Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-05 / 208. szám
Vita és összefoglaló a szövetkezeti kommunisták megyei tanácskozásán (Folytatás az 1 oldalról) ne, ha az illetékes szervek módot és lehetőséget nyújtanának ahhoz, hogy a szövetkezeti kis- és törpebirtokosok gazdálkodnak, akiknek földterülete kisebb 2,5 hektárnál. A legnagyobb politikád feszítőerőt azonban a mintegy 32 millió földnél, leüli mezőgazdasági munkás képviseli. Ebből világosan látszik, hogy a földreformnak nagyon is szűk határai vannak: 'alójában nincsenek olyan nammutbirtokok, amelyeknek elosztásával az országban telesen ki lehetne elégíteni a föld- ihséget. A feszültséget az enyhíthetné, ha a földreformban megszabott földtulajdon-maximumot az egyes államok kormányai valóban betartanák. Ezzel legalább a jogos követelések egy részét ki lehetne elégíteni. A mostani foldfoglaló-mozgalomnak tulaj dómképpen ez a célja. Nincs tehát szó arról, hogy akár a földreform, teljes végrehajtása, akár a mostani föld- foglaló-mozgalom eredményei az indiai földkérdés tényleges és végleges megoldását jelentenék! Ami a veszélyeket illeti — az részben eppen abban gyökeredzik, hogy az említett korlátok miatt India jelenlegi társadalmi viszonyai között fizikai lehetetlenség a földkérdés teljes tagság érdeke — hiszen Szarvas lakosságának nagy része tulajdonosa áz AFÉSZ-nek — kellően érvényre jusson. letkezett károk rendezése minél hamarabb valósuljon meg, mert ez a táívetkezeti vezetőknek és tagoknak biztonságérzetet adna. Nem kellene óvadékért sorbaállmuk az 1971. évi gazdálkodás alapozásához. Hajdú Lajos, az endrődi Oj Barázda Tsz elnöke felszólalásában bírálta a pénzügyi, szerveket, mivel a kért 300 000 forint óvadékot csak hosszabb tortúra után utaltak ki részükre. — Az az érzésem — mondotta —, hogy a megye vezetői és a pénzügyi szervek között nincs egyetértés a szövetkezetek által igényelt óvadékok kiutalásában. Jó volt hallani, hogy itt a megye vezetői egységesen beszéltek arról, hogy ami az 1971-es gazdasági év megalapozásához szükséges, azt a szövetkezetek időben kapják meg! Jó lenne, ha a pénzügyi osztály ebből levonná a szükséges következtetést. Ezt azért mondom, mert a mi szövetkezetünk óvadékból vásárolt műtrágyát, melyre a pénzügyi osztály (szarvasi járási tanács) nem ütötte rá a bélyegzőjét, így a pénzt nem kaphattuk meg. A szövetkezetben össze- kuporgatott forintokat így erre kellett átutalnunk. Nem vásárolhattunk belőle gépalkatrészt, mint amire tulajdonképpen tartalékoltuk. Így három kombájnunk alkatrész hiánya miatt áll, 400 hold gabona fjedig még mindig aratatlan a tsz határában. delem színvonala. Gáztűzhelyeket, nagy képernyős televíziókat, olajkályhákat, mosógépeket és hűtőgépeket már a szövetkezeti kereskedelem is árusít. Korábban ezeket a cikkerendezése. Ezt használják ki azok a szélsőbaloldali anarchista-csoportok, amelyeket — sokszor a kínai politika nyílt támogatásával — a földfoglalási mozgalmat a fegyveres erőszak útjára akarják terelni és a „megoldást” a bérlők és földtulajdonosok legyilkolásában látják. A valóságban természetesen arról van szó, hogy a parasztok jogos és szenvedélyes elkeseredettségét a maoisták a maguk politikai céljainak szolgálatába igyekeznek állítani! Az indiai kommunisták elhatárolják magukat ezektől a módszerektől, következetesen hangsúlyozzák a földfoglalómozgalom legális jellegét, s azt, hogy annak célja a voltaképpen már meghozott földreformtörvények