Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
( a m Ötezer éves emberi település Dévaványa határában Kongresszusra készülve @ Legfőbb: a hatékonyság Előrelátó, jövedelmező beruházásokat! Szeptember 25-én: Ülést tart a Hazafias Népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága soron következő ülését szeptember 25-én pénteken délelőtt 9 árai kezdettel tartja Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. A tanácskozáson három napirendi pont szerepel. Elsőként Nagy János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese ad tájékoztatást a művelődéspolitikai tennivalókról, melyben a népfrontmozgalom is megtalálja a maga féladatát. Ezt követően Miha.Hk György, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Nagy Imréné, a népfront megyei titkárság politikai munkatársa tartanak előadást a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának február 18—19-i határozata alapján: milyen szerepe van a nőknek az ifjúsági, valamint a Hazafias Népfront-mozgalomban.. Bartók-emlékest Gyulán A nagy magyar zeneszerző halála 25. évfordulóján folyó ömlékezéssorozat mai eseménye Gyulán lesz. A városi tanács művelődésügyi osztálya, a járási könyvtár és a TIT városi szervezete a járási könyvtárban rendezi ünnepi estjét. Herbály Andrásnak, az Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatójának előadása után Bartók legkiválóbb alkotásaiból hallhat néhányat a közönség .Ezzel párhuzamosan Bartók művészetét bemutató kiadványokból és hanglemezekből összeállított alkalmi kiállítás nyílik. nők. Ö, a szeplős, vásott, hibás- baszédű harmadikos polgári iskolás, illés Gábor, Börcsök kebelbarátja szervezte meg és vezette a járőrözést vezényelte az őrséget A járőrparancsnokoit rangban az őrsi krónikás követte, elődöm, Árvái negyedikes. Öt a géhás. azaz a gazdasági hivatal vezetője, Török negyedikes. A kisebb méltóságok közé tartozott a fegyverraKtáros, Nagy Béla harmadikos. 0 vigyázott a fapuskákra, a szegesbotokra. Azután Széles harmadikos, a szakács és az egészségügyisi Kindli negyedikes, egy finomkodó, választékos modorú patikus- gyerek, aki az első hét végén szabadságra ment, s többé vissza sem jött, mert addigra az apja elintézte a felmentését. Hármunknak nem volt rangunk, Beleznai másodikosnak, Radnai másodikosnak és nekem. Mi a ranglista végén szerencsét- lenkedtünk. A legeslegvégén én, akinek mindenki parancsolt, még Beleznai és Radnai is, de aki senkinek... Ahogy az úrázást és a magázást, a tisztségeket, rangokat is Börcsök találta ki. Börcsök hirtelen haragú, nyughatatlan természetű, örökösen tevékenykedő ritkás szőke hajú, fehér bőrű fiú volt. Az apja apámmal együtt dolgozott valamikor a városházán, az enyém a jegyhivatalban, gz öve a begyűjtési hivatalban. Nyűt titokként terjedt a városban, hogy Börcsök úr dézsmálja a baromfit, lisztet, zsírt, amit a parasztoktól elrekviráltak. Végül is rajtakapták. Bíróság elé A7, Alföldön legrégebben élt, újkőkori ember (i. e. IV—III. évezred) településére bukkantak a régészek Dévaványa-Rénelyen, vagy ahogy a ványaiak mondják, a „riheli gáton”. A feltárásra Magyarország Régészeti Topográfiája készítése alkalmával került sor — szondázó ásatás közben. A sekély termőföld-réteg évezredeken át megőrizte számunkra az újkőkori ember faluját. Ecsedi István és Maráz Borbála régészek „olvasnak” a faluákarták állítani, de ő önként jelentkezett a frontra, ahonnan fél éve mint vitéz Börcsök János jött vissza, lábát húzva, kacska kézzel. Azomanl kinevezték légoltalmi parancsnoknak. Júniusban ő szervezte meg a tűzőrséget. Börcsököt apja nem egészen tiszta múltja miatt többen kerülték. Nemcsak ^Kelemen nem állt vele szóba, aki ötödikes létére, kénytelen volt engedelmeskedni a negyedikes Börcsöknek, de Árvái, Kindli is levegőnek nézte. Látszólag Börcsököt mindez nem zavarta. Egyformán hűvösen kezelt bennünket Egészen addig, amíg valamiért be nem gorombult. Akkor ordított, szitkozódott. — Kiköttetlek, gazember! — támadt egyszer Szélesre, mert Jóska elsózta az ebédet. S talán meg is tette volna, de Dini péká nem engedte. Dini péká csak nagyritkán intézkedett. A tényleges parancsnok Börcsök volt. . Soltész Dinit majdnem mindnyájan szerettük. Dénes nagy darab, esetlen mozgású, rendes fiú. Nem beképzelt. Pedig, ha valakinek, neki lenne mire felvágni. Az apja főorvos. Az édesanyja lengyel asszony. Es Dénes kitűnő tanuló, az iskola legjobbja. Egy hibája van csak: nagyot hall. Ez a testi fogyatékosság mentette meg az önkéntességtől. Mert amikor vége volt az iskolának, a városból minden gimnazistát behívtak önkéntesnek, aki betöltötte a tizenhat évét. Soltész Dinit alkalmatlannak találták. (Folytatjuk) maradványokból, cseréptöredékekből és kövekből (képünkön): érparti, patiosfalú házak álltak itt egykoron, egyszerű „berendezésüket” a tűzhely, őrlökő és szövőszék alkotta (utóbbira utalnak a nehezék-kövek), korongo- latlan edényeiket ujjbenyomás- sal díszítették. A házak hulladék-gödrei ma is jól ^elismerhetők, dús leletanyagot szolgáltatva a kutatónak. Faticsfalú házaikat úgy építették, hogy a földbe karókat vertek, közeit befonták vesszővel, kívül-belül betapasztották agyaggal s végül kiégették — mint a cserépedényt E falmaradványokban felismerhetők a növényi részek, elszenesedett gabonaszem-maradványok, ebből állapítják meg a tudósok termesztett vagy gyűjtött gabonaféleségeiket. Az ásatás érdekessége, hogy ős-elődeinknek nemcsak egyszeri állapotát mutatja be, hanem egymás után következő emberöltőket is. Amikor egy falu elpusztult (alsó réteg), a romokat elegyengették, helyét felszórták homokkal 6 fölötte új falut építettek, majd egy harmadikat is, ezeket most az ásatás metszete világosan elénk tárja. A temetőt még nem találták meg. de feltehetően a közelben kell lennie. A páratlan értékű ásatást a Békés megyei tanács és a dévavá- nyai községi tanács támogatja. Kép, szöveg: Márton László A Békés megyei Szállítási Bj- I zottság szeptember 22-én Csep- regj Pál elnökletével rendkívüli ülést tartott, melyen az év hátralevő 3 hónapja szállítási feladatainak a végrehajtását beszelték meg. Az ősz a mezőgazdasági termények betakarításának idő- 1 szaka Az idén azonban a bel- j víz miatt tönkrement családi |i házah újjáépítéséhez mintegy 18 j ezer köbméter sódert, több mint I 10 millió téglát, egymillió 600 ezer cserepet és más építőanya- | got kell a közhasználatú gép jár-1 műveknek elszállítaniuk. Ezért j az ülésen az az álláspont ala-l Sokan és joggal kérdezik: I hogyan lehet lényegesen korszerűbben, jobban, másként termelni, ha a beruházási lehetőségek nem bővülnek az igényekkel arányosan? Sőt, a vállalatok saját fejlesztési eszközei az új szabályozás következtében valamelyest valószínűleg még csökkennek is a negyedik ötéves terv első felében. Persze, csak viszonylagosan, a nyereség tömegéhez képest. Ezt részben a beruházási piacon uralkodó feszültség enyhítése, részben pedig a tervszerű fejlesztéshez szükséges központi felhalmozási alapok növelése indokolja. A 1 népgazdaság negyedik ötéves j tervének egyik új vonása, hogy a nem termelő beruházásokra, főként a lakásépítésre és a közművesítésre fordított összegek gyorsabban növekednek a termelést fejlesztő befektetések, nél. A termelés bővítésére szánt központi eszközök jelentős részét a kiemelt feladatok, az országos programok megvalósítására koncentrálják. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei hangsúlyozzák: „Az erőket mindenekelőtt a népgazdaság energiaszerkezetének korszerűsítésére, az alumínium, és a vegyipar fejlesztésére, a kémia széles körű felhasználására, a közúti járművek és szállítóeszközök gyártására, a modem építési módok és épületszerkezetek elterjesztésére, a ruházati ipar rekonstrukciójára, az állattenyésztés és a hústermelés fellendítésére, s az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére, a számítástechnika alkalmazására kell összpontosítani”. Iz új ötéves terv e súlypontok képzésével a szükséges nagyszabású szerkezeti átalakításokat, a hatékonyság népgazdasági szintű növelését szolgálja. Ez a vállalati beruházási politika számára példamutatás, ösztönzés, hogy helyileg se forgácsolják szét a saját fejlesztési eszközöket, hanem koncentrálják azokat a legfontosabb feladatok végrehajtására. Jóllehet, a beruházási eszközök hiánya eleve bátorít a korszerűtlen félmegoldásokra, mégsem szabad engedni a csábításnak, az ötletszerű kényszermegoldásoknak. A kapkodásnál célravezetőbb az eszközök meggondolt felhalmozása, több vállalat összefogása, gazdasági társulások létrehozása. A vállalati beruházásokban j növekszik a bankhitelek, esetenként az állami hozzájárulások aránya. Ezzel a kormányzati szervek jobban befolyásolhatják kult ki, hogy a mezőgazdasági üzemeik nyújtsanak; egymásnak segítséget. Az építési anyagoknak lehetőleg még a rossz idő beállta előtt a helyszínre való eljuttatására a szállítási bizottság a kormányrendeletben meghatározott módon egyes vállalatok, üzemek gépjárművét bizonyos időre továbbra is igénybe veszi. Az Autóközlekedési Tröszttől billenőplatós gépjárműveket kér. Erre annál is inkább szükség van, mert a megyéből a Szamos-közi helyreállítási munkákhoz kirendelt gépkocsik kö- , zül több még mindig távol van. J a vállalati eszközök tervszerű felhasználását is. A helyj beruházási elhatározásoknál is kénytelenek tehát a vállalatok a nép- gazdasági célkitűzésekkel reálisan számolni, mert csak így kaphatnak hitelt és Központi támogatást saját eszközeik kiegészítésére. A korszerűség, a hatékonyság, mondhatjuk, kötelező érvényű mérce a jövőt jelentő elhatározásoknál. A vállalati fejlesztési alapok célszerű hasznosításában változatlanul kiinduló követelmény a forgóeszközök növekedési ütemének mérséklése, a felesleges anyag-, alkatrész- és készáru-készletek megszüntetése. Mért a jövőben is érvényben marad a tartós vállalati készletnövekedések önfinanszírozásának elve. Vagyis, a forgóeszközök forgási sebességének növekedése nemcsak népgazdasági szinten, hanem a vállalatoknál is bővíti a beruházások forrásait. És fordítva: a növekvő készletek a beruházásokat csorbítják. 1 Vállalatok álló- és forgóeszközeik után 5 százalék eszközlekötési járulékot fizetnek. Ez a nyereséget csökkentő járulék az állóeszközökkel Való gazdálkodásban és azok gyarapításában fegyelmet, tervszerűséget, körültekintő számító-elemző munkát követel. Azok a vállalatok fejlődhetnek gyorsabban és számíthatnak bankhitelekre, amelyek fejlesztési alapjaik növekvő hányadát gyorsan megtérülő, nagy nyereséget hozó beruházásokra fordítják. A vállalat beruházási lehetőségei egyrészt függnek a nyereség alakulásától, a képződő fejlesztési alap hatékony felhasználásától, másrészt vissza is hatnak, meggyorsíthatják mind a részesedési, mind a fejlesztési alapok növekedési ütemét. Az is elképzelhető — ezt az új szabályozás 1971-től lehetővé teszi —, hogy a részesedési alap egy részét szintén fejlesztésre fordítják, megalapozva a holnap nagyobb személyi jövedelmeit. , A beruházáspolitika akkor t biztosítéka a vállalat növekvő jövedelmezőségének, ha szerves része a jövő fejlesztési elképzeléseinek. Ha számol a gyártmány és technológia fejlesztésével, a minőség javításával, a korszerű, keresett, nagy nyereséghányadú termékek arányának növekedésével. Ha úgy tekint évtizedekkel előre, hogy számol napjaink pénzügyi, műszaki-gazdasági adottságaival. Ezért is kívánatos, hogy a fejlesztési eszközök nagyobb részét a meglevő kapacitások hatékonyabb hasznosítását szolgáló rekonstrukciókra és technológiai korszerűsítésekre fordítsák. Szükséges a beruházások gépi hányadát növelni, építkezési arányát pedig mérsékelni, így az építőipar tehermentesítésével, a beruházás gyors üzembe helyezésével közvetve is növelhető a befektetések hatékonysága. Az a körülmény viszont, hogy az építő-szerelő tevékenységet a népgazdasági átlagot meghaladó mértékben, 41 —43 százalékkal fejlesztik, a negyedik ötéves tervben lehetővé teszi a beruházások gyorsabb kivitelezését, üzembe helyezését. Csak az építőipar korszerűbb, eredményesebb munkája, kapacitásának számottevő bővítése oldhatja fel véglegesen a beruházási piac feszültségeit, s teszi lehetővé az ipar és a népgazdaság állóeszközeinek gyorsabb ütemű gyarapítását. Kovács József Következik: Elsősorban a vezetőktől függ. Egyes vállalatok, üzemek gépjárművét is igénybe veszik Rendkívüli ülést tartott a megyei szállítási bizottság )
