Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAP J A 1970. AUGUSZTUS 6. CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Hirosima üzenete Hirosima neve immár szimbólum: nincs iskolás gyerek, aki ne tudná, ne tanulta volna történelemből, hogy negyedszázada ennek a szerencsétlen sorsú japán városnak a lakossága lett az első atombomba-támadás eleven célpontja. Rájuk, Hirosima halottadra, s a lappangó stronciumhalál félelmét magukban hordozó túlélőkre emlékezünk ma: és arra, hogy miért kell sokuknak még mindig — elpusztulniuk. Huszonöt év múltán annyira bizonyítottan nyilvánvaló, hogy immár az amerikai történettudomány ismert művelői sem tagadják: a hirosimai — majd néhány nap múlva a nagasaki — atombombával az Egyesült Államok trumani hadvezetése nem a háborút rövidítette meg, hanem a későbbi hidegháborút robbantotta ki. A célpont ugyan Hirosima volt, de — a politikai címzett a Szovjetunió. Azon a huszonöt év előtti augusztus 6- án az Egyesült Államok az „atom,zsarolás” néven ismert kurzust nyitotta meg, s vele óhatatlanul azt a folyamatot, amely a második világháború utáni fegyverkezési versenyhez vezetett. Hirosima ezért arra is figyelmeztet, hogy ki kényszerítette a világra ezt a veszélyekkel terhes versenyfutást. Ezen a mai évfordulón, amikor hol helsinki, hol bécsi székhelyekkel a rakétafegyverkezés korlátozásáról tárgyal a két szuperhatalom, különösen szembeötlő, mennyire hiábavaló volt Hirosima emberáldozata. A washingtoni számításokat keresztülhúzta az idő: helyesebben a szovjet haditechnika. A szocialista nagyhatalom — s "vele szövetségeseinek közössége — immár régóta nem áll védtelenül az amerikai atomfenyegetéssel szemben. Mi több: ereje — nukleáris ütőereje is — olyan kényszerítő körülmény, amely a békés egymás mellett élés elfogadására szorítja az imperialista hatalmakat. Az ,,atompatt”-nak', ha szabad így mondani, ez az egyetlen jótékony hatása. Magyar fajtáé a pálma Lucernafajta- és betakarítás-gépesítési bemutató Felsőnyomáson Nagyszabású lucernafajtaés betakarítás-gépesítési bemutatót rendezett a MÉM, a Magyar Agrártudományi Egyesület, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, az AGROTRÖSZT és az AG- ROKER a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. A nagy eseményre szerdán Békés, Bács, Csongrád, Szolnok, Hajdú, Heves és Borsod megyéből csaknem háromszázan érkeztek. A vendégeket Körössy Zoltán, a Felsőnyomási Állami Gazdaság igazgatóhelyettese köszöntötte. Elmondotta többek között, hogy Felsőnyomáson általában 2400 holdon terem lucerna, 35—40 mázsa feletti átlagtermést takarítanak be több év átlagában. Az idén — a kedvezőtlen időjárás ellenére — ötven mázsa felett lesz a hozam. A pillangós takarmány jó részét lucernaliszt és siló formájában tárolják, így sokkal magasabb a táperőtartalma.. Lucernalisztet exportálnak Olaszországba, Jugoszláviába és az NSZK-ba. Az illetékes szervekkel együttműködve íajtaösszehason- lifó telepet rendeznek be évről évre. Magyar, francia, angol és nyugat-németországbeli fajtákat hasonlítanak össze azonos talajon, azonos agrotechnikai módszerekkel. Nagy öröm a gazdaságban, hogy a kisparcellás és a nagyüzemi kísérletben egyaránt magyar fajta viszi a pálmát. A Tápiószelei I. lucerna levéldúsabb, fehérjében gazdagabb, bővebb termő ésköny- nyebben betakarítható a külföldi fajtáknál. Jól díszük Felsőnyomáson a nagyszénási tájfajta lucerna is. Beszámolt az igazgatóhelyettes arról is, hogy rendszerint kipróbálják a gazdaságban a lucernabetakarítás legújabb magyar, szovjet, NDK-beli, csehszlovák és lengyel gépeit, gépsorait. A luéernatermesztéc fontosságáról beszélt bevezető előadásában dr. Kasza Béla, a MÉM termelési és műszakifejlesztési főosztályának vezetőhelyettese. Kiss Imre tudományos kutató a fajtakísérletek eredményeit ismertette. A vendégek megnézték a lucernatáblákat, és a gépi betakarítás különböző módját. Láttak szovjet, magyar, csehszlovák és lengyel betakarító gépeket. Fűkaszát, rendrerakót, rendfelszedőt, bálázót, bálafel- szedőt. silókészítőt egyaránt üzemeltettek a vendégek tájékoztatására. Egyöntetű volt a vélemény: fajta-kérdésben nagyot haladtunk előre. Ezzel azonban nem tartott lépést a gépesítés. Bár jó gépeket, gépsorokat lehetett látni, de ennél még korszerűbbeket vár a mezőgazdaság. Ma; Hirosima szemtanúi (2—3. oldal) Jó javaslatok az új vezetőségnek (3. oldal) Szerkesszen velünk (4. oldal) Ötéves gép a legrégibb (5. oldal) Hosszú távú gondolkodók (5. oldal) Meglelem a Sugár Babe A Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központjának medgyesegyházi körzetében évek óta kiváló eredménnyel foglalkoznak görögddnnyeter- mesztéssel. Különösen a Bánkúti Állami Gazdaság tűnt ki a korai érésű Sugár Babe dinnyefajtával már tavaly is, sőt azelőtt is. Ez a görögdinnye az idén a tavalyinál valamivel később, de elérte a piacérettséget. Orosháza görögdinnye-ellátását — mivel a körzetben nagyobb diny- nyetermesztés nem folyik — a medgyesegyházi telep biztosítja. Naponta húsz-ötven mázsa görögdinnyét szállítanak a városba, ahol a MÉK üzleteiben kedden a reggeli órákban mérlegre tették az első dinnyéket Kilójáért 3 forint 50 fillért kértek. Tavaly ugyanebben az időszakban két forint volt a Sugár Babe-nak kilója. Gyula: Huszonhat versenyfilm az Első Alföldi Amatőrfilm Szemlén A Gyulai Városi Tanács és a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi Osztálya, valamint a Gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ ez évben először hirdette meg az Alföldi Amatőrfilm Szemlét. A filmszemlére 1970. július 20- ig, a nevezési határidő lejártáig, ötvenöt 8 és 16 milliméteres színes és fekete-fehér hangosított film érkezett, többek között: Budapestről, Salgótarjánból, Pécsről, Nyíregyházáról, Jászberényből. Szentesről, Szolnokról, Debrecenből és Gyuláról. A beküldött filmeket az elő- zsüri július 24 és 25-ér. bírálta j el és az 55 filmből 26-ot tartott alkalmasnak arra, bogy a film- ; szemlén részt vegyen. A szemle előkészületeiről Papp István, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi Osztálya Népművelési Csoportjának főelőadója elmondta, hogy a rendező szervek a filmszemlétől a Békés megyei amatőrfilmes mozgalom fellendülését várják. Elmondta továbbá azt is, hogy az augusztus 7—8—9-én Gyulán a Zeneiskola hangversenytermében sorra kerülő versenyvetítéseken jeles zsűri bírálja el az amatőrök alkotásait. A zsüni tagjai: Bán Róbert filmrendező, Csányi Miklós filmrendező, Buglya Sándor, a Magyar Amatőrfilm Szövetség főtitkára, Lohr Ferenc hangmérnök, Vörös Katalin, a Filmtudományi Intézet munkatársa lesznek. A megyei tanács művelődésügyi osztályát Papp István, a népművelési csoport főelőadója képviseli a zsűriben. Arról is döntöttek már, hogy mivel az első Alföldi Amatőrfilm Szemlére nagyszámú alkotás érkezett, a következő években csak az Alföldön dolgozó stúdiókból kikerülő filmeket fogadják el. A verseny végén a zsűri egy aranyfokozattal és 1500 forinttal, egy ezüstfokozattal és 1000 forinttal, valamint bronzfokozattal és 600 forintos díjjal jutalmazza a három legjobb alkotást. A filmszemlére különdíjákat is felajánlottak társadalmi és gazdasági szervek. Így többek között; a Békés megyei KISZ-bizottság. a Békés megyei Moziüzemi Vállalat, a gyulai Bútoripari Vállalat és a gyulai Fürdő-, Víz. és Csatornamű Vállalat. Végül arról tájékoztatott Papp István, hogy augusztus 7-én délután 3 órákor ünnepélyes keretek közöt nyitják meg a filmszemlét. amelyen Székely Já- nosné, a Gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi Osztályvezetője mond beszédet. Ezt követően pedig megkezdődik a versenyfilmek vetítése B. J. augusztusi program Mezőkuvácsházán Hirosima atom-bombázásának évfordulóján különösen, időszerűnek érezzük a Szovjetunió és a többi szocialista ország áltál szorgalmazott leszerelési intézkedéseket, s azt a kívánságot, hogy az amerikai hadiipari nagytőke végül ne torpedózhas- sa meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a stratégiai fegyverzet korlátozásának tárgyában folyó tárgyalásokat. Hirosima üzenetének, a „soha többé” valóraváltásának záloga, az emberiség fennmaradásának kulcsa ma inkább, mint bármikor: a felelős cselekvés. Megyei KISZ VB-ülés A KISZ Békés megyei Bizottsága a mai végrehajtó bizottsági ülést Biharugrán, a halgazdaság területén tartja meg. Az előzetes program szerint a végrehajtó bizottság tagjai többek között az iskolai KlSZ-szerveze- tek 1970—71. évi tanévi feladatairól készített tájékoztató jelentést is megvitatják; Munkában az aszfaltozok Jól halad Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján a járda aszfaltburkolattal való ellátása. Ké pünk a Jókai utcai kereszteződés burkolását ábrázolja. (Fotó: Demény Gyula) A Mezőkovácsházi Járási Művelődési Központban gazdag az augusztus havi program. A Boros Béla karikatúráiból ösz- szeállított tárlat augusztus 1-én már megnyílt, és lezajlott a megye amatőr beat-zenekara részére rendezett fesztivál is. Ács József dombormű vének leleplezésére augusztus 19-én délelőtt kerül sor. A sport kedvelői 20-án gyűlnek össze a sporttelepen, amikor is a Fradi öregfiúk—Mezőkovácsházi öregfiúk labdarúgó-mérkőzés lesz. A művelődési ház változatos szórakozási lehetőségekkel várja a látogatókat. Működik a játék, tv, társastánc és az öregek klubja. Emellett fotó-, ezermester szakköri foglalkozásokat is szerveznek. Rendszeres összejöveteleket tart a díszítő-művészeti tanfolyam és a bélyeggyűjtők köre. A táncról sem feledkeznek meg. Minden vasárnap van szabadtéri tánc, amikor is a Vox-együttes játszik. Bálák lesznek 8-án, 19-én és 29-én.
