Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

Állatorvosok és gyógyszerészek találkozója Dr. Kováé« Jenő professzor előadása Békéscsabán A megyei tanács Gyógyszer­tári Közpqntja, az Állategész­ségügyi Állomás és a Magyar Gyógyszerész Társaság megyei szervezete tegnap Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében állatorvosok és gyógyszerészek részére nagyszabású találkozót rendezett. A városokból, járásokból ösz- szesqn mintegy 150 gyógysze­rész és állatorvos vett részt ezen a találkozón, mely egyben or­szágosan az első olyan tanács­kozás volt, amelyen ismertették az állatok gyógyításában beve­zetésre kerüló új gyógyszer­igénylési módszert: a szabvá­nyos vényminták használatát. Az új módszer jelentőségéről dr. Kovács Jenő pro­fesszor, az Állatorvostudo­mányi Egyetem Gyógyszer­tani Tanszékének vezetője tar­tott előadást. A szabványos vényminták gyűjteménye zseb­könyv alakban jelent meg. Lé­nyege, hogy a korábbi nehézkes, elavult módszerrel szemben je­lentősen megkönnyíti a gyógy­szerigénylést. Segítséget nyújt a gyógyszerészeknek is az adagok összeállításában, az állatorvo­soknak pedig az egyes betegsé­gek kezeléséhez, összesen mint­egy 300 féle vényt tartalmaz. Érdekessége, hogy összeállításá­ban, szerkesztésében közremű­ködött dr. Ragettli János, a Bé­kés megyei Tanács Gyógyszer­tári Központjának főgyógysze­része is. A szocialista államok közül először hazánkban vezetik be a szabványos vényminták al­kalmazását. Ilyen gyűjteményes kiadás eddig az európai orszá­gok közül is csak az NSZK-ban jelent meg. A találkozó alkalmával a gyógyszertárak félévi munkájá­ról dr. Ragettli János főgyógy­szerész, valamint dr. Ürmössy Attila főkönyvelő adott tájékoz­tatót a részvevőknek. Az el­múlt fél évben különösen jelene tős volt a szocialista munkaver- seny és brigádmozgalom széle­sedése. Ezt is értékelték a ta­nácskozáson. A szocialista bri­gádmozgalomban a dolgozók tíz százaléka vesz részt A brigádok között vannak már többszörösen kitüntetett kollektívák is. Ezút­tal az orosházi Kabay János nevét viselő szocialista brigád kapta meg az ezüstérmet, a me- zőberényi és mezőhegyesi gyógy­szertár kollektívája, valamint a békéscsabai raktár Semmel- Weis-brigádja a bronzérmet, a békéscsabai 14/3-as gyógyszertár kollektívája pedig a zöldkoszo- rús jelvényt kapta meg Az egyéni teljesítmények értékelé­sével együtt összesein mintegy százan részesültek jutalomban, s 50 ezer forintot osztottak ki a legjobbak között. Közművelődés Borsodban A fenti címmel új kiadvány jelent meg a megyei tanács művelődésügyi osztályának gondozásában. A kiadvány cél­ja, hogy segítséget nyújtson a népművelőknek tapasztalataik kicserélésére, jó módszerek, elképzeléseik és kezdeménye­zéseik publikálására. A most megjelent száztizenhárom ol­dalas füzet történelmi vissza­pillantást ad a nagy iparmegye népművelésének és intéz­ményhálózatának 25 éves fej­lődéséről. Lassú a gázprogram végrehajtása Ankét az új energiahordozó hasznosításáról és a lakosság földgázellátásának helyzetéről A Békés megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság a közelmúltban kiterjedt vizsgálatot folytatott. Ér nek az volt a célja, hogy fel­tárják: milyen változás történt a megelőző, az 1966. évi vizsgá­lat óta a gázprogram végrehaj­tásában, különösképpen pedig a lakosság földgázellátásában. Tegnap, csütörtökön, délelőtt ennek értékelésére rendezett an- kétOf. Békéscsabán, a Technika Házában a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége. A ta­nácskozáson*/ amelyen részt vett és a vitában felszólalt Lakatos György, a KNEB ipari főosztá­lyának helyettes vezetője is, ' Győri János, a vizsgálat vezető­je tartott vitaindító előadást. Ebben azokról a főbb tapasz­talatokról beszélt, amelyeket a vizsgálat során szereztek. Is­mertetőjében többek közt el­mondta, hogy a földgáz-program megvalósítása két részből, vagy­is feladatból tevődik össze. Elő­ször, a városi alapközművek ka­pacitásának fejlesztéséből, amit a DÉGÁZ saját fejlesztési alap­•asaaaBaageaaBaaaatfaaaegaaaaaaaasaaaaaaaaaaaaaaaaMaaaaeaaaa«B» I ban mindenki fölött áll Még pontosabban ül. A tanya előtti jegenye legte­tején. S onnan senki le nem paran­csolhatja. Csak ha mar mellette van a váltótársa. Szeretek a jegenye tetején ül­ni. Leginkább azért, mert innen messzire látni. Jóllehet, ezen a határrészen nincs sok érdekes, Jobbra, párhuzamosan a tanyá­val vagy másfél kilométerre hú_ zódik a kövesút, balra, szintén párhuzamosan a tanyával a Fe­hér-Körös. Előttem féljobbról a Fekete-Körös gátja, félbalra ta­lálkozik össze a két Körös. Mö­göttem kukoricaföld, naprafor­góföld, répaföld. A földek végé­ben. langyos vizű kanális. S a kanálison tűi megint kukorica- földek, napraforgótáblák, répa­földek. * A kövesutat a jegenyéről nem , látni be végig, csak egy kis szakaszát, azt a részt, ahová a mi dűlőnk betorkolik. Az utat két oldalt terebélyes eperfák szegélyezik, a fasor elfedi a ki­látást. A Fekete-Körös gátjából is csupán itt-ott villan elő egy- egy folt. A Fehér-Körösét végig szemmel tudjuk tartani. A kanális partját s a dűlőútat szintén. Nappal csak a kukoricásom keresztül lehetne a tanyát vi­szonylag rejtve mesközelíteni. Ám úgy ismerjük már a kuko­ricást, hogy nem ember, de egy nyúl vasy fácán sem mozdul­hat meg benne anélkül, hogy észre ne vennénk. Ha idegen tűnt fel a láthatá­ron, az őr lekiabált az ügye­letesnek, aki a tornácon a kis asztalnál ült, s az ügyeletes döntötte el, az egész örsöt ri­asztja-e, vagy csak a készült­séget, kihívja az őrsparancsno- kot, vagy maga megy az idegen elé? Mióta itt vagyunk, összesen talán hatszor került sor ilyesmi­re. Négyszer kaptunk ellenőr­zést, egyszer az Armen teái tó Társulat szekere porzott el előt­tünk, rozsé vei megrakodva, s nem olyan régen a kövesúton túlról egy gazda kereste errefelé tekergő csikóját. A dűlőét merttén a miénken kívül meg lsét tanya van. Az egyik fölöttünk, inkább a köves- úthoz közelebb, mint hozzánk. Nádtetős, kerítés nélküli vá­lyogház. A másik közvetlenül a szomszédunkban, túl rajtunk ta­lán ötven lépéssel. Pincére emelt komoly téglaépítmény, gazdasági udvarral. A lakók jú­liusban mindkét tanyáról beköl­töztek a városba. A mi tanyánk már június elején üresen állt, ezért kaptuk éppen ezt szállás­helyül. A kanális másik oldalán sora­kozó házakhoz az ellenkező irányból, a Fehér-Köröstől ve­zet az út. Az ottani emberek ritkán járnak felénk. Aratás idején volt csak na­gyobb mozgás a területünkön. Börcsök amellett kardoskodott, hogy kötelességünk mindenkit igazoltatni, aki a Szanazugban megfordul -r- így hívják a ha- tárnak ezt a részét — de Dini pé- ká megint leintette. (Folytatjuk) jaiból biztosit. Másodszor, az egyes vállalatok, intézmények és szervezetek telekhatáron belüli beruházásaiból és felújításaiból, amelyek lényegében a földgáz- felhasználó fűtőberendezéseket tartalmazzák. S bár némi lemaradás mutat­kozik, mégis figyelemre méltó fejlődésnek tekinthető, hogy a megye három városában: Békés­csabán, Orosházán és Gyulán a tervezett alapközmüveknek ed­dig csaknem 85 százalékát épí­tették meg. Az értékesítés ada­tai szerint a földgáznak jelenleg 78 százalékát a nagyüzemek, 12 százalékát az intézmények, 10 százalékát pedig a lakosság hasz­nosítja. A már említett három városban eddig a lakásállo­mánynak csak 9,3 százalékát 'kapcsoltak be a földgázellátás­ba. Nem meglepő tehát a vizs­gálatnak az a megállapítása, mely szerint — a fejlődés elle­nére — lassú a gázprogram vég­rehajtása. S ez nemcsak az ipari és különösképpen a mezőgazda­sági üzemeikre érvényes, hanem mindenekelőtt a lakosság föld­gázellátására is. A vitában felszólalók meg­erősítették ezt a megállapítást, ugyanakkor jó néhány gondról és tennivalóról is szóltak. Egy­öntetű volt a vélemény abban, hogy tervszerűbben és előrelá- tóbban kellene szorgalmazni ennek az új energiahordozónak a hasznosítását az iparban, a' mezőgazdaságban, valamint a középületek és lakóházak fűté­sénél. Ebben viszont — mond­ták többen — még nagyobb szervezettségre. összehangol­tabb munkára és az eddiginél megfelelőbb anyag-, szerel­vény- és alkatrészellátásra, va­lamint a jelenlegi árpolitika felülvizsgálatára is szükség lenne. Sok ilyen jelzést és pa­naszt jegyeztek fel a népi el­lenőrök, mivel több vállalat­nál tájékozódtak és 75 család véleményét is kikérték a téma vizsgálatának alkalmával. Eh­hez hasonló és jogos igény, hogy fordítsanak nagyobb gon­dot a szolgáltatásra és a hiba- elhárításra Egyszóval: a biz­tonságtechnikái követelmények szigorú megtartására. Az együttes tanácskozás azért is hasznos volt, mivel a népi ellenőrök és a műszaki szakemberek az ankéton nem­csak megismerhették a gáz­program végrehajtásának je­lenlegi helyzetét, a kisebb és nagyobb gondokat, hanem a maguk számára is meghatároz­hatták azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével meg­gyorsíthatják ennek az ener­giahordozónak a térhódítását. P. P. Kongresszusra készülve @ Legfőbb: a hatékonyság Elsősorban a vezetőktől függ Hosszá éveken át kamPá­nyokon gondolkodtunk. A gaz­dálkodás mindenkor legszembe­ötlőbb visszásságainak felszámo­lására összpontosítottuk a figyel­met, az erőket, az ösztönzési eszközöket. S ha némely terüle­ten sikerült is előbbre jutni, ki­éleződtek a nehézségek másutt. Emelkedett például a munka ter­melékenysége.'de növekedtek az elfekvő készletek, a termelés, a beruházás fellendülése külkeres­kedelmi egyensúlyunkat vészé, lyeztette stb. Napjainkban a vál­lalatok önállósága és egyértel­mű nyereségérdekeltsége — az összes veszélyeivel ás hibalehe­tőségeivel együtt — megóv az egyoldalúságtól, a szélsőségek­től. szükségessé teszi a gazdál­kodás különböző tényezőinek arányos összehangolt optimális fejlesztését, összetettségét fejezi ki a hatékonyság követelménye. Előrehaladásunk üteme a ne­gyedik ötéves terv időszakában attól függ, milyen mértékben növekszik majd a társadalmi munka hatékonysága. Intenzív fejlesztéssel az ipar termelésé­nek és a nemzeti jövedelemnek a tervben előirányzott — és so­kak által alacsonynak ítélt — növekedési ütemét is meggyor­síthatjuk. Az előző két írásban már részletesen szóltunk a mun­kaerő és az anyagi eszközök ha­tékony hasznosításának lehető­ségeiről. Most a vezetés színvo­nalának emeléséből adódó to­vábbi tartalékokkal foglalko­zunk. Ha vállalataink helyzetét, lehetőségeit a fejlett tőkés üze­mekhez viszonyítva vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy mindenek­előtt három fő területen, a mű­szaki, tudományos eredményes gyors üzemi hasznosításában, a belső szervezettség, illetve a ha­zai, s a nemzetközi szakosítás és kooperáció színvonalában lé­nyeges az elmaradás. Az első helyen említett tennivalókra a X. pártkongresz. szus irányelveiben a következő utalást találhatjuk: „Növelni kell a nemzeti jövedelemből tu­dományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapa­citást a távlati fejlesztési cél­jainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyor­sítani a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek gya­korlati alkalmazását”. Fontos vállalati feladat az új termé­kek és eljárássok bevezetésével kapcsolatos műszaki és piaci kockázat vállalása, a korszerű termékek gyártási irányának növelése, a kutatóintézetek, a helyi fejlesztők és kivitelezők céltudatos anyagi ösztönzésének növelése. Ami a vállalat belső szerve­zettségét illeti, a különböző tér. melési tényezők (munkaerő, anyag, szerszámgép stb.) terü­leti és időbeli összehangolását kell elsősorban biztosítani. Ezzel minimálisra csökenthetők a je­lenleg még oly nagy veszteség­idők. A belső (szervezettség azon­ban nem vizsgálható a vállala­tok külső . kapcsolataitól függet­lenül. Jelenleg ugyanis erős az önellátásra törekvés a Vállala­toknál, mivel bizonytalan és gyakran drága a kooperáció. A szakosítás a kooperáció hiánya pedig az erők szétforgácsolására, a részfeladatok kisüzemi végre­hajtására vezet, nehezíti a kor­szerű és termelékeny megoldások alkalmazását. A vállalati ötéves tervek készítése alkalmat kínál a koo­perációs kapcsolatok hosszabb távú rendezésére, a szállítók és felhasználók érdekeinek egyezte­tésére. A szakosítás, a kooperá­ció fejlesztését többféleképpen is kezdeményezhetik helyileg. Ese. tenként több hasonló alkatrészt, anyagot, tartozékot, szerelvényt felhasználó vállalat gazdasági társulása, korszerű közös kis. és középüzemek létrehozása célsze­rű. Máikor a monopolhelyzeté­vel visszaélő kooperációs part­nert az importverseny kezdemé­nyezésével lehet jobb belátásra bírni. A nemzetközi szakosítás és kooperáció szervezése természe­tesen nem lehet esetleg és al­kalomszerű. A vállalatoknak kö­rültekintő elemzéssel, tudatosan törekedniük kell széles gyártási profiljuk szűkitésére. A hazai adottságoknak leginkább megfe. lelő cikkeket, amelyek exportra is gazdaságos, célszerű idehaza gyártani nagy sorozatokban. Ha viszont az importtermék az ol­csóbb. a jobb, nem szabad, de nem is lehet térhódítását aka­dályozni. A vállalatok fejlődő piackutatása és növekvő külföldi kapcsolataik lehetővé teszik, hegy tervezzék és kezdeményez­zék a nemzetközi munkamegosz­tás, a szakosítás és a kooperá­ció körének bővítését. Kár lenne tagadni, a mun­káskollektívák és a dolgozók nagyon sokat tehetnek azért, hogy vállalatuk minél kedvezőbb helyezést érjen el a fokozódó hazai és nemzetközi versenyben. De erőfeszítéseik csak akkor jár­hatnak eredménnyel, ha a veze­tés helyesen vázolja fel a táv­lati feladatokat és rövidebb tá­von is kellő színvonalon képes a tennivalókat a változó követel­ményekhez, az új körülmények­hez igazodva megszabni. Kovács József Tiszán innen — Dunán tál Komárom megye a vetélytárs Mint ismeretes, a Magyar Rádió és a Művelődésügyi Minisztérium hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója tisz­teletére megyék közti vetél­kedőt szervezett. Megyénk községeiben és városaiban is ezrek „szurkoltak” a rádió- készülékek mellett, s nem is eredménytelenül, hiszen az el­ső fordulóban továbbjutot­tunk. Most a második forduló kö­vetkezik: október 9-e a ver­seny napja. A Komárom me­gyével való vetélkedés előké­szítéseként szeptember 25-én, ma délután 3 órától megbe­szélést tartanak Békéscsabán, az Ifjúsági és Üttörőházban. A rádióadás színhelye ismét a Megyei Művelődési Központ lesz. JÜMPKSsc 5 1970. SZEPTEMBER 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom