Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

Gazdasági társulások sorban termelési kapcsolatot lé­A kardforgató nő A népgazdaság fejlesztési, fel-, hahnozási alapja 1963 óta rész­ben centralizáltan — az állami költségvetésben — részben pe­dig decentralizáltan, a vállala­toknál képződik. A fejlesztési eszközök kb. 50:50 százalékos arányban oszlanak meg a költ­ségvetés ét> a vállalatok között. Már a reform alapelveinek ki­alakítása során nyilvánvaló volt, hogy célszerű a decentralizál­tan képződő vállalati fejleszté­si eszközök áramlását elősegí­teni. Ennek bizonyos lehetősé­geit az érvénybari levő rendelke­zések is biztosították. A vállala­tok közötti eszközáramlás es átcsoportosítás azonban csak korlátozott mértékben indult meg, mindössze néhány tucat közös vállalat, s kb- 300 — fő­ként szövetkezeti — vállalkozás, gazdasági társulás jött lelne a reform bevezetése óta. A tapasztalatok szériát a vál­lalatok gazdasági társulását a penzügyi-jogi rendelkezések bo­nyolultsága is gátolta. Az álla­mi vállalatok, a termelő es a kisipari szövetkezetek különféle, S egymástól eltérő formákban társulhattak­Az új jogszabály az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete olyan egységes társa­sági formákat alakított ki, ame­lyek valamennyi szocialista gazdálkodó szervezet társulására alkalmazhatók. Ennek megfele­lően a vállalatok közötti közvet­len eszközátesoportosítás, a gaz­dasági társulás két alapvető formája: az egyszerű társaság ég a közös vállalat. E két társasági formában sokféle gazdasági kapcsolat lé­tesíthető. A két társulási tormá­nak közös jellemzője: a gazda­sági társulást a tagok szerződés­sel alapítják, mindkét társulási formában közös gazdálkodást folytatnak, amelynek nyereségé­ből közösen részesülnek, de a veszteséget is közösen viselik. A társulásoknak csak vállalatok és szövetkezetek lesit. A közös vállalat alapításá­hoz szükség van az agazatj mi­niszter engedélyére és a pénz­ügyminiszter előzetes egyetérté­sére, s ezek alapján a közös vál­lalatot bejegyzik a vállalati nyilvántartásba és a kereske­delmi cégjegyzékbe. Lényegesen különbözik egy­mástól a kél társulási forma szervezete és önállósága. Az egyszerű társaság nem jogi sze­mély és nem adóalany, nyeresé­gét a tagok felosztják, saját nyereségükhöz csatolják. Az egyszerű társaságnak nincs szüksége önálló szervezetre, ügyleteit a közös megbízott vagy valamennyi tag köti, s annak alapján a tagvállalatok szerez­nek jogokat és vállalnak kötéle- setteégeket- A közös vada lat viszont, mint jogi személy, ön­állóan szerez jogokat és vállal kötelezettsegeket. A közös vál­lalatot a tagok . egy-egy kül­döttéből álló igazgatótanácsa irányítja. A közös vállalat adó­alany, mérleget készít és érde­keltségi alapokat képez. A mű­ködéshez szükséges vagyont mindkét társulása formánál a tagok bocsátják rendelkezésre a fejlesztési alapjukból, forgóalap­juk szabad eszközeiből és meg­levő állóeszközeiből. Az egyszerű társaságnál a rendelkezésre bo­csátott vagyon a tagok tulajdo­na marad, amelyet elkülönítve j kezelnek; a közös vállalatnál viszont annak vagyonává válik. A közös vállalatnál az alapi-1 tok érdekeltségét az biztosítja, I Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb partszabályozási munkája kezdődött meg a Ba­laton déli partján. A nyári időszakban — bár Siófok és Balatonvilágos között napjá­ban több tízezren strandolnak — a kotrógépek folyamatosan és zavartalanul dolgoznak. hogy a közös vállalat nyeresé­gét részbn elvonhatják. Ennek mértekét és a felosztás aranyat a társasági szerződésben határozzák meg. A közös válla­lat anyagi érdekeltségét viszont az biztosítja, hogy központi elő­írás, jogszabály korlátozza a nyereségből elvonható részt, égj,1 úttal lehetővé teszi, hogy a tagok részesedési es fejlesztési alapjuk egy részét átadják a közös vállalatnak. A közös válla­lat esetleges veszteségét saját tartalékalapjából fedezi. Ha a tartalékalap nem fedezi a vesz­teséget, a tagok veszteségét va­gyoni betétjük, vagy a társasá­gi szerződésben rögzített anya­gi érdekeltségi arányuk szerint saját eredményük terhére ren­dezhetik, de elhatározhatják a közös vállalat felszámolását te. A gazdasági társulások alapí­tását és működését szabályozó törvényerejű rendelet előírásai nem érintik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek különféle társulásait .azok alapítását és működését. Lehetővé teszik vi­szont, hogy azok — amennyi­ben ez számukra kedvezőbb —- az új formák szerinti társulá­sokká alakuljanak át. Ugyanez a helyzet az ipari egyesülések, a részvénytársaságok és a korlá­tolt felelősségű társaságok ese­tében is, amelyek a tagok elha­tározásától függően átalakulhat­nak; az egyesülések egyszerű tár­sasággá, az Rt-k és Kít-k pedig közös vállalattá. Garamvölgyi István rolgási felületét, rövidíti a se­kély vízterület, de még ele­gendő helyet hagy a gyermek- fürdőzőknek. A tószegélyből nyert szárazföldi területet nem építik be;' meghagyják közte­rületnek és létrehozzák a ké­sőbbi, Balaton körüli körsé­tány első szakaszát. A főcímet ebben az esetben i .meg kell kérdőjelezni. Ez a j film nem aspirál a művészi jel­zőre, szórakoztatni akar, s eh­hez felhasználja a japán sza- 1 murájromsntika minden kellé­két (a harakirit kivéve). Sőt:a romantikát fűszerezi egy jő adag szentimentalizmussal is, a lehető legolcsóbb és legvasko- sabb formájából, az elhagyott gyermekek történetével, s így elérj azt, hogy az egyszerűbb közönség azt hiszi, hogy vala­mi művészit kapott a vérfa­gyasztó látványosság mellé. Süvöltő vihar zúg a műtermi erdőben. Egy árva kislány szó­lítja kétségbeesve az anyját, aki rejtekhelyén megbújva zokog­va vesz búcsút tőle. Villám csap a közeli fába, a kislány aléltan terül el, A vihar el­múltával föléled, de a szülein kívül elveszti a szeme világát is, A szituáció szívbemarkoló, de ekkor megjelennek a fel­iratok (szereplők, rendező, ope­ratőr atb.) s a későbbiekben az elhagyott lányt elbűvölő japán szépségként látjuk viszont. Ha a film művészi igényt akart volna kielégíteni, akkor visz- szalapozott volna a történet ele- jére, s megmutatta volna mind­azokat az okokat, amelyek ar­ra késztettek egy anyát, hogy gyermekét elhagyja. Mivel a film nem így folytatódott, evi­dens, hogy egy kommerszfilm lesz belőle, mert ennek a mű­fajnak a szokása az, hogy min­den indokolás nélkül jelenít meg olyan helyzeteket, mint az előbb mér említett. Persze ez csak a kezdet, a folytatás még fantasztikusabb. Ez a vak lány a következő je­lenetben húsz másodperc alatt felvágja egy fél tucat csirkefogó hasát, nyakát vagy más test­részét, Csak úgy bevezetéskép­pen, Mert a filmben les? még ehhez hasonló jó néhány. Pél­dául a lány tanítómestere egy kis epizódjelenetben (a döntő bajvívás előtt) tíz lépést halad előre ellenfelei sorfalában, köz­ben villámként suhogtatja kardját, s legalább két tueat szamuráj omlik egymásba föl- szabdalt testtel. Ezután mérkő­zik a vak lány az elvetemült gaz rablóvezérrel es többszörös gyilkossal. Süvölt a hideg szél az elhagyott tájon, félelmetesek a rablóvezér vérben forgó sze­mei, de a vak lány ismét mes­terien kezeli a szamurajkardot, néhány látványos összecsapás után rezzenéstelen arccal teszi azt vissza hüvelyébe; a több­szörös gyilkos rablóvezér két- rét görnyedve lóg egy fenyőfa ágén fölmetszett belsővel. Tehát aki még eddig nem tudta, hogy milyen egy japán szamurájaim — amiből évente száznál is több készül a japán filmgyárakban — az most ezt a filmet megnézve képet al­kothat magának erről. Ezt né­zik a japán milliók, vagy le­gyünk tárgyilagosak, ettől lesznek „okosabbak” a japán milliók, Az igazság inkább az, hogy ettől lesz több milliója a japán filmiparnak. Mert ennek közönségsikere van ugyan, de művészi tartalma egyenlő a nullával. A film végén volt még egy érdekes élményem. Kifelé jövet a moziból megszólít egy két év. vei ezelőtt érettségizett fiú: „Mit szól hozzá, tanár úr, ugye szép film volt, én már másod­szor nézem meg. Kissé meglepődve hallgatta rövid véleményemet, Viszont magamban nálánál is jobban csodálkoztam azon, hogyan le" hot az, hogy nem tudja meg­különböztetni a jót a rossztól, a ponyva ízű gieeset a művészi alkotástól. Péter László Visszahódítják a Balatontól a 100 évvel ezelőtti partvonalat lehetnek a tagjai. Bizonyos ese­tekben — pl. amikor a társulás a helyi tanácsok feladatainak megoldását szolgálják — a ta­nácsok saját fejlesztési eszköze­ikkel is hozzájárulhatnak a tár­sulások alapításához. Az egyszerű társaság célja nem a közös termelés, hanem a tagvállalatok kooperációja, pél­dául a közös anyagbeszerzés és értékesítés, a közös reklám és propaganda. Az egyszerű társa­ság — mint társulási forma — a gazdasági tevékenység széles területén alkalmazahtó, alapítá­sához semmiféle engedélyre nincs szükség, a társaságot a szerződés hozza létre. A közös vállalat ezzel szemben tartós, gazdasági, együttműködési, első-l A szabályozás része annak a programnak, amely szerint 40 ; kilométeres szakaszon szebá- ■ lyozzák a déli partot, Siófok és Balatonvilágos kő- : zött 4 esztendő alatt 8 kilo- : méteres szakaszon 150 méterrel : beljebb viszik a partot, Ezzel ] mintegy 150 hektárnyi száraz- ■ földet nyernek a tó jelenlegi ; medréből. Valójában azonban * nem vesznek el a Balatonból, * csupán visszahódítják a 100 : esztendővel ezelőtti partvona- í lat. A kotrással és a kőgát mö- * götti feltöltéssel homokos, 11- j dószerű partszakaszt alakíta- « nak ki. A munka további elő- : nye, hogy csökkenti a víz pá- : . r As állatorvostudományi egyetem felvételt hirdet az 1970—71 tanévben induló sertés- és baromfiegészségügyi szakállatorvos-képzésre. A ta­nulmányi idő mindkét szakon két év. Az oktatás levelező Úton, félévenként kéthetes bentlakással folyik. A jelent­kezéseket 1970. augusztus 30-lg a TÜ 821 sz. jelentkezési la­pon kell az állatorvostudomá- nyi Egyetem rektori hivatalá­ba (Bp. 7. pf. 2.) „továbbkép­zés” megjelöléssel a munka­A * 1970. AUGUSZTUS 7. ■ adón keresztül benyújtani, A • ! nyomtatvány beszerezhető a j megyei nyomtatványboltokban, i Budapesten a Nyomtatványéi- j látó Vállalatnál, valamint az ; egyetem rektori hivatalában, j A jelentkezéshez csatolni kell > az állatorvosi oklevelet vagy : annak hiteles másolatát, ön- ! életrajzot — amely a jelent- I kező eddigi szakmai működé- j sét részletesen tartalmazza — ■ és orvosi igazolást- arról, hogy f a kérdéses szakmai munkakör * ellátására alkalmas. A jelent- j kezéssel és a képzéssel kapcso- ; latban részletes felvilágosítást { az egyetem rektori hivatala ad. j Vörösköy János: A fekete macska visszatér — KÉMREGÉNY — 5. A szállodában, ahol szerencsé­re még kapott szállást, Beke fölvitette vacsoráját a szobáié­ba. A reggeli teán meg a pohár kakaón kívül, s* mivel a rendőr- kapitány megkínálta, aznap még nem