Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka t (Folytatás az 1 oldalról) tünk elégedettek a munka ter­melékenységének emelkedésé­vel, általában a termelés mű­szaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az Ipari termelés emelkedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 szá­zaléka származott a termelé- ke"';ség növekedéséből. A válla, latok nagy részében korszerűt, len a munkaerőgazdái kodás és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. Sok még a tenni valónik. de meggyőződéssel mondhatjuk; szocialista gazdasági építőmun. kánk a III. ötéves terv időszakár ban sikeres volt. Gazdaságpolitikai céljaink el­érésében, a terv eredményes tel­jesítésében kiemelkedő szerepe van *a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reformnak. Készül a népgazdaság fejlesz­tésének 1971—1985. évekre szóló hosszútávú terve. Feladatunk, hogy a 15 évre szóló terv mun­kálatait másfél-két év alatt be­fejezzük. Tisztelt Országgyűlés! A IV. ötéves tervben ‘új vo­nások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem je­lentenek fordulatot a gazdaság- politikában, egyesek közülük mégis elvi jelentőségűek. Ezek az új vonások megtalálhatók a terv céljaiban, a gazdaságirányítás módszereiben, egyes közgazdasá­gi és gazdaságpolitikai kérdések más hangsúlyában, ahogy mon­dani szokás: nagy és kis kérdé­sekben egyaránt. Az alapkérdés az. hogy a szükségleteket kielégítő, haté­kony fejlesztést biztosítsunk. De a fejlődés csak akkor haté­kony, ha átmenetileg sem kelet­kezik feszültség az erőforrások és a felhasználási tervek között. A IV. ötéves tervben dinami­kus gazdasági növekedésre tö­rekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt helye­zünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, ver­senyképesebb termelési folya­matok biztosítására. Ehhez azonban az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdasá­gunk egyensúlyát, jobb összhan­got teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru- és szolgáltatások kapacitásai kö­zött, továbbá a gazdaságos ex­portképesség és a növekedéssel járó importigények között, s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályoz­zuk. Ez IV. ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. A nemzeti jövedelem elosztá­sánál két fontos tendenciát kí­vánunk támogatni: egyfelől biz­tosítani akarjuk, hogy a fogyasz­tás a nemzeti jövedelem növe­kedésével arányosan emelked­jék, másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenység­ben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célok súlya nő. Itt mindenekelőtt a lakás­építésre, a lakásépítéshez kap­csolódó közműfejlesztésre, a la­kossági szolgáltatások támoga­tására előirányzott állami eszkö­zök nagymértékű növekedését hangsúlyozom. Tisztelt Képviselő Elvtársák! A jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak fel- használását az eddiginél ész­szerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Fel­adatunk olyan körülmények ki­alakulásának elősegítése, ame­lyek között a népgazdasági és vállalati szintű intézkedések folyamatokat egyre tökéleteseb­ben szervezik meg. Figyelmet érdemelnek fejlesz­téspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyő­ződésünk szerint elő fogják se­gíteni gazdaságunk teljesítőké­pességének növekedését. Ezek: — a termelési szerkezet kor­szerűsítése, — a gazdasági infrastruktu­rális bázisának erősítése, a tu­dományos és műszaki fejlesz­tési feladatok támogatása és — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesz­tése. A IV. ötéves tervtan jelen­tős eszközöket irányzunk elő az energiaszerkezet további kor­szerűsítésére. Energiafelhaszná­lásunkban a szénhidrogének ré­szesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra nö­vekedett, 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagymértékben érinti' a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti, hogy a tervidő­szak végére a háztartások mint­egy 65 százalékát, tudjuk majd gázzal ellátni, Kényelmesebbé, kulturáltabbá válik ezáltal a lakások nagy részének hőellá­tása. A villamosenergia-terme- lés és a szénhidrogének kiter­melése és felhasználása érde­kében 47 milliárd forint beru­házást irányzuhk elő, ami egy- harmaddal több, mipt ameny- nyit a III. ötéves terv időszaká­ban erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban az energia- hordozók területén már most is nagy jelentőségű együttműkö­dés bővítése érdekében meg­épül a Barátság Kőolajvezeték második vonala. Továbbfolytatjuk a műanyag- ipari fejlesztést. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bontakozik ki hazánkban, a felhasználók területén viszont a költségeket csökkentő vagy versenyképesebb termelési el­járások műanyagbázisa növek­szik. Erőteljesen fejlesztjük mű­trágyagyártásunkat, hogy a me­zőgazdaságban tovább tudjuk növelni az egységnyi földterü­letre számított termelőmunka eredményességét. E fejlesztések nyomán a ha­zánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, a műtrágya-termelésünk ható­anyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-re 912 ezer tonnára, tehát 80 százalék­kal növekszik. Az importot 13 figyelembe véve az 1 hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő ba- uxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, amely az ország belső szükség­leteinek kielf 1 ősében és az ex­portban is nagy szerepet játsz­hat. Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehe­tőségeinket. Ezután a nemzetközi kapcso­latokról beszélt, majd a gép­iparról ezeket mondta: Gépiparunk egészére nem a nagyarányú mennyiségi fejlődés lesz a jellemző. A legfontosabb előttünk álló feladat, korszerű­síteni a gyártmánystrükturát, a technológiát, növelni a terme­lés műszaki színvonalát. Ez a terv irányvonala, mert ez a hatékonyság javításának leg­fontosabb feltétele. nyomán ■— mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelé­kenysége, — a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el, — a termelési és forgalmi szférába:?, lekötött forr ' . ^fő­zök növ' se nem haiadja meg a ko- rságilag indokolt mértéket rt a term'lesi kooper- . az értékesítési A korszerű gépipari terme­lés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, ame­lyet a KGST-országok összefo­gásával a számítás-technikai eszközök termelésének és fel- használásának területén haj­tunk végre. Figyelembe véve a részvevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 5 milli­árd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata- Lehetővé válik, hogy a jelen­legi 80 számítógéppel szemben 1975-re mintegy 400 elektroni­kus számítógépet üzemeltes­sünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást je­lent majd a számítástechnika széles körben történő alkalma­zásában a tudományos kutatás és a gazdaságirányítás terüle­tén. Az építőipari teljesítőképes­ség növelése érdekében az épí­tőiparban, az építőanyagipar- ban, valamint az építési techni­kát szolgáló egyéb fejlesztések­re 34 milliárd forint áll ren­delkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb, mint amennyit ha­sonló célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelen­tőségű a könnyűiparban a ru­házati termékeik termelőkapa­citás bővítésének és korszerű­sítésének programja, valamint a papír-cellulózipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát ja­vító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fel­lendítése oly módon, hogy a takarmányfelhasználás haté­konysága is növekedjék s a ter­melési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés to­vábbi fejlesztésének több mil­liárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. Szükségletek változásával összhangban javítjuk a vetés- szerkezetet és a technikai esz­közök, valamint az agrotechni­ka fejlesztésével tovább kíván­juk növelni a terméshozamo­kat. A kenyérgabona-kérdés megoldása után a figyelem kö­zéppontjába a takarmánynövé­nyek termesztésének fejleszté­se került. Számottevő a fejlő^s az egészségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8 600-zaj nő, a szakorvo­si órák száma napi 6900-zal nö­vekszik és 550 új orvosi körzet létesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összeg­nek. Ezáltal a nemzeti jövede­lemből a tudományos kutatás­ra és műszaki fejlesztésre for­dított részarány az előző öb>es tervidőszakhoz képest 2,4 szá­zalékról 2,8 százalékra emelke­dik. A KGST országaival kapcso­latos együttműködésről többek között hangsúlyozta: A KGST országaival folytatott tervkonzultációk során nagyje­lentőségű kormányszintű megál­lapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy nyersanva"ellá­tásunk több problémáját hosz- szabb távlatokra is megoldjuk. A Szovjetunióval például együtt­működünk egyes fontos nyers­anyagok kitermelésében, a Bol­gár Népköztársasággal megálla­podtunk a szódagyári beruhá­zásban való részvételről, a Len­gyel Népköztársasággal kénszál­lításokra vonatkozó megállapo­dás született. A KGST XXIII. és XXIV. ülésszaka nagyjelentőségű hatá­rozatokat hozott a KGST-tagor- szágok közötti gazdasági integ­ráció továbbfejlesztéséről. Pár­tunk 63 kormányunk többször kinyilatkoztatta, hogy a gazda­sági integráció fokozatos kiala­kítását objektív szükségszerű­ségnek tekinti és érdekelt meg­valósítás átan. Ebtan a munká­ban továbbra is aktívan részt kívánunk venni. Ezeket a tényezőket figyelem­be véve. azt tervezzük, hogy az 1971—75-ös időszakban külke­reskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGST- orszá gokkal valamelyest gyor­sabb lesz. Tisztelt országgyűlés! Az ötéves terv előirányozza mindazokat a beruházási erőfor­rásokat, amelyek gazdaságpoli­tikai céljaink eléréséhez szüksé­gesek. A tervidőszakban mint­egy 480—500 milliárd forint ér­tékben határoztuk meg néngaz­da.SPr01r'k HpruVxá-rAc* ff0*T'' peseégót. Ez körülbelül 150 mil­liárd forinttal, mintegy 30 szá­zalékkal több, mint amennyit a III. ötéves tervidőszakban beru. háztunk. Nem lehet eléggé hang­súlyozni, hogy népgazdaságunk­nak milyen fontos érdeke fűző­dik ahhoz — és gazdaságfejlesz­tési céljaink megvalósulása szempontjából is döntő jelentő­ségű —, hogy a beruházási tevé­kenység valamennyi fázisában megjavítsuk munkánkat. Külö­nösen három irányban kell fo­kozni erőfeszítéseinket: — A beruházási .tevékenység­ben a tervék alakulását a kivi­telező képesség növekedésével összhangban kell szabályoznunk, ugyanakkor a kivitelezői kapaci­, tás tervezett bővítését maradék­talanul végre kell hajtanunk. — A beruházások előkészíté­sét és a kivitelezés szervezett­ségét magasabb színvonalra kell emelnünk. — A beruházóéi erőforrások megoszlásában a tervezett arányváltozásokat következete­sen kell érvényesítenünk. Annak érdekében, hogy a kí­vánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányító munkában is intézkedé­seket kíván tenni. Az intézkedé­sek alapvonása, hogy a lövőben —- szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költ­ségvetést terven felül terhelik. — következetesebben szerez­zünk érvényt a kormányszintű beruházások színvonalas és fe­lelősségteljes előkészítésére vo­natkozó előírásainknak. — koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitásúik gyorsabban fejlődjenek. Tisztelt országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat és az indokolás a gazdaságfej­lesztés feladatai mellett össze­foglalóan tartalmazza az élet- színvonalra vonatkozó előirány­zatoka* és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az életszínvonal, az életkörül­mények változását természete­sen nem lehet csak a tervszá­mok alapján megítélni,' hiszen számos olyan cél elérésére is törekszünk, amelyek a terv számsoraiból közvetlenül nem olvashatók ki. i A IV. ötéves tervben életszín­vonal-politikánk fő törekvése, hogy a társadalom javára vég­zett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel ará­nyosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább javuljon a szociális, egészségügyi ellátás és tovább javuljanak a feltételek a űzéles tömegek számára a mű­velődéshez szükséges ismereteik elsajátítására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fogyasz­tást szolgáló részét 30 százalék­kal tervezzük növelni. A közvet­len áruellátás fejlődését kifeje­ző kiskereskedelmi forgalom pe­dig 40 százalékkal nő. A nemzeti jövedelemnek na­gyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal emelése érdeké­ben, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakásellátáis javítására és a kapcsolódó kommunális fej­lesztésekre szolgáló állami beru­házásokat kétszeresére növeli a III. ötéves tervidőszakhoz ké­pest. A következő öt évben ösz- szesen mintegy 400 000, ebből ál­lami erőforrásból 180—200 000 lakás épül fel. A lakások több mirt 60 százaléka városokban lé­tesül. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelem-politikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termelékenységre. Ezért arra tö_ rekszünk, hogy a reálbérek nö­vekedése viszonylag gyom le­gyen és a reáljövedelmek növe­kedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljöve­delemnek egy főre jutó növeke­dését a terv 25—27 százalékban, a reálbéreik növekedését egy ke­resőre 16—18 százalékban irá­nyozza elő. A keresetek tekinte­tében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőtelesebben és differenciáltabban jusson ki­fejezésre a szakképzettség, a munka jellege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Ennek a fontos követlemény- nek az érvényesítése mellett életszínvonal-politikánknak vábbra is fontos elve marj eltartottak számától függ^ ládi jövedelemszóródás rrifl lése. Ezért gazdasági leh^* inkkel összhangban az gyermekek, betegek eltartsál az állami hozzájárulás növel vei számolunk. Egyes káté ákban nyugdíjkorrekciót ha végre én tovább növeljük ■/ ládi pótlék összegét. Eme’ bér_ és árpolitika útján — telezve a munka hatékoT nák e’őirányzott javulásé- rantáltan biztosítani ki hogy a reálbérek és reálj mek a tervezett mé emelkedjenek. Gazdaságpolitikánknál vábbra is fontos vonása a teljen foglalkoztatás b sa. Szükséges azonban 1 lyozni, hogy a munkaerő kodásban magasabb szír és a társadalom érdekeiv ban összhangban álló gy tot kell megvalósítani. Azzal számolunk, hogy időszakban folytatódni áttérés a 44 órás műnk? népgazdaság mindazon in, ahol ehhez a feltété teremthetők. Ezt fonto kai és társadalmi kérdi kintjük. Ami a fogyasztói á illeti, alapvető követel az árstabilitás biztosít juk. Ugyanakkor szám zal a gazdasági realitá a fogyasztói árrendszei arányok nem merevíti hosszú időszakra és ai fordítás alakulása, a megítélés, valamint és kínálat egyensúl fokozatosan korszerű Lesznek áruk, amely jektív okok miatt m 'dik, más áruk ára ken. Az árszínvons nyok változása az sértheti a tervben reáljövedelem és r kedését, a gazdasá ság elemzése után kapcsolatos felad; súlyozta: Ez a terv többet mint amennyit a eredmények továt nyelne. Kiemelné hármas követein«' együttes érvénye: sabb feltételét jt zott gazdasági fe valósulásának. 1 termelési ütem, sági hatékonyság ső és nemzeti egyensúly. Tisztelt Képv Gazdasági rán: Tünkben gazda jaink elérését tervszerű pé segítjük elő, & pe van az áll nek. Költségvetés kozó számítás ják, hogy terv hajtható, ha lyamatában gazdaságpolit elé állított le Szeretném évi költségi tárgyalása < hogy költsó növelésénél számba vem vetésének Költségveté egyensúlyt« következő megteremte nak az elé) szükséges a tervidős vényesíten javaslatba követeimé lati jövec hányadán lésével is vetés bev zatok fej a költséf bocsátott csökken! teségtér: kát és érvénye zös fog: sokban. (Fo / !

Next

/
Oldalképek
Tartalom