Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

Az élelmiszergazdaság seregszemléjéről jelentjük Szakmai és kulturális programok — Zsadányiak a kiállítás lengyel napján — Megyénk mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeinek munkáját nagydíjak, aranyérmek, oklevelek dicsérik Kukorica termesztési eredményeiért nagydíjjal tüntették ki a Felsőnyomási Állami Gazdaságot. (Tamaska Gyula felv.) Bizonytalanság van a községi tanácsok szakigazgatási munkájának átszervezése miatt Á 67. Országos Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár még egy hétig fogad­ja a szakembereket, s mindazo­kat, akik érdeklődnek a ma­gyar élelmiszergazdaság ne­gyedszázados fejlődéséről, me­zőgazdaságunk, élelmiszeripa­runk, fagazdaságunk eredmé­nyeiről. Kíváncsiak azokra a tennivalókra, amelyeket az él­következendő esztendőkben az állami gazdaságoknak, termelő- szövetkezeteknek, tudományos és kutatóintézeteknek, a mező­gépiparnak, az élelmiszergazda­ságban tevékenykedő sok tíz­ezer szakembernek és az ott dolgozó szakmunkások, betaní­tott munkások több százezres seregének magas színvonalon, a legkorszerűbb technológiai eljá­rások, s módszerek alkalmazá­sával, szakmai hozzáértéssel meg kell oldani. E célkitűzések jegyében ke­rült megrendezésre élelmiszer- gazdaságunk jubileumi sereg­szemléje, amelyen 55 hazai ki­állító mutatja be a legkorsze­rűbb termékeit, termelési és technológiai eljárásait, ezenkí­vül nyolc szocialista ország nemzeti bemutatóval reprezen­tálja élelmiszergazdaságát, va­lamint nyolc tőkés ország hat­van cége hozta el termékeit, bizonyítva a nyugati államok mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri kultúrájának jelenlegi szín­vonalát. A látványosságok mellett a rendezők szakmai programok­kal, a külfödi országok nemzeti napjaival, kulturális és sport- eseményekkel igyekeznek még tartalmasabbá tenni a jubileu­mi kiállítást. A különféle szak­mai rendezvényeket (műtrágya­felhasználás, zöldségtermesztés, üzemszervezés, szarvasmarha- hűs feldolgozás, mezőgazdasági építészet, munkavédelem, ház­táji gazdálkodás stb.) hét álla­mi gazdaságban, tíz tsz-ben, négy élelmiszeripari üzemben és bét más intézményben tar­tották, illetve tartják. A szak­mai napok iránt nagy az ér­deklődés, a 37 rendezvényre összesen 32 ezren jelentkeztek, s így elmondható, hogy a szak­mai programsorozat tízezrek ta­pasztalatcseréje. A nemzeti na­pok programjában érdekelve volt megyénk is: a Lengyel Népköztársaság nemzeti napján meglátogatta a lengyel pavilont és fogadáson vett részt a zsa- dányi Magyar—Lengyel Barát­ság Tsz küldöttsége és a Szeg­halmi Járási Tanács néhány tagja. Bizonyára számos me­gyénkben volt kíváncsi a Béke és Barátság Napján megrende­zett színpompás karneválra, és sokan láthatták a Művelődés pavilonban megyénk öntevé­keny művészegyüttesének mű­sorát. És még mit ígér a kiállítás? Szeptember 12—13-án lesz a Nemzetközi Kutyakiállítás, szeptember 16-án kezdődik a termelőszövetkezeti lovasok el­ső országos versenye, szeptem­ber 14—19 között mindennap gép_ és tenyészállat-felvonulást tartanak a kiállítás lovaspályá­ján, szeptember 20-án pedig, a vásár utolsó napján sor kerül az ünnepélyes díjkiosztásra, ahol Békés megye mezőgazda- sági és élelmiszeripari üzemei szép számmal érdekeltek. Miniszteri Vándordíjjal (250 ezer forint értékű) tüntették ki a Mezőhegyesi Állami Gazdasá­got; Kukoricatermesztési nagydíj­jal jutalmazták a Felsőnyomási Állami Gazdaságot; Teljesítménydíjat kapott a kedvezőtlen adottságok között a legjobb kenyérgabona-termesz­tési eredményeiért a füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz; Teljesítménydíjat nyert a ta­karmánynövényekkel a legtöbb helyezés eléréséért a Felsőnyo- másí Állami Gazdaság; Teljesítménydíjat kapott | rostkender-termesztésért a Vég­egyházi Szabadság Tsz; Tenyésztési nagydíjat kapott a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság 5979/9 Bs 2 Sanyi magyar­tarka bikája; Telesítménydíjat kapott a Mező­hegyesi Állami Gazdaság 5979 Regina magyartarka tehene; Tenyésztési nagydíjat kapott az orosházi Űj Élet Tsz lúd- csoportja; Élelmiszeripari nagydíjat ka­pott termékedért a Körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz. A díjat nyert növénytermesz­tő gazdaságok között is sok Bé­kés megyei van. Búzatermesz­tési eredményeiért első díjat kapott a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, második díjat nyert a Bánkúti Állami Gazdaság, a Dombegyházi Állami Gazdaság, a Felsőnyomási Állami Gazda­ság, harmadik díjat kapott a békéscsabai Szabadság Tsz és a medgyesbodzási Egyetértés Tsz. Ösziárpfl-termesztési eredmé­nyeiért második díjat kapott a kevermesi Lenin Tsz; kukorica- terrrtesztési eredményeiért első díjat kapott a Bánkúti Állami Gazdaság, a Felsőnyomásd Ál­lami Gazdaság, az Orosházi Ál­lami Gazdaság, második díjat nyert az újkígyós! Aranykalász Tsz, harmadik díjjal jutalmaz­ták a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-t, és a pusztaföldvári Dózsa Tsz-t. Lucematermesztési eredményeiért harmadik díjat kapott a Mezőhegyesi Állami Gazdaság cukorrépatermesztési eredményedért, harmadik díjat kapott a medgyesbodzási Egyet­értés Tsz; cukorrépamag-ter­mesztési eredményeiért máso­dik díjat kapott a nagybánhe- gyeed Zalka Máté Tsz. Napra­forgó-termesztési eredményeiért második díjat kapott a kever­mesi Lenin Tsz; rostkender- termesztési eredményeiért má­sodik díjat kapott a magyar- bánhegyesi Egyetértés Tsz és a mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz; harmadik díjat nyert a pusztaföldvári Dózsa Tsz, a pusztaföldvári Lenin Tsz és a medgyesbodzási Egyetértés Tsz. Vöröshagyma_ és dughagyma- termesztési eredményeiért má­sodik díjat kapott a tótkomlósi Haladás Tsz; étkezési paprika­termesztési eredményeiért má­sodik díjat kapott a kondorosi Dolgozók Tsz; körtetermesztési eredményeiért első díjat nyert a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság; almatermesztési eredmé­nyedért harmadik díjat kapott a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A díjat nyert állattenyésztő gazdaságok között is szép szám­mal található Békés megyei is. Szarvasmarha-tenyésztési ered­ményeiért első díjat kapott a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, második díjat nyert a Mezőhe­gyesi Állami Gazdaság és a Felsőnyomásd Állami Gazdaság, harmadik díjat nyert a Mező­hegyesi Állami Gazdaság, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz. Sertéstenyésztési eredményeiért első díjat kapott a Szarvasi Állami Gazdaság és az újkígyósi Aranykalász Tsz; második díjat nyert a gyomai Üj Élet Tsz. Lótenyésztési ered­ményeiért első díjat kapott a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, az orosházi Űj Élet Tsz; harma­dik díjat nyert az orosházi Űj Élet Tsz. Juhtenyésztési ered­ményedért első díjat kapott a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a Gyulai Állami Gazdaság. Halászati eredményeiért első díjat kapott a Szarvasi Halte­nyésztési és Kísérleti Állomás, második díjat kapott a Bihar- ugrai Halgazdaság. A díjat nyert erő. és munka­gépek között van néhány Bé­kés megyei ie, így például má­sodik díjat kapott a Békéscsa­bai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat GUPO anyagmozgató pótkocsija és • a Vlzesfási Álla­mi Gazdaság rizsbetakarító munkagépe. Megyénk élelmiszeripari ter­mékei közül is jó néhányat ju­talmaztak értékes díjakkal. El­ső díjat kapott a BOV Oroshá­zi Gyáregységének bontott pe­csenyeliba- és libamájkrém- készítménye, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat csabaikolbász-készítmé- nye, a körösladányi Magyar— Vietnam Barátság Tsz nyolcto­jásos cématészta-készítménye és a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat almapálin­kája. Második díjat kapott a BOV Orosházi Gyáregységének belezettgalamb-készítménye, a Békéscsabai Konzervgyár Káma nevű gyümölcsszörpje, a körös­ladányi Magyar—Vietnam Ba­rátság Tsz nyolctojásos eperle­vél tésztakészítménye. Harma­dik díjat nyert a Mezőhegyesi Állami Gazdaság angolszalon­nája és a battonyai Petőfi Tsz nyolctojásos eperlevél tésztaké­szítménye. Ügy véljük, hogy már egy héttel a kapuzárás előtt bátran mondhatjuk: megvalósultak a kiállítás és vásár rendezőinek célkitűzései; a jubileumi kiál­lítás a szakmai tapasztalatcsere, az ismeretszerzés mellett az üz­letkötők, a piaci tájékozódás és a közélet fóruma is volt Or­szágunk lakossága közelebb ke­rült az élelmiszergazdasághoz, megismerhette annak eredmé­nyeit, gondjait és fejlődési ten­denciáit. A községi tanácsok vb szak- igazgatási szervének hatásköré, be adott jogkörök leadása még eléggé rövid távra tekinthet vissza. Így a szerzett tapasztala­tok sem lehetnek teljesen egyér­telműek; kevés járási tanács végrehajtó bizottsága értékelte még ezt átfogóan, ezért osak né­hány mozzanatra támaszkodunk. A mezőkovácsházi járási ta­nács vb szeptember 11-i ülésén több kérdésre bontva tárgyalta meg az egységes szakigazgatási szervek kialakításának tapaszta­latait s megállapította: a kor­mányhatározat megjelenése után némi bizonytalanság volt tapasz­talható, a háttérben bizonyos pozíció-féltés láza uralkodott el egynéhány községi tanács vb- vezetőn. Egyesek azt állították, hogy a vb-titkárok az elnök fölé nőnek, hiszen minden hatósági ügyben dönthetnek. E bizonyta­lanság eloszlatásába legyen se­gítségükre — egyelőre — a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztályának utasítása, amely ki­mondja: a községi tanács vb- elnöke a végrehajtó bizottság felelős vezetője. Egy mondatban: a község első számú állami ve­zetője. Ezeket azért kell elmondani, mert az elkészült, illetve készülő ügyrendek szerint a községi ta­nácsok megnövekedett önálló hatósági jogkörének gyakorlását a szakigazgatási szervek látják el. Itt elsődleges a jogköri, a személyi felelősség. Az ügyinté­zés számontartása a vb-titkár vezetői tevékenységének fontos és hatékony eleme, mely hivatá­sából adódik. Sajnos, a tény­leges gyakorlat az, hogy a vb- titkár távollétében a szakigazga­tási szervek vezetésével járó fel­adatokat a vb-elnök látja el. Ez eléggé fonák helyzet. Az jó do­log, hogy az elnök és a titkár egymást tájékoztatják a külön­böző terület tennivalóiról, ám a tett intézkedésekért külön-külön személyileg felelősek. Ez mun­kakapcsolatot jelent, nem pedig átnyúlást egymás feje fölött. Tudott dolog az is, hogy az ügyfelek régen megszokták — különösen a községekben —, hogy az ügyes-bajos dolgaikkal a helyi államhatalmi szerv első emberéhez, a vb-elnökhöz for­dulnak- Ott,ahol az elnökök nem Pénteken délelőtt bensőséges ünnepség közepette fogadta és köszöntötte Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke a békési, a szarvasi, a gyomai, a mezőhe­gyesi, az endrődi, a csorvási és battonyai ÁFÉSZ, valamint a megyei szövetség árvízvédelem­ben kiemelkedő helytállást ta­núsított dolgozóit, majd átadta a hét ÁFÉSZ 31 dolgozójának az Árvízvédelemért Érmet. A ki­tüntetettek nevében Herpai Já- < értették meg az új szakigazgatási helyzetet, sok esetben eljárnak szakigazgatási ügyekben; kiad- mányoznak különböző hatósági bizonyítványokat. Ez helytelen, még akkor1 is, ha a szakigazga­tási szerv vezetője távol van. Az a helyes, ha nem a vb-elnök he­lyettesíti a szakigazgatási szerv vezetőjét, hanem az erre alkal­mas ügyintéző, mint ahogy ezt' Medgyesegyházán, Battonyán és még másutt is teszik. Nem is láthatja el a községi tanács elnöke jól ezt a funk­ciót is, amikor a községekben (megyére vetítve) húsz-huszonöt ügyfél keresi fel naponta igaz­gatási ügyekben a tanácsot. Ez az ügyintézés színvonalának romlását hozza, holott éppen ellenkezője a cél. A szakigazga­tási szervek vezetőinél is van még meg nem értés. Hogy egy példával éljünk: Dombegyház községben a szakigazgatási szerv gyámügyi vezetője kérte a járási igazgatási osztályt, hogy XY ügyében „tegye meg a szüksé­ges intézkedést”, holott ez a ha­táskör már 1969. október 1-től a község hatáskörébe van utalva. Ennek elkerítése miatt nagyon hasznos az a javaslat, mellyel a kovácsháziak éltek: tanfolyamot kell szervezni a szakigazgatási dolgozók részére. Szükséges ez azért is, mert a község lakossága nem azt veszi figyelembe, hogy XY ügyintéző nem érti a rende­létet, hanem ügyét milyen gyor­san és megnyugtatóan intézték el. A késlekedésnek, a huzavo­nának nem az egységes szakigaz­gatási szerv az oka, hanem a dolgok nem értése. Mindez persze szorosan egy­befügg a tanács egészének meg­ítélésével. Ma sem azt mondja az ügyfél^ hogy NN nem intézke­dett, hanem a tanács nem tett semmit az ő érdekében. Jóllehet, hogy egy személyen múlik az egész, és mégis a tanácsra há­rítják a felelősséget. És az ál­lampolgárnak igaza van. (Ennek boncolása írásunknak nem fel­adata). összegezésként csupán annyit: sokat változott, egysze­rűbbé vált a szakosztályi mun­ka, s a kezdeti zökkenőkön túl a további cél az, hogy a döntések, a határozatok meghozatala talál­kozzon a lakosok egyöntetű vé­leményével. Rocskár János nos, a békési ÁFÉSZ elnökhe­lyettese mondott köszönetét. Képünkön: Lapatinszki Lajos, az endrődi ÁFÉSZ dolgozója át­veszi kitüntetését. Fotó: Balkus emwcriis-r, 0 1976. SZEPTEMBER 13. Árvízvédelemben helytállt AFÉSZ-dolgozókat tüntettek ki Dékány Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom