Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

Ötéves gé|> a legrégibb II harmadik műszak megszüntetéséért - 1800 forint az átlagbér — Augusztus 30-án múzeumot avatnak a gyomai nyomdában van még az tizemben. A nők i vannak többen (93-an), a férfi- * dolgozók száma: 76. A műszakiak j közül egy rendelkezik felsőfokú, öt pedig középfokú technikumi végzettséggel. A dolgozók havi átlagkerese­te 1800 forint. Az átlag órabér a monóöntöknél a legmagasabb (13,50 Ft), a könyvkötőknél a legalacsonyabb (8,81 forint). Az idén január 1-én 7 százalékos bérfejlesztést hajtottak végié, így a gyomai részleg dolgozói­nak átlagórabére most már azo­nos az anyavállalatéval. Az idén 14 napnak megfelelő nyereség- részesedést fizettek. Büszkesége lesz Gyoménak a Kner Múzeum, melyet előrelát­hatólag augusztus 30-án nyitnak meg. Ebből az alkalomból egy j nagyobb ünnepséget szeretnének [ rendezni a nagyközség művelő­dési házában. A múzeum min­den bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy Gyoma ország-világ előtt ismertebbé váljék. Az üzem a következő 5 éves tervben nem tervez bővítést. Nem látszik ugyanis biztosított­nak a szakemberlétszám, s a fej­lesztéshez szükséges terület igénybevétele is bizonytalan. Ezért a gyomaiak 1971—73-ig a műszaki színvonal javítását te­kintik a legfon.losabb feladat­nak. 1973—74-ben lehet hozzá­kezdeni a továbbfejlesztés ter­veinek elkészítéséhez. Ehhez azonban már a közeljövőben biztosítani kel; a helyet, vala­mint meg kell szervezni a meg­felelő szakemberütónpótlást. —szló Mintegy 350 tonna könyv és 100 tonna tájékoztató anyag a Kner Nyomda gyomai részlegé­nek tavalyi termelése. Az átlag- példán yszám 8—10 ezer között van, az egész mennyiséget szer­ződésileg már előre lekötötték. A kapacitást a vállalati elveknek és a gyomai hagyományoknak megfelelően osztották fel, a bel­ső egyensúlyt biztosítva kötöt­ték meg a szerződéseket. A j részLeg korábban mindig vesz­teséges volt, a múlt évet azon­ban már több mint 2 millió fo­rint nyereséggel zárták. Az épületek karbantartását a nyomda saját dolgozóival végez­teti. Megfelelnek az előírások­nak a munkatermek és a szociá­lis létesítmények is. Az idén ott is kiépítik a _ központi fűtést, ahol korábban cserépkályha működött; egyúttal a széntüze­lést olajtüzelésűvé alakítják. A géppark nagy része új. A legrégebbieket (a magyar gyárt­mányú prospektusnyomókat) 5 éve vásárolták. De ezeket is rö­videsen ki fogják cserélni a je­lenleg Békéscsabán működő ter­melékenyebb olasz gépekre. Az állandó három műszakos üze­meltetés megszüntetéséi teszi le­hetővé az, hogy a formakészí­tés két kopogtatógépe, vala­mint a könyvgyártás két hajto- ga tógépe mellé egy-egy harma­dikat is beszereznek. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az említett gépeken szánté ki­zárólag nők dolgoznak. Bár a teljes termelési érték 105—106 százalékát teljesítették, nem tudták hozni a tervezett nyereséget. Ennek oka egyrészt a viszonylag sok kieső idő, más­részt az önköltség emelkedése. A kettő természetesen nem füg­getlen egymástól. Az üzemben nagy a fluktuá­ció, elsősorban a segéd- és a be­tanított női munkások körében. A gépek működtetéséhez szük­séges szakmunkáslétszám azon­ban rendelkezésig áll. A fiatal szakmunkások többsége jól meg­állja a helyét. Az ifjú szakem­berek zömét egyébként az üzem­ben képezték ki, csak nyolc fia­talt adott a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium ós Szakikö­zépiskola. A 169 fős létszámból 65 a szakmunkás, 90 a segéd- és betanított munkás, és 14 mű­szaki és adminisztratív dolgozó Épül a századik tolóhajó Balatoiií'üreden A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében — az Egyesült Arab Köztársaság megrendelésére — 1963 óta ké­szülnek folyami tolóhajók. Eb­ben az évben vízre bocsátják a századikat. A Balaton-menti gyárban a tolöhajók mellett más bűnügyi fotós vett fel a Vad­gaiamb romjairól. — A turistaház, ahol az osz­tály aludt volna... Beke pár szóval ismertette a Vadgalamb pusztulását, majd engedélyt kért az igazgatótól, hogy másnap felkeresse a gimnáziumot. Huber1 annyira készséges lett, hogy otthonát rögtön felajánlotta éjjeli szál­lásul, az őrnagy azonban nem vágyott társaságra. Épp indul­ni akart, amikor a telefon csengeni kezdett. A vonal túlsó végéről re­kedt, öreg hang hallatszott. Ehhez képest kissé meglepő­nek tűnt, amikor Hubert — a kagylót befödve — odasúgta az őrnagynak: — Csalogány! — Miért nem hívott előbb? — kiabálta feldúltan Hubert. — Hogyan? Hogy foglaltat jel­zett? Már másfél órája? Szá­moljon be a történtekről! Hubert nem óhajtotta lelep­lezni az őrnagy előtt, hogy a mérkőzés ideje alatt a telefon­dugót is kihúzta. — Jó, jó, hát adjon hálát, ezt magára bízom — kiabálta az igazgató. — De addig is ve­gyen be idegcsillapítót. Rend­ben van. Jó éjszakát. Az igazgató Bekéhez for- : dúlt. — Megértem, hogy a ható- ; ság tisztázni kívánja ezt az i ügyet. Ami az iskolát illeti, : mindenben a rendelkezésére S állok. Holnap bevezetem az • osztályba. Persze, nem ártana, ■ ha civilben... — • Természetesen. Milyen £ óráik lesznek? —■ Magyar, matematika, rajz... j — Válasszuk talán az utób- j bit. Civilben magam is feste- | getek... — Értem. Ha megengedi, úgy fo- ; gom bemutatni, mint festőmű' £ vészt. Beke elmosolyodott Hubert ; buzgalmán. — Ezt talán mégse. Elég, ha £ annyit mond. hogy a Néprnű- j velési Intézetből jöttém. — Ahogy kívánja. Beke sietve elbúcsúzott, az ; utcán kocsiba ugrott és a pos- ! tára hajtott. „Drága Jutkám — írta a { távirati blankettára —. a fo- j gam újra nyugtalankodni kéz- • dett. ha kihúzattam, okvetlenül £ látni fogtok. Addig is rengeteg I boldogságot kívánok, Laci.” : Húga már ismerte ezt a sző- £ veget: tudta, hogy nem holmi j fogfájásról van szó. (Folytatjuk) : — hazai forgalomra szánt — vízi jármű is készül. (MTI fotó — Jászai Csaba felv. —KS) Napirenden az iskolai oktatás A Pusztaottlakai Községi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának második félévi munkatervében többek között az általános isko­la 1969—1970. oktatási évének értékelése és az 1970—71-es évi feladatok megtárgyalása volt az egyik napirendi pont. Az előter­jesztés tartalmazta a központi iskolai létszám és az osztály át­laglétszám, tanulócsoportok ala_ kulását, foglalkozott az 1-es és a 3-as iskola problémáival, a ta­nulmányi átlageredmények ala­kulóiéval, azzal, hogy milyen módon lehet a múlt évihez vi­szonyítva az átlageredményeket javítani. Részletesen megtár­gyalták a végrehajtó bizottsági ülésen azt is. hogy a VIII. osz­tályos tanulók továbbképzésére milyen lehetőségek vannak. A szocialista nevelés, a hazafié,ág és politechnikai képzés és a hit­oktatás világnézeti negatív ha­tását is elemzték. Hosszú távú gondolkodók IT árom-négy évvel ezelőtt a 11 gazdasági reform bírálói között még szépszámmal voltak: olyanok, akik attól tartottak, hogy a vállalatok növekvő ön-j állósága nyomán erősödnek i majd a spontán, anarchisztikus! elemek népgazdaságunkban, ve-! szélyeztetve elért eredményein- [ két, a tervszerű szocialista fej-! lődést. A legutóbbi két és féli év tapasztalata azonban rácáfolt: az aggályoskodókra: a harmadik ötéves terv magasabb szírWana-j Ion teljesül, mint azt valaha is remélhettük. Nem volt megtör-j panás, törés a fejlődés folyama­tában, sőt, a tervgazdálkodás magasabb szintre emelkedett, felsőbb osztályba lépett. Ezt bi­zonyítja, hogy javult a munka hatékonysága, s a nemzeti jöve-| delem az ipari termelést mégha-! ladó mértékben, 40 százalékkal1 növekszik a harmadik ötéves1 tervben. A negyedik ötéves terv, amelynek kidolgozásán már párhuzamosan dolgoznak a kor­mányszervek és a vállalatok, a népgazdaság fejlesztésének új távlatait nyitja meg, A jövő formálásából, az 1971—1975-ös esztendők arculatának kialakí­tásából tevékeny részt vállal­nak kezdeményezéseikkel a vál­lalatok, a szövetkezetek gazda­sági műszaki szakembereinek tízezrei. Felősségteljesen mér­legelik a népgazdaság helyzetét, lehetőségeit, a negyedik ötéves terv irányelveiben is vázolt cél­kitűzéseiket, a közgazdasági esz­i közök által diktált elvárásokat, a vállalat piaci kilátásait,-érté­kesítési lehetőségeit, a gyárt­mány- és gyártásfej leszlés követelményeit. Vagyis reálisan számbaveszik azokat a kerete­ket, melyek a vállalatuk mozgá­si lehetőségeit objektíve beha­tárolják. De nem azért, hogy le- I szereljék a magasba törő kezde­ményezéseket, a bátor kockázat- vállalást, a minőségi lényegi változásra irányuló törekvése­ket, hanem azért, hogy meg­ismerjék a szárnyaláshoz szük­séges felhajtó erőt, az aerodina- ! mikai törvényszerűségeket. |\A érjünk álmodozni — mon- dotta Lenin a polgárhá­ború leverése után, amikor a szovjethatalom szinte kilátás- j tálán gazdasági helyzetben és nemzetközileg elszigetelten el­kezdte a helyreállítást, a szocia­lizmus építését. S a Goellro, az első villamosítási terv hihetetlen álomból valósággá vált. Mer­jünk lelkesítő, nagy célokat ki­tűzni minden vállalatnál — így fogalmazhatjuk meg napjaink feladatát. A negyedik ötéves terv irányelveiben kitűzött cé­lok: a 400 ezer lakás felépítése, a fogyasztás 30 százalékos nö- j vekedése, a jobb hús- és gépko-; csi-ellatás, a kiemelt fejlesztési] programok, mind ilyen lel­kesítő célok. A vállalatok ve­zetői szintén közölhetik majd dolgozóikkal a bérfejlesztés nyereség alakulásától függő elő­irányzatát, feltételeit, a lakás­építés hozzájárulásait, a helyi- • leg kiemelt gyártmány- és gyár­tásfejlesztés öt évre szóló fel­adatait, Vállalati szinten szerények az apyagi lehetőségek és nem lát­ványosak a feladatok — mond­hatják a beavatottak. Olyanok, amilyet éppen érdemelnek — válaszolhatjuk erre, hiszen min­denütt helyileg szabják meg a mércét alacsonyan vagy maga­san a feladatokat és az igénye­A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR AZONNALI BELÉPÉSSEL térti és női dolgozókat vesz fel Fiatalkorúak és idő­sebbek részére esy- vagy kéíműszakos munkaidő-beosztást, biztosítunk. Jelentkezni a gyár felvételi irodájánál lehet. _____________161859 k ét. A vállalatok között számot­tevő különbségek lesznek 1975- ben, attól függően, hogy hol milyen feladatok végrehajtásá­ra mernek vállalkozni. A lehető­ségiek persze hosszabb távon sem korlátlanok. De öt esztendő alatt az adott lehetőségek- kere­tein belül is lényegesen meg le­het változtatni a termelés, a gyártmányok, a piacok összeté­telét ,a technika, a termelé­kenység színvonalát, a szerve­zettséget, a munkások, a vezetők felkészültségét. A vállalati ötéves tervek ** részleteinek kidolgozásá­ban, a szükséges elemzések el­végzésében sok osztály sok dol­gozója vesz részt. Am a koncep­ciók, a stratégia kialakításában a felkészült és lehetséges vezető egyéniségek szerepe elvitatha­tatlan. A szakismereteken, a megalapozott népgazdasági, pia­ci és műszaki információkon túl bátor képzelőerőre van szüksége annak, aki a szokványos, a ruti­non túllépve a holnapot körvo­nalazó kollektíva ihletésére, lendületben tartására vállalko­zik. Nagy próbatétel ez a kö­zéptávú tervezés, az irányító posztokat betöltők számára, s az előrelátás mértéke, színvonala, akaratlanul is a vezetői tehet­ség, a korszerű gondolkodás tü­körképévé válik. Az éves operatív programok — többnyié csak ilyenek készül­tek idáig a vállalatoknál — nem befolyásolhatják lényegesen a fejlődés menetirányát, öt évre előre viszont már lehet olyan terveket ös'szeállítani, amelyek, ha nem is 100, de legalább 90 fokos fordulatot visznek a mun­kába. (Az persze kívánatos, hogy gondolják végig a 180 fo­kos fordulat lehetőségét is a hosszú távú, 10—15 éves vállalati tervekben, s ennek kidolgozot­tabb részlete szóljon a- legköze­lebbi öt esztendőre.) S az ötéves terv olyan fő irányvonalat ad, amelynek alapján jobb éves ter­vek is készíthetők, s a váratlan helyzetekben szükségessé váló operatív döntések hosszabb távú kihatásait szintén mérlegelni le­het. , egfelelő előrelátással elke­rülhetők tehát a rögtönzé­sek, a félmegoldások a napi munkában. Az előrelátás viszont soha nem lehet tökéletes, a kontúrok, a részletek óhatatla­nul elmosódottaik. E bizonyta­lansági tényezőket csökkenteni lehet ugyan sokoldalú, alapos információkkal, tervvariánsok készítésével, de megszüntetni nem, A kockázatmentes vállalati távlati terv fából vaskarika szükséges erről beszélni, mivel a kockázattól való görcsös féle­lem leszereli az alkotó kezde­ményezéseket. A legjobb elkép­zelést is , meg lehet torpedózni óvatoskodással: Mi lesz akkor, ha... Erre az egyetlen lehetsé­ges válasz: M1 lesz akkor, ha nem merünk előre nézni, gon­dolkodni, szakítani mindazzal, amit már túlhaladott az idő. A legtöbbet, a jövőt kockáztatjuk, ha nem merünk kockázatot vál­lalni. K. J. Volga személygépkocsi jó állapotban eladó Érdeklődni: Körösvidéki Cipész Szövetkezet, Békéscsaba, II., Vécsey u. 14. Telefon: 11-178 x mis mmtíSzű 1970. AUGUSZTUS 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom