Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka t (Folytatás az 1 oldalról) tünk elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az Ipari termelés emelkedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 százaléka származott a termelé- ke"';ség növekedéséből. A válla, latok nagy részében korszerűt, len a munkaerőgazdái kodás és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. Sok még a tenni valónik. de meggyőződéssel mondhatjuk; szocialista gazdasági építőmun. kánk a III. ötéves terv időszakár ban sikeres volt. Gazdaságpolitikai céljaink elérésében, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő szerepe van *a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reformnak. Készül a népgazdaság fejlesztésének 1971—1985. évekre szóló hosszútávú terve. Feladatunk, hogy a 15 évre szóló terv munkálatait másfél-két év alatt befejezzük. Tisztelt Országgyűlés! A IV. ötéves tervben ‘új vonások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gazdaság- politikában, egyesek közülük mégis elvi jelentőségűek. Ezek az új vonások megtalálhatók a terv céljaiban, a gazdaságirányítás módszereiben, egyes közgazdasági és gazdaságpolitikai kérdések más hangsúlyában, ahogy mondani szokás: nagy és kis kérdésekben egyaránt. Az alapkérdés az. hogy a szükségleteket kielégítő, hatékony fejlesztést biztosítsunk. De a fejlődés csak akkor hatékony, ha átmenetileg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasználási tervek között. A IV. ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására. Ehhez azonban az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru- és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növekedéssel járó importigények között, s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozzuk. Ez IV. ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenységben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célok súlya nő. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre, a lakossági szolgáltatások támogatására előirányzott állami eszközök nagymértékű növekedését hangsúlyozom. Tisztelt Képviselő Elvtársák! A jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak fel- használását az eddiginél észszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Feladatunk olyan körülmények kialakulásának elősegítése, amelyek között a népgazdasági és vállalati szintű intézkedések folyamatokat egyre tökéletesebben szervezik meg. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növekedését. Ezek: — a termelési szerkezet korszerűsítése, — a gazdasági infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása és — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése. A IV. ötéves tervtan jelentős eszközöket irányzunk elő az energiaszerkezet további korszerűsítésére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra növekedett, 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagymértékben érinti' a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végére a háztartások mintegy 65 százalékát, tudjuk majd gázzal ellátni, Kényelmesebbé, kulturáltabbá válik ezáltal a lakások nagy részének hőellátása. A villamosenergia-terme- lés és a szénhidrogének kitermelése és felhasználása érdekében 47 milliárd forint beruházást irányzuhk elő, ami egy- harmaddal több, mipt ameny- nyit a III. ötéves terv időszakában erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban az energia- hordozók területén már most is nagy jelentőségű együttműködés bővítése érdekében megépül a Barátság Kőolajvezeték második vonala. Továbbfolytatjuk a műanyag- ipari fejlesztést. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bontakozik ki hazánkban, a felhasználók területén viszont a költségeket csökkentő vagy versenyképesebb termelési eljárások műanyagbázisa növekszik. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat, hogy a mezőgazdaságban tovább tudjuk növelni az egységnyi földterületre számított termelőmunka eredményességét. E fejlesztések nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, a műtrágya-termelésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-re 912 ezer tonnára, tehát 80 százalékkal növekszik. Az importot 13 figyelembe véve az 1 hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő ba- uxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, amely az ország belső szükségleteinek kielf 1 ősében és az exportban is nagy szerepet játszhat. Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehetőségeinket. Ezután a nemzetközi kapcsolatokról beszélt, majd a gépiparról ezeket mondta: Gépiparunk egészére nem a nagyarányú mennyiségi fejlődés lesz a jellemző. A legfontosabb előttünk álló feladat, korszerűsíteni a gyártmánystrükturát, a technológiát, növelni a termelés műszaki színvonalát. Ez a terv irányvonala, mert ez a hatékonyság javításának legfontosabb feltétele. nyomán ■— mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelékenysége, — a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el, — a termelési és forgalmi szférába:?, lekötött forr ' . ^főzök növ' se nem haiadja meg a ko- rságilag indokolt mértéket rt a term'lesi kooper- . az értékesítési A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST-országok összefogásával a számítás-technikai eszközök termelésének és fel- használásának területén hajtunk végre. Figyelembe véve a részvevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 5 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata- Lehetővé válik, hogy a jelenlegi 80 számítógéppel szemben 1975-re mintegy 400 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást jelent majd a számítástechnika széles körben történő alkalmazásában a tudományos kutatás és a gazdaságirányítás területén. Az építőipari teljesítőképesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyagipar- ban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb, mint amennyit hasonló célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a könnyűiparban a ruházati termékeik termelőkapacitás bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a papír-cellulózipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmányfelhasználás hatékonysága is növekedjék s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének több milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. Szükségletek változásával összhangban javítjuk a vetés- szerkezetet és a technikai eszközök, valamint az agrotechnika fejlesztésével tovább kívánjuk növelni a terméshozamokat. A kenyérgabona-kérdés megoldása után a figyelem középpontjába a takarmánynövények termesztésének fejlesztése került. Számottevő a fejlő^s az egészségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8 600-zaj nő, a szakorvosi órák száma napi 6900-zal növekszik és 550 új orvosi körzet létesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított részarány az előző öb>es tervidőszakhoz képest 2,4 százalékról 2,8 százalékra emelkedik. A KGST országaival kapcsolatos együttműködésről többek között hangsúlyozta: A KGST országaival folytatott tervkonzultációk során nagyjelentőségű kormányszintű megállapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy nyersanva"ellátásunk több problémáját hosz- szabb távlatokra is megoldjuk. A Szovjetunióval például együttműködünk egyes fontos nyersanyagok kitermelésében, a Bolgár Népköztársasággal megállapodtunk a szódagyári beruházásban való részvételről, a Lengyel Népköztársasággal kénszállításokra vonatkozó megállapodás született. A KGST XXIII. és XXIV. ülésszaka nagyjelentőségű határozatokat hozott a KGST-tagor- szágok közötti gazdasági integráció továbbfejlesztéséről. Pártunk 63 kormányunk többször kinyilatkoztatta, hogy a gazdasági integráció fokozatos kialakítását objektív szükségszerűségnek tekinti és érdekelt megvalósítás átan. Ebtan a munkában továbbra is aktívan részt kívánunk venni. Ezeket a tényezőket figyelembe véve. azt tervezzük, hogy az 1971—75-ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGST- orszá gokkal valamelyest gyorsabb lesz. Tisztelt országgyűlés! Az ötéves terv előirányozza mindazokat a beruházási erőforrásokat, amelyek gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez szükségesek. A tervidőszakban mintegy 480—500 milliárd forint értékben határoztuk meg néngazda.SPr01r'k HpruVxá-rAc* ff0*T'' peseégót. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal, mintegy 30 százalékkal több, mint amennyit a III. ötéves tervidőszakban beru. háztunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy népgazdaságunknak milyen fontos érdeke fűződik ahhoz — és gazdaságfejlesztési céljaink megvalósulása szempontjából is döntő jelentőségű —, hogy a beruházási tevékenység valamennyi fázisában megjavítsuk munkánkat. Különösen három irányban kell fokozni erőfeszítéseinket: — A beruházási .tevékenységben a tervék alakulását a kivitelező képesség növekedésével összhangban kell szabályoznunk, ugyanakkor a kivitelezői kapaci, tás tervezett bővítését maradéktalanul végre kell hajtanunk. — A beruházások előkészítését és a kivitelezés szervezettségét magasabb színvonalra kell emelnünk. — A beruházóéi erőforrások megoszlásában a tervezett arányváltozásokat következetesen kell érvényesítenünk. Annak érdekében, hogy a kívánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányító munkában is intézkedéseket kíván tenni. Az intézkedések alapvonása, hogy a lövőben —- szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költségvetést terven felül terhelik. — következetesebben szerezzünk érvényt a kormányszintű beruházások színvonalas és felelősségteljes előkészítésére vonatkozó előírásainknak. — koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitásúik gyorsabban fejlődjenek. Tisztelt országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat és az indokolás a gazdaságfejlesztés feladatai mellett összefoglalóan tartalmazza az élet- színvonalra vonatkozó előirányzatoka* és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az életszínvonal, az életkörülmények változását természetesen nem lehet csak a tervszámok alapján megítélni,' hiszen számos olyan cél elérésére is törekszünk, amelyek a terv számsoraiból közvetlenül nem olvashatók ki. i A IV. ötéves tervben életszínvonal-politikánk fő törekvése, hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel arányosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább javuljon a szociális, egészségügyi ellátás és tovább javuljanak a feltételek a űzéles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismereteik elsajátítására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növelni. A közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal nő. A nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal emelése érdekében, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakásellátáis javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a III. ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben ösz- szesen mintegy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 000 lakás épül fel. A lakások több mirt 60 százaléka városokban létesül. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelem-politikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termelékenységre. Ezért arra tö_ rekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyom legyen és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 25—27 százalékban, a reálbéreik növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányozza elő. A keresetek tekintetében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőtelesebben és differenciáltabban jusson kifejezésre a szakképzettség, a munka jellege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Ennek a fontos követlemény- nek az érvényesítése mellett életszínvonal-politikánknak vábbra is fontos elve marj eltartottak számától függ^ ládi jövedelemszóródás rrifl lése. Ezért gazdasági leh^* inkkel összhangban az gyermekek, betegek eltartsál az állami hozzájárulás növel vei számolunk. Egyes káté ákban nyugdíjkorrekciót ha végre én tovább növeljük ■/ ládi pótlék összegét. Eme’ bér_ és árpolitika útján — telezve a munka hatékoT nák e’őirányzott javulásé- rantáltan biztosítani ki hogy a reálbérek és reálj mek a tervezett mé emelkedjenek. Gazdaságpolitikánknál vábbra is fontos vonása a teljen foglalkoztatás b sa. Szükséges azonban 1 lyozni, hogy a munkaerő kodásban magasabb szír és a társadalom érdekeiv ban összhangban álló gy tot kell megvalósítani. Azzal számolunk, hogy időszakban folytatódni áttérés a 44 órás műnk? népgazdaság mindazon in, ahol ehhez a feltété teremthetők. Ezt fonto kai és társadalmi kérdi kintjük. Ami a fogyasztói á illeti, alapvető követel az árstabilitás biztosít juk. Ugyanakkor szám zal a gazdasági realitá a fogyasztói árrendszei arányok nem merevíti hosszú időszakra és ai fordítás alakulása, a megítélés, valamint és kínálat egyensúl fokozatosan korszerű Lesznek áruk, amely jektív okok miatt m 'dik, más áruk ára ken. Az árszínvons nyok változása az sértheti a tervben reáljövedelem és r kedését, a gazdasá ság elemzése után kapcsolatos felad; súlyozta: Ez a terv többet mint amennyit a eredmények továt nyelne. Kiemelné hármas követein«' együttes érvénye: sabb feltételét jt zott gazdasági fe valósulásának. 1 termelési ütem, sági hatékonyság ső és nemzeti egyensúly. Tisztelt Képv Gazdasági rán: Tünkben gazda jaink elérését tervszerű pé segítjük elő, & pe van az áll nek. Költségvetés kozó számítás ják, hogy terv hajtható, ha lyamatában gazdaságpolit elé állított le Szeretném évi költségi tárgyalása < hogy költsó növelésénél számba vem vetésének Költségveté egyensúlyt« következő megteremte nak az elé) szükséges a tervidős vényesíten javaslatba követeimé lati jövec hányadán lésével is vetés bev zatok fej a költséf bocsátott csökken! teségtér: kát és érvénye zös fog: sokban. (Fo / !