Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
A Konzervgyárban láttuk... Címkézik a Káma-szörpöt « Békéscsabai Konzervgyárban Fotó: Balkus l 91 a I a « ■ le : B i ■ ■ : ■ ■ I n m m m n m a a : a "ifi Televízió-előzetes nagyratörését és a ko? EdsSiendhal—Illés Endre: Vörös es feketa (kedd 19.15) A három- felvonásos dráma közvetítése a miskolci Nemzeti Színházból, felvételről. A 19. század első felének nagy francia írója katonamúltjából választotta álnevét — a Stendhal nevű német városban állomásozott —, eredeti neve Henri Beyle volt Vörös és fekete című regényét 1830- ban adta ki, de fél évszázadnak kellett eltelnie, amíg Stendhal sikeres író lett Művét már játszották fűmen is hazánkban, a francia produkcióban Julien Soréit Gérard Philippe alakította. A karrierista Julen Soréi a felemelkedés egyetlen reményét a katonai vagy papi pályában lát já, láthatja, s ő a reverendát választja. Alakja ma már a tettetés szimbóluma. Az átdolgozó Illés Endre eredeti megoldásai mellett is hű a regény szelleméhez: a lényeget a tehetséges parasztfiú tragikus Előadás a filmről az orosházi leánykollégiumban Szeptember 11-éa kollégiumiunkba látogatott Nemes Károly, a filmtudományok kandidátusa. A film múltjáról, különösen 1960 utáni történetóról basáéit Sok filmet részletesebben elemzett, amelyek közül néhányat mi is láttunk. Amelyeket pedig nem ismertünk, azokat különösen bőven ismertette; Nagyon érdekes volt, amit a magyar filmek a világ filmművészetében elfoglalt helyéről kifejtett —, hogy filmrendezőinknek a legnagyobb alkotók mellett sem kell szégyenkezniük. Ugyanilyen figyelemmel hallgattuk kérdéseinkre adott válaszait különösen, amikor A. Wajda és Jamcsó művészetének hasonlóságáról és a rövidfilmek, ről mondta el véleményét Befejezésül egy most kialakulóban levő új filmművészeti irányzatról beszélt, amely elsősorban a nyugat diákmozgalmak köréből veszi témáját. Ügy gondoljuk, hogy Nemes Károly előadásával ismét egy lépéssel közelebb kerültünk a filmek, a filmművészet megértéséhez. Ricsey Edit Orosháza, Leánykollégium III. A. oszt. tanuló szerűségét adja vissza. Budapesti Zenei Hetek (péntek 19.40). A megnyitó hangverseny közvetítése az Erkel Színházból. Ezútta] nemcsak a Budapesti Művészeti Hetek keretében megrendezett zenei hetek megnyitója, hanem a Bartók Béla halálának negyed- százados évfordulója alkalmából tartott Bartók emlékév kezdetét is jelenti; Utóbbi a jövő év március 25-ig — Bartók Béla születésének 90. évfordulójáig — tart A megnyitó hangverseny éppen ezért Bartók- műveket mutat be, a televízió ezek közül a Két kép című zenekari művet és a harmadik zongoraversenyt sugározza. Vezényel Losin Maazel, közreműködik Fischer Annie zongora- művész. A műsort az Euróvízió és az Intervízió is átveszi. A novellairodalom gyöngyszemei tv-filmen (péntek 20.40) Lord Arthur Seville gyilkossága; A győzelmes szerelem dala. Oscar Wilde és Turgenyev novellájának lengyel tv-filmválto- zata. A Wilde-novella egy gazdag főnemes éljegyzési ünnepségére viszi él a nézőt olvasót ahol egy tenyér jós azt jövendöli az ünneplő főúmak, hogy hátralévő életében még gyilkolni fog Az esküvőt elhalasztják, mivel a főnemes úgy dönt hogy csak a jövendölés beteljesedése után köt házasságot A film arról szól, hogy a lord komornyikjával együttműködve hogyan próbál áldozatot keresni a — hitük szerint — törvényszerűen bekövetkező gyilkossághoz. A darab meglepő fordulattal ér véget és a lord valóban gyilkossá lesz..; A főszerepet Lapicki alakítja, magyar hangja Bárány Frigyes. A Turgenyev-novella főszerepét Beáta Tiszkyevicz játssza. Játszott Vejnemöjnen ujja ..; (szombat 19.30). Emlékezés Vikar Bélára, a Vikár Béla halálának évfordulóján sugárzott műsor a sokoldalú tudós, irodalmár, folklorista, népdalkutató, fordító munkásságát mutatja be. Vikár fordította először magyarra a rokon finn nép eposzát a Kalevalát. Életművét a Thália Színház Kalevala előadásának részleteivel, továbbá sok ismert, általa gyűjtött népdal előadásával ünnepeljük. Ma már közismert pl. a Repülj páva szignálja, amely szintén Vikár-gyűjtés. A sokoldalú tudós halálának évfordulóján a rajta keresztül megismert „komoly, öreg Vejnemöjnen.” ujjainak játéka az erolékzene. A KIF NYOMÁBAN „Ha a dolog érdekli magukat, ha meg akarják látogatni a kábítószerélvezők poklának igazi kapuját, megadom a címet. Menjenek Marokkóba, és majd megértik, hogyan lehetséges az, hogy olyan hatalmas mennyiségű kábítószer érkezik Angliába, Franciaországba, Olaszországba.” Ezeket a szavakat egy csalódott hippi mondotta el francia újságíróknak, akik az útbaigazítás nyomán eljutottak a marokkói Ketamba, az indiai kender, a kif birodalmába. A vallomástevő fiú Európába visszaérkezve jött rá, hogy az a bizonyos jóindulatú varázsló nem ellenszolgáltatás nélkül segít De erről majd később... A pipák körbejárnak Cheéhaouen színes, zajos kis terén sajátos — arab, francia, spanyol — keveréknyelvet beszélő fiatalok nyüzsögnek. Heves gesztikulációval kísért beszédjükben az európaiaknak idegen, kif és a már jól ismert hasis szavak fordulnak elő legtöbbször. Itt senkit sem fogadnak idegenként s a sárga porral töltött pipák hamarosan körbejárnak. Mindig akad valaki, aki az újonnan érkezők kalauzolására tapintatosan felajánlja szolgálatait, jelezvén, hogy tudják kívánságukat. A vásárlóknak azonban ajánlatos előzetesen megismerkedniük az itt uralkodó Íratlan törvényekkel, mert különben könnyen megeshet, hogy — kis tétel vásárlása esetén — az elégedetlen eladó jelenti fel, így kívánván érdemeket szerezni a hatóságoknál. A reklám szükségességét ezek az egyszerű, tudatlan emberek is belátják. Ha vásárlásra nem is kerül sor, szívesen vezetik el a gépkocsival is megközelíthetetlen 2000 méter magas fennsíkon elterülő ültetvényekhez az olyan érdeklődőket, akiknek látogatásától a ketamai hasis hírének további terjedését remélik. Az idegen elé táruló sivár kép, a beesett, beteges arcú, rongyos emberek nem sokat sejtetnek a kif-termelés gazdaságosságáról. Vezetőjük elégedett mosolya azonban aranyfogakat csillant. A tég'ácskák- bűntvdal nélkül Földjeiket teraszosan művelik, a kukoricához hasonló növény pedig kevés gondozást igényel. Augusztus végén a csúcsán megszáradt leveleket és hajtásokat szedik le, és morzsolják porrá. Ebből nyerik a hasist, amelyet különböző formában árusítanak A por a legfinomabb, a legdrágább cigarettába való, —■ ^ a kópé, amely olyan, mint a dohány, pipába kerül. A port újabban bizonyos melegnyomásos eljárással kis téglácskákká sajtolják össze. A gépi berendezést egyik kliensüktől kapták ajándékba, s az ezzel készített tég- lácskák mindenütt, vagy legalábbis kevés kivétellel átjutnak a vámon. A falubeliek nem éreznek bűntudatot Bizonyára azért mert megélhetésük egyetlen forrása a kif, s ezen a területen más kultúrnövény nem honosítható meg. A termesztésre egyébként engedélyük is van, amelyet még őseik szereztek I egy rég elhunyd királytól. AI termés egy résziét megtartják maguknak Az itt élő emberek ugyanis azt vallják a kif úgy szédít mint a bor, de jobb mint az alkohol, mert nem árt a belső szerveknek. Ezt a feltevést azonban a hosszabb-rövi- debib ideig itt élő hippik nem látszanak igazolni. Majdnem mind soványak, fogaikat általában egy éven belül elvesztik, szemük színe megváltozik. Cam i tiipitüröRiglibei Ketana híre tömegével vonzza az autóstoppal, sokszor pénz nélkül érkező, a kábítószer rabságában élő kalandvágyó fiatalokat. Kis közösségeket alkotnak s az itt eltöltött időben egyetlen kívánságuk hogy zavartalanul, jóformán ingyen élvezhessék az európai piacon az arany árával vetélkedő hasist Pénz hiányában gyakran nem is esznek, de a „segítő” kezek mindenkihez eljuttatják a napi adagot. Egyszer azonban felébred bennük valamilyen nosztalgia, meghatározhatatlan, leküzdhetetlen honvágy, amely arra kényszeríti őket, hogy agy- egy repülőjegy ellenében bármely feladatot vállaljanak Ekkor kezdi meg működését az a gépezet amely a kábítószer mázsáit löki ki Marokkóból Európa nyugati fővárosai felé. Ennek a gépezetnek a működése sajnos éppannyira elemi erejű, mint tragikus. „A varázsló” Ekkor lép színre a „segítőkész” varázsló, akit az arabok a hippik fejének neveznek. A zárkózott negyven év körüli vörös hajú férfi szinte misztikus személye időnként feltűnik szállodájának teraszán. Karján kalóz-tetoválás olyan szimbólumokkat amelyeknek értelme nincs, csupán látványos külsőség önmaga és tisztelői számára. Hippinek tűnik, de bizarr megjelenése józan üzletembert takar. Amikor határozott lépésekkel asztalához indul, a hirtelen támadt csendben óvatos suttogás indul meg a „varázsló” legendás alakjáról és tevékenységéről. Azt beszélik róla, hogy a fekete mágia kiváló művelője, az okkult tudományok beavatottja, akinek igen nagy hatalma ég — tekintélyes bankbetétje van. Csak kevés embert fogad bizalmába és nem szereti a jövedelmének forrása felől érdeklődő kíváncsi idegent. Óvatossága nagyon is érthető.. Az odatévedt hippik szószerinti gondolkozás nélkül fogadják él ajánlatait, — mi mást tehetnének? Ügy érzik, ha ő is benne van, bármily veszedelmes dolgot is elkövetnek, annak nem lehet súlyos következménye. A hazatérést jelentő jeggyel együtt egy csomagot is kapnak, amelyet bőröndjük mélyébe rejtenék, s ha szerencséjük van, sikerül leadniuk a megadott párizsi vagy római címre. A kapott feladatot mindnyájan igyekeznek jól megoldani, mert a bilincs vasa és a „segítőkész” varázsló haragja egyformán félelmetes. Miről ír a Magyar ifjúság? A lap szeptember 18-i számai nagy teret szentel mezőgazdasági témáknak: tudósításban számol be az OMÉK-en rendezett fiatalok napjáról, s riportot ad közre egy szövetkezeti elnökről. „Az érvényesülés lépcsőfokain” sorozatban megjelenő írás a vérségi szövetkezet ügyes, fiatal elnökének munkájával, tevékenységével foglalkozva, képet ad a szövetkezet és a falu életéről is. Az árvíz utáni iskolakezdésre Fehérgyarmatra utazott le a lap riportere, de megnézte, mi a helyzet Tivadarban, Csengeren és a többi árvíz sújtotta helységben. Erről szól képes riportja. A „Szégyen” című írás egy Isztimérről származó, s jelenleg Székesfehérvárott dolgozó kislány szomorú sorsának jó irányú fordulatát írja le meghatóan. Jól tükröződik az írásból az emberek segíteniakarása, a KISZ- szervezetek ereje, segítókészse- geBizonyára nemcsak a budapestiek olvassák majd érdeklődéssel az Autóipari Kutató Intézetről szóló riportot vagy a „Lerágott csont” címmel a József Attila Lakótelep kulturális életének fonákságait pellengérre állító, s a segítség igényével készült írást. Több szeles körű érdeklődésre számot tartó írást, összeállt ást közöl még a lap. Az „Indokínai ki-kicsoda” képekben mutatja be a TáVol-Keletről érkező hírek főszereplőit, életútjukat és állásfoglalásukat ismertetve. Az orvos ezen a héten a koleráról *r csaknem egész oldalas válaszában, ismertetve a betegség támadásainak történetét, s a jelenlegi világméretű küzdelmet új feltámadásának megakádályozására. A fiatal lányok és asszonyok minden bizonnyal szívesen olvassák az ősz első napját megelőző őszi divatosszeállítást, amely rajzban, fényképben mutatja be nemcsak a terveztethető holmikat, hanem a konfekciótermékeket is. A sportrovatban igen érdekes írása „Párbeszéd a párduccal”, őszinte hangú beszélgetés Fatérral, a csepeliek kapusával. Tág teret szentel emellett a rovat a barcelonai úszó EB-nek. (Ka) A feladat pedig nem könnyű és egyáltalán nem veszély telen, hiszen a józanul gondolkodó emberék és a hivatalos szervek Nyugat-Európában is harcot folytatnak a kábítószerkereske- dők és kábítószer rabságában élők éllen. Mégis, a nyugati világban ez az „üzletág” egyre jobban virágzik, s növeli a „varázslók” és megbízóik bankbetétjét. (B.) Makulatúra hulladék újságpapír (fehér) kapható BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT TELEPE, . Békéscsaba, Szent István tér 18 A DÉMASZ GYULAI KIRENDELTSÉGE felvételt hirdet az alábbi munkakörökre: Üzemviteli munkára 2 fi villanyszerem 4 fi segédmunkást valamint fizikai állományba (férfi vagy nő) 1 fö raktári kiadót 1970. október 1-i belépéssel. Feltétel: közgazdasági vagy gimnáziumi érettségi. Jelentkezés: Gyula, Alpar u. 33.
