Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

Mérlegen a Békés megyei NB ll-es kézilabdacsapatok tavaszi szereplése Két arany-, két eziist- és három bronzérem a kajak-kenu VB-n Szarvas SC (női) A szövetkezeti női együttse, mint újonc, jól megállta a he­lyét és 11 ponttal, 126—99-es gólaránnyal a 6. helyet biztosí­totta csoportjában. A mezőny­ben a Sörgyár után « legtöbb gólt szerezte. A szakvezetők a csapat teljesítményével, ennek ellenére nincsenek megeléged­ve, mert a győztes hazai talál­kozókat rendszerint idegenbeli vereségek követték. — Az utolsó négy fordulót ki­véve, szélsőséges volt a csapat játéka— nyilatkozta Laurenczy Jenő edző. A mérkőzések első félidejében csapkodás, eladott labdák, rossz védekezés jel­lemezte lányaink játékát. Szü. net után viszont ennék az ellen, tété volt a jellemző ... Hiány­zik az összteljesítményből a megfontoltság, rutin, amelyre a döntő pillanatokban nagy szük­ség lenne. Javára írható viszont a gárdának, hogy színesebb lett a játéka és sok gól született kombinációból. örvendetes, hogy több tehetséges fiatal bon­togatja szárnyait — mondotta. Egyénileg Hajdúné kapus, Fu- rár A. és Tusják K. játéka emel­kedett ki. A legjobb góllövők: Gábor M. 27, Tusjak K. 24, (19-et 7-esből), Kugyela K. 19, Hasik 12. ősszel gyengül a csapat. Több lány családi és egyéb okok mi­att távozik. A helytállásra azon­ban a megmaradt gárda is ké­pes. Az edző a védőmunkán, a támadások folyamatosságának és gördülékenysépének csiszolá­sán fáradozik. Ezt szolgálta a 10 napos edzőtábor is. Az őszi tervek szerint a szakvezetők a 6. hely „környékére” várják a lá­nyokat Bcs. MÁV (női) A vasutas csapat a tervezett 12. helyett 14 ponttal zárta a ta­vaszi szezont .vagyis a várako­záson felül szerepelt. Az edző­nek az idény közben gyakran akadtak összeállítási gondjai a Tenisz Az OB Ill-ban a hét végén két győzelmet aratott a Gyulai Lendü­let férficsapata. Szombaton 5:4 arányban nyertek a Budapesti Or­vosegyetemi SC ellen, vasárnap pedig ugyanilyen arányban bizo­nyultak jobbnak a Budapesti Testvériség csapatával szem­ben. •** A gyulaiak augusztus 28—30 között a városi sporttelepen rendezik meg az immár _ ha­gyományos országos jellegű dr. Komjáthszeghy Endre emlékver­senyt, amely iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg. TolótippieínK 1. Tatabánya—Ferencváros x 2 2. Szeged—Bp. Vasas x 2 3. Bp. Honvéd—Rába ETO 1 4. Pécs—Szombathely 1 5. Dunaújv.—VIDEOTON 1 x 6. Diósgyőr—Komló 1 7. Ganz-MÁVAG—Bp. Sp. 1 x 8. Zalaeg. TE—Pécsi B. lx 9. Egyetértés—Eger 1 x 10. Várpalota—BKV Előre 1 11. Budafok—Bakony VSC 1 12. Vecsés—K1STEXT x 2 13. Kossuth KFSE—Eszterg. 1 Pótmérkőzések 14. Kecskemét—FÖSPED 1 15. Székest. MÄV—Békéscs. x 16. MÁV DAC—Oroszlány 1 sérülések és igazolatlan távol maradások miatt. Ami az elért negyedik hely melleit dicséretes, hogy a gárda csoportjában a legkevesebb gólt kapta, a sportszer usegi verseny­ben pedig 3. iett. A MÁV, a ha­zai mérkőzéseken sajnos, még jó játéknál sem tudóit kirukkol­ni — az utolsó forduló kivételé­vel —, amelyen ennek ellenére alulmaradtak a Kinizsi Sörrel szemben. Ez az egyetlen hazai vereséget jelentette az idény folyamán. Idegenben, Szentesen nyújtották a legjobb teljesít­ményt. Egyénileg Bencsik Má­ria, Vaszkó D. és Vaszkó E. tűnt ki. 25,18 illetve 14 góllal. A vé­dekezésben Szeli ée Győri járult hozzá a sikerhez. Az őszi szezon nehéznek ígér. kezik a leállások és a megfe­lelő utánpótlás hiánya miatt. A szakosztálynál 12 pont megszer­zésében bíznak a második for­dulóban. Szarvas SC (férfi) A férfiak a középmezőnyben való szereplést tűzték ki célul, induláskor. Az újonccsapat a 4. hely megszerzésével ezt jóval túltelj esitette. A bajnokságban való felkészülésre több hátrálta­tó körülmény volt, így Nemes katonai szolgálata és edzőprob- léma. Segítő körüménynek a jó létesítmény bizonyult. A szarva, siak legnehezebb hazai 'ellen­fele a Ganz-MÁVAG volt, ide­genben pedig a Bcs. MÁV, amellyel szemben szinte teljesen alárendelt szerepet játszott a gárda, a fegyelmezetlen játék miatt. Ehhez még hozzájárul 10 ziccer és 5 büntető kihagyása. A legeredményesebbnek az etaő fordulóbari Kugyela kapus, Cse­ri, Nemes és Taskó, az átlövő­játékosok bizonyultak. A szak­vezetők 'őszi terve, hogy javít­sanak az átlagos tavaszi formán, szervezettebbé tegyék a védeke. zést és a Szarvas SC továbbra is az élmezőnyben maradjon, II második nap után a magyar csapat az élen A warendorfi öttusa világbaj­nokságon szombaton a lovaglás­ban Kelemen 1075 ponttal a harmadik. Bakó 1040 ponttal az ötödik helyen végzett. Balczó 940 pontot teljesített. A nagy el. lenfél a szovjet csapat a lovag­lásban összesen 2765 pontot szerzett, így az első szám után Magyarország 3055 ponttal je­lentős előnyt szerzett riválisa előtt. A második napon, a vívásban az amerikai Beck dr. (USA) lett az első 1022 ponttal. Ugyaneny- nyit szerzett a második helye­zett Balczó is. Kelemen az ötö­dik, Bakó a hatodik lett. Az egyéni összetett verseny állása a két szám után: 1. Beck dr. (USA) 2077, 2. Kelemen 2053, 4. Bakó 1996, 5. Balczó 1962 pont. Az összetett csapatversenyben: 1. Magyarország 5943. 2. Svéd­ország 5503, 3. Szovjetunió 5492 pont Tegnap a lövészetre került sor. Koppenhágában befejeződött a kajak-kenu világbajnokság. A szombati és vasárnap döntőkön szép magyar sikerek születtek. Legjobbjaink közül Vichmann Tamás, a kenu egyesek 10 ezer méteres versenyében hatalmas küzdelemben pompás hajrával aranyérmet szerzett. Ugyancsak első lett a kenu egyesek ezer­méteres számában Tatai Tibor is, aki közel 5 másodperc előny­nyel ért célba a második helye­zett lengyel Opara előtt. Ezüst­éremmel rukkolt ki a Szőllősi, Nagy kajak kettes 10 ezer méte­ren és a Vichmann. Petriko- vlcs páros a kenu kettesek ezer­méteres távján. Harmadik he­lyen ért célba a Völgyi (Nagy K—1. 10 000 m), a Szabó, Vár­helyi. Giczy. Timár csapat (K— 4 1000 m) és a Csapó, Csizma­dia, Hesz, Svidró, férfi váltó (K—1 4x500 m). Versenyzőink ezenkívül több értékes helye­zést is szereztek. A nem hivatalos pontverseny­ben: 1. Szovjetunió 123. 2. Ma­gyarország 102, 3. Románia 67 pont. Előkészületi mérkőzések Gyulai MED ŐSZ II.—Sarkadi Ki­nizsi 2:2 (1:1), Gyula, 200 néző. V: Forgács. ME- j DOSZ II: Juhász, | — Sail, Nagy, 1 Szabó (Pitner), | Orbán, Szőke (Czégény), Gal- bács, Megyesd, Gyimesi, Csá­szár (Kurucz), Kalló. Edző: Himer József. Sarkad: Erdélyi — Házi (Varga), Pozojevieh, Polgár, Kovács (Szatmári), Kiss, Balogh, Molnár, Kádár, Lovassv (Ködmön), Sajti, Bú­zás (Kótai). Edző: Vasvári Pé­ter. G: Kalló, Gyimesi, ül. Lo- vassy, Molnár. Jók: Gyimesi, Császár, Orbán, ill. Varga, Po- zojevich, Molnár, Sajti. Bcs. Előre II.—Bcs. Építők 4:0 (2:0). Békéscsaba, 300 né­ző. V: Gregor. Előre II: Tas-! nádi — Diós (Ulrich), Tolnai, j Alberti, Papp, Uhrin (Janku- lár), Karasz, Zahorán (Mező), Dupsi, Kopasz, (Uhrin), Janku- lár (Szabó). Edző: Pécsi Ele­mér. Építők: Bugár — Tyuko- di, Litauszki, Miklya, Várai, Alberti, Valyuch, Ronyecz, Ko­vács, Hankó (Czakó), Sovány. Edző: Weiner Pál. Az Előre- tartalékok csak a második fél- i időben játszottak igazán jól. j Ekkor az Építőket csak Bugár kapus remek védése mentette meg a még nagyobb arányú vereségtől. Szünet után az Épí­tők játékosai elkészültek ere­jükkel. G: Dupsi 2, Papp, Sza- I bő L. Jók: Tolnai, Alberti, Uh­rin, Dupsi, Szabó L., ill. Bugár, Litauszki, Ronyecz. Mezőberényi Spartacus—Zal­ka SE (4:1). Mezőberény, 250 néző. V: Nagy. Mezőberény: Tóth — (Körösi), Harmati (Pa- uló), Ökrös, Kohut II. (Kreisz), Hoffmann, Szalai (Hancsák II), Hancsák I, Solymosi, Szentesz- ki, Vigh (Bánhegyi), Heller. Edző: Weigert Ádám. Zalka: Tímár, — Sebestyén, Vozár, Hoffmann (Surinás), Komiszár, Petrovszkl, Bihari, Vasvári, Taub, Nagy, Ozgyin. Edző: Se­bestyén János. Színvonalas. mérkőzésen a Spartacus csatár- | sora nagyszerű teljesítményt nyújtott, de a vendégek erőtől, duzzadó játéka is jó benyomást keltett. G: Szenteszki, Han- esák I 3—3, Heller, Solymosi, I ill. Taub 2, Nagy. Jók: Hoff­mann, Hnri'-'-ák I, Szenteszki, Heller ill. Vozáv ^nmiszár, , Taub, Ozgyin. Edzői szemmel a Habijánál világbajnokságon © Balázs Pál jegyzetei az idei kosárlabda „ttiundiálról" A mérkőzéseket, mint emlí­tettem, a Tivoli csarnokban ját­szották, amely gyönyörű zöld övezetű parkban fekszik. A le­szűkített nézőtér 6 ezer néző­nek nyújtott kényelmes ülő­helyet és jó látási viszonyokat. Azért írtam azt, hogy leszűkí­tett, mert a teremből egy részt leválasztottak, ahol délelőttön­ként iskolai bajnokság folyt, rengeteg résztvevővel. Persze ez nem jelentette azt, hogy például a Jugoszlávia— USA-mérkőzést csak 6 ezer né­ző látta. Minden jegy elkelt és akiknek nem jutott, azokat jegy nélkül is beengedték. Más­nap tudtuk meg, hogy a via­dalt 11 ezren izgulták végig. Igaz, még szünetben §em le­hetett kimenni, minden lép­csőn ültek. Megismétlődött ez a Jugoszlávia—Szovjetunió mérkőzésen is. A csarnokban hajópadlós ko­sárlabda-pálya volt építve, ter­mészetesen üvegpalánkokkal, így a palánk mögött ülők is minden eseményt jói láttak. Mi általában a két alapvonal kö­zötti részről nézhettük a mér­kőzéseket. A jugoszlávok ta­lálkozóin különösen jó helyünk volt, bérletünk a felezővonal magasságában elhelyezett szék­sorba szólt. Minden csapat rendelkezett 4—5 középjátékossal, 3—4 ma­gas bedobóval, és 3—4 alacso­nyabb játékossal. Ám a k sebb termetű játékosok is 180—190 centiméter magasak voltak. Ki­vétel talán csak a legalacsonyabb magassági átlagú Urugay csa­pata volt, amelynek 3 közép-, játékosa, 4 magas' bedobó ja, 5 alacsony tagja volt. Arrvj fel­tűnt: a magas játékosok is na­gyon mozgékonyak, ügyesek voltak. A csapatok általában úgy áll­tak fel, hogy 3 magas és 2 ala­csony játékos volt a pályán. A „kisebbek” szervezték a játé­kot, vitték fel a labdát és ra­gyogóan dobtak távolról. A magas játékosok a palánk alatt „dolgoztak”, de középtávról is jól dobtak, különösen a szov­jet Andrejev. Minden együttes szoros emberfogással védeke­zett, a csehszlovákok keveset zónáztak is. A szovjet csapat egy esetben, az USA ellen, ve­gyes védekezést is alkalmazott, Andrejev söprögetett a palánk alatt, a többiek embert fogtak. A labdát felhozó játékost azon­nal letámadták. Nagyon ügye­sen tudták tartani a labdát az alacsony játékosok, például az olaszok 14 számú játékosa, Gosmelli, a jugoszláv 4-es, Tvr- dics, de még sorolhatnánk to­vább. Az USA többször alkal­mazta azt a megoldást, hogy a labdát felhozó játékost ketten is letámadták, a 6-os Bródy és a 9-es Washington, — nem sok eredménnyel —, főleg az ola­szok ellen. , Felvetődik a kérdés, szüksé­ges-e labdavezetést tanítani, azt tökéletesíteni? A választ egy­értelműen megadták a VB-n látottak; sokat kell ezzel fog­lalkozni. Szinte zsonglőr mód­jára bántak a labdával a játé­kosok, de ez szükséges is volt a szívós védekezés ellen. An­nak ellenére, hogy a játékosok jól bántak a labdával, elég sok 'abdát megszereztek a védők. Ebben elsősorban a szovjet Paulauskas jeleskedett. A zsoglőrszerű labdavezetést, lab­1970. AUGUSZTUS 4. datovábbítást elsősorban az amerikai játékosoktól láttuk, közülük is elsősorban a 15-ös Hillman és a 9-es Washington­tól. Washington például azt is megcsinálta az olaszok elleni mérkőzésen, hogy az ellenfél lába között továbbította a lab­dát nem is egyszer, igaz a mérkőzést elveszítették, többek között ilyen trükkök miatt is. Hillman volt a legruganyosabb Nagyon nagy harc folyt a palánkok alatt. Mi sem jellem­zőbb erre, mint az, hogy a megítélt faultok 90 százaléka dobós_ volt. Legjobb labdale- szedőnek az amerikai játéko­sok bizonyultak. Csaknem min­den lepattanó labdát megsze­reztek. A VB legruganyosabb játékosa szerintem az ameri­kai Hillman volt. Minden fel­dobásnál akárki elől elütötte a labdát, a labdaleszedésben a legjobb volt, pedig „csak” 205 centiméter magas. Nagyon ru­ganyos még a csapat másik né­ger játékosa, Smith is, de ő a megszerzett labdákat általában nem tudta értékesíteni és sok ziccert is kihagyott. A magas játékosok mellett szinte nem lehetett ziccert dob. ni, ezt egy-két alacsonyabb já­tékos nem is kísérelte meg, hanem a második hullámban érkező társának továbbította a labdát. Leginkább jeleskedett a szerelésben a szovjet And­rejev. " A játék szinte fogójátékhoz hasonlított. A labdát birtokló játékos igyekezett dobóhelyzet­be kerülni, elzárásokba vezet­te védőjét, a védő pedig igye­kezett kibújni, de közben lan­kadatlanul űzte, zavarta ellen­felét. Jellemző volt, hogy min­den játékos mozgott, olyan alig akadt, hogy egy közép leállt volna, mindent mozgásból oldottak meg. Főleg az olaszok játékában figyelhettük ezt meg, állandóan körkörös mozgásit végeztek, ezzel sorozatos elzá­rásba vezetve védőiket. Gyors indítás kevés volt. Nagyon érdekes, hogy a szov­jet csapat — mely aránylag legtöbbet alkalmazta, hogyan indított gyorsan. Ha az ellen­fél játékosa távolról dobott, a dobás pillanatában Paulau,skas már bújt is ki és rohant az el­lenfél palánkja felé, és nem egy esetben ziccerhez jutott ezáltal. A leszedéssel nem kel­lett törődnie, hiszen olyanok álltak mögötte, mint a 217 cen­timéter magas Kovalenko, vagy a »215 centiméter magas And­rejev. A kosarak zömmel középtá- voli tempódobásokból estek. A kivételek közé csak a csehszlo­vák Zideket, és a jugoszláv Csoszicsot lehet sorolni, akik mindketten ragyogóan horgol­tak. Az előbbi a döntő legjobb dobója lett. Mint említettem, nagyos sok dobós személyit íüütek a játékvezetők. A küz­dőfelek ezeket jó százalékkal használták ki. Élen a szovjet Belov Szergej járt, aki 36 do­básból csak kettőt hagyott ki. Ez remek teljesítmény! Megkö­zelítette őt az uruguay-i Her-: nandez. A csapatok aránylag kevés játékost szerepeltették egy-egy mérkőzésen, átlagban 8-at. így pl. az egész VB-n nem láttuk játszani Bill Waltont, aki a legmagasabb játékosa volt az amerikai csapatnak a maga 213 centijével. Igaz, ő még csak 17 éves s egyben a mezőny leg­fiatalabb játékosa is volt. (Folytatjuk) Balázs Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom