Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
A nagyközségek rangja Ida: Dr. Varga Jüzst!, a A tanácsrendszer továbbfej“ lesztésének egyik legfontosabb mozzanata a lakossággal közvetlen kapcsolatban levő községi tanácsok funkcióinak, feladatainak; hatáskörének, szervezetének és felelősségük mértékének meghatározása. Ez a kiemelt figyelem természetes, hiszen — hogy csupán egy adatot említsünk — a lakosság közel 60 százaléka jelenleg is a községekben él. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a gazdaságirányi tás új rendszerének bevezetése eredményeként a községekben az elmúlt években jelentős gazdasági, társadalmi fejlődés következett be és várható, hogy ez mind erőteljesebben folytatódik. A községek jelentősen fejlesztik intézményeiket, kommunális szolgáltatásaikat, bővül gazdasági hatáskörük, javul az emberekről való gondoskodás, az ügyintézési munka. A községek fejlődését jelentős mértékben elősegíti a legkedvezőbb méretű és felépítésű köz- ségi szervezet kialakítása, amely egyben a településfejlesztési irányelvek következetes és rugalmas érvényesítésének is élső- :endC feltétele. A községi tanácsi szervezet hatékonyabb működését négy igazgatási forma segíti, éspedig: közös tanácsok szervezése, az arra alkalmas kisebb községek egyesítése, egyes községek város alá rendelése és a nagyközségek létrehozása. (A mellékelt térkép a megyében alakított nagyközségeket és azok területi elhelyezkedését mutatja be.) Köztudomású, hogy községeink lakosságszáma és a lakosság ellátottsági színvonala különböző. A községek lakosságszámának szélső értéke között esetenként közel százszoros különbség is fennáll. Van például néhány száz lakost számláló községünk, de 30 000 lakost meghaladó községünk is. Községhálózatunk egyenetlensége abban is megmutatkozik, hogy a számszerűleg sok kis lélekszámú község ellenére a községi lakosság jelentős hányada, mintegy 30 százaléka a községek alig hat és fél százalékát kitevő 5000 lakoson felüli községekben éL A Ids lélekszámú községek — a tapasztalatok ezt igazolják — önmagukban nem eléggé életképesek, eredményes tevékenységük feltétele: a közös tanácsok létrehozása. A több mint háromezer településnek mintegy 60 százaléka az elmúlt években közös tanácsba szerveződött. A közös tanácsok mellett a községi szervezet továbbfejlesztésének másik formája a nagyközségek létrehozása. A jelenlegi tanácstörvény a községek részére — lakosságuk számától függetlenül — egyetlen tanácsszervezeti formát biztosított. Ebből eredően a község életét irányító tanács jogállása, feladata, hatásköre — gyakorlatilag azonos volt a néhány száz és a sok ezer lakosú községekben is. A nagyközségekről szóló kormányhatározat változtatott ezen a helyzeten és hatályba lépése óta a községi tanácsok majdnem 10 százaléka (184) kapott nagyközségi rangot. Ezekhez a tanácsokhoz tartozó községekben él a községi lakosság közel 30 száza8 1970. SZEPTEMBER 6. Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese léka, mintegy 1 millió 600 000 lakos. A kormány határozatának megfelelően a nagyközség gazdasági, kulturális és igazgatási tevékenységével összefüggő feladatok úgy kerültek meghatározásra, hogy a járási jogú városok hatáskörét és hatósági jogkörét megközelítve a nagyközségi tanácsi szervezet rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyek a kormány politikájának érvényesülését a nagyközség területén biztosítják és dönthet azokban a hatósági ügyekben, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik és eldöntésük szélesebb körű területi vagy ágazati koordinációt, illetőleg különleges szakértelmet nem igényel. A nagyközséggé alakulás célja a községi tanácsolt és a lakosság kapcsolatának további javítása, a tanácsi munka korszerűsítése és egyszerűsítése. A kormány intenciói alapján, a megyei tanács saját hatáskörében nagyközséggé nyilváníthatja .szervezheti az ötezer lakosú vagy ennél népesebb községet, továbbá a lakosság számától függetlenül a járási székhelyet, vagy a lakosság társadalmi ösz- szetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit, valamint belterületét tekintve városiasodó jellegű községet. Az a település is elnyerheti ezt a rangot, ahol túlnyomórészt helybeli munkaerőt foglalkoztató jelentős ipari, bányaüzem található, vagy az adottságai alapján országos jelentőségű gyógy, és üdülőhelynek tekinthető. A nagyközségek száma a szükséges feltételek létrejöttével párhuzamosan gyarapszik, s ez együttjár az ilyen településeken élő lakosság gazdasági, kommunális, kulturális, egészségügyi stb. igényeinek állandó fokozódásával is. A községek lakossága mind erőteljesebben igényli életkörülményeinek a városi lakosságéhoz való közelítését, ügyeinek helyben történő intézését A tapasztalatok szerint a nagyközségek gyorsan fejlődnek, vonzó a hatásuk a környező köz. ségekre, közigazatási és egyéb ellátási központokká válnak. Kommunális ellátottságuk lényegesen jobb, oktatási, népművelési, egészségügyi és szociális intézményhálózatuk fejlettebb a többi községekénél. Az eltelt időszak tapasztalatai azt igazolják, hogy a megyei tanácsok nagy felelősséggel, a megye településhálózat-fejlesztési elgondolásaival összhangban készített, a feltételeket, a megye sajátos helyzetét figyelembe vevő terv alapján hozták létre a nagyközségeket. A nagyközségek megalakítását mindenütt gondos szervező munka előzte meg. Megfelelő politikai és társadalmi előkészítés után_ a lakosság egyetértését és aktív közreműködését biztosítva születtek a döntések. Gondoskodtak a nagyobb feladatok ellátásához szükséges szervezet kialakításáról, képzettebb, gyakorlottabb vezetők kerültek a nagyközségek élére. A megyei tanácsok legtöbb helyen kiemelten kezelik a nagyközségeket, fejlesztési alapjuk és költségvetésük bevételi forrásainak és az azokból való részesedés mórté- kértek megállapításánál. A tapasztalatok szerint a nagyközségek megalakulása zökkenő nélkül történt, működésük összességében kielégítő. Aktívabb és színvonalasabb lett a testületek működése, fejlődött a községfejlesztési tevékenység. Lényeges azt is hangsúlyozni, hogy a nagyközségek hatáskörének növelésével javult az ügyintézés. Erre mutat, hogy nem emelkedett, az egyes ügyfajtáknál csökkent a fellebbezések száma, több nagyközségben csökkent az ügyiratforgaiom, meggyorsult az ügyintézés. Az összességében kedvező tapasztalatok mellett kedvezőtlen jelenségek is észlelhetők. Még több nagyközségben tapasztalható, hogy vontatottan halad a szervezet kiépítése, egyes esetekben a nagyközségek dolgozói nem kapták meg a szükséges segítséget, a vezetés nem felel meg még mindenütt a követelményeknek. A nagyközségek kialakítása előremutató formát jelent a községi tanácsok fejlődésében. Alapvető célja a lakosság, jobb ellátása, a közügyek és a lakosságot közvetlenül érintő ügyek magasabb szintű intézése. Az érdekelt tanácsok munkáján múlik, hogy az új forma milyen tartalommal gazdagítja majd az érdekelt községek életét és hogyan biztosítja a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését Művelődés falun Békés megyei nap volt pénteken Budapesten, a mezőgazdasági kiállításon Tulipánmdntás, színes, szép prospektus mutatja be a kiállításon a művelődési pavilont. Sokan felkeresik. Vidékiek, elsősorban, és nincs, aki úgy menne él, hogy nem visz magával semmit Ahogy belépünk, balra kiállítás. Pénteken Békés megye népművészeti hagyományainak tárgyi emlékeit és a mostani hímzők, fafaragók alkotásait látták a vendégek. Jobbra a pavilon miniatűr könyvtárában Sza_ bad Olga és Varga Gáborné, a békéscsabai könyvtár munkatársai az ügyeletesek, akik most szíves szóval kínálják a Békés megyei kiadványokat, ismertetik könyvtáraink életét. A pompásan berendezett tv-szobácska mellett a díszítőművészeti szakkörök kaptak helyet, a Békés megyei napon a borsodiak és a pécsiek népművészed tartottak „bemutató-hímzést” és tanácsadást. (Mondanom sem kell, hogy meglepődve hiányoltam a kaszaperi Szabóékat és a szakkörüket, hiszen országos kiállításokon is részt vettek már!) Aztán a TIT természettudományi szakkörei hívták a látogatót egy kis mikroszkópozásra, (mondják, hogy a vízibolhának van legnagyobb sikere), mellettük pedig a Budapest, I. kerületi gimnáziumok szabás—varrás szakkörének lányai szabnak- varrnak, a nézők szemeláttára remek kis kötényeket, szoknyákat, nadrágokat. A pavilon felét uralja a kamara-terem, ahol a bemutatkozó megyék műsorait rendezik. Dr. Kátay Ferenc, a Népművelési Intézet osztályvezetője az eddigiek közül a Pest megyei és a Békés megyei programot tartja legjobbnak. Mert pénteken már a déli órákban felléptek a mieink, aztán kora délután és kora este. Nem túlzás, de a siker valóban nem mindennapi. A kiállítás látogatóinál hálásabb közönséget ritkán találni. öt órakor kezdődött a nap nagyelőadása, az esti. A gyulai népi zenekar muzsikája percek alatt a pavilon elé csalogatja az embereket, Ördögh Attila és Kotróczó Julianna Csanádi páros-táncát már több százan tapsolják. Aztán Nácsa János bátyánk, a hírneves ‘dévaványai citerás és rigmusmondó következett. .. „Itt nyugszik Pap Döme, Kire ráesett a malom köve, Mire leemelték róla, Holtan mászott ki alóla.. .** A taps, a kacagás messzire hallik. Jani bátyánk sírvers- tarisznyája szánté kimeríthetetlen. „Itt nyugszik a feleségem, Én meg otthon..és a zárórigmus: „Itt nyugszik Zavarkó Mária, Erényes szűzlány, Siratja egyetlen fia, Mihály”. Fél hat, Varga András, a gyulai művelődési központ igazgatója, a békéscsabai Napsugár bábegyüttes bemutatójára invitálja a kedves közönséget. A bábosok a kamarateremben várnak, telt ház lesz percek alatt. Bartók: Magyar táncok... Gyönyörű produkció, andalítóan, megejtően szép. Lenkefiék meghódítják a vásár közönségét is. A befejező aktus: filmvetítés. „Ahogy a csillag megy az égen...” Tudósítás Békés megye félszabadulásáról, és mai életéről a film formanyelvén... Felemelő, kitűnő befejezés. A művélődésd pavilon Békés megyei napjára sokáig emlékeznek, akik ott voltak, akik látták a műsorokat. Sipos Gyuláné, a Népművelési Intézet tudományos munkatársa frappánsan összegez: „Azt akartuk, hogy minden megye elhozhassa műsorát a kiállításra, hogy mindenki bemutathassa azt, amit a népművészeti hagyományok ápolásából legszebbnek tart, amit a ma népművelésében a legjobbnak ítél. Sikeres elgondolás volt. És engedjen meg még egy megjegyzést: gratulálok maguknak, Békés megye táncosai, népművészei, bábosai a jóízű lokálpatriotizmus megkapó hangulatát hozták Budapestre. Köszönjük.” Színes neonok fényében fürdik este a kiállítás. A sok színhez így hoztunk ml is néhányat, innen, a Körösök völgyéből... S. E. Évenként sok ezer pár cipő Sok ezer pár cipő készül évenként az endrődi,. ktsz-ben. Termékük jelenfős részét exportálják. A szövetkezet gépesítése magasfokú. Erről tanúskodik e képen látható bonyolult gépkomplexum is, amely a cipők szegelését, sarkalását végzi (Fotó: Balkus)