Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Munkásportré

(Demény Gyula felvétele)

egyik kislány elvesztette látását, egy férfi hányni kezdett, egy másiknak szörnyű fejfájásai támadtak. így viselte mindenki sérülését ki testén, ki belül;

Csodálatos volt, ahogy mindenki némán tűrte fájdalmát. Senki sem jajgatott A tűz gyorsan terjedt. Már testünkön éreztük melegét. A vízszint egyre alacsonyabb lett az _ apály miatt, mind lejjebb húzódtunk egy-egy fokkal. A postahivatal, mely átlósan szemben volt velünk, okádta a fekete sűrű füstöt, mely tölcsérként szökött az ég felé. Időnként a füsttöl- csér szétterült olyan alacsonyan, hogy bennünket is beburkolt, miközben égő pléh- és fadarabokat hányt magából.

Akkor hirtelen a Motojasu- folyó megduzzadt, közepén tölcsérként magasba szökött, majd zivatarként hullt ismét alá. A tűzvész a folyón túl még erőteljesebben dühöngött, a füst és a szikrák egyre jobban veszélyeztettek bennünket. El kellett hát menekülnünk innen, a kőlépcső feletti kis térre, de ott még jobban rohamoztak a szikrák. Nem volt más hátra, összeölelkeztünk a kőlépcső szögletében, lémezekkel védtük magunkat a hőség ^ellen, időnként megnedvesítve azokat. Közben közelebbről és távolabbról durranások hallatszottak, mintha benzineshordók robbannának. Aztán hirtelen zuhogni kezdett az eső.

Amikor elállt, remegtünk a

hirtelen lehűléstől. Most már ! mi mentünk közelebb a tűz- : höz, hogy megmelegedjünk.

Sisido, szakszervezetünk !

pénzügyi osztályának tisztvise- j lője megkért, keressem meg : a segély csapa tot és kérjem se- « gítségüket Elindultam hát Ha- ■ cukaicsimacsi város felé. Del- • után 2 óra 30 perckor érkéz- : tem a városba...

Aztán múltak a napok: Szép- • tember 1-én éjjel hirtelen hi- ! degrázásra ébredtem 40 fokos ■ lázzal. Ez az állapotom 7—8 ! napig tartott^ Abban az idő- ■ ben Hirosimában naponta hal- ■ tak meg, akiknek hasonló tü- ■ neteik voltak. Torokfájás, vér- : foltok 5—6 helyen a bőrön, : fogínyrothadás, kóros hasme- • nés több mint 10 napon át, a ■ test elsorvadt, és semmi gyógy- ■ szer — az orvos nem tudott 1 mit kezdeni velem — családom : már lemondott gyógyulásom- : ról;

De csoda történt: az idő mű- ■ lásával testem fokozatosan erő- i södött, visszanyertem egészsé- ■ gémét. Tudom azonban* hogy ■ még mindig sokan vakulnak j meg, felgyógyulásuk után is, az : atombomba okozta régi sérülés : következtében.

Harminchét társam közül, ■ akikkel azon a reggelen együtt : voltam, 36-an már nincsenek! : Én megmaradtam, hogy tanú- ■ ságot tegyek szenvedésünkről. «

(Fordította:

dr. Szerdahelyi István) : (Vége) •

fl pártalapszesvezetek vezetőségének njjáválasztása előtt

Beszélgetés Dr. Szabó Sándorral az MSZMP Békés megyei bizottságának titkárával

Az MSZMP Politikai Bizottság gának 1970. január 27-d határozata alapján a vezetőség újjáválasztó taggyűléseket és a pártértekezleteket a X. kongresszusira való felkészülés jegyében szeptember 1-től november 5-ig kell megtartani. A kongresszus kiemelkedő esemény lesz pártunk, egész dolgozó népünk életében, ezért előkészítésére nagy gondot kell fordítanunk.

Az alapszervezetek (egy hónappal a választás előtt) augusztusban is tartanak taggyűlést, melyen a vezetőség beszámol a két év alatt végzett munkájáról, amit vita és határozathozatal követ, majd nyűt szavazattal megválasztják a vezetőségválasztó taggyűlés tisztségviselőit, a jelölő és a szavazatszedő bizottság tagjait, valamint a taggyűlést levezető elnököt.

Ahol az augusztusi taggyűlést megtartották, ott most a jelölőbizottságok munkáján a sor. Erről, valamint a vezetőségek új- jáválasiztásának szervezeti előkészítéséről és végrehajtási módjáról beszélgettünk dr. Szabó Sándorral, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkárával, akitől egyúttal tájékoztatást kértünk a következő időszak munkájának néhány fontosabb elvi és gyakorlati tennivalóiról.

— Mik a már megtartott augusztusi taggyűlések tapasztalatai?

— A taggyűléseken a megjelenés átlagosan 90 százalékos. A beszámolók tükrözik az alapszervezetek két óv alatti tevékenységét. A párttagok aktivitása nagy, sokan mondanak őszinte, bátor bíráló véleményt és tesznek helyes javaslatot. A vitában néhol túlsúlyba kerülnek a gazdasági munkával kapcsolatos kérdések és kevesebb szó esik a párt belső életéről. Szükséges tehát a helyes arányok kialakítása.

— Milyen szempontok alapján dolgozzanak a jelölőbizottságok, kiket javasoljanak titkárnak és vezetőségi tagoknak?

— Párttiszitségbe olyan kommunisták kerüljenek, akik iránt a párttagok és a pártonkívüliek bizalmat éreznek, a munkájukban és magatartásukban példamutatók, értik és érvényesíteni tudják pártunk politikáját, a terület jellegéhez és feladataihoz mérten a legalkalmasabbak, képesek a párttagság segítségével a párt politikáját megvalósítani és a pártonkívüliek kötőben népszerűsíteni.

Természetesen kerülni kell az indokolatlan cserét, de az eddigieknél több figyelmet szükséges fordítani a nők, a fiatalok és a közvetlen termelésből a fizikai és irányító dolgozók bevonására. A kiválasztásnál arra is gondolni kell, hogy a társadalmi funkciók arányosan oszoljanak meg. Ne legyenek egyesek túlterhelve, ami miatt végül is képtelenekké válnak megbízatásaik teljesítésére.

— Néhány vállalatnál, üzemben, hivatalban szinte természetesnek tartják, hogy az igazgató, (elnök), a főmérnök vagy főkönyvelő — ha párttag —, a vezetőségbe kerüljön. Elengedhetetlenül szükség van erre?

— A párttisztség — mint ahogy előbb említettem —, nem «“gy-egy munkakörhöz kapcsolódik. Következésképpen egyáltalán nem szükséges, hogy bármilyen vezető beosztású dolgozó pártvezetőségi tag legyen. A párttisztség betöltésénél a káderpolitikai elveknek kell érvényesülniük.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetnem kell arra is, hogy a pártvezetőségnek megvan a lehetősége, hogy bármelyik vezetőt — ha nem is visel párttisztséget — meghívja a vezetőség ülésre, beszámoltassa tevékenységéről, végzett munkájáról és megbízza valamilyen feladattal.

— A második taggyűlést szeptemberben tartják az alapszervezetek. Ezen kerül sor a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat-tervezet megvitatására, valamint a titkár, a vezetőségi tagok és a pártértekezlet küldötteinek megválasztására. Milyen elképzelések alapján van ez most így, eltérőleg a VIII. és IX. kongresszusra való felkészüléstől, amikor a dokumentumok vitáját együtt tartották az alapszervezeti vezetőség munkájáról szóló beszámolókkal?

A kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzat tervezetét hamarosan megismerik a párttagok. Módjuk lesz a párt- csoportüléseken arra, hogy áttanulmányozzák a dokumentumokat. Ennek alapján minden párttag véleményt alakíthat ki magában a' pártpolitika fő vonaláról és a szeptemberi taggyűlésen észrevételeivel, javaslataival hozzájárulhat a párt általános célkitűzéseinek kialakításához, a belső pártélet javításán hoz. így a párttagok országos kérdések meghatározásába való bevonásával minden bizonnyal jobban erősödik pártunk eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége.

— Hogyan jutnak tovább az észrevételek, javaslatok?

— A szeptemberi taggyűlésen ennek a napirendnek a vitájára a vezetőségek rövid bevezetővel készülnek fel, mely a véleményüket, javaslataikat tartalmazza az irányelvekről és a szervezeti szabályzat-tervezetről. A taggyűlés végül is állást foglal, ami tartalmazza a vezetőség és a tagság véleményét, javaslatait, Ezt két napon belül el kell juttatni az irányító pártszervezetekhez.

— A X. pártkongresszus előkészítésével kapcsolatban mi vonatkozik a csúcsvezetósé- gekre?

— A csúcsvezetőséget választó összevont taggyűlés (küldöttértekezlet) egy alkalommal ül ösz- sze, s ezen az alábbiak kerülnek napirendre. 1. A csúcsvezetőség beszámolója a megválasztás óta végzett munkáról, amit vita és határozathozatal követ. 2. A kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat tervezetének megvitatása, tapasztalatainak összegezése, az összevont taggyűlés (küldöttértekezlet) állásfoglalásának kialakítása. 3. A csúcsvezetőség titkárának, tagjainak, valamint a pártértekezlet küldötteinek a megválasztása. Az első és a második napirend beszámolóját egymás után tartják és közösen vitatják meg.

— Hogyan történik a vezetőségválasztás, van-e eltérés a két évvel ezelőttitől?

— A választási rendszer alapvető elvei változatlanok. Mint már a beszélgetés kezdetén szó volt róla, az augusztusi taggyűlésen válsztják meg a jelölő, a szavazatszedő bizottságot és a taggyűlés elnökét. A vezetőségválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha a tagság kétharmada jelen van. A szavazólapra a felvétel nyílt szavazással történik. Megválasztottnak az tekinthető, aki a titkos szavazás során a legtöbb szavazatot, de legalább a szavazatok több minit felét kapja.

Változást jelent, hogy a jelölőbizottság — amennyiben a beszélgetések és a saját ismeretei alapján szükségesnek látja — több Személyt hozhat javaslatba, mint ahány tagja lehet a vezetőségnek. így növekszik a párttagság szerepe annak eldöntésében, hogy kik legyenek a vezetőség tagjai. Célszerű, ha a jelölőbizottságok ezt a lehetőséget nem kezelik formálisan.

— Mik a szabályok a titkár megválasztására vonatkozóan?

— A titkárok választása a IX. kongresszus előtti gyakorlat alapján történik, vagyis a funkciója szerint, de együtt a vezetőségi tagokkal. Csak akkor kell külön és sorrendben előbb megválasztani, ha erre a tisztségre több jelöltet fogadtak el.

— Van-e az előzőktől eltérés a szavazás módjában?

— A párttitkár, a vezetőségi tagok és a küldötteik titkos választása úgy történik, hogy a szavazólapon minden párttag annyi nevet hagy meg, ahány tagú vezetőséget, illetve ahány küldöttet kell megválasztani. Ha a szavazólapon ennél több név szerepel, annyi nevet kell kihúzni (azokat, akikre nem szavaz), amennyivel az meghaladja a választható vezetőségi tagok, illetve küldötték számát. Minden párttag joga, hogy a szavazólapra más jelölt nevét is beírja, ehelyett természetesen más nevet kell kihúzni.

Láthatjuk, hogy ez eltérést jelent a szavazás eddigi módjától, ami azonban a választás demokratikus vonásainak a fejlesztését célozza. Fontos, hogy a szavazás új módját mindenki jól ismerje, hogy lehetőleg ne legyenek érvénytelen szavazatok.

— Mikor kerül sor a pártcsoportvezetők megválasztására?

— A vezetőségválasztások után, Ahol egy éven belül választottak, ott erre nincs szükség.

— A X. kongresszus előkészítésének jegyében milyen tennivalók hárulnak még a pártalapszervezetekre és minden kommunistára?

— Foglalkoznak a párt felső szervei által hozott határozatok végrehajtásával, mint az 1970. évi gazdasági, politikai, kulturális feladatok megoldásával, a kongresszusi munka verseny szervezésével, a KB-nak az ifjúság és a nők helyzetére, továbbá a lakásépítésre és a lakbérre vonatkozó határozataival, a IV. ötéves terv irányelveivel, valamint több más helyi és országos kérdéssel. Ezek közül most elsősorban a kongresszus tiszteletére tett munkaverseny-vállalásokat említem meg, amelyeknek sikere nem kis mértékben a kommunisták példamutatásától függ. Az időjárás és az árvíz okozta termelési kiesiés pótolható, ha mindenki a maga posztján hozzájárul a nemzeti jövedelem 1 százalékos növeléséhez. Nagyon fontos, hogy ahol az ár- és belvíz károkat okozott, a gazdaságok fordítsanak nagy gondot a jövő gazdasági év előkészítésére, megalapozására. így készülnek jól a kongresszusra. Így érhetjük el, hogy gazdasági fejlődésünk töretlenül felfelé ívelődjék és megvalósuljon pártunk legfőbb törekvése: a dolgozók élet- színvonalának további emelkedése.

Ne felejtsük el, hogy egy-egy gazdasági egység, intézmény, hivatal eredményei magukba foglalják a pártszervezet, a kommunisták politikai tevékenységét is — fejezte be nyilatkozatát Dr. Szabó1 Sándor elvtárs.

Pásztor Béla