Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
Szigorúbb felelősségre vonási... Balesetvédelemről tárgyalt a MEDOSZ megyei bizottsága Küzdelm fél év után .■rendkívül időszerű kérdésit, a balesetvédelmi tennivalókat tűzte napirendre a MEDOSZ megyei bizottsága. Kiderült, hogy a legutóbbi fél év alatt 169 baleset történt, ami 4080 munkanapkiesést jelentett. Az elmúlt év hasonló időszakában 3448 munkanap esett ki baleset miatt, kevesebb volt a balesetek száma is. A tények azt mutatják: emelkedett a balesetek száma megyénk állami gazdaságaiban és gépjavító állomásain. A jelentés igen széles körű vitát bontakoztatott ki. A felszólalók elismerték, hogy az utóbbi években igen megnőtt a géppark, sokkal több automata berendezés, technikai, technológiai felszerelés, elektromos készülék áll rendelkezésre. Nerrt törvényszerű azonban, hogy ezzel párhuzamoImport lőtőolajra van szükség Fűtőolajból a hazai készletek nem lennének elegendőek az ellátásra. Az érvényben levő szerződések alapján négymillió tonna fűtőolaj várható külföldről, mivel azonban ez is kevésnek ígérkezik, további 320 000 tonna behozatala szükséges. E kérdéssel a gazdasági bizottság is foglalkozott, s tudomásul vette, hogy- e többlethez a megfelelő összegeket biztosítják. Tekintve, hogy a tüzelőolaj kiszállításához nincs elég tankautó, a GB utasította a kohó- és gépipari minisztert és a külkereskedelmi minisztert, hogy e problémát vizsgálják meg és a hiány rendezésére szeptemberig tegyenek javaslatot, Addig is tájékozódni kell a megfelelő járművek beszerzési lehetőségeiről. — Meneküljetek a közcsamok . helyén levő tóba! A közcsarnok a városháza északi oldalán állt, de tűzveszélyessége miatt lebontották. Helyén kis tó keletkezett. Igen, én is oda megyek. És ingadozva elindultam Három munkatársnőmmel találkoztam. Akkorra már kialakult bennem a végleges elhatározásom: végzek magammal! * * * A tó olyan volt, mint egy pocsolya. Tele menekülőkkel. Valaki még a biciklijét is magával vitte. Én is belemásztam. Végre egy kis nyugalom. De csak pár pillanatig tartott. Hir- teln ciklon süvített el felettünk és valamennyiünket a tóba nyomott.. Aztán mégegyszer! Már biztos voltam benne, hogy ott fulladok meg a sárban. Megpróbáltam kimászni a partra, de visszazuhantam. Három barátnőm hívott: menjek velük a Hirosimái Vöröskeresztbe. Nem volt hozzá erőm. Elbúcsúztunk: ők elmentek, én pedig nem tudtam t,bbéívisszatartani könnyeimet A tó körül segélytkérő, jajgató, nyögő emberek tömege, anyjukért kiáltozó gyermekek. Igen, ez valóban a földi pokcű. Ekkorra már teljesen elvesztettem józan ítélőképességemet. Szörnyű szomjúság gyötört, őrületes szorongás fogott el. — Legyetek bátrak és erősek! Halljátok? Ti, valamennyien! — odafordultam, ahonnan ezek a bátorító szavak jöttek. Tokuna- ga úr volt, a főpénztáxos. san nőjön a balesetek száma. Több a veszély, ezért még gondosabban fel kell készülni az elhárításra. A megfigyelések azt igazolják: számos helyen a vezetők lebecsülik a veszélyt. Ügy gondolják; „felnőtt ember tud vigyázni magára, mit magyarázzunk annyit..” Pedig az sem mindegy, hogy ki oktatja munkavédelemre az új munkást, vagy a vadonatúj gép kezelőjét. Csakis hozzáértő szakember adjon tanácsot, annak lesz igazán haszna. Felmerült az a kérdés is: nem mindenütt alkalmazzák a védőberendezéseket, nem tartják be az óvórendszabályokat. Sok a szakképzettség nélkül alkalmazott munkás. Különösen a növényvédelem területén dolgoznak sokan képzettség nélkül, pedig az újabb vegyszerek alkalmazása, a védőöltözékek viselésének betartása elsősorban szakképzett emberektől várható. Javasolták többek között a felszólalók: Az eleki Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolát a megyei tanács 1970. január 1-i hatály- lyai egyesítette a gyomai hasonló rendeltetésű oktatási intézménnyel. Az egyesített iskola gyomai részében Békés és Csongrád megye részére szarvasmarhatenyésztő, Eleken Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megye részére sertéstenyésztő szakmunkásokat képeznek. A hároméves iskola minden tanévében 5 hónap volt az elméleti oktatás, 6 hónap az üzemi gyakorlat. Az üzemi gyakor— Kita asszony! Térjen • magához! — Elővett egy man- • darinszeletet és a számba tette.: — Könyörgöm,adjon még egy: szeletet! — ö adott még egyet ■ és én akkor azt hittem, hogy ő • az isten. Oh, bárcsak itt marad- • hatna mellettem! De tovasietett, ] hangját mind messzebbről hal- • lottam. *** Esteledett. Százegynéhány se- : besült töltötte éjszakáját a tó ■ partján, a szabad ég alatt. Min- ! denki fájdalmasan nyögött. Ha • valaki néma volt; azt jelentette,; hogy már halott. A fűre feküdtem. Kinyújtva! kezemet megérintettem a csípő- j met. Valami megszűrt: egy: üvegszilánk. Akkora lehetett, • mint a hüvelykujjam. Cseppet ! sem fájt Talán a belső feszült- • ség miatt A város vörös lángtengerben S úszott, az ég olyan világos volt, S mint nappal, időnként forró ■ fuvallatot éreztem az arcomon. ■ Istenem! Mi lehet a gyerme- j kemmel? Hogy vannak szeret- : teim? Moccanni sem bírtam. 5 Csak sírni. • *** Másnap reggel a mentőhelyre s vittek. Azok közül, akikkel ■ együtt töltöttük az éjszakát a ■ tó partján, kevesen kerlüek él- j be az ambulanciára. Legtöbbjük : vagy belefulladt a tó mocsáré- | ba vagy égett teste ott mereve- | dett mozdulatlanná a füvön. (Fordította: Dr. Szerdahelyi ! István) ; Következik: Az atombomba • gyújtópontja alatt. 5 vonják felelősségre szigorúbban azokat, akik a munkavédelemben, az óvórendszabályok betartásában és betartatásában bármilyen mulasztást elkövetnek, • s ezzel embertársaik testi épségét veszélyeztetik. Mint a gyakorlati példák egész sora igazolja, nem elég az igazgatóit, fő- agronómust, vagy főmérnököt felelősségre vonni. Helyes, ha .a közvetlen brigádvezetőt, üzemi- vezetőt, vagy kerületvezetőt teszik felelőssé a szabályok betartásáért. ök több időt töltenek a munkahelyen és jobban ismerik az embereket is. Sarnyai Ferenc, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára úgy foglalta össze: igen sokat javult a helyzet a mezőgazdasági üzemekben. Mivel nőtt a veszély lehetősége, még nagyobb erőfeszítések szükségesek, társadalmi üggyé kell tenni a munkavédelmet. A. lila tot a szakmunkástanulók szerződtető üzemükben végezték, a tapasztalatok szerint azonban ezek a gyakorlatok nem feleltek meg a növekvő követelményeknek. Ezért az idén február 1-től bevezették .a gyakorlógazdasági oktatást. Az eleki iskola együttműködési szerződést kötött a helyi Lenin Tsz-szel, melynek keretében az oktatási feladatokat összekapcsolják egy tehénistálló és egy itatásos borjúnevelő üzemeltetésével. Megállapodást kötöttek a Bánkúti Állami Gazdasággal is, így a tanulók Bánkú- tan a 600 fŐ6 szakosított tehenészeti telepen is teljesítenek szolgálatot. A bevezetett oktatási forrna szükségessé teszi a diákotthoni férőhelyek növelését, hiszen most már csaknem kétszer annyi időt töltenek a tanulók az intézetben. Ezért az elekiek szeretnék a volt igazgatói lakást is diákotthonná átalakítani. 30 ezer forint értékben ágyakat és matracokat is vásároltak. Az új oktatási rend egyelőre tanteremproblémákat okoz, valamint azt, hogy bemutatókert létesítése válik szükségessé. Ezért az iskola az eleki tanácstól két tantermei, valamint bemutatókért kialakításához területet kért. A juttatott területen kisebb tan-istállók kialakításához is kérte a szakmunkásképző iskola a helyi tanács segítségét. —szló N ehéz, küzdelmekkel teli fél évet zárt le megyénk ipara, mezőgazdasága, június végével. Ennek oka, hogy megyénket is sújtották a különböző elemi csapások, az ár- és belvíz, a jégesők. Mindezek nemcsak kedvezőtlenül hatottak a termelésre, hanem olyan veszteségeket is okoztak, amelyeknek pótlása, illetve csökkentése igen nagy erőfeszítéseket igényel az iparban, ezen belül főként az építő- és építőanyagiparban, az élelmiszeriparban, valamint a mezőgazdaságban dolgozóktól. Ezt még csak fokozza az árvíz okozta károk helyreállításához feltétlenül szükséges nemzeti jövedelem egyszázalékos növelése. Ezért újabb nehéz fél év vár ránk. De azért is, mivel az idei esztendővel befejeződik a harmadik ötéves terv. Márpedig az sem mindegy, hogy ez milyen eredményekkel alapozza meg a következő tervidőszakot. A több kedvezőtlen tényező ellenére megyénk szocialista iparának 1970 első félévi termelése — cukoripar nélkül — 10,4 százalékkal haladta meg az egy év előttit. Szemre ugyan szép ez az eredmény, de mindjárt hozzátehetjük, hogy az új gazdaságirányítási rendszer életbelépése óta ebben a fél évben volt a legmérsékeltebb a fejlődés. A természeti csapások az építő- és építőanyagipart sem kímélték. Az árvízveszély heteiben embereket és gépeket kellett küldeni a gátakhoz. A • Békés megyei Állami Éoítőipari Vállalatnál ez mintegy négymillió forint termeléskiesést okozott. Az építkezéseken dolgozók hatékonyabb munkáját viszont gyakran cement- és kavicshiány hátráltatta. Bizony, nehéz lesz az adósság pótlása. Azért is, mert eközben a vállalat dolgozói — s ezt becsületbeli kötelességüknek tekintik — 135 lakást építenek fel Fehérgyarmaton. Az építőanyagipart, amely szintén sok munkaerőt adott az árvízvédekezéshez, érzékenyen érintette a veszélyeztetett üzemek: a dévaványai és a körösladányi téglagyár termelésének ideiglenes szüneteltetése. Ennek és a kedvezőtlen időjárás következtében mintegy négy százalékkal kevesebb égetett téglát termeltek az idei esztendő első hat hónapjában, mint egy évvel ezelőtt. V pbből is látható, hogy sok a tennivaló, a pótolnivaló. S ezt még növeli, hogy például a megye téglagyárainak szeptember végéig kilenc és fél millió téglát kell az árvíz sújtotta területekre szállítani s hogy a megyében is kétezernél több lakóház újjáépítéséhez, illetve helyreállításához kellene minél hamarabb tetemes meny- nyiségű építőanyag. A gondok nem szűntek meg az. első fél évvel. Sőt, a másodikban további erőfeszítéseket és intézkedéseket tesznek indokolttá. A téglagyárakban jó ideje az árvíz sújtotta területekhez szükséges építőanyag jelentős hányadát rendkívüli, árvízi műszakokkal igyekeznek megtermelni, amiből — mint Békéscsabán — eddig sok társadalmi munkás is kivette a részét. Ahhoz azonban, hogy minél több családi otthon időre felépüljön, ezután is számítanak azokra az önkéntesekre ,akik hajlandók szombat délután vagy vasárnap délelőtt segíteni. Az élelmiszeripar helyzete sem rózsásabb. A kedvezőtlen időjárás miatt jelentős volt a nyersanyaghiány. Ezért a Békéscsabai Konzervgyár az idei első fél évben a tavalyinál mintegy húsz százalékkal kevesebb konzer- vet készíthetett. Hasonló problémákat okozott a nyersanyaghiány a hűtőházban is. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1970. első félévi jelentése megállapítja, hogy az ipari termelésnövekedésnek csak 39 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. Vagyis, akárcsak korábban; most sem alakult kielégítően ez a fontos mutató. Némileg ugyan magyarázza az elmaradást az ár- és belvízvédekezés, az említett iparágakban az anyag- és nyersanyaghiány, de még ennek figyelembevételével sem lehet e felett szemet hunyni. Termelékenyebb, gazdaságosabb munka, a takarékosság fokozása nélkül ugyanis aligha érhető el a nemzeti jövedelem növelése. Márpedig ez most olyan parancsoló szükségszerűség, amihez — ahol arra megvannak az adottságok — minden vállalatnak és gyárnak illő és fontos hozzájárulnia. A küzdelmes első fél ev után az év második fele is hasonlónak ígérkezik. A rendkívüli helyzetek utáni időszakok azonban rendkívüli erőfeszítéseket és munkát kívánnak, mert csak úgy tehetjük túl magunkat a természet okozta gondokon és bajokon. P. P. Paradicsomszél 15—20 Ft/q Jelentkezni lehet: a békéscsabai Szabadság Mg. Tsz központjában, augusztus 12-től. 161991 BÉtíS Mjm^sP. J 1970. AUGUSZTUS 5. KERESKEDELMI VÄLLALAT pályázatot hirdet mezőkovácsházi egységvezetői munkakör betöltésére. Középiskolai érettségivel, széles körű kereskedelmi gyakorlattal és kapcsolatokkal rendelkező FÉRFI MUNKAVÁLLALÓK pályázatát kérjük • SZEGED, PF. 59. 4728 Színvonalasabb üzemi gyakorlat Gyakorló gazdasági oktatást vezettek be az eleki Mdzőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában
