Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

t Magyar javaslatot fogadott el a szocialista országok felsőoktatási minisztereinek berlini konferenciája Dr. Polinazky Károly nyilatkozata Úttörők jubileumi stafétája Tíz szocialista ország felsőok­tatási minisztere tanácskozott Berlinben a szeptember 14 és 20 között ágazatuk időnzerű kérdé­seiről, az egyes országok felső­oktatása fejlődésének tapaszta­latairól. Milyen eredménnyel zá­rult a konferencia — kérdezte dr. Polinszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettest, a ma­gyar delegáció vezetőjét az MTI munkatársa: — A tanácskozás középpontjá­ban a felsőoktatási intézmények­ben folyó kommunista neveüő­munka fejlesztésének problémái álltak, ennek a témának beveze­tő referátumát V. P. Jeljutyln, a Szovjetunió felsőoktatási mi­nisztere tartotta. A konferencia közös tervet fogadott «1 a főisko­lai nevelőmunka módszertani kérdéseinek kutatására és kísér­leteire. Nagy hírű felsőoktatási intézmények egész sora — a moszkvai Lomonoszov-egyetem. a berlini Humbold t-egyetem, a prágai Károly egyelem, a var­sói póktechnikái intézet és má­sok _ köztük a mi felsőoktatá­si in' ézményeink is vállalták egy-egy nagy fontosságú világ­nézeti, politikai, erkölcsi, kultu­rális és testnevelési téma gon­dozását, a kutatások összehango­lását és az eredmények publi- káláoának közkinccsé tételének megoldását. Javaslatunkra a ta­nácskozás elfogadta, hogy szo­rosabb, rendszeres konzultáció jöjjön létre a főiskolai marxiz­mus—leninizmus oktatás tartal­mi-módszertani fejlesztése érde­kében. — A konferencián megtárgyal­tuk a középfokú szakoktatás prob’émáit is. Egységes meg­állapítás született: a szocialista országok gazdasági előrehaladá­sa és a tudományos-technikai forradalom kibontakozása köve­telményeinek megfelelően szük­ségszerűen mindenütt egyre na­gyobb helyet foglal el a közép­fokú szakmai képzés a közokta­tás rendszerében: nélkülözhetet­len szerepe van a minőségileg jól képzett szakmunkátok, illet­ve a középfokú műszaki, mező- gazdasági és egyéb szakemberek képzésében. — A konferencia elhatározta, hogy a felsőoktatási miniszterek a kézbesítőkönyvet. — De ne a te neved. Gu,yáűnéét. — Az Övét? Én? — Te hát. Gulyásné nem tud írni... Másnap hallottam, hogy a bo. ritókban Gulyás bácsi hősi ha­lottá nyilvánításáról szóló iratot adtam át. Pár napig égette a tenyerem íz ötven filléres helye. Júdás- pénz, gondoltam. Azután men- : égetni kezdtem magam. Nem mindegy, ki viszi és értesítést Gulyás bácoit nem én öltem meg. Nem is az öreg Csűri. És nem Gulyásékat károsítottam meg az ötven fillérei. Senkit nem károsítottam meg. A kézbesítőt fizetik. Én csupán a kézbesítési díjat fogadtam el Csűri bácsitól. Nem oiináltam rosszat, inkább jót. Az idős kézbesítőt kíméltem csak. És ha mégegyszer megkérne, mégegyszer megcsinálnám. Nem kellett sokáig várnom. Három hét múlva együtt volt a nyolc pengő. Többé nem fo­gadtam el pénzt az öreg Csű­ri tői. Keresztapám állta a szavát. A hetipiacot követő napon ott ham cúrozott az udvarunkban egy fürge, . viűítós kismalac. Markomból etettem cuclis- üvégből itattam, kosárban, hasz. nált gúnyából raktam neki pu­ha ágyat. Két hét után mégis el­vitte a járvány. Sok állat hullott el a nyáron. következő tanácckozáaén egyez­ményjavaslatot tárgyalnak meg a tewtvéri országokban szerzett közép- és felsőfokú diplomák, tu­dományos fokozatok kölcsönös elismerésének módozatairól, mélyreható eszmecsere folyt a korszerű oktatási-technikai esz­közök fejlesztésében és gyártásá­ban szükséges 'együttműködésről. Ennek előmozdítására állandó közös szakértői csoport létre­hozását határoztuk el. — A tanácskozás elhatározta, hogy a szocialista országok fel­sőoktatási minisztereinek legkö­zelebbi — sorrendben hatodik — konferenciáját 1971-ben a Román Szocialista Köztársaság­ban rendezik meg — fejezte be nyilatkozatát dr. Polinszky Ká­roly. Vasárnap reggel érkezik Buda­pest határába az „Űttörők Viet­namért” kerékpáros staféta: a Steinmetz, illetve az Oszrtopenko- szobomál a vecséci pajtások ad. ják át a „stafétabotot” a buda­pesti úttörőknek, akik elindulnak a végső cél, a margitszigeti Űt- törőstadion felé. A szolidaritási staféta pénte­ken startolt az ország különböző résziéin. A községekben több mint 4000 úttörőcsapat pajtásai ülték kerékpárra, hogy a Ma­gyar Űttörők Országos Elnöksé­ge által meghirdetett kerékpáros staféta élső fordulójában eljus­sanak a megyeszékhelyekre. Az országos program vasárnap gaz­dag műsorral zárul. Minél jobban megismerni a móllal... Késiül a Békés megyei Levéltár ötéves terve (Tudósítónktól) Az országos tervekkel össz­hangban a Békés megyei Levél­tár 1971—75-ös terve is kialaku­lóban van. A tervezés legna­gyobb nehézsége, hogy a levél­tár zsúfolt. Pedig a férőhely függvénye, hogy az intézmény milyen mértékben tudja a tör­ténetileg értéke» dokumentumo­kat összegyűltem. Dr. Szabó Fe­renc a levéltár igazgatója el­mondta, hogy a törvényes elő­írások szerint 1975-ig csaknem ugyanannyi iratanyagot kellene átvenniük, mint amennyit jelen­leg őriznek. A levéltárban folyó rendezési és feltáró munka keretében két nagyobb munkát kívánnak elvé­gezni a megyei és országos ku­tatás munkájának megkönnvíté- sére. Az egyik a gyomai Kner Nyomda felszabadulás előtti anyagáról szóló összeállítás, a másik pedig az 1919—44 közötti megyetörténet kutatását a leg' hízik, s karácsonykor az én ma­lacomból aütünk kolbászt, hur­kát. Anya és a testvéreim is saj­nálták. Csak nagyapám legyin­tett egykedvűen: — Olyan pénz volt! Megint elfoglaltság nélkül csa. varogtam az utcán. S akkor kap­tam a hivatalos levelet: beosz­tottak tűzőrségbe. Már közel egy hónapja élde­géltünk itt, a tanyán, amikor egyik reggel látjuk, hogy Gedó úr. a szomszéd készülődik, pa­kol. Nagygazda volt a szomszéd, s csak úgy mellékesen disznóku- pec. Pár éve épített a városban házat, két tanyája volt, az egyik a határ túlsó felében, Benede­ken, a máoik itt. tíz hold jó Kö­rös melléki földdel. Most várat- • Janul eladta a városi házat, a ; benedéki tanyát, gabonáját, min- ■ den jószágát, az anyakocáig, az ! utolsó tyúkig. Négy lapos komi vitte a bú- ; tort. Lakat került az ajtóra, az | ablakokra keresztléc. A költözködés utáni reggelen 5 Szélessel átmentünk körülnézni. £ Üres volt a tanyaudvar, fedult 5 a kert. Gedó szomszéd kiszedte a földből a madzagnvi répát, le­verte a zöld gyümölcsöt a fáról. Amit nem vihetett magával, el­pusztította. Mis® a kútostorról is levágta a vödröt. Ahogy kódorogtirnk az ólak tá­ján, fúrása hang ütötte meg a Fülemet. Mintha csecsemő sir­apróbb részletekig gyorsan biz­tosító katalógus. A tudományos feldolgozó munka célkitűzései között szerepel az „Olvasókönyv Békén megye történetéhez”, III. kötetének összeállítása, mely 1848—1914-ig terjedően fog. lalja magába megyénk múlt­jának eddig többnyire fel­táratlan és az országos tör­ténetírás számára is alapvető anyagot jelentő dokumentumait. Az Olvasókönyv II. kötete — Implom József kitűnő munkája — nemrégiben került nyomdába. EH kívánja készíteni a levéltár kollektívája a gyulai munkás- mozgalom történetének legfonto­sabb dokumentumait közreadó és magyarázó kötetet. Szerepel a tervekben a közigazgatást be­osztás Békés megye kialakulá­sától napjainkig zajló térténeté- nék feldolgozása, beleértve a járások és községek határának változását A levéltár közremű­ködik Mezőberény, Vésztő, Nagy. kamaráé és más községek hely- történeti monográfiájának mun­kálataiban, feldolgozásra keiül Békés megye tűzrendészetének története és a niegye népokta­tási múltjának néhány fejezete. Részt vesz a levéltár a megye és a Dél-Tiszántúl agrártörténe- ténék feltárásában, amely témá­ban kiemelt hely jut a felszaba­dulás utáni időszak vizsgálatá­nak. A múzeumokkal karöltve több kiállítás rendezése szerepel a tervekben. A mostanáig be nem mutatott, kiemelkedő értékeket, ritkaságokat a megye négy vá­rosában kívánják a közönség elé tárni. Ezenkívül mind szorosabb kapcsolatra törekszik a levéltár a megyebeli éa a megyén kívüli kutatókkal, szakkörökkel. Nagy feladatok várnak a le­véltárra az 1971—72-ben beve­zetésre kerülő új iratkezelési rendszer megismertetése és al­kalmazásának ellenőrzése körül. Békés megyében közel ötszáz szerv, tanács, intézmény, válla­lat,, szövetkezet stb. van, ahol a levéltárnak/ az iratkezelést és az iratmegőrzést ellenőriznie Keil, hogy biztosítva lesyen az érté­kes dokumentumok szabályszerű kezelése és megmaradása, A levéltár kollektíváiénak ed. digi eredményei biztosítékot je­lentenek, hogy az ismertetett tervek, elgondolások a gyakor­latban is megvalósulnak. (Ormosi) Nem volt szérum, azt mondják, az állatorvos vizet fecskendezett a beteg jószág bőre alá orbónc ellen. A kertben ástam el. És amikor nem látták, megsirattam. Hogy elterveztem! Télre fel­Atugrottam a kifutó kerítésén s bent, az akólban a szalmán kosárra való kismalacot találtam. Már csak kettő élt közülük. Azok ríttak. (Folytatjuk) j ÉMMMSS • 1970, SZEPTEMBER 37, 5 Kongresszusra készülve: II konzervgyári kommunisták között II belpolitikai életünkben | első helyen van a X. pártkong­resszusra való készülődés. Pezs­gő viták folynak a népgazdaság negyedik ötéves tervéről. Az irányelv-tervezet népünk min­den rétegét foglalkoztatja; mun­kásokat, parasztokat, értelmisé­gieket, tanuló fiatalokat, házi­asszonyokat és nyugdíjasokat, vezetőket és beosztottakat egy­aránt. Így formálják együtt vég­ső alakját. A negyedik ötéves terv vitája a párt- és állami életünk, s ezen belül tervezé­sünk demokratizmusának nagy lépése. Ilyenformán állapították meg a Békéscsabai Konzerv­gyári kommunisták a nemrég lezajlott vitájukon. Ott ültem közöttük a gyár ki­bővített csúcsvezetőségének ta­nácskozásán. Ott voltaki a már húsz-huszonöt éve párttagok kö­zül is néhányan, no meg a fia­talok is. Ahogy írtam a felszóla­lók neveit: Molnár Józsefné, Borbély Kálmán, Várai János, Janurik Jánosné, Sikai Antal, Várhegyi Ferencné, Oláh József­né, Rózsa Imréné, Rusznák Mi­hály, Irházi Lajosné, Kovács P. János és másokét, beszédük tar­talmából úgy éreztem, hogy egy közös csokorba kötődtek a gon­dolatok. — Mire vihet'iih h0va juthatunk el a 70-es években? j Hova kell eljutnunk, mert a I feltételeket megteremtettük hoz­zá. Ám nemcsak a feltételek diktálják a tempót, hanem első- 1 sorban a szükségletek. A társa- \ dalom gyarapodása, gazdagodása szüntelenül új és új igények for- j rása is. A javaslatok egy része módosítást ajánlott, ám ami na­gyon fontos;, a határozat végre­hajtására törekszenek. Pártunk ajánlja elfogadásra a negyedik ötéves tervjavaslatot, éppen ezért a kommunisták még nagyobb felelősséget éreznek megvalósításáért. Erről győzött meg a vita, még, akkor is, ha a párt szervezeti szabályzatának módosításánál, az Ifjúság neve­lésénél többet is időztek. A párt erősítése, a pártegység meg­szilárdítása mindenkor biztosi-1 téka a gazdasági tervek megva­lósulásának is. Éppen ezért eb­ből a vitából elsőként ezt raga­dom ki. Az egyik felszólaló azt jegyez­te meg: „többet kell foglalkozni az ideológiai neveléssel, mert mi felelősek vagyunk, hogy a gaz­daságvezetők is helyesen értel­mezzék az irányelvet”. Egy másik felszólaló arról beszélt, hogy egyes üzemekben a kom­munista vezetők is sokmindenről megfeledkeznek. Egy kicsit fejük­be szállt a, dicsőség. Kritikátlan légkört; kezdenek meghonosíta­ni. fl páll féltését sugallta a következő is, amikor arról be­szélt:. „Jobban kell megnézni ezután, kiket veszünk fel a pártba”. Erre így példázott: „Négy hónapja vettünk fel egy dolgozót párttagnak, és azóta sem jár el a taggyűlésekre”. És ezzel végigsimította őszes haját, mintha bizonygatta volna; ő 25 éve hű maradt pártjához, a ne­héz időkben is. Amikor e szen­vedélyes vitát hallgattam, vala­hogy a- kovácsmesterek jutottak az eszembe. Ök azok; akiknek munkája nyomán más-más ala­kot ölt a vas. Akiknek izmos karjai mint a pörgettyű, úgy forgatják a nehéz kalapácsot és az izzó fémet. Munkájuk nyo­mán egyre formálódik, változik a tüzesen pirosló anyag. így változik az ember is, akivel fog­lalkoznak. Ám, ha nem találják meg a rákalapácsolás taktusát, vagy ha kihűl a vas, aligha en­gedelmeskedik. „Egyformán kell kalapálni”. Kölcsönvettem e megállapítást, ottan, valakitől. Ügy érzem, hű­en fejezi ki a pártegységre, az egy akaratra való törekvést. Jól kicsendült ott egyes elvtársak aggodalma a pártegységet ille­tően, ha nem is használták min­den esetben ezt a kifejezést. Másutt is volt ilyen tapasztalat. Sok helyen a bizonytalanok megingása és az élettel lépést tartani nem tudók nehézkessé­ge, egyesek konok maradisága tapasztalható ma is. De nem ki­sebb veszélyt rejt magában a pártegység liberális felfogása sem; a párt tényleges érdekei­nek alárendelése pillanatnyi in­dulatoknak, vagy a határozatok­hoz való felelőtlen viszony. Vannak igazságok, ame­lyeket a kommunista mozgalom történelmi tapasztalatai külön kipróbáltak, mélyen bevéstek a mozgalom harcosainak gondo­lat- és érzésvilágába. Ezek közé tartozik a pártegység kikovácso­lása, védelme. Szinte kézzel ta­pintható, hogy mire képesek a konzervgyári kommunisták is, ez megmutatkozik az üzem dol­gozóinak, a X. kongresszusra tett vállalásaiban. Ám a pártegységnek a vita stádiumában is meg kell mutat­koznia. De miben? Abban, hogy minden kommunista elvi alapon marxista—leninista szellemben, tárgyilagossággal és a munkás- osztály álláspontjáról nyúl a kérdéshez, mégpedig következe­tesen, gerincesen. A konzerv­gyárban ebben -— egy-két ki­vételtől eltekintve — jelenleg nem volt hiba. (Ezekre a követ­kezőkben lapunkban visszaté­rünk). Ám mégis elárultak .egy mulasztást azzal a megjegyzés­sel: „Még ilyen parázs vita ná­lunk sohasem volt”. Ennél vi­szont kellemesebben hangzott, amikor úgy döntöttek, hogy a X. kongresszus határozatát is ilyen alaposan vitatják majd meg. Csak helyeselni lehet, szükségességét igazolja a mos­tani tanácskozásuk. Így a kü­lönböző tapasztalatok kiegészí­tik majd egymást, és megköny- nyítik a leghelyesebb álláspont kialakítását. Ma különösen fon­tos, hogy ismerjük a vitának ezt a jelentőségét, s munkánk önkritikus vizsgálatával, a türe­lem és az eszmei igényesség ösz- szekapcsolásával segítsük kibon­takoztatásukat. Azért különösen fontos ez ma, mert meggyarapodnak a pártszervezetek alkotó feladatai. Meggyarapodnak, mert kiszéle­sítjük a szocialista demokratiz­must, mert minden területen szakítani akarunk az üres sab­lonokkal. Ezt csak úgy lehet, ha a pártpolitika irányvonala alap­ján értetjük meg egvmással a fel-feltűnő újat. Ez elmélyíti a pártegységet, bensőségesebbé teszi a párttagság és a pártve­zetés viszonyát. És így formálódik az ember... Rocskár János Autósok! Legolcsóbban csak szövetkezet ü nknél szerezhetnek be akkumulá­tort A kedvezményes árainkat csak a lakosság részére al­kalmazzuk. Gyulai Vasipari Szövetkezet Gyula. Blanár L. a 3 sz Telefon: 24& x

Next

/
Oldalképek
Tartalom