Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-10 / 212. szám

Most vegye meg jegyéi a SZŰR- mérkőzésre Soha nem volt még Ilyen! érdeklődés a lies. Előre balriokij mérkőzésével kombinált SZÚR fesztiválja iránt, mint napjaink­ban. A jegyek mintegy 70 száza­léka elővételben elkelt, s job­bára már csak állóhelyet lehet kapni az elővételi helyeken. Megnyugtatásul közöljük, hogy az állóhelyeken éppen úgy lehet majd látni és hallani a műsort és az egész rtépi-banzájt, mint az ülőkön. A nagy színpadot ugyanis a pálya közepén állítjuk fel, hogy mindén oldalról belát­ható legyen, a kig színpad pá­dig az állóhelyek alatt emelke­dik. A hangosító berendezés ha­tósugara — honvédségünk jó­voltából — kiterjed az egész stadionra, tehát még a bejára­tok mellett állók is hallhatják majd a műsort. Érdekesnek ígérkezik a Cent- j rum Áruház szüneteket kitöltői divatbemutatója, valamint a kétkörög pincérverseny, mely utóbbira tetemes díjat ‘tűzött ki a vendéglátók vezetősége. A dí­juk átadására egy külön erre a célra készült emelvényen a helyszínen kerül sor. Érdemes meg megemlítem a fesztivál ki­sebb lottó-tárgynyereményeknek is beillő nyereményeit, A leg­szerencsésebb nyertes egy bir­kát vihet haza, vagy akár le- vághajta ott a helyszínen. A Centrum Áruház 250 forintos vásárlási utalvánnyal, a szolgál­tató ktsz három db pedlkürtől- manikürig terjedő szolgáltatási utalvánnyal, a Jókai Színház két személyre szóló színházi bérlet­tel, a Népújság Kiadóhivatala négy darab negyedévre szóló lapelöfizetéssel, a vendéglátó, ipar palackozott borokkal stb. járult hozzá a nyereményekhez. Egy kis statisztika és egy nagy kérés Az elmúlt tanév befejezésének és az idei kezdetének gyulai szá- i mait összegezte kérésünkre Szé- j kely Jánosné, a várost tanács1 müűvelödésügyi oszt. vezetője: j — Az 1970-ben végzett nyol- cadikősok közül mindössze ki- ; lencen nem tanulnak tovább. Az | érettségizett gimnazisták közül a jelentkezők 60 százalékát felvet­ték az egyetemek, főiskolák kü­lönböző tagozataira Az országos átlaghoz képest ez. igen magas szám. A tavalyinál lényegesen több tanuló — köztük sok érett­ségizett — jelentkezett a MüM. 613. sz. Ipari Szakmunkásképző- Intézetébe. Egyre nagyobb a vonzereje ennek az iskolának. De a korábbinál többen kérték felvételüket más középiskolák első osztályaiba is. Komoly eredmény, hogy eb­ben az évben tíz tanító, tanár vásárolhatott pedagógus-köl­Bizony, sokszor későn... Mint annak, a szegény pékfiúnak az esetében, akit egy nagyúr meg­gyilkolásáért halálra Ítéltek, s aztán kiderült, hogy — ártatlan volt. (Azóta, a Tanács rendele­téből az egyik templom Mária- képe előtt minden éjjel lámpá­kat gyújtanak emlékezetére, s a lámpák alatt ott a felírás: „Em­lékezzetek a szegény pékle­gényre...!”) De halála után adott elégtételt a Kegyetlen ta­nács a nagyérdemű, tragikus véget ért agg Foscari dogénak is. (Az ő sírja a Frari templom­ban van, s felette a felirat: „Polgártársak, csodáljátok do- gétokat...”) Velence múltja tele ilyen em­lékekkel. Való „rémmesék”, méreg, gyilok — hivatalos, mél- tóságos köntösben. Megrendülé­sek aztán., meaculpák. Kérditek: rám legjobban ml hatott? Kelet színei, pazar pom­pája, gazdagsága, az arany? A nagyvonalú előkelőség. A hal­hatatlan Hatalom, mindeneset­re — annak árnyéka tán... Ezek a kicsiben Is nagy történetek, mikot az emberek századokon ál megőriztek s minden Útika­lauz tanulságul az idegenek elé tár... Talán a páratlan festmé­nyek, tágas termek félhomályá­ban — csupa sötét tónusú, mar. leans kép! — mögöttük az a so­ha teljességében nem ismert, titokzatos középkori és rene­szánsz világ.. Megállók a Nagytanács-terem sok száz négyzetméternyi tükör­sima márvány padlója közepén, a második emeleten és az jut az eszembe: Ha ennek a palotá­csönnel OTP-örŐklakást. Igaz, a lakások számával együtt növek­szik az igénylők száma. Üj tagozatos osztályunk nyílt a 2. sz. általános Iskolában. He­tedikesek kapnak Itt a szokásos­nál magasabb matematikai is­mereteket. Ugyanebben az Isko­lában négy új tantermet is avat­tunk, és itt van a legnagyobb problémánk: ezekbe a termek­be és az Iskola régebbi helyisé­geibe már bevezették a gázfűtés szerelékeit. elengedhetetlenül szükséges volna: a fűtési idény kezdetére üzemeltetni lehessen mindezt. Ezen az úlon is kérjük a DÉGÁZ illetékeseit: tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy a még hiányzó műveleteket — a hálózatba való bekötőm — mi­nél hamarabb elvégezzék. Csak ez biztosíthatja a gyerekek za­vartalan őszi-téli tanulását. nak az alapjai csak pár centit, : egy arasznyit is süllyednek,; amitől félnek: egy nagy repe- j dós — és éveznkl kincse dőlhet ! romba... Mert Velence süllyed : — az egész világ előtt meghúz- : ták a vészharangot. S nemzet- ; közi bizottság ült össze: mit! csináljanak? Mielőtt a Palota hátsó lejára- ; tán lesétálnék a Sóhajok Hídjá- ; ra, s azon át — a Rio Canonica • o Palazzo felelt — a hírhedt : börtönökbe, még megállít utam. : ban egy kisebb teremben egy | pici festmény. A látogatók egy- ; mást figyelmeztetve lépdelnek j el előtte. Egészen sötét, fekete- : vörös kép, első pillanatban csu- ; pán fekete táblának látom... kö- • zelebbröl a tábla egyszerre ; megelevenedik: csupa finoman kidolgozott, miniatűr figurák, kaotikus, rémlátomásokat keltő jelenetek... Már nem tudom, kinek az ecaetvonásai nyomán: Dante pokla ez?! Méltó hangu­latkép a továbbiakhoz. A börtönök a rió túloldalán, a szemközti épületben vannak. Még lenézek a vízre a Híd ab­lakából, ahol annyi századon át az élettől búcsúzók utoljára ki­néztek — s egyszerre vastag fa­lak között, körkörös járatú fo­lyosón, magányos cellák és tá­gas, tucatnyi ember befogadá­sára alkalmas helyiségek előtt lépdelek... Az őrség helyiségei, lejárólépcsők... nem tudom, van-e nyilvántartás minden gyilkosról és szerencsétlenről, nagy politikai ellenfelek sorá­ról, akiket elnyelt az éjszaka Itt?... „Szigorú, de A gyulai Erkel Ferenc Gim­názium és Szakközépiskola diák­jai mondják ezt dr. Hunya Sán­dorról. Arról a tanárukról, aki — bár az idén nyugdíjba ment — az érettségiig velük lesz, fel- j készíti őket az Izgalommal várt nagy próbára. — A legnagyobb pedagócus- öröm. ha az együtt töltött esz­tendők után a tanítványon Jól vizsgáznak... az iskolában Oj az életben is — kezdi a vallomást életéről Hunya Sándor. A leg­nagyobb élmény pedig: maga a tanítás. Hogy az eml rr szilárd tárgyi tudást és világnézetet próbál adni a gyerekeknek. Nézem, ahogy beszél. Nem le­hetett könnyű élete. Mély rán­cokat vésett arcára az idő. A szerit is fáradt. Fénye évtizedek alatt kophatott meg. miközben a c. jOgáu átlop'v. zott a tanll\ a- nyok szemére. Csak a szájszög- le.i> ben jelenig meg néha egy mosoly. — 1934-b a leltem tanár, de évekig csak óraadói lehetősé­ge :n voltak. Éves szerződések, fizetés nélküli szünidők... Nyu­godt körülmények között cuak a felszabadulás után taníthattam tárgyaimat. 