következetes végrehajtása. Érmek a helyes magatartásnak a mozgalom céljain túlmenő politikai jelentősége is van: erősítheti Indira Gandhi lelyzetét a Kongresszus jobbszárnyával szemben és a felelős, ségteljes baloldali erők befolyását az indiai politika soron- következő, nehéz és bonyolult küzdelmeiben, —i®-? két csak az állami kereskedelem forgalmazta. A továbbiakban arról beszélt a MÉSZÖV elnöke, hogy a szövetkezeti kereskedelem az ál- lafni kereskedelem versenytársaként megjelent a városok és nagyobb települések központjaiban. Orosházán a Csillag Áruház, Szarvason az új üzlet- ház, a gyulai és a1" békési ÁFÉSZ-üzletek beszédesen bizonyítják, hogy történt valami előrelépés. — A fejlődéssel azonban — hangoztatta — távolról sem vagyunk megelégedve, mert a szövetkezeti kereskedelem a jelenlegi megengedettnél többet is tehetne a lakosság ellátásának továbbjavításáért. Ennek azonban olyan konzekvenciái vannak, mint amilyeneket Demcsák Pálné is említett. Paulik Janos, a Gyula és Vidéke Körzeti Szövetkezet igazgatóságának elnöke felszólalásában azt fejtegette, hogy a falusi igények az áruválaszték iránt már régen túlnőtték azokat a kereteket, amelyeket a nagykereskedelmi vállalatok felállítottak. — Ha arról beszélünk, hogy a kereskedelemben a szövetkezeti és az állami kereskedelem kapjon egyenlő feltételekül, akkor az áruterítésben eddig megmutatkozott diszk valifiká- ciót sürgősen felül kellene vizsgálni. Kovács Józsefné, a Gyulavári Takarékszövetkezet ígazgaGoldberger János, a KISZÖV megyei elnöke felszólalásában a Békés megyei kisipari szövetkezetek működéséről, tájékoztatta az aktívaülés részvevőit. Bejelentette, hogy az utóbbi évékben Békés megye kisipari termelőszövetkezetei 40 millió forintot költöttek 200 szolgáltató egység kialakítására, hogy a lakosság igényét a korábbinál jobban elégíthessék ki. Beszélt arról, hogy a kisipari szövetkezetek forgóeszköz-állományának finanszírozási módszere nem alkalmas a hatékonyság növelésére. — Valamilyen megoldást kellene találni arra vonatkozóan, hogy a ktsz-ek eszközszegénységét minél hamarabb megszüntethessék. Az utóbbi években igen jelentős beruházásokat valósítottak meg a kisipari szövetkezetekben. Űj műhelyeket, szerelőcsarnokokat építettek. Ezekbe — fedezet hiányában — nem vásárolhatták meg a korszerű technológiákat. Így az új épületekbe a régi felszerelések kerültek. Ezekkel nem olyan termelékeny a munka, mint amilyen esetleg lehetne. A felszólaló külön foglalkozott a tulajdonosi kapcsolat továbbfejlesztésével. A részjegy • jegyzésének nagy szerepet tulajdonított. Emellett indítványozta azt is, hogy a ktsz-tag saját szövetkezetének törvényesen is nyújthasson kamatfizetéses alapon kölcsönt. Ezekkel a bővített újratermelés tárgyi eszközeinek megteremtésére, a tulajdonosi kapcsolat fokozása, a szövetkezetek belső, választott szerveinek működése erőteljesebbé válhatna. A továbbiakban Sági Lajos, a békéssámsoni ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke szólalt fel, aki 1970. SZEPTEMBER 5. tóságának elnöke a takarékszövetkezetek hátrányos helyzetéről beszélt az OTP-vel szemben. Így tette fel a kérdést: — Vajon önállóan működnek- e a takareikszövetkezetek, ha a felügyeleti jogot az OTP látjé el? Kezdetben jó volt az OTP segítsége, de ma már vitatjuk, mert szűknek érezzük azokat a korlátokat, amelyek között a takarékszövetkezetek működését megszabják. Szóvá tette, hogy a belterület értékesítésében