Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
Tanulságok a kunágotai Bercsényi Tsz-bttl Úgy emlékeznek a kun-j ágotaiak, hogy 30 év óta nem érte akkora elemi csapás községüket és határukat, mint az i üdén. A tavasz óta inkább többször emelkedett, mint csökkent a talajvíz, 5 nemcsak a föld egy részének művelését, bevetését gátolta, s nemcsak Sizámos növény terméshozamát csökken, tette jelentősen, hanem megingatott jó néhány lakóházat és gazdasági épületet is. Ezek kijavítása, újjáépítése váratlan kiadással jár. Ráadásul a tervezettnél kevesebb jövedelemre számíthatnak a szövetkezeti gazdák a jelentős belvízkárok miatt is. Az „ist” szándékosan tettük a mondat végére. Az, hogy miért, kiderül a tsz pártalapszervezeté. nek augusztusi taggyűlésén elhangzott vezetőségi beszámolóból. A község határában korábban gazdálkodó két termelőszövetkezet 1968. január elsején egyesült. Ennek időszerűségét, helyességét, most is hangsúlyozza a pártvezetőség Csakhogy az ' egyesülést többen eléggé fenntartással fogadták mindkét szövetkezetben. Vagyis inkább bizalmatlanul, idegenkedve, mint minden újat szokás. Az első közös év után a szövetkezet vezetősége túlságosan is igyekezett bizonyítani az egyesülés előnyét: a beruházások, a későbbi bevételi források rovására is osztott jövedelmet. A bruttó árbevétel ugyan (felkerekítve) csak 1,4 millió forinttal növekedett az előző évihez viszonyítva, mégis a tagok az előző évi 23,8 millió helyett, 29,5 millió forint részesedést kaptak. A gazdálkodási alapok növekedésének üteme tavaly is elmaradt a részesedés növekedése mögött. Tavaly ugyanis 32,9 millió forintot osztottak ki. Ez is kedvezőtlenül hatott erre az évre a súlyos elemi csapások mellett És van még több „is” a pártvezetőség értékelése szerint. Az első „is”mindjárt az, hogy tavalyról 2 ezer hold maradt szántatlanul, az összföldek csaknem egynegyede, ősszel elvonta a szántástól az erőgépeket a későre húzódott betakarítás, s főleg az, hogy a szövetkezet erején félül vállalt cukorrépa-szállítást Mezőhegyesre. A szántatlanul maradt földeken hiába próbálkoztak lófogatokkal szántani. Egyrészt nem volt hozzá eke, fogas és egyéb szerszám^ másrészt szinte állandóan esett az eső, s május elejéig 1300 hold földet borított a víz. Mindezek miatt annyira elmaradtak Makulatúra és hulladék úiságpapfr (fehér) kapható BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT TELEPE, Békéscsaba, Szent István tér 18 a tavaszi vetéssel, hogy még háztáji kukorica földet sem tudtak osztani. Jórészt oka ennek az is, hogy szántatlanul maradt 2 ezer hold tavaly ősszel. Ugyanis nem vitás, hogy mennyi az ősziszántás vízbefogadó-képessége és hogy mennyivel korábbam lehet művelni, bevetni. Az idén tehát jóval kevesebb termést takarít be a szövetkezet a tervezettnél, a belvíz és a különböző gomba betegségek miatt. Ráadásul nem rendelkezik tartalékkal. Túlzás volt tavaly 49 millió forint bruttó bevételből 32,9 millió forintot részesedésként kiosztani. Nem kutattuk mennyire igyekezett a tsz párt- szervezete már kezdetben gátat- vetni az ilyen túlzásnak, mert a tény akkor is tény marad, ha szót emel ellene. A következmény most az, hogy a vezetési-' ben idegesség, kapkodás, a kollektív irányítás megbontása mutatkozik. E jelenségek külön-kü- lön sem ösztönöznek tettekre, nemhogy együtt, s kitudja még milyen elkeserítő gondolatokkal és következtetesekkel párosulva Szeptember elején csak Zengő Zoltán elvtárssal, a párt- alapszervezet titkárával tudtunk beszélgetni. A pártszervezet vezetői és aktívái a helyzet őszinte feitárása mellett igyekeznek meggyőzni a tagságot a halogatást nem tűrő munkák mielőbbi elvégzésének szükségességéről. Arról is, hogy egységes akarattal mentsenek meg, takarítsanak be mindent, ami megtermett, s a lehetőségieknek megfelelően — ugyanis több növénynek késik az érése — jó minőségben, idejében fejezzék be az őszi szántást, vetést. Zengő elvtárs elmondotta, hogy szerinte nemcsak a gépekre beosztott emberek, hanem a többiek is kielégítően dolgoznak. A szövetkezetben igyekeznek kihasználni minden időt és takarékoskodnak is amivel csak lehet, s amivel ésszerű. Az már kétségtelen, hogy a tervezettnél kevesebb jövedelem jut a közösből, de ez legfeljebb csak átmenetileg okoz kedvtelenséget az emberekben — állítja Zengő elvtáns. ö biztosra veszi: a kunágotai emberek minden erejükkel azon lesznek, hogy jövőre pótolják , az idei kieséseket. Létbiztonságukat a közösből jutó jövedelem mellett szilárdítja az is, hogy a tavalyi 3 millió forint értékűvel szemben, az idén 8 millió forint értékű sertést adtak el a háztájiból. Emellett bizonyára rendelkeznek egy-egy kis tartalékkal a tavalyi és az azelőtti jelentős összegű jövedelemből is. A párt vezetőség beszámolójából arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az kisegítette'az idegesség és a kapkodás hullámából a szövetkezet gazdasági vezetőit. Ráadásul a járási szervek vezetői is jártak azóta a szövetkezetben, s igyekeztek útmutatást, bátorítást és segítséget is adná. Kukk Imre A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Békéscsabai Üzletigazgatósága felvételre keres orosházi és gyulai munkahelyekre villanyszerelőket és segédmunkásokat, békéscsabai munkahelyre pénzbeszedőt és raktári kiadót Jelentkezés: DÉMÁSZ Üig. munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 46 sz. 164506 Megújhodik a és ruházati A törvények szűkszavúak. Nem részleteznek. Az 1966. június 25-én elfogadott törvény a népgazdaság harmadik ötéves tervéről három mondatba sűrítette egy nagy kiterjedésű iparág teendőit. A törvény II. fejezete 17. paragrafusának (1) bekezdésében ez áll: „A könnyűipar a belföldi és az exportigények figyelem-bevételével növelje a textil-, a ruházati és a cipőiparban a korszerű, magas műszaki kultúrájú, továbbá az exportra gazdaságosan gyártható termékek előállítását. A textil, és ruházati iparban fokozni kell a mesterséges szálak felhasználását a korszerű kikészítési, technológiai eljárások alkalmazását. A ruházati ipar kövesse rugalmasan a divat változásait.” Eddig a három mondat. A törvény szűkszavú mondatai ezernyi részletet sűrítenek, tehát a törvény maga is részletekre bontható. Lehetőségek és tények A három mondat alapján kidolgozott részletes elképzelések, tekintettel a lakosság vásárlóerejének növekedésére, valamint az export gazdaságos fokozására, az 1966—1970 közötti évekre 20—21 százalékban jelölték meg a textil- és a textilruházati ipar kívánatos termelésnövekedését. A lehetőségek a követelmény teljesítésére nem hiányoztak. Mégis: a textilipar mindössze öt, a textilruházati ipar pedig 12 százalékkal termelt többet 1969-ben, mint 1965-ben, A lehetőségek tehát kihasználatlan lehetőségekké váltak... Az élet persze nem ismer csak feketét, csak fehéret. Az okok bonyolultak. A textil- és a ruházati ipar sok mindent elért, teljesített. Mulasztásai, nehéz, kessége nemcsak a saját számlájára írható. Az örökség nem volt valami túl sok, s az államosításokat követően hosszú éveken át a fejlesztésre csak csurant-cseppent. Lényeges beruházások valójában csak a hatvanas években kezdődtek, de olykor hiányzott a döntésekből a hosszabb távú mérlegelés... Az okok bonyolultak. A pamutipar a textilipar vezető területe. Termelése az elmúlt években csökkent, ám nőtt ugyanakkor az összproduktumon j belül a korszerű áruk — lami-! nált szövetek, a tiszta és mű- [ szállal kevert szintetikus szálból készített pamuttípusú szőve- j tek aránya. Ugyanakkor: a ha- í zai árrendszer a túl magas for-! galmi adóval a hazai keresletet visszafogja, az exportnál pedig j rendkívül éles a konkurrencia. Egyre kevésbé lehet anyagot eladni, s a hagyományos technológiával készült termékek rohamosan elvesztik népszerűségüket A gyapjú és pamut felsőruházat aránya nagymértékben csökken, nő ugyanakkor a szintetikus anyagokból készülteké. A férfiingek közül mindössze egy százalék volt szintetikus 1965-ben. ma arányuk hét százalék fölött van... Kettős korszerűség Korszerű termékeket csak korszerű eszközökön termelhetnek. A korszerűség közvetett fokmérője, hogy a textiliparban foglalkoztatott munkásnők 52 százaléka nehéz fizikai munkát végez. A textilruházati iparban a munkások 62 százaléka dolgozik gépek, berendezések mellett. A korszerűség közvetlen fokmérője, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1965- höz mérten 1969-ben azonos volt a textiliparban, s 88 százalékra csökkent a' ruházati ipörban. Fokmérő az is, hogy a múlt év negyedévéből háromban csak a negyedév utolsó hónapjában állt fölötte a termelés az évi átlagnak, máskor adatta maradt. Azaz egyenetlen, tehát a szezonban kevésbé igazodó a termékkibocsátás.... a vevő sűrűn hiába keresi azt, amivel később Dunát lehetne rekeszt e- ni. Az okok bonyolultak. Mert ugyanakkor a szintetikus szálak aránya az anyagfelhasználásban két százalékról hatra emelkedett. A konfekcionált termékek részesedése a textil- és a ruházati ipar exportjából az 1960. évi 22 százalékról 1965-re Új presszó Sarkadon ASarkadi ÁFÉSZ új eszpresz- > szót nyitott a Gyulai úton. Az | augusztusban átadott presszó kialakítására és berendezésére j mintegy 40 ezer forintot fordítottak. Dobi Imre üzletvezető elmondja, hogy a környékbeliek örömmel fogadták a megnyitást, és a kis prass zó forgalma megfelel a várakozásnak. Képünk: vendégek az új sarkadi szórakozóhelyen. (Fotó: Veress Erzsébet) textil28-ra, 1970-re 34 százalékra növekedett. A teljes termelés egy- tizedét már a kötszövőipar adja, melynek árui a legkapósab- bak, a gyapjúiparban emelkedett a nem szövött textíliák aránya... egyetlen év alatt, 1969- ben 11 százalékkal több textil - hordozós habosított műbőrt termeltek, mint a megelőző esztendőben. Eredmények és gondok keverednek tehát a három mondat részleteinek kibontásában. Miért fontos mindez? Azért, mert a hazai piac joggal követel jobb ellátást, s mért a fogyasztási cikkek exportjában majd kétharmados részt képviselnek a textil, és a ruházati ipar termékei ! fi minőség rangja így már közelebb kerülünk annak megértéséhez, hogy a negyedik ötéves terv irányelveiben, melyet a párt Központi Bizottsága július 15—16-i ülésén határozattá emelt, az iparfejlesztés hét kiemelt területe között miért szerepel a ruházati ipar rekonstrukciója, az elavult gépek helyett modern termelő- eszközök üzembe állítása, „ami a lakossági igények jobb kielégítése és az export fokozása érdekében bővíti a termelőkapacitásokat, javítja azok hatékonyságát és elősegíti a változó keresletnek megfelelő divatos termékek gyártását”. A textiláruk tőkés exportjának értéke évente 50 millió dollár körül van. A fejlődő országokba irányuló könnyűipari ex; port 70 százaléka textiláru! A ruházati ipar kivitele a tőkés országokba irányuló könnyűipari exporton belül 1960 és 1968 között öt százalékról« 14-re emelkedett. Ugyanakkor: világszerte csökken a méteráruk iránti kereslet, s nő a ruházati termékeké. A látszatra összefüggés nélküli példák logikus lánccá kapcsolódnak. A méteráru kivitelét csak nagy erőfeszítésekkel lehet szinten tartani, hiszen a fejlődő országok önellátása növekszik, sőt, maguk is exportőrként jelentkeznek. Tehát: földolgozott, konfekcionált terméket kell szállítani, de a nemzetközi keresletnek megfelelően jobb minőséget, bonyolultabb technológiával előállított, azaz értékesebb árut. Az export fenntartásának, esetleges növelésének ez az egyetlen lehetséges útja, s ugyanakkor a mérsékelten emelkedő hazai vásárlás fejlődését is — 1965-ben 17,4 milliárd. 1969-ben 22,2 milliárd forint — csak ilyen változások késztethetik gyorsabb tempóra. A modern berendezések, a korszerű gyártási eljárások meg. vásárlása és bevezetése, a hazai műszálgyártás nagyfokú növelése, ezernyi más teendővel egyetemben jogossá teszi a bizakodást: a völgyből emelkedőre vezet a textil- és a ruházati ipar útja, a könnyűipar e nagy hagyományú, 220 ezer embernek kenyeret adó ágazata nemcsak előállítja, illetve növeli az évi 30 milliárdos termelési értéket, hanem abból állítja elő, s azt növeli, amit idehaza és külföldön a legjobban keresnek, amit korszerűként, tetszetősként szívesen hordanak, tehát: megvesznek. Mészáros Ottó sMMsmss 3 1970. SZEPTEMBER 12.