1951-ben a Tanító­képző Intézet igazgatója lettem, itt dolgoztam az intézet megszű­nésé^. Aztán a gimnáziumba kerültem. Mindkét helyen na­gyon sok kedves tanítványom volt. A legidősebbek ma már felnőtt családos emberek. Min­dig öröm, ha rámköszönnek az utcán.. Néhányan pedagógusok lellek. Oijan is ven aki egyetemi évei után tanár- kartásként tért vissza a régi is­kolába. Egy-egy kérdésükkel ilyenkor újra tanítványaimmá válnak. Történelmet és földrajzot ta­nít. Rajongással beszél szaktár­gyairól. Doktori értekezését is történelemből írta: Endrőd múlt­járól. Most, a nyugdíjas-kor vi­szonylagosan több szabad idejé­ben ismét hódolhat szenvedélyé­nek. A Gyula és Békés megye múltjából gyűjtött sok-sok em­lék rendezése, feldolgozása a kö­vetkező esztendők programja. A gimnázium igazgató-helyet­teseként ment nyugdíjba. Ko­rábban már megkapta az Okta­tásügy Kiváló Dolgozója kitün­tetést, most pedig a Munka Ér­demrend bronz fokozatát. Az el­sők között a volt tanítványok gratuláltak neki. — Miindig szerettem tanítani. És úgy, hogy nevelni is próbál­tam közben. Egész embert for­málni. Ez a ml pályánk gyönyö­rűsége... így foglalja össze ta­pasztalatait Hunya Sándor. Jellegzetes, lassú léptekkel megy az Iskola folyosóján. A di­ákok őszinte, csendes tisztelettel köszöntik. A tanítványok és azok is, akik már nem lehettek tanítványai. Igazi tanárt tisztel­nek benne »-0 A kommunisták kongresszusa — a dolgozó nép kongresszusa A párt kongresszusait ha- ** /.ónkban mát régen nem tekintik az emberek a pártta­gok belügyének. A szocializmus építésének programja — nem­zett program, meghatározó je­lentőségű egész népünk életére, az ország fejlődésére. Ez a tény önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy párttagok és pár- tonkívüliek egyaránt megkü­lönböztetett figyelemmel for­duljanak belpolitikai életünk legnagyobb eseményének előké­születei felé. Alti ennél többről van szó. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, amely a munkásosz- i tály pártjaként, a munkásosz- ' tély szocialista céljait valósítja' meg s ézzel Szolgálja az egész j társadalom érdekeit, maga sem tekinti kongresszusát a párt belügyének. Elvi szilárdságból, ; politikai hajlékonyságából és demokratikus módszereiből fa­kadóan igényli az egész dolgo­zó nép véleményét a párt poli­tikájáról, s közreműködését e politika kialakításában, megva­lósításában. Pártunknak ezt a szándékát világosan tükrözik a közelgő kongresszus Irányelvei is. Az irányelvek úgy rajzolják fel társadalmi fejlődésünk főbb Jellemzőit, hogy abból minden­ki számára vtlágos: a szövetsé­gi politika lehetőséggé nyújt minden dolgozó osztálynak és rétegnek, munkásnak, paraszt­nak, értelmiséginek és kispol­gárnak egyaránt, hogy nemzeti egységbe tömörülve fáradozzon népe és önmaga javára. E po­litika egyetlen feltételét jelöli meg az együttes boldogulásnak: vállalni a közös célt, a szoci­alista Magyarország felépítését. A z MSZMP X. kongresszu­sén megtárgyalandó kér- 1 dések jelentős része természe­tesen magára a pártra, a szer- j vezetre, a pártmunkára és az [ ideológiára vonatkozik. Ám e kérdések iránt is teljes figye­lem nyilvánul meg országszer­te. Ezekben a hetekben kom­munisták ezreinek volt közös élménye, hogy a taggyűléseket követő napon pártonkívüli munkatársaik, barátaik mele­gen érdeklődtek: Jól sikerült-e a taggyűlés? És ez nem a szen­zációra éhes emberek kívén- csiskodása volt, hanem olyan őszinte érdeklődés, amelyet ma már természetesnek, érthetőnek tartunk. Természetesnek és érthetőnek, mert ma már a köz­vélemény úgy tartja, ha a pár­ton belül Jól mennek a dol­gok, az az egész országnak Jó, ha viszont a párton belül baj van, az az egész országnak nagy baj. S a kommunisták számára is termó.zetes ma már ez az érdeklődés. Nincs tit­kolódzás, s a nyilvánvaló párt- belügyek kivételével, minden kérdésről őszintén beszélnek, beszélgetnek (ez utóbbi jelenti a párbeszédet!) dolgozó társa­ikkal, barátaikkal, ismerőseik­kel. A párt következetes poli­Termelei borkiméréshez, tárolóhellyel rendelkező bizományost keresünk Jelentkezni lehet' Uevólclm: BOKROSI KOSSUTH TERMELŐ- SZÖVETKEZET Telefon: 6 (Csongrád megye) Ilkája, bizalomra épülő demok­ratikus gyakorlata a párttugság százezreit tette alkalmasé kom­munista hivatása gyakorlására. Népi, nemzeti méretű eszme­csere folyik minden lényeges kérdésről napjainkban épp a párt kongresszusi irányelvei alapján. S ennek az egyre in­kább kibontakozó véleménycse­rének tartalma és hangja egy­aránt bizonyítja, hogy az osz­tályharcban megédződött párt bírja népünk bizalmát. Közvé­leményünk megnyugvással ver szí tudomásul, hogy a Párt po­litikája nem változik, s a kong­resszus várhatóan ennek az egész népünk által helyeselt, a nemzeti egységen alapuló poli­tikának a megvalósulásához egyengeti a további utat. M i ennek a nemzeti egység­nek a lényege? A párt minden pártonjtfvülit megbe­csül, aki a maga helyén dere­kasan dolgozik, mert ez a haza íjavát, a szocializmus céljait , szolgálja. A pártonkivüliek azt is látják: a magunk által ala­kított, körülményeinket figye­lembe vevő, állandóan fejlődő társadalmi viszonyok között dol­gozunk, s ennek következtében az elmélet, a szocialista de­mokrácia kibontakozlutasa mil­liók számára teszi lehetővé a közállapotok aktív befolyásolá­sát, a dolgainkról történő sza­bad vitát. Mindezt a párt vívta ki. A most folyó eszmecsere gon­dolatokat érlel es gondolatokat segít megérteni. Sokap vagyunk még elégedetlenek a minden­napi életben Jelentkező egy sor visszásság tníatt. De megértjük, hogy átmeneti társadalomban élünk, és hogy ez az átmenet nem olyan gyors, mint ahogyan szeretnénk. Termelőerőink adott állapota a fejlődésnek* ezt, vagy nem sokkal gyorsabb ütemét teszi lehetővé. Érzékeljük az el­lentmondásokat: azokat is. ame­lyek törvényszerűek, azokat is, amelyeknek gyorsabb-laSsúbb feloldása rajtunk múlik. Elítél­jük a gyakran lábrakapó egész­ségtelen és erkölcstelen anya­giasságot, de elgondolkodva ön­magunkban is tettenérjük a fejlődést ugyancsak gátló egyenlősdire való törekvést. Felemlegetjük, hogy a „fent ho­zott” jó határozatok hogyan torzulnak el „idelent”, de kri­tikusan nézzük a határozatokat is, hogy csakugyan jók-e. S egyre gyakrabban keressük sa­ját felelősségünket a torzulá­sokban, vagy megalkuvásunk­ban, mely teret nyithat a tor­zióknak. A jóra, a szó legátfogóbb él­teimében jóra mozgósító Irány­elvek talajából buzognak fel a gondolatok. S a gondolatokat érlelő eszmecserék forrásából buzog fel egyre bővebben a tettekre serkentő szándék. A Magyar Szocialista Mun­káspárt készül a kong­resszusára. Meggyőződésünk, hogy az irányelvek keltette ér­deklődés és figyelem jó alapot ad a X. pártkongresszusnak ah­hoz, hogy a szocializmus továb­bi éoítése érdekében végzett munkát számba véve, a felada­tokat megjelölve, megfeleljen a magyar társadalom várakozá­sának Juhász Róbert BÉKÉS HfCriLS^ Jj 1970. SZUribMUER 10. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom