Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-30 / 203. szám
Még 16 634 hold az aratásra váró terület — Törnek a gépek — Kevés az orkánsilózé és a traktor Gyenge minőségű a búsa-vetőmag I I Megkezdődött Békés egyében az sír- és kelvíz károk helvreállítása A megyei tanács végrehajtó bizottságának egy korábbi határozata alapján az őszi mező- gazdasági munkákhoz szükséges anyagok, eszközok, vetőmagvak jobb ellátása és az őszi betakarításhoz szükséges gépek beszerzése, átcsoportosítása ügyében létrehozták a megyei operatív bizottságot. Ebben a járási és a városi tanácsok megyei összekötői, valamint azok a megyei vállalatok vezetői tevékenykednek, akik beosztásuknál fogva hatékony intézkedéseket tehetnék most a nyár végén és az ősszel jelentkező termelési feladatok megoldására. Az operatív bizottság tegnap, szombaton délelőtt megtartotta első munkaértekezletét, melyen a járási-városi összekötők beszámoltak arról, hogy augusztus 23 és 28-a között milyen intézkedéseket tették az aratási munkák gyorsítására a termelőszövetkezetek. Még 16 ezer 634 hold az aratásra váró terület, melyet emberi számítások szerint érdemes betakarítani. Több ezer hold gabonavetés még jelenleg is víz alatt áll! Innen nem számolhat a megye búzára. Az aratásban elmaradt tsz-ek nagy többsége — sajnos — idegenkedik a kombájnok kölcsönkérésétől. A teljesítmény után kifizetett bérleti díj ugyanis nincsen arányban a betakarított termés értékével. A saját gépek jobb kihasználására törekszenek, ezek azonban a nagy elhasználódás következtében repednek, törnek. A gabonatarló szántása lassan ! halad. Ennek az a fő oka, hogy kevés az orkánsilózó, amivel az aratás óta kinőtt, derékig érő muhart le tudnák takarítani. Az j üzemek gépszérűjén tartott silózó kombájnokhoz kevés vagy ; egyáltalán nincsen alkatrész, j így ezek munkába állítása lehe- j tetlen. Jórészt emiatt szenved j hátrányt a talaj munka, az őszi vetések előkészítése. Az őszi vetéshez a korábbinál több vetőmagot igényeltek a termelőszövetkezetek. Saját készleteikből ugyanis nem tudnak annyit előállítani, amennyivel a szükségletet fedeznék. A Bezosztája XI. és III. fokú vetőszak alkalmazásáról, s érmék — mint erre már céloztunk — nagy elvi jelentősége van. Egy tőkés és egy szocialista ország közös okmányában kifejezésre juttatja azt a meggyőződést, hogy a nemzetközi politikában a tárgyalások módszerének kell uralkodnia. Joggal jelenthették tehát ki a Vansói Szerződés moszkvai csúcsértekezletén, hogy ez a szerződés hozzájárul az európai országok, a Kelet és a Nyugat kapcsolatainak fejlődéséhez. Tovább javította az európai légkört. Nem véletlenül szóltak a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői és szól nagyon sok keleti és nyugati kommentár is hangsúlyozottan Európáról a cikkünkben foglalt két esemény kapcsán. Sanda nyugati kommentátorok — a szovjet—nyugatnémet szerződésről szólva — azt kérdezik, hogy vajon ki mit kapott ettől az egyezménytől, ki nyert rajta? Bátran válaszolhatunk erre a kérdésre: elsősorban Europa nyert véle, s ha arra gondolunk, amit a szerződés tartalmáról írtunk, ehhez nem is férhet kétség. Nem tagadjuk, hogy a háború utáni helyzet elismertetése a szocialista politika negyedszázados célja, kétségtelen azonban, hogy a nyugatnémet kormánynak is nagy érdemei vannak az egyezmény létrejöttében hogy az augusztus 12-én aláírt okmány a szovjet és a nyugatnémet diplomácia közös erőfeszítéseinek gyümölcse. Ha azt mondjuk valamire, magellátás megoldásán fáradozik a Vetőmagtermeltető és Ellátó Országos Vállalat délma- gyarországi alközpontja. Békés megye, a nagy vetőmagexpartá- ló terület most vetőmagimportra szorul. Általános problémaként vetődött fel a traktor-kapacitás hiánya. A meglevő gépek műszaki állapota ugyanis nem ad teljes biztosítékot ahhoz, hogy december közepéig valamennyi esedékes munkát a közös gazdaságokban befejezzenek. Arról is beszámoltak az összekötők, hogy a7 ár_ és belvíz miatt károsult termelőszövetkezetek az augusztusra igényelt óvadéknak csak egy részét kapták meg. Ezt is hosszabb-rövidebb tortúra után utalták részükre ki, akkor, amikor egyes feladatok megoldása időszerűtlenné vált. Az operatív bizottság ülésén elhangzott észrevételeket szombaton a déli órákban továbbították a megyei párt- és tanácsi vezetőkhöz, a jövő héten pedig — a hét első felében — a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert is tájékoztatják a Békés megyei helyzetről. A tavaszi belvíz és az azt kö-| vető árvíz sok kárt és vesztesé-! get akozott Békés megyében. Most aktuális ismét visszatérni az okozott károkra, hogy közvetlen érzékelhetővé váljon a helyreállítás nagysága. A Békés megyei Népújság augusztus 16-i számában Supala Pál, a megyei pártbizottság ősz. tályvezetője és Csepregi Pál, a megyei tanács vb elnökhelyettese a sajtónak adott válaszukban elmondották, hogy a Békés megyét ért ár- és belvízkárok nagysága meghaladja az egy- mdlliárd forintot, amelyből a la. kóépületekben keletkezett károk pedig a 300 millió forintot haladják meg. A legújabb kár- megállapítások szerint összesen 2560 lakás rongálódott meg, melyből 1720 lakás újjáépítése és 840 lakás helyreállítása válik szükségessé. Ezek a számok mór érzékeltetik és egyben meghatározzák, hogy a helyreállítási feladat jól összehangolt, szervezett, sokoldalú munkáit igényel. És Békés megye jelentős részt vállalt a Szabolcs megyei károk helyreállításában is mintegy 200 lakás újjáépítésével, illetve helyreállításával és egyéb gazA pénzügyminiszter tájékoztatója a tanácsok gazdálkodásának továbbfejlesztésérdi A kormány Tájékoztatási Hivatala szombaton sajtóértekezletet tartott, ahol Vályi Péter pénzügyminiszter a tanácsok gazdálkodásának továbbfejlesztéséről tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy a gazdasági reform nyomán a tanácsok jóval szabadabban gazdálkodnak, mint azelőtt, s önállóságuk, érdekeltségük területük gazdasági fejlődésében a következő években tovább bővül. Bevételeik most a lakosság, a helyi tanácsi vállalatok és a szövetkezetek adóiból, valamint a kommunális adókból származnak. Ez a reform bevezetése hogy állomás, ebben az is benne- j foglaltatik, hogy a vonat jött,: megállt, s megy tovább. Folya- : matnak vagyunk tanúi, olyan * munkának, amely Európa biz- i tonságáért. az összeurópai érte- : kezletért, a földrész országai bé- ■ kés egymás mellett éléséért fo- S lyik. Természetes, hogy a moszk- : vai okmány aláírásával nem zá_ ; rult le ez a folyamat, hogy vár- ! juk a lengyel—nyugatnémet, : majd a csehszlovák—nyugatné- ■ met tanácskozásokat, és a meg- ■ egyezést, s a szocialista világ : változatlanul ragaszkodik ah- • hoz, hogy az NDK-t minden or- ■ szág ismerje el nemzetközi jogi : érvénnyel. Most — az NDK ál- j lamhatárainak elismerésével — jj ebben az irányban is történt egy ! lépés. : A nyugatnémet kormány ás a ■ szocialista országok közötti ta- ■ nácskozási folyamattal párhu- ! zamosan érlelődik az összeurópai értekezlet. Ahogy a két esemény (az augusztus 12-i és az augusztus 20-i) összefüggött, ugyanúgy összefügg e két folyamat is. Az európai értekezletért folyó munka általánosabb, átfogóbb, nincs alárendelve az NSZK-val kapcsolatos diplomáciai fejleményeknek, de minden részletközeledés közelebb hozza az összeurópai-konferencia létrejöttét. A Varsói Szerződés csúcstalálkozójának résztvevői elhatározták, hogy mindent megtesznek a konferencia mielőbbi összehívására. Augusztus 12. és augusztus 20. új lendületet adott az európai politikai életnek. T. L után jelentős előrelépés volt a kötött költségvetés időszakához képest, mert a tanácsok érdekeltté váltak a helyi vállalatok fejlődésében, nyereségük növekedésében. Ez azonban csak félmegoldás volt: a minisztériumi vállalatok fejlődésében, nagyobb jövedelmezőségében továbbra sem voltak érdekéitek, mivel e vállalatok adójából nem részesültek. Az új jogszabályok kimondják, hogy 1971. január 1-től nemcsak a lakosság és a helyiipar, illetve kereskedelem, hanem a immsztériumi vállalatok adóiból — illetményadójából, eszközlekötés! járulékából — is részesednek. Döntöttek arról is, hogy az adókat nem a vállalati közipontok, hanem azok telephelyei szerint fizetik be a tanácsoknak, így a helyi közigazgatási szervek mindenütt érdekeltek lesznek a területükön működő üzemek fejlődésében. A többletbevétel nyomán az állami támogatás aránya természetesen mérséklődik, s az állami hozzájárulást a legindokóltabb célokra fordíthatják. Ilyen állami ' hozzájárulást kapnak a tanácsok a jövőben lakások, kórházak, iskolák építéséhez, a legelmaradottabb területek fejlesztésére. A tanácsi pénzeszközök szabadabb felhasznlásáról szólva Vályi Péter bejelentette, hogy a központi előírások köre ezúttal minimálisra csökken. Belső ellenőrt és hálózati ellenőrt felvesz a Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, Gyula, Árpád u. 2. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: személyesen. 184522 BÉKÉS HCBYmSs?. 3 1970. AUGUSZTUS 30. dasági jellegű támogatással. Ná- j lünk is hasonló összefogást, | szervezettséget, fegyelmet, az: erők és eszközök koncentrációját kell megteremteni a helyre- állítási munkálatokban, amint azt Szabolcsban tapasztaltuk. Ott mintegy 6000 épületet kellett, illetve kell újraépíteni, helyreállítani s a helyreállítás eddig 60 naapja alatt a lakások készültségi foka zömmel eléri a 70 százalékot. Békés megyében, nem ilyen nagy az épületkár, de később fogunk a helyreállítási munkálatokhoz. Itt az ősz kezdete s rövid idő alatt — egy időegység alatt — több lakást kell megépítenünk, helyreállítanunk. Békés községben még most is tantermekben, közintézményekben, rokonaiknál, testvéreiknél, ismerőseiknél laknak a hajléktalanná vált családok. Szeptemberben beindulnak az iskolák. Fel kell szabadítani és tanításra alkalmassá kell tenni az iskolai tantermeket, hogy a tanítást időben megkezdhessék. A párt és a tanács megyei vezetői, vezetőtestületei a helyre- állítási munkálatok beindulását ezért is sürgették nyomatékosan. Ennek nyomán történt az elmúlt héten az a fontos tárgyalás, amelyet Bondor miniszter elvtárs személyes megbízásából dr. Árvái József főosztályvezető vezetésével egy bizottság és az illetékes megyei vezetők folytattak. A tárgyalás során olyan konkrét állásfoglalás született, hogy a helyreállítást a maga teljes nagyságában azonnal be kell indítani. Olyan feltételeket kell teremteni minden területen, hogy annak élsó üteme — mintegy 750 lakás újjáépítése és 558 lakás helyreállítása — ez év december 15-ig megtörténjen. A tárgyaláson elfogadott intézkedésekről augusztus 27-én a sajtó tájékoztatást adott. A központi szervek a maguk részéről biztosítják a helyreállítás első szakaszához szükséges 16 millió db téglát, 1,6 millió db cserepet, (palát), 5000 tonna cementet, 3000 tonna meszet, 20 000 köbméter kavicsot és egyéb építési alapanyagot, valamint a szükséges nyílászáró szerkezeteket. A munka azonnal beindult, s az eltelt napokban is jelentős intézkedések történtek a közvetlen építési előkészületek megkezdésére. A tárgyalás nyomán a helyreállításhoz szükséges anyagféleségeket és mennyiséget a TÜZÉP-nek kell biztosítani. Ezért minden építési anyagot zárolnia kell, s csak a helyi tanácsok által igazolt ár- vagy belvízkárt szenvedett lakosok építési engedélyére, az építési tevékenységet igazoló kivitelezői szerződés alapján — s ha hitelre épül a lakás, úgy az OTP meghitelezést igazoló bizonylatok ellenében szolgáltathatják ki a helyi TÜZÉP-ek a szükséges építési anyagot, s a telepeken dolgozóknak pedig, miután az építési anyagokat megkapták, intézkedniük kell gyorsan és gondoskodniuk arról, hogy valamennyi egyidőben szükséges építőanyagot ki tudjanak szolgáltatni az arra jogosultaknak. A szükséges építési anyagok folyamatosan érkeznék a megyébe. így pl.: az 5000 tonna cement első féle, 2500 tonna, szeptember 30-ig, a további mennyiség október 31-ig a mész napi 100 tonna érkezéssel október 15-ig a 20 000 tonna kavics napi 200 köbméter érkezéssel szeptember 15-ig kerül leszállításra. Ennek fogadására, tárolására, kiszolgálására és helyszínre való szállítására jól fel kell készülni. Ez jelentős szállítási eszközöket, jól szervezett szállítást, eszközkoncentrációt igényel a vasúttól és a közúti szállítási szervektől egyaránt. Gondoskodni kell arról, hogy az anyagtermelő és szállító helyről a lehető leggyorsabban és a jelzett időben kerüljön az anyag a megyébe, illetve a TÜZEP-ek telephelyére és az építkezések színhelyére. A nagy mennyiségű ömlesztett anyag sok kézierőt, emberi munkát is igényel. Ezért azok az emberek, akik e munkába be tudnak kapcsolódni, vállaljanak munkát, vegyenek részt a tanácsok vagy a KlSZ-szer 'e- zetek által szervezendő társadalmi munkaakcióban. A helyreállítás legnagyobb feladata a kivitelező építőiparra hárul. Ez év december 15-ig meg kell építeni összesen 750 lakást és helyre kell állítani 558 épületet. Az építési helyek szétszórtsága miatt a folyamatos termelésszervezés csak néhány helyen lehetséges. Ezért szükséges az építés, kivitelezés és az anyagszállítás lehető legtökéletesebb összehangolása. Ez nagy munkát követel a helyre- állításban résztvevő tanácsi építőipartól, amely az eddig vállalt 50 lakást Békés és Bél megy er községekben OTP-lebonyo- lítással fogja megépíteni. Jelenleg a tanácsi építőipari vállalat nyolc épület építését elkezdte Békésen; a kisipari szövetkezetek eddig 115 lakás építését vállalták, a Békési Építőipari Ktsz Békésen 80, a Mezőbe rényi Építőipari Ktsz Mező- berényben 4, a Gyomai Építőipari Ktsz Gyomén és Endrődön 21, az Eleki Vegyesipari Ktsz Eleken és Kétegyházán 10 lakást épít meg. A sarkadi, gyulai, kislakásépüő és a Békéscsabai Építőipari Ktsz-ek vállalásaikat a KI- SZÖV-nél most teszik meg. A termelőszövetkezeti építőbrigádok 25 lakást építenek meg, a Békési TÖVÁLL Mezőbereny- bem, a Sarkadi TÖVÁLL Sarkadon építi el a vállalt lakásokat Bizonyára az első szakaszban jelentkező építési feladatokkal kapcsolatos anyagszállítási és felvonulási munkálatokait még a rossz idő beállta előtt el tudják végezni kivitelezőink, ezzel megteremtik a folyamatos munkához szükséges feltételeket. Az építési anyagok közül a legfontosabbat, a téglát a megyei téglagyárak szolgáltatják. Szükséges, hogy a helyreállításhoz biztosított és szükséges 16 millió db téglát olyan ütemben szállítsák, mellyel elősegítik a folyamatos építkezésit. Ez hozzávetőlegesen naponta 300—500 ezer db téglát jelent. A helyreállításban igen jelentős szerepe van az OTP-nek is a szükséges építési hitelek gyors lebonyolításában, valamint a békési, bélmegyeri gs várhatóan Mezőberény és Doboz községekben jelentkező károk felszámolásának műszaki lebonyolításában. A helyreállítás műszaki igazgatásának — telkek biztosításában, épjtésd engedélyek kiadásaiban — az egész helyreállítás műszaki és igazgatási munkálatainak lebonyolításában nagyon fontos szerepe van a helyi tanácsok műszaki igazgatási szerveinek. Gondoskodjanak sajátos igazgatási feladatokon túl — a kárt szenvedett lakosok egyéb ügyese bajos dolgainak — kivitelező biztosítása, anyagellátás elősegítése — gyors rendezéséről is. Ugyanakkor a kárt szenvedett családok is sokat tehetnek abban, hogy minél hamarabb a saját otthonukba kerüljenek azáltal, ha összefognak és az építési szakmunka mellett kisegítő, segédmunkát vállalnak a maguk érdekében. Ezáltal meggyorsítják az építkezést és rövidebb idő alatt több lakást tudunk tető alá hozni. Hamarabb és rövidebb idő alatt juthatnak otthonukba. Dr. Takács János, a megyei tanács osztályvezetője
