaron j csak fújta, fújta a maga öröm- j teli reggeli énekét. ben a pártvezetőségen belül a termelésfelelős tisztjét tölti be. Ennek a munkastílusnak a tengelyében az a 21 nagy un aktív pártcsoport áll, melynek tagjai gyűjtik és továbbítják a szövetkezet minden részéből kapott jelzéseket ás viszik az instrukciókat, a megoldási módszere, két a munkapadokhoz a felülről kapott tájékoztatás alapján. A pártcsoport tagjai azok — derült ki a taggyűlésen, — akik mint valami elektromos hálózat tartják a kapcsolatot a dolgozók és vezetők között, akiknek révén megoldódnak a szövetkezet kis én nagy gondjai, akiknek tevékenységétől gyorsult fel a pártmunka. fl taggyűlés sok-sok mondanivalójából, úgy véljük, az volt a lényeg, amelynek kapcsán a beszámoló tájékoztatást tudott adni a pártmunka hatékonyságáról. Arról, hogy miért sikerült előrehozni az üzemi nagy beruházást, amire, megértve a közös érdekeket, költőnként 1972-ig, múlt évi nyereségüket hagyták bent a dolgozók (a párttitkár és felesége 10 ezer, az elnök és felesége 18 ezer, s mindenki együttvéve, egymillió forintot). A pártmunka hatékonysága volt egyik okozója, annak, hogy a szövetkezet megduplázódott termeléséből (mely 1969-ben 354 százalékkal nőtt s amelyen belül 80,3 százalék az export) származó részesedés, ma már kétezer forint fölé emelte az átlagbért, s a Minisztertanács ezt a jó munkát a Vörös Vándorzászló nekik ítélésével ismerte el. A pártmunka vonzó ereje az alapja annak is, hogy míg három évvel ezelőtt 69 párttag volt a ktsz-ben, ma 147 van. (Ide kívánkozik: a IX. kongresszus óta Endrőd községben 109 párttagot vettek fel, ebből 65 (!) a ktsz- ben kérte a felvételét. Mindent egybevetve: a követelmények teljesítésének lázában gyorsult fel a pártmunka az Endrődi Cipész Szövetkezetben, ahol a kommunisták megtalálják azokat a csomópontokat, melyek a termelésben feszültséget, akadályokat okoznak és türelemmel, tehetséggel fel is oldják ezeket a feszültségeket. Talán az is hozzájárul ehhez, hogy mint a taggyűlésen elhangzott: a pártszervezet tagjainak 67 százaléka 30 éven aluli, a KISZ létszáma kát év alatt 118-ról 285-re emelkedett s a duzzadó energiák jól hasznosulnak a párt- és KISZ- megbízatások végrehajtásában. Nyílt, őszinte légkör jel-, lemezte a taggyűlés hozzászólásait is, melyek jelezték, hogy az elismerésre méltó eredmények ellenére is van még tennivaló a pártmunkában. A nők részvétele a vezetésben — a pártvezetőség, ben tó — a szövetkezetben betöltött szerepükhöz képest, aránytalanul kevés. A káderpolitikának ezen változtatni kell. Szóvá tették továbbá: az idősebb párttagokról sem szabad megfeledkezni. Az olyanokról, akik a munkában rokkantak meg, de akik még vállalnának társadalmi munkát, ha foglalkoznának velük. Sok szó hangzott el a tag- díjfizetés reálisabb megállapítására ii3. A szövetkezet kommunistái a vita után egyhangúan fogadták el a pártvezetőség beszámolóját, foglaltak állást a X. kongresz- szus irányelvei, s a Szervezeti Szabályzat módosítása mellett a megbízták újonnan választott vezetőségüket, hogy hasonló, de ha lehet, még jobb eredménnyel, mint korábban irányítsa a jövőben is a pártmunkát. V. D. — Csatárláncba fejlődni' — í. adta ki Bölcsök a parancsot. I Radnai behúzódott melléje, Be- [ leznai a balszórnyon maradt, én j átkúsztam a jobbszörnyra, — Előre! Bírt! mm. WPUJSACm 5 (Folytatjuk), 1970. OKTÓBER 11. A X. pártikongresszus irányelvei hiteles világképet tárnak a nyilvánosság elé. Abból indulnak ki, hogy éles harc folyik a haladás és a reakció, a szocializmus ás az imperializmus erői között. „Ez a küzdelem — olvashatjuk a dokumentumban — az egész világon, a társadalom életének valameny- nyi fő területen — a gazdaságban, a politikában, az ideológiai és a kulturális életben, — egyaránt folyik". E harc állásának megítéléséhez a szembenálló felek helyze. tének, erejének, tevékenységének áttekintése szükséges. Az irányelvek megállapítják, hogy a barikádnak la szocializmus és a béke felé aiő oldalán a fő erő a szocialista világrendszer, amelynek tagjai — a Szovjetunió, á szocialista országok ^ — szakaáatlanul növelilr gazdasági, társadalmi, politikai és katonai erejüket. Legfontosabb szövetségesük a nemzetközi munkásosztály, amely „mind kiterjedtebb és céltudatosabb harcot folytat a monopóliumokkal szemben”. A barikád ezen oldalának szerves része a nemzeti felszabadító mozgalom, amely a gyarmatosítás minden formájának felszámolásáért lép fel. S kik állnak a másik oldalon? Az irányelvek kifejezésével élve: „a világimperializmus és fő ereje, az amerikai imperializmus”, amely „fegyverrel, gazdasági és politikai nyomással igyekezik fenntartani reakciós rendszerét ég befolyási övezeteit, s meggátolni a haladást”. A két erő összehasonlításakor az irányelvek nem hallgatják el, hogy az imperializmus elérhet átmeneti sikereket. A kérdés azonban az: vajon meg tudja-e oldani a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait, ki tud-e jutni a politikai válságból? Erre a válasz egyértelmű, — nem. Ha tehát a forradalmi érők. egyes osztagaik nehézségei ellenére is, egyre nagyobb erővel és szélesebb fronton támadnak, az imperializmus pedig sorozatos — helyenként és átmenetileg hatásos — ellentámadási kísérleteivel sem tudja megváltoztatni az erőviszonyokat, akkor a végső következtetés csakis az lehet, amelyet a Központi Bizottság így fogalmazott: „A világ fejlődésének fő irányát... mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg”. Ez a logikája annak a gondolatmenetnek, amely elvezetett a bevezetőben említett teljesen hiteles világképhez. A kongresszusi * irányelvek minden állítása mögött ott van a tények fedezete. M ilyen tények bizonyítják pl. a nemzetközi antiimperia- lista összefogóé erősödését? Kiindulva abból, hogy ennek az öszefogásnak a magva a kommunista és munkáspártok tömörülése, elsősorban a mozgalomban kell körülnéznünk. S akkor kiderül, hogy a testvérpártok tavaly júniusi nemzetközi tanácskozása óta a kommunisták világszerte nagyobb akcióegységben lépnek fel a közös ellenséggel szemben, nrrnt korábban. A szocialista országok pártjai egyebek között az európai biztonságért vívott harcban egyeztették nézeteiket és akcióikat, s ennek eredményeként az európai biztonsági konferencia előkészítése jelentősen előrehaladt. Több fejlett tőkés országban működő párt az indokínai amerikai agresszió elleni tennivalókat beszélte meg a Párizs környéki Ivryben, s elhatározásukat számos nagyszabású tömegmegmozdulás követte. Afrikai és latin-amerikai fiártok szintén lépéseket tettek harcuk jobb koordinálására. Ez egyrészt az egy, ségtörekvések erősödését mutatja, másrészt azt, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom — éppen az egység megerősítésével — az imperializmus elleni közös harcra összpontosíthatja figyelmét. A szocialista világrendszer is összehangoltabban cselekszik a nemzetközi küzdőtéren, mint néhány évvel ezelőtt. A Varsói Szerződés tagállamai rendszeresen egyeztetik politikájukat, s ez tette lehetővé az ún. budapesti felhívás, majd memorandum kiadását, vagyis az európai biztonságért vívott harcban a kezdeményezés megőrzését, ősz- szehangolt erőfeszítések vezettek végső soron a szovjet—nyugatnémet szerződéshez is. Ha a szó. cialista országok nem azonos elvek alapján politizáltak volna az NSZK-val, vagyis megengedték volna, hogy Bonn az ismert „szalámi-taktikával” elválassza egymástól a szocialista szövetségeseket, nem jött volna létre ilyen egyezség, amelynek legfőbb haszonélvezői a békére vágyó emberek. A kapitalizmus fellegváraiban, a fejlett tőkés országokban is több jel mutatja az összefogás erősödését. Az Egyesült Államokban tavaly mintegy 5600 sztrájk zajlott le, közöttük a legfontosabb a General Electric 150 000 munkásának munkabeszüntetése, amely 150 gyárra terjedt ki. A különböző szövetségekhez tartóira szakszervezetek akcióegységének köszönhető, hogy az akció a sztrájkolok győzelmével végződött. Á monopol- ellenes összefogást célozta a Szakszervezeti Akciószövetsóg megalakulása is. De hozhatnánk olasz példákat is: a dolgozók egységének hatalmas ereje nyilvánult meg a monopóliumok bérpolitikája elleni sikeres harcban. Az Indokínai és a közel-keleti agresszióval szemben kiszélesedett a haladó erők közös harca. A kambodzsai Intervenció például világszerte minden eddiginél nagyobb tiltakozást váltott ki. S bár napjainkban súlyos bonyodalmak osztják meg az antümperialista erőket a Közel-Keleten, az agresszorok nem képesek győzedelmeskedni a szabadságukért és jogaikért küzdő arab népeken, amelyek — s itt van ismét az összefogás jelentőssége — a haladó erők nemzetközi támogatását élvezik. Az erőfeszítések egyesítésének hasznos fóruma a béke-világ- mozgalom. Mind több csooorto. sülén, szervezet kíván csatlákozi ni ahhoz a mozgalomhoz, amelyben a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű, pártállású, nemzetiségű embereket egyesít a béke akarata, s ezen az alapon milliók és milliók cselekednek, s mozgósítanak újabb milliókat. 0 három nagy antümoei’ia- lista erő, a szocialinta világrendszer. a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító harc , — valamint a világot átfogó békemozgalom —, ha nem is mindenütt zavartalan és ellentmondások nélküli — ösz- szefoeéoának erősödése meggyőzővé teszi a kongresszusi tézisek megállapítását: „..szélesedett az antümperialista harc bázisa és résztvevőinek köre. Fokozódott az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus elszigetelődése”. Pálos Tamás Szombaton és vasárnap sem szünetelt a közúti szállítás Szombaton és vasárnap a Volán 8. számú Vállalat gépjármű, vei a megyében mintegy 10 ezer tonna árut, főként cukorrépát és építési anyagot fuvaroztak. Ez a mennyiség csaknem háromszorosa az eddiginek. A vállalat a következő szombaton és vasárnap is biztosít gépjárművet a fuvaroztatóknak, ha az igényüket előre bejelentik.
