Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-25 / 225. szám
Állatorvosok és gyógyszerészek találkozója Dr. Kováé« Jenő professzor előadása Békéscsabán A megyei tanács Gyógyszertári Közpqntja, az Állategészségügyi Állomás és a Magyar Gyógyszerész Társaság megyei szervezete tegnap Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében állatorvosok és gyógyszerészek részére nagyszabású találkozót rendezett. A városokból, járásokból ösz- szesqn mintegy 150 gyógyszerész és állatorvos vett részt ezen a találkozón, mely egyben országosan az első olyan tanácskozás volt, amelyen ismertették az állatok gyógyításában bevezetésre kerüló új gyógyszerigénylési módszert: a szabványos vényminták használatát. Az új módszer jelentőségéről dr. Kovács Jenő professzor, az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani Tanszékének vezetője tartott előadást. A szabványos vényminták gyűjteménye zsebkönyv alakban jelent meg. Lényege, hogy a korábbi nehézkes, elavult módszerrel szemben jelentősen megkönnyíti a gyógyszerigénylést. Segítséget nyújt a gyógyszerészeknek is az adagok összeállításában, az állatorvosoknak pedig az egyes betegségek kezeléséhez, összesen mintegy 300 féle vényt tartalmaz. Érdekessége, hogy összeállításában, szerkesztésében közreműködött dr. Ragettli János, a Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központjának főgyógyszerésze is. A szocialista államok közül először hazánkban vezetik be a szabványos vényminták alkalmazását. Ilyen gyűjteményes kiadás eddig az európai országok közül is csak az NSZK-ban jelent meg. A találkozó alkalmával a gyógyszertárak félévi munkájáról dr. Ragettli János főgyógyszerész, valamint dr. Ürmössy Attila főkönyvelő adott tájékoztatót a részvevőknek. Az elmúlt fél évben különösen jelene tős volt a szocialista munkaver- seny és brigádmozgalom szélesedése. Ezt is értékelték a tanácskozáson. A szocialista brigádmozgalomban a dolgozók tíz százaléka vesz részt A brigádok között vannak már többszörösen kitüntetett kollektívák is. Ezúttal az orosházi Kabay János nevét viselő szocialista brigád kapta meg az ezüstérmet, a me- zőberényi és mezőhegyesi gyógyszertár kollektívája, valamint a békéscsabai raktár Semmel- Weis-brigádja a bronzérmet, a békéscsabai 14/3-as gyógyszertár kollektívája pedig a zöldkoszo- rús jelvényt kapta meg Az egyéni teljesítmények értékelésével együtt összesein mintegy százan részesültek jutalomban, s 50 ezer forintot osztottak ki a legjobbak között. Közművelődés Borsodban A fenti címmel új kiadvány jelent meg a megyei tanács művelődésügyi osztályának gondozásában. A kiadvány célja, hogy segítséget nyújtson a népművelőknek tapasztalataik kicserélésére, jó módszerek, elképzeléseik és kezdeményezéseik publikálására. A most megjelent száztizenhárom oldalas füzet történelmi visszapillantást ad a nagy iparmegye népművelésének és intézményhálózatának 25 éves fejlődéséről. Lassú a gázprogram végrehajtása Ankét az új energiahordozó hasznosításáról és a lakosság földgázellátásának helyzetéről A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban kiterjedt vizsgálatot folytatott. Ér nek az volt a célja, hogy feltárják: milyen változás történt a megelőző, az 1966. évi vizsgálat óta a gázprogram végrehajtásában, különösképpen pedig a lakosság földgázellátásában. Tegnap, csütörtökön, délelőtt ennek értékelésére rendezett an- kétOf. Békéscsabán, a Technika Házában a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége. A tanácskozáson*/ amelyen részt vett és a vitában felszólalt Lakatos György, a KNEB ipari főosztályának helyettes vezetője is, ' Győri János, a vizsgálat vezetője tartott vitaindító előadást. Ebben azokról a főbb tapasztalatokról beszélt, amelyeket a vizsgálat során szereztek. Ismertetőjében többek közt elmondta, hogy a földgáz-program megvalósítása két részből, vagyis feladatból tevődik össze. Először, a városi alapközművek kapacitásának fejlesztéséből, amit a DÉGÁZ saját fejlesztési alap•asaaaBaageaaBaaaatfaaaegaaaaaaaasaaaaaaaaaaaaaaaaMaaaaeaaaa«B» I ban mindenki fölött áll Még pontosabban ül. A tanya előtti jegenye legtetején. S onnan senki le nem parancsolhatja. Csak ha mar mellette van a váltótársa. Szeretek a jegenye tetején ülni. Leginkább azért, mert innen messzire látni. Jóllehet, ezen a határrészen nincs sok érdekes, Jobbra, párhuzamosan a tanyával vagy másfél kilométerre hú_ zódik a kövesút, balra, szintén párhuzamosan a tanyával a Fehér-Körös. Előttem féljobbról a Fekete-Körös gátja, félbalra találkozik össze a két Körös. Mögöttem kukoricaföld, napraforgóföld, répaföld. A földek végében. langyos vizű kanális. S a kanálison tűi megint kukorica- földek, napraforgótáblák, répaföldek. * A kövesutat a jegenyéről nem , látni be végig, csak egy kis szakaszát, azt a részt, ahová a mi dűlőnk betorkolik. Az utat két oldalt terebélyes eperfák szegélyezik, a fasor elfedi a kilátást. A Fekete-Körös gátjából is csupán itt-ott villan elő egy- egy folt. A Fehér-Körösét végig szemmel tudjuk tartani. A kanális partját s a dűlőútat szintén. Nappal csak a kukoricásom keresztül lehetne a tanyát viszonylag rejtve mesközelíteni. Ám úgy ismerjük már a kukoricást, hogy nem ember, de egy nyúl vasy fácán sem mozdulhat meg benne anélkül, hogy észre ne vennénk. Ha idegen tűnt fel a láthatáron, az őr lekiabált az ügyeletesnek, aki a tornácon a kis asztalnál ült, s az ügyeletes döntötte el, az egész örsöt riasztja-e, vagy csak a készültséget, kihívja az őrsparancsno- kot, vagy maga megy az idegen elé? Mióta itt vagyunk, összesen talán hatszor került sor ilyesmire. Négyszer kaptunk ellenőrzést, egyszer az Armen teái tó Társulat szekere porzott el előttünk, rozsé vei megrakodva, s nem olyan régen a kövesúton túlról egy gazda kereste errefelé tekergő csikóját. A dűlőét merttén a miénken kívül meg lsét tanya van. Az egyik fölöttünk, inkább a köves- úthoz közelebb, mint hozzánk. Nádtetős, kerítés nélküli vályogház. A másik közvetlenül a szomszédunkban, túl rajtunk talán ötven lépéssel. Pincére emelt komoly téglaépítmény, gazdasági udvarral. A lakók júliusban mindkét tanyáról beköltöztek a városba. A mi tanyánk már június elején üresen állt, ezért kaptuk éppen ezt szálláshelyül. A kanális másik oldalán sorakozó házakhoz az ellenkező irányból, a Fehér-Köröstől vezet az út. Az ottani emberek ritkán járnak felénk. Aratás idején volt csak nagyobb mozgás a területünkön. Börcsök amellett kardoskodott, hogy kötelességünk mindenkit igazoltatni, aki a Szanazugban megfordul -r- így hívják a ha- tárnak ezt a részét — de Dini pé- ká megint leintette. (Folytatjuk) jaiból biztosit. Másodszor, az egyes vállalatok, intézmények és szervezetek telekhatáron belüli beruházásaiból és felújításaiból, amelyek lényegében a földgáz- felhasználó fűtőberendezéseket tartalmazzák. S bár némi lemaradás mutatkozik, mégis figyelemre méltó fejlődésnek tekinthető, hogy a megye három városában: Békéscsabán, Orosházán és Gyulán a tervezett alapközmüveknek eddig csaknem 85 százalékát építették meg. Az értékesítés adatai szerint a földgáznak jelenleg 78 százalékát a nagyüzemek, 12 százalékát az intézmények, 10 százalékát pedig a lakosság hasznosítja. A már említett három városban eddig a lakásállománynak csak 9,3 százalékát 'kapcsoltak be a földgázellátásba. Nem meglepő tehát a vizsgálatnak az a megállapítása, mely szerint — a fejlődés ellenére — lassú a gázprogram végrehajtása. S ez nemcsak az ipari és különösképpen a mezőgazdasági üzemeikre érvényes, hanem mindenekelőtt a lakosság földgázellátására is. A vitában felszólalók megerősítették ezt a megállapítást, ugyanakkor jó néhány gondról és tennivalóról is szóltak. Egyöntetű volt a vélemény abban, hogy tervszerűbben és előrelá- tóbban kellene szorgalmazni ennek az új energiahordozónak a hasznosítását az iparban, a' mezőgazdaságban, valamint a középületek és lakóházak fűtésénél. Ebben viszont — mondták többen — még nagyobb szervezettségre. összehangoltabb munkára és az eddiginél megfelelőbb anyag-, szerelvény- és alkatrészellátásra, valamint a jelenlegi árpolitika felülvizsgálatára is szükség lenne. Sok ilyen jelzést és panaszt jegyeztek fel a népi ellenőrök, mivel több vállalatnál tájékozódtak és 75 család véleményét is kikérték a téma vizsgálatának alkalmával. Ehhez hasonló és jogos igény, hogy fordítsanak nagyobb gondot a szolgáltatásra és a hiba- elhárításra Egyszóval: a biztonságtechnikái követelmények szigorú megtartására. Az együttes tanácskozás azért is hasznos volt, mivel a népi ellenőrök és a műszaki szakemberek az ankéton nemcsak megismerhették a gázprogram végrehajtásának jelenlegi helyzetét, a kisebb és nagyobb gondokat, hanem a maguk számára is meghatározhatták azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével meggyorsíthatják ennek az energiahordozónak a térhódítását. P. P. Kongresszusra készülve @ Legfőbb: a hatékonyság Elsősorban a vezetőktől függ Hosszá éveken át kamPányokon gondolkodtunk. A gazdálkodás mindenkor legszembeötlőbb visszásságainak felszámolására összpontosítottuk a figyelmet, az erőket, az ösztönzési eszközöket. S ha némely területen sikerült is előbbre jutni, kiéleződtek a nehézségek másutt. Emelkedett például a munka termelékenysége.'de növekedtek az elfekvő készletek, a termelés, a beruházás fellendülése külkereskedelmi egyensúlyunkat vészé, lyeztette stb. Napjainkban a vállalatok önállósága és egyértelmű nyereségérdekeltsége — az összes veszélyeivel ás hibalehetőségeivel együtt — megóv az egyoldalúságtól, a szélsőségektől. szükségessé teszi a gazdálkodás különböző tényezőinek arányos összehangolt optimális fejlesztését, összetettségét fejezi ki a hatékonyság követelménye. Előrehaladásunk üteme a negyedik ötéves terv időszakában attól függ, milyen mértékben növekszik majd a társadalmi munka hatékonysága. Intenzív fejlesztéssel az ipar termelésének és a nemzeti jövedelemnek a tervben előirányzott — és sokak által alacsonynak ítélt — növekedési ütemét is meggyorsíthatjuk. Az előző két írásban már részletesen szóltunk a munkaerő és az anyagi eszközök hatékony hasznosításának lehetőségeiről. Most a vezetés színvonalának emeléséből adódó további tartalékokkal foglalkozunk. Ha vállalataink helyzetét, lehetőségeit a fejlett tőkés üzemekhez viszonyítva vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy mindenekelőtt három fő területen, a műszaki, tudományos eredményes gyors üzemi hasznosításában, a belső szervezettség, illetve a hazai, s a nemzetközi szakosítás és kooperáció színvonalában lényeges az elmaradás. Az első helyen említett tennivalókra a X. pártkongresz. szus irányelveiben a következő utalást találhatjuk: „Növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását”. Fontos vállalati feladat az új termékek és eljárássok bevezetésével kapcsolatos műszaki és piaci kockázat vállalása, a korszerű termékek gyártási irányának növelése, a kutatóintézetek, a helyi fejlesztők és kivitelezők céltudatos anyagi ösztönzésének növelése. Ami a vállalat belső szervezettségét illeti, a különböző tér. melési tényezők (munkaerő, anyag, szerszámgép stb.) területi és időbeli összehangolását kell elsősorban biztosítani. Ezzel minimálisra csökenthetők a jelenleg még oly nagy veszteségidők. A belső (szervezettség azonban nem vizsgálható a vállalatok külső . kapcsolataitól függetlenül. Jelenleg ugyanis erős az önellátásra törekvés a Vállalatoknál, mivel bizonytalan és gyakran drága a kooperáció. A szakosítás a kooperáció hiánya pedig az erők szétforgácsolására, a részfeladatok kisüzemi végrehajtására vezet, nehezíti a korszerű és termelékeny megoldások alkalmazását. A vállalati ötéves tervek készítése alkalmat kínál a kooperációs kapcsolatok hosszabb távú rendezésére, a szállítók és felhasználók érdekeinek egyeztetésére. A szakosítás, a kooperáció fejlesztését többféleképpen is kezdeményezhetik helyileg. Ese. tenként több hasonló alkatrészt, anyagot, tartozékot, szerelvényt felhasználó vállalat gazdasági társulása, korszerű közös kis. és középüzemek létrehozása célszerű. Máikor a monopolhelyzetével visszaélő kooperációs partnert az importverseny kezdeményezésével lehet jobb belátásra bírni. A nemzetközi szakosítás és kooperáció szervezése természetesen nem lehet esetleg és alkalomszerű. A vállalatoknak körültekintő elemzéssel, tudatosan törekedniük kell széles gyártási profiljuk szűkitésére. A hazai adottságoknak leginkább megfe. lelő cikkeket, amelyek exportra is gazdaságos, célszerű idehaza gyártani nagy sorozatokban. Ha viszont az importtermék az olcsóbb. a jobb, nem szabad, de nem is lehet térhódítását akadályozni. A vállalatok fejlődő piackutatása és növekvő külföldi kapcsolataik lehetővé teszik, hegy tervezzék és kezdeményezzék a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és a kooperáció körének bővítését. Kár lenne tagadni, a munkáskollektívák és a dolgozók nagyon sokat tehetnek azért, hogy vállalatuk minél kedvezőbb helyezést érjen el a fokozódó hazai és nemzetközi versenyben. De erőfeszítéseik csak akkor járhatnak eredménnyel, ha a vezetés helyesen vázolja fel a távlati feladatokat és rövidebb távon is kellő színvonalon képes a tennivalókat a változó követelményekhez, az új körülményekhez igazodva megszabni. Kovács József Tiszán innen — Dunán tál Komárom megye a vetélytárs Mint ismeretes, a Magyar Rádió és a Művelődésügyi Minisztérium hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére megyék közti vetélkedőt szervezett. Megyénk községeiben és városaiban is ezrek „szurkoltak” a rádió- készülékek mellett, s nem is eredménytelenül, hiszen az első fordulóban továbbjutottunk. Most a második forduló következik: október 9-e a verseny napja. A Komárom megyével való vetélkedés előkészítéseként szeptember 25-én, ma délután 3 órától megbeszélést tartanak Békéscsabán, az Ifjúsági és Üttörőházban. A rádióadás színhelye ismét a Megyei Művelődési Központ lesz. JÜMPKSsc 5 1970. SZEPTEMBER 25.