evett semmit, Lefekvés után eltűnődött a véletlenen: Sárkány tanárnő hirtelen megbetegedésén, öt, aki az egész kirándulást megszer­vezte, akkor se éri baj, ha a busz történetesen nem kap de­fekte t. Puha, biztonságos ágyá­ban értesült volna az osztály véletlen szerencsétlenségéről... Pedig valószínűleg ő volt az, aki az űrprogramot összeállítot­ta. S eszerint az sincs kizárva, hogy az l,/b fél kilenckor éppen Sárkány tanárnő „jóvoltából” tartózkodott volna a Vadgalamb hálótermében. Beke tudta, hogy Kertész ez­redes azóta a bűnügyi techni­kust is útnak indította: neki kell kiderítenie, vajon az ágyú­nak, amelyből a két éleslövedé­ket kilőtték, nem romlott-e el „véletlenül” a célzószerkezete,.. Nem volt romantikus alkat, tudta, hogy a szellemes kombi­nációk fontosak ugyan a nyo­mozásban, az eredmény mégis a tények szorgalmas, pontos ösz- szegyűjte&étől függ. Beke azzal is tisztában volt, hogy az ügynökök item kockáz­tatnak feleslegesen, s vele, aki épphogy hozzálátott a nyomozás­hoz, egyelőre Igazán nem lenne érdemes végezniük. Még akkor sem, ha történetesen tudnák, hogy ebben a szállodai szobában alszik.., Ettől függetlenül maga mellé tette a töltött pisztolyt. ■ Az éjszaka zavartalanul telt el, „A gimnázium I./b osztálya halálos veszélyben forgott!" Ez gondolatnak is megdöbbentő. A valóság azonban erősebb hatást tett Bekére, amikor a tanterem­ben közelről látta a harminc szép, eleven csitrit, amint a rajzlapon ügyeskedtek. Nézte a csinos arcocskákat, a formás testeket, Az osztály minden tagját kedvesnek találta, Áradt belőlük a kamaszkor izgató bű­bája, játékos szépsége. Még ab­ból a kislányból is, aki csak derékig volt ép: fél lábán — a gyermekparallzis áldozata volt — vasból és bőrből készült já­rógépet viselt. Csakhamar megtalálta a han­got, ami a közvetlen, tréfás be­szélgetéshez kellett, Kérdésére, hogy nem a „matek" a legnehe­zebb-e az összes tantárgy közül, a lányok nevetve válaszolták, hogy igen. Csakhogy Sárkány tanárnő „nagyon tud", és min­denkivel megszerettette ezt a tantárgyat. Beke a lányok egy­másnak feleselő megjegyzései­ből kihallotta, hogy az osztály becsüli, sőt szereti is Sárkány tanárnőt, mert úgy érzik, hogy jóindulatú hozzájuk, s tudása elismerést érdemel, Utolsónak a földrajz tanárnőt hozta szóba, mire kitört a kacagás. De ebben a vidámságban nem rejlett igazi gúny, ellenszenv, inkább derűs fölényről árulkodott, S a KISZ- titkár volt az első, aki Fülemü­lének — ahogy az osztály elke­resztelte Csalogány kisasszonyt — partját fogta. — Szerintem — mondta egy barna fruska, önérzetesen hétra- vetve hosszú hajfonatait —■ csak az a baja, hogy rettentő önál- lótlan. A kiránduláson is min­dent papírról intézett. Hajszálra úgy csinált mindent, ahogy Sárkány tanárnő meghagyta ne­ki, Márpedig, őszintén szólva, a mi matek tanárnőnk az életben is olyan precíz, mintha állandó­an képieteket kellene megolda­nia... — Miféle kiránduláson? — adta a tájékozatlant Beke. — Tegnap jártunk a Bakony­ban — kezdte az egyik lány, — s majdnem szerencsétlenül jár­tunk. Éppen egy turistahózhoz közeledtünk, amikor nagy robaj­jal összedőlt az épület. Nem tudjuk, mi történhetett, de any- nyi biztos, ha az autóbuszunk nem döglik be, akkor ma nem rajzolgatnánk itt.. Míg a lányok — egymás sza­vába vágva — mesélték az elő­ző nap kalandos élményeit, Be­ke arra gondolt: vajon Sárkány tanárnő elismeri-«, hogy az osz­tálynak az ő rendelkezése sze­rint kellett fél kilenckor a bal­eset színhelyén tartózkodnia? Szerette volna, ha így van, de nem számított rá. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom