Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
BÉKÉS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. SZEPTEMBER !., KEDD ára: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Fejlesztenünk kell a magyar nyamilaigar vidéki központjait — mondotta dr. Ortutáy Gyula akadémikus a gyomai Kner Nyomda Múzeum vasárnapi ünnepélyes megnyitásán Együttes ülést Virágos ünnep Virágos, felejthetetlen, az Ifjúság múlását is megszépítő emlékekkel gazdag az ember iskolás-kora. Amikor először vezetik a különös, érdekes épületbe, ahol jókedvű gyerekek és komoly felnőttek várják, aztán, amikor utolsó búcsúra gyújt az itt eltöltött idő: a ballagás, az életbe indulás. Tanévnyitók, tanévzárók. A szónokok nagy dolgokról beszélnék, a- tanárok, tanítók és az egész társadalom a jövőbe tekint, amikor átfogja szemével a tudás kútfejéhez érkezőket, vagy az onnan búcsúzokat. A jövő komolykodik az iskolák udvarán és dísztermeiben ilyenkor, szeptember elsején is. Az első osztályosok kíváncsi szemében a jövő csillan, a nagyobbak magabiztosságában is, és hisszük, hogy a tanár is erre gondol : ez az ifjúság már az ezredforduló felnőtt társadalma lesz. Igaz, sosem volt mindegy, hogy énilyenné formálódik a fiatal nemzedék, minden jelenek jövendője, minden társadalmak továbbfolytatója, most azonban különösen sok és korunkhoz követelményben' is méltó feladat vár az iskolára. Bizonyára beszélnek erről a szónokok az iskolai ünnepségeken, elmondják az igazgatók a tanévelőkészítő tanácskozásokon, az első tantesületi értekezleteken. A szavak, a mondatok lehetnek majd különbözők, de a tartalom, a munka megfogalmazása mindenütt azonos lesz. Jubileumi évet élünk, hazánk 25 éve szabad ország. Ismeretanyagban hihetetlen gyorsasággal és gyorsulással gazdagodó kort élünk, jó alapokat adni az ifjúságnak, az ismeret- anyagot átadni nékik: az ezredfordulót megelőző évtizedek alapvető pedagógiai feladata. Van ebben a kétezredik évhez közeledő korunkban valami kü. lönös, hatalmas erő is, az egyre tökéletesebb emberré válás igénye, az ember nagyságát, monumentális alkotóerejét leküzdhetetlen erővel szolgálni akaró tudat, az értelmes, szép törekvés: rendezni a világ dolgait, és az egész Földön megálljt parancsolni az oktalan pusztulásnak, az embertelenség riadóinak. Hogy miért emeljük ilyen, szinte patétikus magasságokba ezt a látszólag mégis kis ün- nepecskét, a szeptemberi tanévnyitót? A pillanat jövőbe mutató volta miatt, mert az iskola mindig a jövőnek dolgozik. És a ma iskolája, az 1970-es »esztendő iskolája a fejlődés, az oktatás-nevelés módszereinek óriási minőségi változása küszöbére érkezett A kor, az élet érlelte az emlber személyiségét formáló iskolát arra, hogy megnyújtsa lépteit, és együtthaladjon a kétezredik esztendő félé rohanó fejlődéssel. Mindenkit meggyőztünk arról, hogy a szocialista oktatási rendszer nem falanszter-nevelést akar, hogy ebben a rendszerben a szó nemes értelmében korlátlan lehetőség nyűik a jóakarattá, igaz törekvésű egyéni képességek legdifferenciáltabb kibontakoztatására, még ha volt is időszaka, amikor nem teljesen így történt. Ezrek érzik ma úgy, szülők és gyermekek, hogy ez a mai nap, ez a virágos évnyitó felejthetetlen számukra. A városok, falvak utcái benépesednek, megfiatalodnak erre a napra és holnap, amikor először szólalnak meg az iskolacsengők, bizakodás és tiszta remény költözik a szívünkbe. Sass Ervin Aligha fogadta még Gyoma így egyszerre a gazdasági, politikai és kulturális élet több neves képviselőjét, mint az elmúlt vasárnap. És országos jelentőségű esemény is ritkán történt itt nagyobb, mint most a Kner- ' család hajdani lakóhazában, ahol Magyarországon az első, Európában a negyedik ilyen jellegű intézmény nyüt meg, a Kner Nyomda Múzeum. Már 11 óra előtt több száz szakember és a szépet szerető érdeklődő járta végig a kiállítás termeit, s nézte figyelemmel, szinte áhitatos csendben a régi nyomdai gépeket, Kner Imre legjelentősebb könyvkiadványait s a mai üzem változatlanul vi_ lágszínvcmalú termékeit. Fél 12-kor a vendégek a kultúrott- honba mentek, hogy tanúd legyenek a hivatalos megnyitónak, ahol az elnökség tagjai voltak dr. Ortutay Gyula akadémikus, Enyedi G. Sándor és Zalai György, az MSZMP megyei bizottságának titkárai, Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Botyánszky Pál, a Kner Nyomda igazgatója, s többek között Haimann György, az Iparművészeti Főiskola tanára, Szántó Tibor művészettörténész, Mózes Tibor, a Kossuth Könyvkiadó szerkesztőség vezetője és Bolgár Imre, a Zrínyi Nyomda igazgatója. (Fotó: Martincsek) Botyánszky Pál bevezető szavai után dr. Ortutay Gyula mondott ünnepi beszédet. — Nem sok ilyen típusú múzeuma van a világnak — kezdte beszédét az akadémikus —, hazánkban pedig az első. S mondjuk meg mindjárt, méltó, hogy a Kner család nevét viselje homlokán. Hiszen otthona volt a Kner család három nemzedékének, három nemzedék j élete, munkája adott értelmet e I háznak, avatta világhírűvé e! ház nemes nyomdai termékeit, j s volt példázat, tanítóműhely egyszerre; j Ezután a könyv világtörténeti jelentőségéről beszélt a szónok, majd — éppen a Kner család munkája alapján — felhívta a figyelmet a vidéki nyomdák fontosságára: — Ha most Gyomén avatunk egy nyomdaipari múzeumot, akkor arra is jó figyelmeztetnünk, hogy ma is érték a vidéki nyomda, hogy ma is törekedni ken az egyoldalú, tehát egészségtelen központosítás ellen, hogy fejlesztenünk kell a magyar nyomdaipar vidéki központjait: kultúrát, fejlődést sugárzó központok lesznek ezek. Hadd javasoljuk ez ünnepi pillanatban, hogy érdemes lenne a magyar nyomdaipar fejlődése érdekében átvizsgálni a vidéki könyvgyártó üzemek, nyomdák technikai színvonalát és megfelelő állami, tanácsi támogatással bevezetni e műhelyekbe is a modem technikát. Nemcsak a nyomdák önköltségét csökkentené ez, s így a könyvek árát is, hanem enyhítene a magyar nyomdaipar feszített termelési viszonyain s egyben elősegítené a vidéki kulturális központok fejlődését, a folyóirat- a könyvkiadást. Érdemes arra is gondolni, hogy a nyomdaipari szakiskola felállítására éppen Békés megye lenne alkalmas hagyományai, mai modem üzemei okán is. Ez a múzeum is a maga múltjával és a maga máig ható értékeivel arra figyelmeztet, hogy mindig az egész nemzetben kell gondolkoznunk, ugyanolyan respek tussal a vidék alkotó értekei, tehetségei iránt, mint amit a főváros igényel magának. A továbbiakban a Kner- család éietútjáról, életművéről emlékezett meg Ortutay Gyula, majd ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: — Évezredek örökségét őrzik a könyvek s évszázadok várnak még rá. Űtitársunk marad. Lehet, hogy nem örök útitárs, del jövője, funkciója van hosszú j korszakokon át. Ezért becses minden emlék a hazai könyv-j nyomtatás, nyomdai munka j történetéből. Ezért értékes kez-l deményezés a Kner Nyomda Múzeum alapítása. Ezt követően Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese kitüntetéseket adott át a múzeum létrehozásában legkiemelkedőbb munkát végzőknek. Botyánszky Pál Szocialista Kultúráért, Elek László, a Szarvasi Óvónőképző Intézet tanárat, Kass János grafikusművész és dr. Szabó Ferenc, a Megyei Levéltár igazgatója Miniszteri Dicséret kitüntetésben részesült. Botyánszky Pál zárszava után ismét benépesedtek a múzeum termei, a tárlók előtt újra kezdődött a figyelmes szemlélődés. 1970. augusztus 30-án délben új múzeum nyílt Békés megyében. —dgy— A szokásosnál nagyobb érdeklődés kíséri Békés megyéből a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. Augusztus 28-tól, hat napon át különvonat indul Békés megyéből Budapestre. Viszi a látogatókat Mezőhegyesről, Mezőko- vácsházáról, Békésről, Gyoméról, Szarvasról, Gyuláról, Köte- gyánból, s a megye más községeiből és városaiból. Több ezerre tehető azok száma, akik a mezőgazdaság eredményeit bemutató kiállítás megtekintésére Budapestre látogatnak. Szeptember 8-tól az IBUSZ Békés megyei irodája egynapos utakat szervez. Ekkor 500—700 látogatót „repítenek” a MÁV szerelvényei Budapestre. Az augusztus 28-tól szeptember 20-ig nyitva tartó kiállítás gazdag programot kínál. Huszonhét helyen harminchét szakmai rendezvényen ismertetik az ország s benne Békés megye szakembereivel a termelés legkorszerűbb módszereit, s ezeket a gyakorlatban is bemutatják. Megyénkből 2300-nál is több szakember jelentkezett a szakmai napokra. A 66. mező- gazdasági kiállításon mindössze 1009-en vettek részt szakmai tartott a városi pártbizottság és a tanács Békéscsabán A Békéscsabai Városi Tanács és az MSZMP városi bizottsága augusztus 31-én együttes ülésen tárgyalta meg a megye székhelyén élő munkások életkörülményeit és az életszínvonal alakulását. Békéscsaba az utóbbi tíz év alatt az iparfejlesztésben ért ei jó eredményeket — állapította meg az együttes ülés. Egy évtízed alatt 12 ezerrel nőtt az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésben foglalkoztatottak száma. Lakásépítésre, szociális és kulturális célokra több mint egymilliárd forintot költött a város. A városi pártbizottság és a tanács nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a földszintes városban megkezdődjön a fölfelé építés. Most az új ötéves tervben 3500 lakás felépítésével számolnák. További napirendi pontként a társadalmi munkáról és az első félévi költségvetés összegének felhasználásáról szóló jelentést fogadták el. Bejelentések és indítványok zárták be az együttes ülést. rendezvényeken. Az érdeklődés tehát kétszeresénél is nagyobb. A szakmai tanácskozásokra étkező Békés megyeiek csoportját dr. Somi Sándor, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jogügyi főelőadója igazítja útba, aki a rendezvények időszakára a kiállítás területén kapott irodahelyiséget. Szeptember 4-én Békés megyei napot tartanak Budapesten az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon. Megyénkből erre a7 alkalomra Budapestre utazik a Gyulai Művelődési Központ népi zenekara, a gyulai Körös Táncegyüttes, a békéscsabai KPVDSZ Napsugár együttese. Ott lesz Kádár Ferenc, a népművészet mestere is Déva- ványáról. Dévaványáról egy másik vendég is szórakoztatja majd a vendégeket. Nácsa János citeraszólója, továbbá Lipták Ágnes, a Röpülj pává-ban értékes helyézést elért fiatal énekesnő műsora számíthat nagy érdeklődésre.' Szeptember 4-én filmvetítést is tartanak, melyen Ahogy a csillag megy az égep és a Közjáték című Békés megye gazdasági, társadalmi és kulturális életéről készített rövidfilmeket mutatják be. Szeptember 4-én Békés megyei nap Budapesten — Különvonatok az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra — Harminchét szakmai előadáson 2300 mezőgazdasági szakember
