Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
11 vasúti kocsifordolú meggyorsításáért — egy hé! múlva lép életlse a GB határozata Egy hét múlva lép életbe a Gazdasági Bizottság határozata, amely a népgazdaság szállítási igényeinek jobb kielégítése érdekében magasabb kocsiálláspénz-fizetést ír elő. A vállalatok máris reagálnak rá — erről tájékoztatták a sajtót az illetékesek. A budapesti igazgatósággal — amely az ország vasúti szállításainak 33—35 százalékát bonyolítja — körülbelül 1200 vállalat van kapcsolatban, s ezek többsége rendesen rakodik. Egyes helyeken azonban a szabad szombat bevezetése azzal járt, hogy — mivel gazdaságosabb volt a ki nem rakott vagonok után a kocsiálláspénzt kifizetni, mint a munkásokat túlóráztatni, illetve munkaszüneti napokon dolgoztatni — naponta mintegy 6—800 kocsival több maradt kirakatlanul, mint a 44 órás munkahét bevezetése előtt. palota-Üjpest vasútállomáson. Más vállalatok kutatják a vasúti kocsik gyorsabb kirakásának lehetőségét, átcsoportosításokat végeznek, több raktározási lehetőséget keresnek, premizálják a kirakást. Néhány nagyvállalat azonban még nem mérte fel teendőit. A MÁV szükségesnek tartja, hogy minden vállalat úgy szervezze meg a szállítási láncot, hogy folyamatosan és zökkenőmentesen kerüljön az áru a vasútról a közúti járművekre, A határozat életbe lépésére a MÁV-nál is felkészülnek: gyorsabban bocsátják majd a vállalatok rendelkezésére a vagonokat és növelik a tolatómozdonyok számát. Kötelékrepftics Miért szemetesek a csabai utcák? A békéscsabai légtérben Is készülődnek az augusztus 30-1 budapesti nagy légiparádéra. (Demény Gyula felvétele) Vannak jól rakodó vállalatok, például az ÉRDÉRT, amely még 30—40 vagon faáru határidőn belüli kirakásáról is képes gondoskodni. A Ganz-MÁVAG-nál is legfeljebb egy-két óra határidő-túllépés, s az is csak az ösz- szes kocsik 10—15 százalékánál. A MÁV értesülése szerint — a Gazdasági Bizottság határozatának megjelenése óta a vállalatok egy részénél az igazgatók tárgyaltak a szállítási osztályvezetőkkel, többet akartak tudni arról, hogyan áll saját „szénájuk”. Utasították a szállítási osztályvezetőket, hogy tegyenek javaslatokat és intézkedéseket a vasúti kocsik kirakásának jobb, gyorsabb megszervezésére. Egyes helyeken már meg is tették az első intézkedéseket. Például a Compakf Vállalat Lengyelországból, Romániából és a Szovjetunióból nagy mennyiségű sót kap, s ennek elhelyezésére új tárolóhélyeket biztosított magának Rákosrendezőn és Rákosméterekre volt tőle, másodperceken belül ott volt. E néhány másodperc alatt pedig gyakorlatilag iß, elméletileg is képtelenség egy ládát fölcsempészni, egy másikat pedig eltávolítani a kocsiról. Azt, aki ezt végrehajtja, az élelmiszeres kocsi reflektorának fényénél feltétlen észre vették volna. A várakozási idő alatt maga az alezredes is az oszlog végéig sétált, és a továbbiakban éppen a jelzett lőszeres kocsinál beszélgetett Tárnok őrnaggyal. Mindketten azt állítják, hogy így történt. Tárnok őrnagy csak akkor ült vissza a GAZ-ba, amikor az oszlop már újra mozgásban volt kocsija csak azután indult él----A tanácskozó-asztalnál kínos csend lett. A három tiszt tudta, hogy Ébert százados alaposan tájékozódott, adatai feltétlenül megfelelnek a valóságnak. Akkor pedig — az ügy aligha megoldható. Az esetre — gondolta Beke —, hirtelenében csak Csalogány tanárnő tudna magyarázatot adni. Ez pedig úgy szólna, hogy a lőszercsere az ördög műve, s titkát, emberi ésszel, nem lehet megfejteni... Paál főhadnagy szólalt meg először: — Lehetséges, hogy a két éleslövedéket a gyakorlat színhelyén csempészték a vaktöltetek közé. Persze, ládástól. Ha Ébert százados most azt mondja nekünk, hogy erre sincs esély, mi_ vél a parancsnok éppen a ládarakás tetején ült és ott beszélgetett a politikai helyettessel, akkor nagy bajban vagyunk. .. A százados csüggedt mozdulatot tett: — Sajnos, ez mindeddig így is volt, amíg a tüzérbemérő fel nem állította a maga rajztábláját. Ekkor a két tiszt valóba' otthagyta a lőszeresláda-halmol Ettői kezdve csak tűzéi-bemérc Hajnali asemle Békéacaaba főbb útvonalain Eléggé szokatlan időpontban, | reggel 5 órakor volt. találkozóm Hrabovszki Andrással, a Kertészeti és Köztisztasági' Vállalat igazgatójával. Két nappal korábban a vállalat központjában az igazgtóval és Dénes Fe- rencné párttitkárral már beszélgettünk a vállalat gondjairól, problémáiról. No és persze elsősorban arról: miért piszkosak, szemetesek az utcák Békéscsabán? Egy. dolgot már az elején tisztáztunk: a vállalat rendelkezik a város rendben tartásához szükséges eszközökkel. A két nagy teljesítményű szovjet seprőgépkocsi és a három locsolóautó (utóbbiak a tanács tulajdonában vannak, de a vállalat dolgozik velük) elegendő ahhoz, hogy a pormentes utakat éjszakánként, illetve hajnalonta rendszeresen felmeg a társa tartózkodott a bükkfánál, de ők is háttal álltak. Az ellenségnek, gyakorlatilag csak ekkor volt módja ccelekedni. Igen, ettől a perctől kezdve, az első lövésig. Az első lövedék ugyanis már éles volt. Nos, tegyük fel, hogy ezt az alkalmat ragadták meg. De ehhez az éles- lövedékeket tartalmazó ládát már előzőleg el kellett rejteniük a fa közelében. Mondjuk, hogy sike. rült is. Most elővették, egy vaktöltetes ládát viszont eltüntettek s kéoőbb el is szállították a helyszínről. Nem tudom hogyan sikerülhetett volna mindez, hi- zen a lőállások korántsem elhagyott bagolyvárak, ahol csak kísértetek tartózkodnak. A ka- :onák jöttek-mentek, ki-ki végezte a maga feladatát, de közben, természetesen, nem voltak vakok... Mire Ébert százados idáig jutott a beszámolóban, az arcok S végképp elkomorodta'k. — Meet pedig — folytatta I Ébert —, ahogyan mondani j szokták:be kell tennem a kaput. ! Tárnok őrnagy tudott a sonvári i esetről, ahol az új konstrukciójú harckocsik első lőgyakorlata ; alkalmával, egy fatörzsben el- ■ rejtve filmfelvevőt találtak. j Nyilván ti is emlékeztek erre g az ügyre. Nos, Tárnok őrnagy, • mielőtt osztálya kivonult volna \ a gyakorlatra, katonáival át- i fésülte a terepet. Igaz, hogy fel | nem ásatta, arra viszont ellen- • séges ügynököknek, a katonák : közé 'beépült árulóknak sem le- | hetett módjuk, hogy a harcállás ! elfoglalása után. a helyszínen ! lci-be ássák a lőszeresládákat. ■ Ez feltevésnek is abszurdum. | Bármilyen leverő is, tudomásul g kell vénünk, hogv a kivételei, • óvóintézkedések ezúttal — leg- ! -lábbis látszatra — ellenünk ! ordultak. Az eset ijesztően ti- i tokzatosnak látszik ... (Folytatjuk) seperjék és fellocsolják. Létszámproblémáik sincsenek, a köztisztasági részleg 54 dolgozót foglalkoztat. De hát akkor miért panaszkodik olyan sok ember a város tisztaságára? Nos, erre a kérdésre igyekeztünk választ, de legalább illusztráló példákat kapni a hajnali szemlén. Az ugyanis, hogy Békéscsaba (mondjuk meg őszintén) tisztaság tekintetében hátul kullog a magyar városok között, nem a vállalat öt- venegynéhány dolgozóján múlik. Tóth Árpád szerint hajnalban a körúton „... lomhán söpörtek a vad kővidék / felvert porában az álmos vicék...” Csabán azonban, például a Tanács- köztársaság úti, vagy akár a Szent István téri hajnal merőben más. Egyrészt általában nincs is vice-házmester, másrészt a házmester (vagy valaki, akinek ez lenne a dolga) hajnalban még nyugodtan a másik oldalára is fordul. A köz- tisztasági vállalat úttisztítói a locsolás után, 6 órakor indulnak el összeszedni a járdáról lesöpört szemetet; annak érdekében, hogy a reggeli csúcsforgalomra már rend legyen. A legtöbb helyen azonban a házmester 6 órára nem teljesíti kötelességét. S ha később mégis felébred és lesöpri a járdát, a szernél az útszélén marad. Akkor már mindenki az utcaseprőket szidja, pedig hát a nagy reggeli forgalomban nem lehet utcát söpörni. Csütörtökön reggel például a Szent István téren a Csaba cukrászda és gyógyszertár előtt pontban y47-kor kezdték el a járda lesöprését. Egy házzal odább, a papírbolt előtt viszont meg tudták ezt csinálni egy fél órával korábban is. De ha már a főtérnél tartunk... Több mint egy hónappal ezelőtt a kertészeti és köz- tisztasági vállalat levélben fordult néhány olyan intézményhez, amelyeknek a városközpontban vannak épületei, üzletei. A levelekben kérték az érintett szervek vezetőit, hogy városközpontról lévén szó, különös gonddal ügyeljenek házuk tájának takarítására. A rendőrség, a posta, a gyógyszertár, a vendéglátó vállalat és az ingatlankezelő vállalat közüj egyedül a rendőrség szívlelte meg a levél tartalmát, a többiek válaszra sem méltatták. A város kétezer szemetesedényét két kocsi üríti naponta. Kevesen tudják azonban, hogy a szemeteskocsi a kukaedény tartalmát csak akkor tudja felszívni, ha az edény legalább félig van. A Lenin út 16-os számú ház előtt például állt vagy hat kuka. de közülük háromnak alig volt valami az alján. Nehezíti a köztisztaságiak munkáját a sok félkész építkezés, illetve útépítés. Hiszen nemcsak a por nagyobb így a városban, hanem az építkezések teljes befejezése előtt lehetetlen hozzákezdeni a parkosításhoz. Ennél is nagyobb probléma azonban a lakosság gyakran tapasztalható nemtörődömsége, hanyagsága. Jó néhány példát láttunk erre is ezen a kora reggelen A Kazinczy utcában például a bútorbolt és a fodrászat előtt könyörtelenül kitaposták a földből az odaültetett sövényt. A Szarvasi út és a Trefort utca sarkán éppen a szemünk láttára borítoft le egy talicska törmeléket az egyik eperfa alá egy férfi. Nem sokkal távolabb, a Jókai utca és a Szarvasi út sarkán valóságos trágyadomb éktelenkedett, valószínűleg a környékbeli nyúltenyész- tők jóvoltából. A helyzeten talán segít valamit az, hogy rövidesen újabl 20 fedett szeméttároló kerül a város különböző pontjaira. De ezek sem trágyát vagy törmeléket hivatottak tárolni. Persze nemcsak a lakosság, hanem egyik-másik cég is kiveszi részét a rendetlenség előidézéséből. A Lenin úton például jó néhány 40 centiméter átmérőjű gazdátlan azbesztcsövet ,a Luther utcában régen ottfelejtett betongyámokat találtunk. Aztán még egy, nemcsak a tisztaságot és a jó ízlést romboló, hanem közvetlen balesetveszélyt is jelentő apróság: nyitott szennyvízaknák sora, a Trefort utca teljqs hosz- szúságában. Ilyenkor persze az a kérdés is felvetődik: vajon miért nem veszi az ilyesmit észre az utca tanácstagja? Végül egy követendő akció: a Kulich Gyula lakótelepen több ház lakói vállalták, hogy saját épületük körül rendet tartanak, sőt még a parkosítást is elvégzik. Egy ehhez hasonló kezdeményezés nemrég Debrecenben nagy sikert aratott. Mindenesetre egy dolog biztos: a nem éppen a legszerencsésebb adottságú megyeszékhely (túl sok még a földút!) köztisztasági helyzetében csak akkor várható számottevő javulás, ha a lakosság valóban közügynek tekinti azt s a maga területén mindenki igyekszik valamit termi is érte. Ráta László Fellendülőben a garázsszövetkezetek A közelmúltban jelent meg mint ismeretes — a személygép- kocsitárolók építését szabályozó miniszteri rendelet. Nyomában már kibontakozóban van a szövetkezeti mozgalom egy újabb ága: sorra alakulnak a garázsszövetkezetek. Kecskeméten 140, Győrött 190, Zalaegerszegen 70 autótulajdonos alapított szövetkezetét és már megkezdődött a garázsok építése is. Ezenkívül mintegy 20 ^ garázs-szövetkezet alakult Budapesten, Egerben, Miskolcon, Békéscsabán és más városokban. Hazánkban jelenleg 173 ezer személygépkocsi van a lakosság tulajdonában s ezek nagy részét — különösen a városokban — gyakorlatilag az utcán tárolják, ami anyagi, közlekedési és egyéb szempontból is hátrányos. A negyedik ötévéé terv során pedig ugrásszerűen megnő a személygépkocsitulajdonosok tábora, a jelenlegi gépkocsiállomány várhatóan megháromszorozódik. A rendelet lehetőséget nyújt az építkezésekre, az állami és a lakásszövetkezeti tulajdonban álló ingatlanokon egyaránt. A szervezeti fonna tekintetében pedig arra, hogy az érdekeltek egyénileg, társas és csoportos formában építhessék fel garázsaikat. A szövetkezeti formának ilyen szempontból is nagy jövője van. A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR felvetsz gyakorlattal rendelkező gyors-gépírói. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. 13538 amMimtsszr, fi 1970. AUGUSZTUS 9.
