Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
Ismét fellendülőben a mozgalom! Újítási ankét , a Békéscsabai Kötöttárugyárban flz úiítómozgalom fontossága, jelentősége napjainkban is vitathatatlan. Mégis az a tapasztalat, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos fontos feladatok miatt e mozgalom felkarolása meglehetősen háttérbe szorult és eredményessége általában visszaesett. A Békéscsabai Kötöttárugyár vezetői idejében felismerték e jelenséget, s a hanyatlás ellen- súlyozására évenként újítási negyedévet rendeznek. A közelmúltban újítási ankétot tartottak, amelynek fő témaköre a tavalyi újítási negyedév eredményeinek értékelése volt, egyéves távlatban. Kovács Ferenc fejlesztési technikus, újítási előadó tartott beszámolót, amelyből — egyebek között megtudtuk, hogy a tavalyi újítási negyedévben 20 javaslatot nyújtottak be. amelyek közül öt elutasításra, egy átnaplózásra került, míg hat javaslat még a kísérleti stádiumban van. Áz újítási negyedéveknek az adja meg a különös jelentőségét, hogy az ezen időszakokban benyújtott és elfogadott javaslatok előkalkulált, vagy becsült eredménye alapján az újító — a megillető újítási díjtételen fejül — külön jutalomban részesül. II tavalyi javaslatok közül Gera János tmk-szerelő „Motollaagyak állítási módszerének megváltoztatása” tárgyú újítása bizonyult a legértékesebbnek. finnek előkalkulált éves gazdasági eredménye 75 ezer forint, az újító külön jutalma 3 ezer 770 forint volt. Kaposvári Károly segédműve- vezető második helyre sorolt újításának gazdasági eredménye 61 ezer forint, külön jutalma 3 ezer 57 forint volt. Az eszmei díjas újítók közül Molcsányi Mihály esztergályos volt a legeredményesebb, négy elfogadott javaslattal. Példás igyekezetéért az eszmei díjakon felül két külön jutalomban részesült: egy műszálas sportmelegítőt, és 300 forintos utalványt kapott. Szu- chy László üzemmérnök, főművezető külön jutalma egy általa kiválasztott szivacskabát volt. Nem véletlen hógy az ankétra az idei újítási negyedév befejező akkordjaként került sor. Így tájékozódást nyerhettünk az idei akció eredményességéről is. Érdekes kuriózum, hogy az 1970. évi javaslatok ötven százalékát az újítási negyedév időszakában nyújtották be. Ez ékes igazolás arra, hogy a külön ösztönzés hatékonynak bizonyult, amit tovább finomítanak azzal, hogy a jövőben az újítási negyedév keretében benyújtott és elfogadott javaslatokra külön jutalomként változatlanul az előkalkulált gazdasági eredmény öt százalékát, az eszmei díjasokra pedig — tárgyjutalmak helyett — száztól ezer forintig terjedő készpénzt fizetnek. Határozatot hoztak arra, hogy a még kísérleti stádiumban levő tavalyi javaslatokat a mostani újítási negyedév javaslataival együtt értékelik és jutalmazzák. Külön jegvzökönyben rögzítették a beszámolót követő kötetlen vita során elhangzott észrevételeket, javaslatokat, amelyek közül több komoly figyelmet érdemel. Javasolták például, hogy a közreműködők díjazása ne az újítási díjból, hanem a gazdasági eredmény törzs-összegéből történjék (a jogszabályok erre nézve kötöttséget nem tartalmaznak). Ez további ösztönzést adna újítóknak és közreműködőnek egyaránt. Tovább kell erősíteni a fizikai és műszaki gárda együttműködését. Többször előfordul, hogy egvrégy javaslat kidolgozásához nem akad szerkesztőrajzoló, vagy fordítva: a már megszerkesztett műszaki rajzhoz nem kap az újító fémmegmunkáló kivitelezőt. Javasolták, hogy a szelrkesztő-rajzoló, illetve a kivitelező az eddigi 10 forintnál magasabb óradíjat kapjon, ami szintén a további ösztönzést és az átfutási idő csökkentését célozná. Bizonyos, — az ankét hangulatából, az újítási negyedév eredményeiből erre lehet következtetni —. hogy a kötöttáru- gyári újítómozgalom méltó marad évtizedes tradícióihoz. Ka zár Mátyás Rendhagyó tanácskozás, sok élménnyel Húszéves a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Húsz évvel ezelőtt, 1950. ok-1 tóber 2-án hozták létre a Békés; megyei Építőipari és Tatarozó — a jelenlegi Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot, amelynek a termelési értéke az elmúlt két évtizedben meghaladta a félmilliárd forintot. A vállalat fejlődése 1957-ben kezdett meggyorsulni. A termelését 1960-tól 1970-ig megkétszerezte. Közben a dolgozóik átlagkeresete 34 százalékkal nőtt. A vállalat a negyedik ötéves terv végére ismét megkétszerezi a termelését, amelynek eléréséhez a megyei tanács is támogatást nyújt. Az eredményes munkát elősegíti a törzsgárda, amely a hosszú évek során kovácsoló- j dott össze és sok feladatot ol- ' dott már meg sikeresen. A békéscsabai városi tanács] egészségügyi osztálya mellett i működő állandó bizottság rendhagyó módon tartotta meg legutóbbi összejövetelét. Ehhez hozzájárult a napirend is. A megyeszékhelyen sok idős, magáramaradt ember él. Ellátásuk, a velük való törődés nem könnyű feladat és még nem is megoldott. Ennek egyik alapfeltétele: minél több helyen — a kerületekben — az öregek nap-! közi otthonának létesítése. Csakhogy ehhez anyagi fedezet és megfelelő helyiség kell. Haj nincs honnan előteremteni, hiába minden jó szándék. Viszont van a megyében olyan város is, mint Gyula, ahol rövid két-há- rom év alatt három öregek napközi otthonát létesítettek, a negyedik is épül már Hogyan volt lehetséges ez, milyen módon tudták a feltételeket megteremteni? A békéscsabaiakat leginkább ez érdekelte, amikor elhatározták, hogy napirendre tűzik az öregekről való] gondoskodás témáját, s ezt ösz- szekapcsolják egy tapasztalat- cserével. A városi tanács külön autóbu-| szávai a bizottság tagjai, a ta- j nács, valamint a társadalmi szervek képviselői ellátogattak i Gyulára, ahol megtekintették' ezeket az otthonokat. Kiss János, a gyulai városi tanács szociálpolitikai főelőadója! kalauzolta a vendégeket, s minden otthonban ismertette annak születését, vagyis, hogy milyen Jó eredmények — megérdemelt dijak les. Hanem a kerékpárt otthagyta az épület mögött. Rosszat sejtettem. Ha Széles hirtelen a tanyára akart kijutni, annak oka lehet. Nem a malacok féltése. Akkor már hetek óta nem törődtünk a malacokkal, tudtuk, Bakos bácsi a gondjukat viseli. Széles Bakos bácsit akarta figyelmeztetni. Hanem Szélest Börcsök visz- szarendelte. Majd megyek helyette én! Térültem-fordultam, kényelmesen felsétáltam a lépcsőn, bementem a hálóterembe. S azon- nyomban ugrottam is ki az ablakon. Közvetlenül a kerékpár mellett értem földet A beszélgető kupacból nem láthatott senki. A kerítéshez lopakodtam, átemeltem a kerékpárt, én ie átmásztam, s a lugas árnyékában megcéloztam a sövényen a nyílást. Azon is sikerült átjutnom. A kátyus, göröngyös úton nyöszörgőit, zörgött alattam a rozoga gép. De én csak tapostam a pedált. Gyorsabban! Még gyorsabban! Meg kell előznöm a németeket! A kövesúton nem mehettem, a Fehér-Körösnek indultam s a töltés előtti szekérútan tértem le a kanális felé. Csak a cipőm s az ingem dobtam le, nadrágban gázoltam át a vízen, magammal vonszolva a kerékpárt. A meredek parton nehezen másztam fej, kétszer is visszapottyantam a kanálisba. Végre a túlsó parton voltam. Felegyenesedtem, s mindjárt le is kuporodtam. A dűlöúton, a mi dűlőnkön motorkerékpáros német katonák robogtak. Nyomukban hatalmas porfelhő terpeszkedett. Megvártam, míg az utolsó motoros is eltűnik a kanyarban. A kerékpárt a parton hagytam s a kukoricás védelmében a tanyánkhoz futottam. Felmásztam a magasfigyelőbe. A porfelhő már felszállóban volt. Sem a kövesűt, sem a Körös irányában nem láttam újabb mozgást. Lejöttem s átszaladtam a szomszéd tanyához, Az ólak mögött lopakodtam előre. Amikor a magtárhoz értem, hangokat hallottam. Idegen, ismeretlen hangokat. Nem Bakos bácsi beszélt. Valaki más. Aztán csend lett s én hiába nyújtottam a nyakam, senkit nem láttam. Később bemerészkedtem az udvarba. A tornácon az ajtók sarkúkból kifordítva. Az ablakokról a keresztléc leszaggatva. önkéntelenül is a kamra felé pislogtam, ahol Bakos bácsi lakott. A kamra ajtaja is fel volt feszítve. S akkor valami furcsa dolgot vettem észre. Emlékszem jól, amikor még Gedó úr lakott a tanyában, a tornácnak csak egy feljárója volt. Nyolc betonlépcső, kétoldalt karfával. S most hátul, a kamraajtó közvetlen közelében is vezetett fel egy lépcső. Fából. Pontosan ott. ahol valamikor a pinceajtó tátongott. (Folytatjuk) Egy-egy országos mezőgazda- sági és élelmiszeripari kiállítás nemcsak látnivalóival, bemutatóival hívja fel egy-egy termelőüzemre a figyelmet, hanem az odaítélt díjakkal is. , Így van ez a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságoknál is. 1967- ben e gazdaságok 48 díjat hódítottak el, az idén viszont hatvannégyet. örvendetes, hogy a nagy hírű, nagy hagyománnyal rendelkező állami birtokok mellett, mint a Mezőhegyes! Állami Gazdaság, mások is felzárkóztak a legjobbak közé. Mindenképpen bizonyos, hogy egyetlenegv megyére — sem területi igazgatóságra — nem jutott annyi díj, mint éppen a miénkre. Az utóbbi években tett erőfeszítéseket igazolják ezek az országos elismerések. A Miniszteri Vándordíj és az ezzel járó 250 ezer forint mellett, amit a Mezőhegyes! Állami Gazdaság kapott (mindössze 'kettőt kaptak az állami gazdaságok), nagydíjakból is bő termes volt. Növénytermesztésben, kukoricájáért nagydíjas lett a Felső- nyomási Állami Gazdaság, ugyanakkor teljesítménydíjat is kapott a takarmánynövényeiért. Állattenyésztésben Mezőhegyes három nagydíjat kapott; a mén-nagydíjat, tenyészbika. nagydíjat és teljesítménydíjat. Méltó helyre kerültek a díjak, jól példázzák, hogy fejlődő mezőgazdasági nagyüzemeink élen járnak a termelésben. A Baromfiipari , Országos Vállalat Orosházi Gyára építőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán. JÖ KERESETI LEHETŐSÉG. erőfeszítésekkel sikerült megteremteni. A tapasztalatcsere igen hasznos volt, s a résztvevők megállapíthatták, hogy csakis közös összefogással lehet segíteni az öregeken és csakis így lehet ilyen szép otthonokat kialakítani. Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy úgy a tanács, mint a társadalmi és állami szervek vezetői társadalmi ügynek tekintsék az idős emberekről való gondoskodást. Gyulán elsősorban erről szereztek tapasztalatot a békéscsabaiak. A városi tanács jelentős anyagi fedezetet biztosított. A helységgondokon a párt, az állami és társadalmi szervek segítettek, bútorokat és egyéb berendezést a termelőszövetkezetek, a vállalatok, üzemek adtak. A máriafalvi otthon például egy kihasználatlan kultúrház volt korábban, melyet átalakítottak. A kulturálódási lehetőség viszont ma is megvan a kerület lakói részére. Nappal ugyanis az öregeké az otthon, este mindenkié, aki szívesen ellátogat ide, részt akar venni valamilyen rendezvényen. Van itt ugyanis egy kihelyezett könyvtár, tartanak filmvetítéseket, TIT-elő- adásokat és az MSZMP alapszervezet is itt tartja összejöveteleit. Van rádió, televízió és lemezjátszó. Az épület tehát teljes mértékben ki van használva, amellett, hogy negyven idős embernek nyújt otthont. A kettes számú napköziben teljesen új épületben laknak az idős emberek. Az építéshez a tanács 600 ezer forintot biztosított a városfejlesztési alapból. Az egyes számú otthon a Hazafias Népfront kerületi helyisége volt korábban. De ma sincs inneb- kiszoritva, hiszen esténként szabad az épület. Mindkét helyen negyven-negyvenkét ember tölti napjait vidáman, sok-sok szeretettel körülvéve, gondtalanul. Hogy mennyire kellemesen telnek itt a napok, arról a látogatók személyesen meggyőződhettek. Mindegyik helyen rögtönzött műsorral szórakoztatták a vendégeket az otthonok idős lakói. Ég ez így van nap, mint nap. Egymást is szórakoztatják. Az „egyesben” például gyakran felcsendül Zvara Mihály bácsi citerája, a többiek pedig régi, kedves nótákat énekelnek. A kettes napközi otthonnak saját vegyeskara van, melynek „legfiatalabb” tagja is 80 éves. Harmonikakísérettel felléptek már az otthonok közötti házi Ki mit tud? versenyen is. A harmadik otthon lakói között sokan kedvelik a versmondást, s a tv-nézés, a rádió- hallgatás, olvasás mellett nótáz- nak is. Az állandó bizottság tagjai tehát a tapasztalatokon kívül szép élményekkel tértek haza. A Gyulán látottakat és hallottakat itthon szeretnék hasznosítani, hogy a kerületekben hasonló kooperációval otthont teremthessenek , az öregeknek. Mástól tanulni nem szegyen-, vallják, s ha azt gyümölcsöztetni tudják, akkor kétszeresen hasznos volt e látogatás. Törekvésükben minden segítséget megérdemelnek, nemcsak a tanácstól, hanem az üzemektől, társadalmi szervektől is. Kasnyik Judit 1970. OKTOBER 2. 5