miért nem kapnak a takarékszövetkezetek olyan jogot, mint amilyet az OTP gyakorol. Azt is említette, hogy ahol OTP működik, ott takarékszövetkezet nem nyílhat, de ahol takarékszövetkezet működik, az OTP nyithat fiókot. Hasonló a helyzet a különféle kölcsönök határértékének megállapításánál is. A lakásvásárlási kölcsönt a takarékszövetkezetek esetében 10 000 forintban állapították meg. Köztudott, hogy ma ez már kevés, akárcsak a lakásépítési kölcsön, melynek felső határa 30 000 forint. Érdekes, hogy kőépület építésére a takarékszövetkezet csak 30 ezer forintot folyósíthat, ugyanakkor hétvégi faházakra 50— 60 ezer forintot is adhat. — Ügy érzem jogosan szóvá tehetem: a takarékszövetkezetek kölcsönhatárainak módosításával sókat könnyíthetnénk az ár- és a belvíz miatt elpusztult lakások tulajdonosainak gondján. a község iparosodásáról beszélt, meg arról, hogy a kereskedelem fejlesztése ettől elmarad. Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz a termelőszövetkezet és a háztáji gazdaság kapcsolatáról szólt. Elmondotta, hogy a szövetkezetpolitikai elvekben azt hangsúlyozza a Politikai Bizottság, hogy a háztáji gazdaság a közös vagyon szerves Részt vettem több gyermekvédelmi megbeszélésen, melyeken minden elhangzott mondatból a társadalom aggódása, felelőssége érződött. Szülők és nevelők, társadalmi és gazdasági vezetők egy emberként mondták ki, hogy ifjúságunk nevelése, védelme közösségi, társadalmi kötelesség. Lassan 20 éve, hogy megyénkben tanítok és sokszor éreztem azt a remegő féltést, amely nélkül nem lehet az ifjúsággal foglalkozni: amely követel és segít, feladatok elé állít és közösen old meg gondokat. Ezer és ezer gyermek felelős vezetője voltam építőtáborokban, nyári országjárásokon. Sokszor számoltam meg a rám bízott életeket, .jövőket. Egyszerű kis adminisztrációnak, sokak előtt feleslegesnek tűnő munkának tekinthettem volna mindig a biztosítást, de az első kis baleset óta érzem, hogy másról van szó, nem „adminisztrációról”. Sokszor „terhes” éwégj feladatként jelentkezik csak, pedig milyen megnyugtató annak a tudata, hogy a legkisebb baleset mögött Is ott áll a társadalom, s a legnehezebb pillanatokban segít. A gyermek is megérti már, bogy a betegség nemcsak fájdalmat, de gondot is jelent. Ne a „balesetet” emeljük ki, ne a „visszakapott pénzt” hangsúlyozzuk, hanem az emberek felelősségét, egymás védelmét, az egymásról való gondoskodást. része. Hogy ezt a gyakorlatiban is ténylegesen azzá tegyük, még igén sokat kell dolgoznunk. Az igaz, hogy a háztáji gazdaságok anyagi támogatása — sok esetben — gördülékenyebb, mint a szövetkezeteké. S erre mindjárt egy példát is mondott: A háztáji gazdaság fejlesztésére 50 ezer forint hitelt szó nélkül adnak a pénz- tntézétek. De ha egy termelőszövetkezetben öt ekét kell vásárolni és ehhez 100 ezer forint hitel szükséges, akkor a banknál alaposán tanulmányozzák a helyzetet, hogy a több tízmillió forint szövetkezeti vagyon megfelelő biztosíték-« a hitel visszafizetésére. Ahogyan a háztáji termelés féllendítésére meggyorsították az ügyintézést, gyorsítsák meg a szövetkezeti gazdálkodás esetében is! A vitában elhangzottakat Frank Ferenc elvtárs a következőkben összegezte: — Valamennyi felszólaló megerősítette a vitaindító előadásban feltárt Békés megyei gondokat, sőt olyan észrevételek hangzottak el, melyek további mérlegelést igényeljek. Ezért azokat a javaslatokat, amelyek központi állásfoglalást igényelnek, továbbítjuk a felsőbb szervekhez. Azokat, amelyek testületi állásfoglalást kívánnak, minősítésre az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottsága elé terjesztjük. A konkrét intézkedést igénylő kérdésekről tájékoztatjuk az érdekelteket. Meggyőződésem, hogy az aktívaülés tapasztalatainak érvényesítésével, a szükséges intézkedések megtételével tovább erősítjük szövetkezeti mozgalmunkat. Frank elvtárs vitaösszefoglalója után Klaukó Mátyás elv- társ mondott zárszót. Hasznosnak, jónak ítélte a tanácskozást. Javasolta, hogy a párt járási, városi, községi értekezletein, melyek a közeljövőben sorra kerülnek, kapjanak megfelelő helyet a szövetkezetpolitikai irányelvek. Ne a testi fájdalmat okozó, „haeltörik a kezed...” mondattal érjünk el eredményt: a hétköznapok társadalmi élete iránti felelősségünk olvadjon egybe azzal a biztonsággal, amit a társadalom egésze — és nem az egyén 10 forintja jelent számunkra. Fájó a szülőnek és a nevelőnek is a megtörtént baleset, de már az első pillanatban érezzük mindnyájan, hogy nincs reménytelen helyzet, hogy van gyors segítség. Nincs nagyobb emberi öröm, ha egy év úgy telik el, hogy egyetlen balesetet sem kell jelenteni, de Ilyenkor is beszélnek biztosításról, a gyermekek védelméről, mely nem egy „esetet” jelent számomra, hanem boldog és szép életet. Nem propagandának szántam a sorokat, csak felelősséget ébresztő gondolatokban, öröm a klub, őröm a gazdag könyvtár, öröm a nyári kirándulás, a szép iskola, de legyünk őszinték: a legnagyobb öröm az a biztonság, amely népünk összefogásából fakad, amely gyermekeink nyugodt és biztonságos életének egyetlen forrása. Gyermekvédelem! Soha nem lehet elkésni azokkal a gondolatokkal, amelyek a legfontosabbak, a gyermekeket védik, de minden perc pótolhatatlan lehet, ha a segítség tettekben marad el. Csausz Vilmos gimnáziumi igazgató Milyen tényezők akadályozzák az önálló gazdálkodás kibontakozását? Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének titkára arról a természeti csapásról beszélt felszólalásának elején, amely az év késó tavaszán, nyár elején a Körösök vidékét érte, majd így folytatta: — A Körösök vidékén gazdálkodó termelőszövetkezetek esetében is meg kellene találni a műszaki fejlesztés lehetőségét. Ezt sajnos ma több tényező akadályozza. Ezek között említeném az üzemi belvízrendezés hiányát, a talajjavítás szükségességét, az üzem termelési szerkezetének átalakítását, lucerna-, vöröshere-, zöldta- karmány-termesztésre, a szarvasmarhatenyésztés és a juhászat a jelenleginél lényegesen nagyobb ütemű fejlesztését. A szarvasmarhaágazat fejlesztése azonban nehezen valósítható meg a bevételi hiánnyal küszködő közös gazdaságokban. Ezért ezek műszaki fejlesztésére olyan lehetőségeket kellene teremteni, hogy aránylag rövid idő alatt ebben a körzetben is lényegesen javuljon a termelés színvonala, a tsz-parasztság jövedelme. Nagy elvtárs szóvá tette, hogy a Körösök vidékén levő településeken munkaerőfelesleggel rendelkeznek. Helyes lenne, ha az állami, vagy a szövetkezeti ipar könnyítene a foglalkoztatás gondján. Indítványozta, hogy az ár- és belvíz miatt keJavul a falu ellátása — csökken a monopolhelyzet Boros Gergely, a MÉSZÖV elnökének felszólalásából megismerhették az aktívaülés részvevői, hogy az utóbbi években milyen jelentősen javult a földművesszövetkezeti kereskeII tulajdonosi kapcsolat fokozása a választott szervek működését segíti Gyermekvédelem biztosítással
