Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

Nemzedékről nemzedékre Aim Farmer j Fiatalok kedvenc nyári vise­leté a farmernadrág. A divatos ruhadarab legfőbb jó tulajdonsá- ga, hogy nem kell rá különö­sebben vigyázni, hisz épp az benne a sikk, ha minél ócskább, kopottabb. Mindig csodálom, hogyan tudják a fiúk az erős anyagot olyan gyorsan elnyűni. Bár hallottam esetekről, amikor a farmer tulajdonosa órákig smirglizte nadrágját, hogy ko­pottabb legyen. A minap sze­mélyesen is tanúja voltam ha­sonló eseménynek: Egy csapat gimnazista fiú utazott a vonaton, nyári építő­táborba mentek. Bgy látszik, mindegyik le akarta pipálni a másikat, mert kopottnál kopot­tabb nadrágokban voltak. A leg­tekintélyesebbnek még egy ha­talmas folt is virított a hátsó felén. Az egész társaság „szere­léséért" nem adtak volna az ócskapiacon egy mozijegyre va­lót. Harsányan, jókedvűek vol­tak a srácok. Egyedül az egyik fiú volt egy kicsit zárkózottabb. Lehet, hogy azért, mert a nad­rágja még majdnem új volt. Szinte látszottak rajta a vasalás nyomai. A többiek lekicsinylőén néznek barátunkra, hisz ilyen különcnek nem illik jobb tár­saságban megjelenni. Mint minden utazásnál, most is előkerültek az elemózsiás csomagok. Ebben az egy doiog- ban nagyon konzervatívak vol­tak a fiúk, hisz egymás után szedték elő táskáik mélyéről a hagyományos rántott csirke­combot, füstölt húsokat és csa­bai szalámit. Jóízűen falatozott a társaság, amikor a vasalt nad- rágos fiú egy kicsit félszegen megszólalt: — Gyerekek'! Aki gondolja, az a farmeromba törölheti a ke­zét. A többiek pedig megbocsátó- an, sorra a „megtért bárány”, x nadrágszárába törölték zsíros te­nyerüket. Néhány perc múlva barátunk farmerját sem lehetett volna megkülönböztetni a többi­ekétől. Az emberi összefogás ez­úttal is csodákat művelt. (Andódy) Azt kérdi tőlem az öregem a minap: — Te, mondd csak fiacskám, mit Jelent az ná­latok, hogy „Jó Fej?’? Mivel hosszú évek szorgos és eredménytelen felvilágositó munkája áll mögöttem, atyám ma­gas szintű tájékozatlansága egyáltalán nem le­pett meg. Sőt! Rögtön megéreztem, hogy itt nem egyszerű nyelvi hiányosságról, hanem sok­kal inkább rafinált nemzedéki keresztkérdésröl van sző. Válaszomat ezért nemcsak Neki, ha­nem az egész Háború Előtti Nemzedéknek cím- zem: A „JÖ FEJ” állandó jelző és mint ilyen, egyi­ke a legkitűnőbbeknek. Mi osztjuk és kapjuk, akik sajnálatosan zsenge korunk miatt nem jut­hatunk hozzá a Társadalom nagyrabecsülését kifejező Oszkár, Nobel, Arany Pálma, Kossuth, stb. díjakhoz. Elnyerése minden kétséget kizá­róan felér bármelyikkel, a dolognak nem kife­jezetten anyagi, hanem inkább erkölcsi oldalát tekintve. Az élet bonyolultsága miatt a kitüntetetteknek igen sok fajtáját különböztetjük meg azok fog­lalkozása, érdeklődési köre, fellépési helye és más lényeges tulajdonságai alapján. Szegény j Mohamed a B Szöveg: (üs. Horváth Tibor g j Rajz: Gugi Sándor A KULTŰRJÖFEJ. Alaki kel­lékek: Szerény, de mindig az al­kalmakhoz illően kirívó öltöz­ködés, az olasz neorealieták, a francia újhullámosok, az an­gol dühöngök küllemének ará­nyos ötvözésével. (Kezdőknél a zoknin magyaros motívumok, fehérnemű még honi posztó.) A jobb hón alatt — címlappal ki­felé — Nagyvilág. A bal hóin alatt forgatókönyvek, néhány dráma a 20—25 legjobbnak vélt saját novella. Tekintet réveteg, ködös, ha ez nem megy: enyhén undorodó. Szellemi kellékek: a színház, a film, az összes művé­szetek és idevonatkozó iroda­lom kritikus ismerete. Beszélgetésnél, vitánál, saját mű felolvasásánál határozott, erős hanghordozás: a zsenialitás kötelez, juttatni kell belőle a távolabb ülő (álló, járókelő) kis­szerűeknek is. A SPORTJÓFEJ (NÉPNYEL­VEN: IZOMAGYÚ. Esetükben az alaki kellékek döntő jelentő, ségűek, s ezért leginkább stran, dón, télen a Fedettben tekinthe­tők meg. Széles váll, rettenetes kar láb, has, hát és egyéb izom­csoportosulások. Boltozatos mell­kas (kilégzés egy fa, vagy osz­lop mögött), keresztbe (hosszá­ba, átlósan) tetoválva: „Mici­kém, 1968.’* Ha valamerről érdeklődő pil­lantás érkezik, izmok megfeszül­nek, erőkézállás, hátúltámasz, rö. vid kis sprint, gerelyvető moz­dulatok, majd a szöveg: „öre­gem, már a harmadik menetben nyolcat számoltak rá, pedig csak egy bal csapottat vittem be,” Szellemi tényezők: teljesen el. hanyagolhatok. 'A NYUGATRAJONGÓK, öl­tözéküket az időjárástól teljesen függetlenül, felülről lefelé a kö­vetkezők alkotják: csupaeipzár bőrzeke, a hátán felírás: DRINK SCOTH WHISKY! GOOD! Cowboy nadrág, bőremblémával, s némi' patinával, még a polgár, háború, nehéz napjaiból. Moka­szin. A zsebekben autófotók, rá­gógumi, angol—magyar szótár, 5 cent és 3 grosi. A bal kézben a legfrissebb Fotoplay, vagy New Yorker, a jobban az előző évfo­lyam néhány száma. Szűkszavúak. Beszélgetésük­ben csak a leglényegesebb sza­vakat használják: Oké, well, co­me on, yes, no, pocsemu. Ma­gyarul csak sötétben és egymás között, s mindig az Űj Hazáról: „A Bobby írt, két hete maradt kinn, kocsit villát vett azóta, a Jane Fondá-val jár, és szerdára kész lesz az első filmje. Óh, Wall Street, Wall Street! Ott most már reggel fél 7 van!’* HIPPIK. Nálunk még alig vannak, úgyhogy meg kell be­csülnünk őket. Ennek ellenére sokan és igen gyakran összeté- vaszik az egyszerű huligánokkal, ami az utóbbiak élénk tiltakozá­sát vonja maga után. Pedig a különbség szembeötlő. A hippik ugyanúgy öltöznek, mint a hu­ligánok, csak a hajuk és a sza­kálluk hosszabb és a gondolataik valamivel sékélyesebbek. Egy zseniális publicista a közöny hié­náinak nevezte el őket, egy el­lesett beszélgetés kapcsán: Hippi I. (35 perc szünet után): Minek? Hippi II. (másnap): En tu­dom? Hippi III.: Eső lesz.;! Hippi I. (később): Ez országos volt... Hippi II. : Az atomháború... Hippi I., II., III., IV.: (egyszer­re hallgatnak, csak a hajuk és a szakálluk növése hallatszik, ké­sőbb ez is megszűnik) Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy atyám a fenti magas szintű tájékoz- tató óta sem tud megkülönböztetni egy jó fejet egy átlagostól, sőt egy május elsejei léggömbtől sem. Ezen egyébként különösebben nem is cso­dálkozom: az öreg jócskán időszámításunk (19619 a Beatles-fiúk első nagy fellépése) előtt született. (f. a.) Honvédelem — szárazon és vízen „Szükséges rossz...” Ez a maximum, amit a katonai szol­gálatról az aggódó szülők tarta­nak. Szükséges, mert ráncbasze- di, fizikailag megerősíti a sok­szor dédelgetett kedvenceket, s rossz, mert ez biztosan nem íz­lik nekik. A legilletékesebbeket kérdez­tem meg. Egy hónapja behívott fiatalok a K.-i laktanyában. „Engem, bevallom férfiasán, bevonulás előtt halálra ijeszt­gettek a falumbeli srácok: az őrmesterek emberevők, a foglal­kozások gyötreimesek, a kaja pocsék, szabad idő meg egy se... Gondolom, nem igen vehették komolyan, inkább csak olyan beijesztésnek szánták. Nem aka­rok reklámot csinálni a hon vé- védelmének, de eddig úgy érzem magamat, mint egy jobb nyári táborozáskor. Az egyetlen, hogy nem csellenghet szabadon az ember, ezenkívül azonban min­den az ellenkezője a prognózis- nak és a kaja elsőosztályú. „Négynapos bakancsvisélési eltiltásom van, feltörte a lába­mat ez a klassz vágott orrú marhabox. A doki úgy vizsgált meg mint akinek legalábbis bu- bopestise van — úgy aggódott értem, hogy még a mutterom is tanulhatna tőle. Amúgy röhejes az ügy, egy vérhólyag a sarka­mon, a továbbiakban meg makk­egészség. Most itt dekkolok a körletben, ami akkor fájdalmas, mikor a másik szakasszal van focimeccs, viszont kiváló érzés a parancskihirdetési foglalkozá­sok, vigyázzmenetelési, fordulá­si, tisztelgési gyakorlatai ide- jén...** Azt hiszem felesleges több beszélgetést idézni — a srácok többsége hasonló vidámsággal fogja fel a dolgot. Azaz csak fogta: a véletlen szeszélye foly­tán árvízi riportkészítés közben K.-i barátaimmal alig egy hét múlva a drámai helyzetben, a Szamos töltésén akadtam össze. Először a parancsnokukkal be­szélgettem: „Tizenöt éve vagyok a hon­védségnél, elhiheti jópár fiatal volt már a kezem alatt. Az szinte már hagyománynak te­kinthető, hogy a generációk kö­zötti ellentétről vitatkozunk. S az idősebbeknek hosszú idő óta talán épp a mostani tizein- és huszonévesek ellen van a leg­több kifogása. Nos, nekem a „civilekkel” homlokegyenest el­lenkező a tapasztalatom. Több­ségükben nagyon értelmes és önálló gondolkozású fiatalokkal van dolgom, olyanokkal, akik ebben a rendkívüli helyzetben, az árvízvédelemnél is százszáza­lékosan helytállnak. Nincs még egy hónapja, hogy behívtuk őket, mégcsak azt se mondna- / tóm, hogy erényeik a mi neve­lésünk eredményei. Egyszerűen belevaló gyerekek, a szó jó, persze helyenként rossz értel­mében is. K.-i interjú-alanyaimat máj­konzerv-fogyasztással egybekö- , tött szárítkozásmál találtam. „Rendes kis pocsolya, ügye? Negyedik napja, csapolgatiuk, de nem nagyon van meg a lát­szatja. Azért remélem, hogy mi . bírjuk tovább — nem valami szívderítő jajveszékelő néniké­ket, meg reszkető lábú kisbor- júkat fuvarozni...” {A nyilatkozói szeplősképű, ■ pesti srácról ké­sőbb hallottam, hogy egyedül annyi embert mentett ki, mint a másik század egész szakasza együttvéve.) Eddig a nyilatkozatok, ám nem állíthatom, hogy egy lak­tanyalátogatás vagy egy hetek­kel ezelőtti árvízi riport után örök törvényű igazságokat mondhatnék a fiatalokról. Nem is ez a célom De tükröt tartva eléjük, szerettem volna bemu­tatni közülük néhányat, kicsit önmaguk és kicsit mások oku­lására Is. Cs. J. Mini rejtvény-Mini rádió, Előző heti feladványunkat sokan megfejtették. Akik Jókai Mór nevét küldték be megfejtésként, azok között három könyvet sorsoltunk ki. Fortuna ezúttal: Galbács Julianna, Gyula, Dimit­rov u, 68., Gálik József, Orosháza, I., Szabó D. u. 10., Jámbor Ka­talin, Gyula, Galamb u. 15. •olvasóinknak kedvezett, A nyeremé­nyeket postán küldjük. Két egyforma csendélet lát­ható a képen. Azaz mégsem, mert az, .aki figyelmesen meg­nézi, rájöhet, hogy a másodikon tíz hiba van, illetve pontosabban tíz olyan valami hiányzik, ami az" első képen szerepel. A különbségek akár rajzban, akár írásban beküldve adják a meg­fejtést, amelyet szerdáig várunk a Békés megyei Népújság címé­re (Békéscsaba. Szabadság tér 17.), Mini rejtvény — Mini rá­dió megjelöléssel. Jmine hazamé, V/kzoruh hozzSlazott-a fewarasozasäugz . mar neu rar mahomcctoz, MEtrfszizcvErrE.HoaYHA zeleíagalja maoaf és fflszcízzcsöz egveavor coesimoar, a —iígvhek sem art. Valakik, részeges doc! lcsaum reggelire HAGYMA SEAŐÍEÍ eAEMA/SrEM, HOGYAM SZA - RADUZH4TNEM. MEG FÖLE? PEOJGEZ MÉM MEHET ÍCY SOMA'/ ES MA a SZOMSZÉDOK OSI reveszhz.mogy egy oroszlamf sejjegezer, MEG _ FEL IS JEZEMFEMEK RAADASUL f Wo EZ MEG VÁM / D£ MEG VE MN CM KEIL VAGY TLZ ÜVEG LIKŐRT. MEMMYZK/OO/JOTT PÉNZ /SZÖRNYŰ / AM/l EVEK. FA'RAOSÄGOS MUNKÁJÁVAL ÖSSZEÍOPrAM A GYALE RAN, VlCiiZ M/MD LUMÜIEOM AZ OROSZLÁNRA í

Next

/
Oldalképek
Tartalom