Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

Könyvtárosok és olvasók a könyvtárról

A Népújság interjúja a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának vezetőjével

Hónapokkal ezelőtt megkezdődtek a III. Országos Könyvtárügyi Konferencia előkészülete. Lapunk munkatársa felkereste Kondor Istvánnét, a Művelődésügyi Minisztérium

könyvtári osztályának vezetőjét és interjút kért a konferencia előkészületeinek helyzetéről, és általában azokról a problémakörökről, mélyeket a konferencián megvitatnak majd és amelyek bizonyára hosszabb időre meghatározzák a magyar könyvtárügy fejlődésének irányát

— A konferencia előtörténetéről mit mondhat el lapunk olvasóinak?

— Legelőször is azt, hogy az első ilyen tanácskozást 1952- bem, a másodikat i955-ben tartottuk. A III. Országos Könyvtárügyi Konferenciát ez év decemberében rendezzük meg. Az elsőn, 1952-ben a könyvtárügy fejlesztéséről szóló első jogszabály volt a vita tárgya, a másodikon pedig a szocialista könyvtári kultúra továbbfejlesztése, illetve a könyvtárügyi törvény alapelvei. A második konferencia óta eltelt 15 év, és már csak ez a hosszú idő is indokolttá tenné újabb tanácskozás összehívását. Ám nem azért rendezzük a konferenciát, mert már rég volt, hanem azért, mert az elmúlt 15 esztendőben lényeges változások következtek be társadalmunk szocialista fejlődésében, és ennek alapján a könyvtári és dokumentációs kultúránkban is. Visszatekintve az elmúlt másfél évtizedre, nyugodtan mondhatom, hogy a könyvtárak az alapvető társadalmi változásokat és az ezekből adódó új feladatokat, szükségleteket jól értékelték és ezekhez megfelelően igazodtak. Ettől függetlenül szükséges, hogy a könyvtárak használói, illetve azok képviselői és a könyvtárosok megbeszéljék a megtett utat, az új problémákat, a fejlődés lehetőségeit, és meghatározzák azokat az alapelveket, amelyeket esetleg egy újabb jogszabályban kelj majd rögzíteni. Jelentős számunkra és nagy segítség, hogy a konferencia támaszkodhat a félszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából készített mérlegekre, a Népművelési Konferencia és a néhány nap múlva kezdődő Nevelésügyi Kongresszus megállapításaira, az MSZMP X. kongresszusának határozataira, illetve a pártkongresszus előkészületi anyagaira.

— Kérem, vázolja ■ fel a konferencia várható vitaanyagának főbb részeit, és a konferencia szervezeti előkészületeit.

— A fő témakör a társadalom és a könyvtárügy összefüggéseinek megvitatása lesz. Ezen belül megvizsgáljuk a társadalmi igényeket, az igények alakulását, a kielégítésükre szervezett szolgáltatások minőségét és hatékonyságát, a várható társadalmi igényből következő feladatokat. A szervezeti előkészületeket is a fő témakör és annak részletei határozták meg. Éppen ezért a konferencia szekcióülések és plenáris ülés keretében folyik. A szekciók a legfontosabb társadalmi tevékenységek szerint alakultak meg, munkájukban a terület könyvtáros-szakemberein kívül részt vettek a társadalom képviselői, a könyvtárak használói, is. Ezt aláhúzottan jelentősnek tartottuk, mert az első két konferencián, csak a könyvtárosok vették részt, most azonban a könyvtárak használód is, akikért tulajdonképpen az egész intézményhálózat létrejött, elmondhatják észrevételeiket, javaslataikat* igényeiket.

— Milyen szekciókat szerveztek?

— Szekciót alakítottunk, mely a tudomány és a könyvtár kapcsolatait elemzi, már befejezte munkáját az oktatás és könyvtár, az egészségügy és könyvtár, az élelmiszergazdaság és könyvtár, valamint a művelődés- és kőnyvtárszekcdó. Ennek az utóbbinak a tanácskozásán különösen sok • érdekes konklúzió ' született. Javasolja például, hogy művelődéspolitikánk a művelődést szolgáló intézmény- és eszközrendszerből válassza ki azokat, amelyeket kiemelkedően támogat, azokat, amelyeknek szolgáltatásait az állam mindenki számára ingyen biztosítja és zavartalan működésükhöz megfelelő anyagi feltételeket teremt. Ilyen alap- intézmény például az iskola. Mivel a könyvtárak a művelődés minden ágát, valamennyi társadalmi tevékenységét egyaránt szolgálják, javasolják az általános és szakterületi metszetben megszervezett nyilvános könyvtári rendszer elfogadását művelődési alapintézményrendszerként. Ez természetesen azt is jelenti, hogy erősíteni kell a könyvtárak információs és pedagógiai szerepét, ezen belül nagy szerepet vállalni annak az ellentmondásnak a feloldásában, mely jelenleg a kultúrpolitikai követelmények és a tömegigényék között van. Arra keli törekednünk, hogy állománygyarapításban, nevelőtevékenységben az értékes művek kerüljenek előtérbe, sőt, az értékkategória alattiak fokozatosan szoruljanak ki a könyvtárak polcairól.

— Tehát a könyvtárak hatáskörének bővítése, ez minden tevékenységük alapja és célja?

— Igen. Éppen ezért a

könyvtárakat mint alapintézményeket akként kell fejleszteni, hogy a közművelődési és a művelődési területeken túl minden társadalmi tevékenység a termelés és az igazgatás irodalmi és dokumentumbázisai legyenek. Egyszóval, hogy a szak- könyvtárakon kívül a közművelődési könyvtárak is felkeltsék az információs és szakirodalmi igényeket és ki is elégítsék azokat. Ha már erről beszélünk, megjegyzem, hogy a könyvtári propaganda új módszereit és korszerű formáit is keresnie kell minden könyvtárosnak, mert propagandamunkánk nem eléggé hatásos. Az olvasásra és az önálló tájékozódásra is meg kell tanítani az embereket, sokan azit sem tudják, hogy a munkaterületük szakirodaimával milyen módon tudnának megismerkedni. A könyvtáros — és ez minden szekció ülésén szóba került — partnere az olvasónak, és nem mindegy, hogy milyen partner. A könyvtáros ajánl, megismer-' teti az olvasót az adott szakterület anyagával, válogat. Az olvasó egyszerűen ki van szolgáltatva a könyvtárosnak, és ha ezt a könyvtáros elfelejti, már nem végezhet jó munkát. Az olvasóvá-nevelés rögös, fárasztó út, de a könyvtárosi hivatás legszebb része. Erről, azt hiszem, az önök kiváló békéscsabai Megyei Könyvtárában is sokat tudnának mondani*

■— Milyen tervezetek készültek a konferenciára a könyvtárak fejlesztési elveiről?

— Csak a legfontosabbat említem: tervezet készült a könyvtárhálózat 1980-ig történő fejlesztéséről, meghatározva a fejlesztés alapelvedt és a követelményeket. Ehhez külön megvizsgáltuk a gyermek- és ifjúsági könyvtárak szolgáltatásaidnak színvonalát, és értékeltük azokat, olvasási igénykutatást végeztünk a munkások, parasztok és az értelmiség körében, információs igény-vizsgálat is készült, és elemeztük a könyvtárak pedagógiai funkcióit, problémáit, összegezve: az országos konferencia akkor végez sikeres munkát, ha a könyvtárak feladatait a társadalom szervezetében zajló szociális és gazdasági folyamatok által jelentkező igények . kielégítésére építi, ha a könyvtárak eddigi tevékenységét a társadalom valódi szükségleteivel egybevetve vizsgálja felül. Ez nem- lesz könnyű, de már az előkészületek hónapjai alatt megerősödött bennünk az a remény, hogy a decemberi III. Országos Könyvtárügyi Konferencia jó munkát végez és hosszú időre meghatározza könyvtáraink életét, munkáját. Erre, azt hiszem, Békés megyében is nagy szükség van. hiszen az önök kitűnő könyvtári hálózata nagy feladat megoldására képes. Erről már többször meggyőződtem.

Sass Ervin

Kedveltek ai erdélyi utak— Szakmai tapasztalatcserék Fraisciaországlia és Egyiptomba — Feitzaiak látogatása megyénkben

A nyári nagy szezon után sincs szünet az IBUSZ-nál. Az aránylag kellemes ősz kedvez a kirándulóknak, s szeptember elejétől — mint ahogy arról Szilágyi István, az IBUSZ megyei vezetője tájékoztatott bennünket — igen erős a forgalom. A választék nagy, az IBUSZ gondoskodott gazdag, érdekes programról, vonzó utazásokról. Különösen kedveltek az erdélyi utak, melyek, sikeréhez hozzájárul az is, hogy megnyílt a gyulai határátkelő-állomás. A napokban a vendéglátóipari vállalat 32 tagú csoportja vett részt egy erdélyi körúton. Nagyvárad—Kolozsvár—

Marosvásárhely—Szeben— Déva és Arad nevezetességeit tekintették meg.

Az NDK iránt is nőtt az érdeklődés. A mezőkovácsháziak a Hazafias Népfront járási bizottságának szervezésében 9 szép napot töltöttek a csodálatos élményeket nyújtó Szász-Svájc. baiu

Jugoszláviai szomszédainkkal az utóbbi időben különösen sokat javult a kapcsolat. A festői szépségű tengerparti városokba sokan látogatnak el Békás megyéből, de a határmenti helyekre is. A szeptember 26-án nyüó és október 6-ig tartó Szabadkai Vásárra számos csoportot indít az IBUSZ. A Körösvidéki Cipész Ktsz 42 főnyi csoportja, valamint több kisipari szövetkezet és mezőgazdaságii nagyüzem dolgozói is ellátogatnak a vásárra.

Igen érdekesnek ígérkeznék a szakmai utak, melyeket nemcsak szocialista országokba szervez az IBUSZ, hanem Franciaországtól Egyiptomig sok máé országba is. így többek között a gyulai kertészeti szakkör tagjai ötnapos ausztriai útjukból két napot Bécsben töltötték, ahol szakmai programon vették részt. Október

5-én tsz-ék és állami gazdasági szakemberek vesznek részt egy 11 napos franciaországi, ill. angliai úton, ahol a szarvasmarha- tenyésztést, az üzemszervezést és takarmányozást tanulmányozzák Hasonlóképpen olaszországi utazást is szervez az IBUSZ. A 14 napos úton a résztvevők több gazdaságot tekintenek meg. így ellátogatnak Bolognába, Paduá_ ba és Róma környékére is, ahol a sertéstenyésztés nagyüzemi módjait és a szarvasmarhatenyésztést tanulmányozzál!. A szőlészeti és borászati, valamint a kertészeti szakemberek 12 napra szintén Olaszországba látogatnak, ahol a szakmájukhoz kapcsolódó gazdaságokat tekintik meg. Igen érdékes az egyiptomi utazás, mély alkalmával 9 napot töltenék a magyar, illetve Békés megyei szakemberek

isBBBBaBBBaBaaBaBBaaaaaBBjBaaBaBaaaBaBaaBB iaai

Egyiptomban, s az öntözéses gazdálkodást, a baromfitenyésztést tanulmányozzák. Ezenkívül novemberben és decemberben még számos, ehhez hasonló utat szervez az IBUSZ különböző országokba, így Ausztriába, Jugoszláviába. Csehszlovákiába és Lengyelországba is.

Az igen népszerű hétvégi utazások szervezéséről sem mond le az IBUSZ az idén, kielégítve ezzel az ilyen igényeket és lehetővé téve, hogy a szabad szombatok kellemes időtöltéssel teljenek éL Ezek közül különösen népszerűek voltak az elmúlt évben is a romániai, valamint a jugoszláviai utak. Az idén Aradra, Temesvárra, Nagyszalontára, Nagy. váradra terveznek hétvégi utakat. A sportolók kedvére pedig szeptember 30-án 1 napos aradi kirándulást szerveznék, ahol a résztvevők megtekinthetik az aradi UTA és a holland Feije- nord csapatának Európa Kupa- mérkőzését

A hagyományokhoz híven a november 7-i ünnepségekről sem feledkeznek meg, különvonatot indítanak a Szovjetunióba, ahol az utasok részt vesznék a moszkvai ünnepségeken és ellátogatnak Kijevbe is.

A belföldi utazások közül érdemes megemlíteni, hogy gondoltak az idős emberekre, a szociális otthonok lakóira is. Lehetővé teszik, hogy egy-egy külön- autóbusszal kirándulhassanak az ország különböző tájaira. Elekről példára hatvanan vesznek részt háromnapos kiránduláson. Az idős emberek részére elsősorban fürdőhelyekre, így többek között Hajdúszoboszlóra, Harkányba, Hévízre szerveznek utazásokat. Megyénkből szeptemberben és októberben összesen 57 különautóbuGzt indítanak belföldi, országjáró túrákra.

Sokan érkeznek hozzánk a határon túlról is, így többek között Jugoszláviából, Csehszlovákiából, Romániából. Lengyelen* szágból és Szovjetunióból, valamint a nyugati államokból. Igen jó kapcsolatot tartanak már évek óta a Békés megyeiék a szovjetunióbeli Penza megyével, s ennek eredménye, hogy ébő alkalommal érkeznék innen 320-an külonvonattaL A látogatóknak gazdag programot állítanak össze az MSZMP, a KISZ, á tanács, a Hazafias Népfront és más szervek képviselőivel A különvonat október 9-én érkezik megyénkbe.

A gyulai SZOT-MEDOSZ üdülőben két hetet töltő vendégek részére Aradra, Szalontára és Nagyváradra, valamint Békés megye legszebb tájaira is szervez az IBUSZ kirándulásokat.

Kasnyik Judit

BsaaaBiaaBBBaBainaaBftusBsaaaaBMaauBaae

Munkaerőfelvétel!!!

A MEZÖBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VILLAMOSSÁGI KTSZ

AZONNALI FELVÉTELRE KERES:

iahatosohat9

hegesztőket

ÉS BETANÍTOTT

segédmunkásokat

Jelentkezés: személyesen Mezőberényben, a szövetkezet (központi irodájában a személyzeti felelősnél.

BEREZjSS MEGEGYEZÉS SZERINT.

Humanizmus

A zsebtolvaj világosszürke nadrágot viselt és elegáns kávébarna inget. Kissé idegesen pislogott, amikor rákiáltottam:

— Eressze el a pénztárcámat és vegye ki a kezét a zsebembőll

— Rendben van, uram, de ne csináljon feltűnést. Már mindenki figyel az autóbuszmegállónál — nézett rám kissé szemrehányóan.

— Most azonnal velem jön! — szóltam erélyesen és aláposan megragadtam a gallérját.

■— Hová megyünk? — érdeklődött udvariasan.

— Átadom a legközelebbi rendőrnek. Tolvaj, gazember! — hörögtem dühösen és előrelódítottam.

— Van önnek szíve egyáltalán? — kérdezte szomorúan és rám nézett nagy, ártatlan, tiszta pil- lantású, kökénykék szemeivel.

— Nem sül le a bőr a képéről? Aránylag fiatal ember létére tolvajlásból tartja fenn magát. Majd a börtönben megtanítják móresre! De mát jön is a rendőr — mutattam a felém közeledő hatósági közegre.

— Tudja, hogy könnyű diétához szokott gyomromnak mit tesz a Markó utcai koszt? Az elmúlt tíz hónap alatt is negyven dekát fogytam odabenn — mondta panaszosan.

— Előbb gondolta volna meg, hogy mit cselekszik!

— Engedjen el, uram! Ha most futni enged, soha többé nem nyúlok idegen emberek zsebébe. Ez nagyon csúnya dolog tőlem, magam is belátom. Ha most elenged, felemelt fővel járhatok, én is, mint a többi testvérem, majd virágot szedek az őszi alkonyaiban és alázatosan meghajolok, hogy magához öleljen az emberiség. Ugye, elenged? Nem szeretnék csalódni Önben — emelte fel az ujját nyomatúkkal.

— Beszéljük meg ezt egy fekete mellett — szóltam és beinvitáltam a szomszédos eszpresszóba, A negyedik dupla után beláttam, hogy bűn lett volna a törvény kezére adnom ezt az alapjában véve csupaszív zsebtolvajt. Félórai meghitt beszélgetés Után elbúcsúztunk.

— Add át üdvözletét

met a kedves feleségednek — mondtam szeretettet

— Kézcsökom a nagyságos asszonynak — tolmácsolta barátion.

— De ugye, soha. többé...

— Soha. B perctől kezdve új életet kezdek. De most bocsáss meg, rohannom kell, mert négyre mozijegyem van — szólt és barátságosan integetve elsietett.

Egy kicsit elszorülf a torkom, és meghatottan néztem utána. Egy embertársamnak visszadtam a hitét, egy embertársam nem csalódott bennem.

Aztán a József kőrútról négy és fél óra alatt hazagyalogoltam dakotára. Ugyanis nem volt útiköltségem.

Barátom magával mt- \e a -pénztárcámat.

Galambos Szilveszter