Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

Minden erőt a búzavetésre Ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság Munkásőrök és határőrök ünnepsége a Fegyveres Erők Napján Szombaton délelőtt a megyei mezőgazdasági operatív bizott­ság megtartotta a szokásos hét­végi ülését, amelyen az idősze­rű mezőgazdasági munkák hely­zetét tárgyalta meg Szabó Lászlónak, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya megbí­zott vezetőjének megnyitója után a bizottság felelősei szá­molták be a járások őszi mun­káiról. Általános volt az a megálla­pítás, hogy a vetőszántás az el­múlt héten megyénkben lelas­sult. Ennék oka legtöbb eset­ben az volt, hogy ugyanekkor­megkezdődött a vetőágyak ké­szítése és nem egy helyen a vetés is. A békési járásban szeptember 15-től 26-ig ötezer hold vető- szántással növekedett a terü­let s örvendetes, hogy a békési gazdaságok vezetői az étkezési búzából nem csökkentették a vetésterületet. Huszonegy ezer 500 katasztrális holdat vetnek be, ugyanannyit, mint tavaly. Árról is beszámolt a járás operatív felelőse, hogy az őszi árpa vetését a békésiek már befejezték és valamennyi ter­melőszövetkezetben megkezd­ték a búza vetését. A négy ter­melőszövetkezetből, amelyekben rizst termesztették, háromban már hozzáfogtak az aratáshoz. A gondokról szólva elmondta, hogy még ezer katasztrális hol­don van kint a szalma és az istállótrágyázás is vontatottan halad. S mint a többi járásban,' náluk Is gondot okoz az erő­gépek alkatrészellátása, külö­nösen azért, mert a rendkívü­li időjárás miatt nehéz talaj­ban nagy erőpróbának vannak kitéve a munkagépek. Ä vetőmagellátásról megtudtuk, 1 hogy valamennyi termelőszö-1 vetkezefiben rendelkezésre áll a i megfelelő mennyiség. Az eddi­gi tapasztalatok szerint október 20-ig mintegy 85—790 százalék­ban befejezik az őszi vetést. A gyulai járásban ezelőtt egy héttel még úgy volt, hogy ki­lenc termelőszövetkezet nem tudja megoldani őszi gondjait. Azóta hat termelőszövetkezet­ben az operatív bizottság segít­sége nyomán jól halad a mun­ka. Három termelőszövetkezet­ben viszont még sok tennivaló van. Ezek között a méhkeréki Balcescu Tsz helyzete a legsú­lyosabb. Ehhez nagyban hoz­zájárul az is, hogy a termelő­szövetkezet elnöke az operatív bizottság felelősének segítségét nem úgy fogadja, ahogyan kel­lene. A járás területén 17 500 ka­tasztrális hold vetőszántás ké. szült el a múlt hét végéig. Ez az összterület 48 százaléka. Arról is tájékoztatást adott a területfelelős, hogy a kukorica törése már megkezdődött s a múlt hét végéig 200 holdról ta­karítottak be a termést. Cu­korrépából 340, napraforgóból 790 holdról. Jól halad a kalá­szosok vetése is- Eddig 3000 1.57 holdon került földibe a mag. Nehezíti ezt a munkát az, hogy például Kötegyánban és Méhkeréken. egyáltalán nem kaptak még vetőmagot a gaz­daságok; A gyulai járásban és a vá­roshoz tartozó termelőszövetke­zetekben október 31-ig földbe kerül a búza, kivéve a méhke­réki Balcescu Termelőszövetke­zetet, ahol előreláthatólag még 35 munkanap szükséges az elő­irányzott földterület megmun­kálásához. Az orosházi járásban a ter­melőszövetkezetek a legutóbbi adatok szerint 2000 katasztrális holddal csökkentették az étke­zési búza vetési területet, az Orosházához tartozó közös gaz­daságok pedig 3000 katasztrális holddal. önkéntelenül is adódik a gon­dolat, mint ahogy azt az ope­ratív bizottság ülésén is meg­fogalmazták, hogy vajon az orosházi járás közös gazdasága­inak vezetői mivel tudják indo­kolni ezt a semmiképpen sem ésszerű elhatározásukat. Ügy hisszük, hogy semmivel, hi­szen. éppen az 1970. évi csök­kent kenyérgabona-termés mi­att szükséges, hogy mindenütt — még az orosházi járásban is — ugyanannyi területet vesse­nek be búzával, mint az előző évben. S azt is nehezen ma­gyarázhatják meg, hogy ke­nyérgabonából múlt hét végé­ig még egy szemet sem vetet­tek el. Senki nem vitatja, hogy gondok, problémák vannak az orosházi járásban is. Erőgépek­hez, munkagépekhez itt is hi­ányoznak alkatrészek, hiányzik a műtrágya is. Tótkomlós kör­zetében például 2000 mázsa.; Vetőmagból sincs még minde­nütt meg az a mennyiség, ami szükséges. Mégis érthetetlen az a vára­kozás, amit egyes termelőszö­vetkezetek vezetői tanúsíta­nak. Vajon mire várnak, amikor a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy októberben a kenyérga­bona vetését még azon a csök­kentett területen sem fejezik be, amelyen előirányozták. Nem általánosítunk, hiszen például Gerendáson dicsérete­sen halad minden. Van azon­ban néhány termelőszövetkezet, ahol 130—150 munkanap szük­séges az őszi vetések elvégzé­séhez. Jogosnak tartjuk az operatív bizottság kérdését, hogy vajon az orosházi járási tanács és a pártbizottság illetékeseinek mi a véleménye a területükön ki­alakult szemléletről? Azon is él lehet gondolkodni, hogy a szarvasi járásban, mint arról az operatív bizottság te­rületi felelőse tájékoztatott, miért csökken 1100 katasztrális | holddal a búzavetési terület, | amikor köztudott dolog, hogyj a jövő évi kenyerünk mennyi­sége dől el ezen az őszön. Kifogásokat a termelőszövetke­zetek vezetői, gazdái kereshet­nek. De elfogadható indokot nem tudnak produkálni ebben a nagyon fontos kérdésiben. Végül a szeghalmi járás fe­lelőse tett jelentést. Elmondta, hogy a vetőszántás gyorsabban halad, mint ezelőtt két héttel. A járás 24 termelőszövetkezete közül 14-nél október 20-ig be­fejezik az őszi vetést. Tíz közös gazdaságban ezelőtt egy hete még vontatottan haladt a mun­ka, azóta sokat javult. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy a járási operatív bizottság szoros kapcsolatot tart a termelőszö­vetkezetek vezetőivel, s min­denben, amiben tud, segítséget ad. Az is igaz, hogy a járás termelőszövetkezeteinek veze­tői igénylik is ezt a segítséget. Nem keresnek kifogásokat, ha­nem azon vannak, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat lehe­tőleg az optimális időben befe­jezzék. Pedig ha valahol, úgy ebben a járásban valóban na­gyok a gondok, hiszen 6—8 menetben kell előkészíteni a vetéságyakat. A jelentést tevők közül sokan beszéltek arról, hogy gép-, al­katrész- és vetőmaghiány ne­hezíti a munkát. Olyan idő­szakban, amikor minden egyes munkagép minden percét ki kellene használni, sok gép áll. Ezzel kapcsolatban az AGRO- KER Vállalat igazgatója el­mondta, hogy nem mindenkor igaz az, amit egyes termelő­szövetkezeti vezetők állítanak az alkatrészhiányról. Igaz, hogy sok alkatrészt nem tudnák biz­tosítani. Az is igaz azonban — mondta többek között —, hogy a gazdaságok vezetői nem jel­zik időben és pontosan, mire van szükségük. Az AGROKER ugyanis állandó kapcsolatban áll az ország valamennyi rak­tárával, kereskedelmi szervé­vel, s mindent elkövet azért, hogy a legrövidebb időn belül meg­szerezze a kért alkatrészeket. Az viszont természetes, hogy azoknak a termelőszövetkeze­teknek, amelyek huzamosabb ideje nem egyenlítik ki azAG- ROKER-számláikat, nem tud­nak hitéibe szállítani A bizottságnak az az állás­foglalása, hogy minden eszköz­zel biztosítani kell a jövő évi kenyérgabonát — egyértelmű. Ennek kell alávetni mindent Fel kell számolni egyes vezetők közömbösségét. Az is jó lenne, ha a Dél-Békés megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének képviselője az ope­ratív bizottság ülésein ott len­ne. Nem úgy, mint a legutób- ! bin. Végül a leglényegesebb az, hogy a búza-vetésterület nagy­sága nem képezheti vita tár­gyát. Valamennyiünk érdeke, hogy jövőre is megtermeljék gazdaságaink az ország kenye­rét A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn a SZOT székházában ülést tartott. Többek között megvitatta az új kollektív szerződésről készített rendelet, és irányelv-tervezetet Az 1969—70. évekre szóló kol­lektív szerződések hatálya ugyanis ez év végén lejár. ,Ezért a jelenlegieknél hosszabb táv­ra szóló kollektív szerződést kell kötni legkésőbb 1971. jú­nius 1-ig. A rövidesért megjelenő új munkaügyi miniszteri rendelet előírja majd az új kollektív szerződések elkészítésének ha­táridejét és meghatározza a szer­ződések felülvizsgálásának mód­ját Az ülésen a SZOT Elnök­sége állást foglalt abban, hogy ne határozatlan időre, hanem alap­vetően öt évre szóló kollektív szerződést kössenek a vállalatok. Lehetővé kell tenni azonban, hogy ne csak öt, hanem egy naptári évre vagy az öt éven belül több évre érvényes kollek­tív szerződést kössenek. Vég­eredményben az új kollektív szerződés minimálisan egy, ma­ximálisan öt évre szóljon. A több éves kollektív szerződést minden évben felül kell vizs­gálni, legkésőbb június 1-ig.- Hi­szen a bérszabályozásban és a részesedés felosztásában gya­kori a változás. Természetesen a szerződés többi pontját is ellen­őrizni kell. Ha viszont a jogsza­bályokban történik valamilyen változás, akkor nem szabad egy évig várni, hanem azonnal intéz, kedni kell és érvényesíteni a szerződésben az új jogszabályt. Üj vonása a rendeletnek, hogy mind a vállalat igazgatója, mind a szakszervezeti bizottság — ha szükségesnek tartja — legkésőbb november i-ig a naptári év vé­gére írásban felmondhatja a kollektív szerződést. Fontos elő­írás az is, hogy a vállalat igazgatója minden év elején köteles írásban rész­letesen beszámolni a kollek­tív szerződés előző évi végre­hajtásáról. A beszámolót a szákszervezet­nék erre vonatkozó határozatá­val együtt pedig a dolgozók élé kell terjeszteni megvitatásra, mégpedig március 31-ig hogy az észrevételeket és javaslatokat felhasználhassák a kollektív szerződés átdolgozásánál. A Fegyveres Erők Napját, megelőző hétfői ünnepségeket követően — melyekről lapunk keddi számában tudósítottunk — tegnap, szeptember 29-én a Békés megyei Munkásőr- és az Orosházi Határőr Parancs­nokság tartott megemlékezést, Békéscsabán a megyei mun­kásőrség ünnepségén jelen volt Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei bizott­ságának titkára, s megjelen­tek a társ fegyveres testületek megyei vezetői. A nap jelen­tőségéről Hugyik András me­gyei munkásőr-parancsnok emlékezett meg, majd kitün­tetéseket adott át. Munkásőr Emlék jel vénnyel tüntették ki dr. Kúsznak Jánost, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetőjét, Bajusz Lászlót, az MSZMP Mezőkovácsházi Já­rási Bizottságának osztályve­zetőjét, dr. Székely Ferencet, az MSZMP Gyulai Városi Bi­zottságának munkatársát, Zsilák Mátyás h. alezredest, Hunya János r. őrnagyot, dr. Püski András r. őrnagyot, Kovács Sándor h. századost, Gurmai Károly r. hadnagyot. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem aranyfokozatát Bakos Az ülésen megvitatták a törzs­gárda tagjainak fokozottabb megbecsülésére kidolgozott SZOT-elnökségi irányelv-terve­zetet. Az irányítás és gazdálko­dóé módszereiben időközben tör­tént változások következtében ugyanis az 1961 áprilisában ki­adott irányelvek már részben el­avultak és nem tükrözik az új követelményéknek megfelelő igé­nyeket. Gondos előkészítő mun­ka alapján először ez év áprili­sában készült el az első irány­elvjavaslat, majd országos vita után most kerüt az elnökség elé az új tervezet. Ez már a törzs- gárda -mozgalomban felmerülő minden kérdésre igyekszik vá­laszt adni. Az igényeknek meg­felelően szigorítja a törzsgárda- tagság feltételeit. Hangsúlyozza, hogy nem elegendő csak a válla­latnál eltöltött munkaviszony idejét számításba vermi, hanem teljesíteni kell más fontos fel­tételeket is. A törzsgárdának csak az a vállalatnál hosszabb ideje dol­gozó személy lehet tagja, aki a termelőmunkából, a közős feladatok megoldásából is pél­dásan veszi ki részét és fe­gyelmezett, példamutató ma­gatartást tanúsít. Az új irányelvek bővítik a törzs gárda-tagok erkölcsi és anyagi megbecsülésének lehető­ségeit is. Állást foglal az áthelye­zett dolgozók törzsgárda-tagsági kérdéseiben is. Az a dolgozó ugyanis, aki áthelyezéssel került a vállalathoz, nem lehet ugyan­olyan jogú törzsgárda-tag, mint az a munkás, aki már régóta ott dolgozik. Az olyan áthelyezés, amely kizárólag vagy jórészt csak a dolgozó érdekeit szolgál­ta és kezdeményezésére jött lét­re — nem indokolja a kedvez­ményes elbírálást. Sok esetben azonban vétlen az áthelyezett dolgozó, mert régebbi munka­helyének megszűnése vagy át­szervezése miatt, vagy népgaz­dasági érdekből került jelenlegi munkahelyére. Ebben az esetben tehát az áthelyezést megelőző munkaviszonyt is indokolt be­számítani a törzsgárda-tagsági felvételnél. A dolgozónak kell azonban igazolni, bizonyítani, I hogy áthelyezése népgazdasági I érdekből történt. A gazdasági' Sándor, a munkásőrség oros­házi járási parancsnoka, ezüstfokozatát Zengő Ferenc, a munkásőrség mezőkovács­házi járási parancsnoka, bronzfokozatát pedig Lovas István munkásőr kapta. Orosházán az ünnepi meg­emlékezés után Narn.es József határőr-alezredes felolvasta a KISZ Központi Bizottság Tit­kárságának levelét. Hegyi László határőr-alezredes ki­tüntetéseket, jutalmakat adott át a szolgálat; életben, az ár­vízvédelemben és az ifjúsági munkában élenjáróknak. Az úttörőcsapatok nevében egy pirosnyakkendős fiatal köszöntötte a fegyveres testü­letek tagjait, majd átvették a pajtások a határőrök ajándé­kait. Az ünnepség után a ven­dégek és az úttörők meg­tekintették a határőrség meg­alakulásának 25. évfordulójára rendezett csapatmúzeumot, Fábián László fafaragó mű­vész kiállítását, s nagy taps­sal köszöntötték a szovjet vendégek műsorát. Végül kü­lönböző bemutatókon ismer­kedtek a határőrök életével és sportversenyeken szó­rakoztak az úttörők. vezeti szerv esetenként bírálja el, hogy az érintett dolgozónak az áthelyezést megelőző munka- viszonya figyelembe vehető-e. A tervezetet elfogadta a SZOT Elnöksége, s így a hamarosan megjelenő új irányelvek alapján sor kerülhet az új törasgárda- szabályzat kialakítására. A kívá­natos, hogy a törzsgárda-sza­bályzathoz mellékletként csatol­ják a kollektív szerződést és más szabályzatokból azokat a ren­delkezéseket, amelyek a törzs- gárda-tagok anyagi és erkölcsi megbecsülésével kapcsolatos jut­tatásokat, jogokat, kedvezménye, két határozzák meg. Az elnökség megtárgyalta az újítómozgalom helyzetéről készített jelentést. A vita alapján a SZOT El­nöksége felhívással fordult a szakszervezetek megyei taná­csaihoz, vezető testületéihez, hogy tűzzék napirendre az újító- mozgalom helyzetének meg­vitatását és folyamatosan el­lenőrizzék, segítsék a vállalati szakszervezeti szerveket az újítómozgalom fejlesztésében. Az ülésen elfogadták az Or­szágos Találmányi Hivatal elnö. kének és a SZOT Elnökségének az 1971—1975. évekre érvényes vállalati újítási szabályzatok ki. dolgozásához készített irányel­veket. A korábbi kormányren­deletnek megfelelően az új kol­lektív szerződések melléklete lesz a vállalati újítási szabály­zat. A SZOT Elnöksége határoza­tot hozott a szakszervezeti cso­portok és bizalmiak munkájának továbbfejlesztésére és irányelve, két adott ki a vállalati szakszer, vezeti szervek döntési jogkörébe tartozó alapok felhasználásáról. Az ülésen megtárgyalták a bérből és fizetésből élők ez év első hat havi jövedelmének és foglalkoztatásának alakulásáról, az áruellátásról, a minőségről és a fogyasztói árszínvonalról ké­szített tájékoztatót. BIOS Hierein 9 1970. SZEPTEMBER 39, Hz új kollektív szerződések elkészítéséről és a törzsgárda-szabályzat kialakításáról tárgyalt a SZOT elnöksége vezető és az illetékes szakezer-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom