Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-30 / 203. szám
Kettős kapocs A Központi Bizottság irányéi, vei a párt X. kon gross zára a többi között megállapítják: „A tömegszervezetek és a tömeg- mozgalmak egyre inkább betöltik szerepüket, tevékenységi területükön kezdeményezéssel és nagy felelősséggel dolgoznak”. Az irányelvekben a tények tömör sűrítéseként áll ez a mondat, a mindennapok ugyanakkor a részletek gazdag tárházát is megnyitják. A részletek olykor azonban ellentmondóak. Mint azon a beszámoló taggyűlésen is, amelyen a pártvezetőség di_ csérte ugyan a KISZ-eseket ak_ tivitásukért, bátor kezdeményezéseikért, de el is marasztalta őket, mondván, „nem mindig támaszkodhatnak” az ifjakra. A megállapításból vita kerekedett Voltak, akik azt is kétségbe von. ták, amit a vezetőség beszámolója elismerően rögzített, mások viszont azt firtatták, mit jelent valójában a tömegszervezetekre támaszkodás? Élvezetes és tanulságos vita volt. Élvezetes, már-már nyers őszinteségével, s tanulságos, mert kiderült belőle, hogy hol túl gyakorlatias, hol túl elvont a támaszkodás következménye. A pártvezetőség — mondotta felszólalásában a többség derültség gétől kísérve a KISZ-szervezet titkára —, hol udvart takarítani küld bennünket, mert reggel látogatóba érkezik a felügyeletet gyakorló miniszterhelyettes, hol meg arra ösztökél, hogy vitatkozzunk külpolitikai kérdéseken. Nem vagyunk csodagyerekek — folytatta a titkár — akik egyik pillanatban a gyűlésterembe rohangálnak a székekkel, meg a térítőkkel a másikban meg udvartakarítástól szurtosan vitatják a kambodzsai eseményeket A fölszólalást nagy tapssál fogadták, de akadtak, akik azt mondták, a KISZ-titkár tiszteletlen volt. Azért szóltunk ily’ részletességgel a beszámoló taggyűlések egyikén szerzett tapasztalatokról, mert rávilágítanák: a pártalap- szervezetekben nem egységes a szemlélet a tömegszervezeték, tömegmozgalmak szerepét, feladatait illetően, s mivel a szemlélet maga ellentmondásos, nem lehet más a gyakorlat sem. Hol „segédcsapatnak” tekintik a tö- megszervezetéket, melyekre ráosztható bármilyen feladat az udvartakarítástól a nőnapi ünnepség megrendezéséig, hol meg formális, tényleges tevékenységet alig végző valamiként fogják fel, s ítélik meg azokat. Talán eppen ez a szemléleti, gyakorlati bizonytalankodás az oka annak, hogy a beszámoló taggyűléseken majd’ mindenütt sok szó esett a tömegszervezetekről, az ott dolgozó kommunisták eredményeiről és feladatairól. Ne kerüljük meg mi magunk sem a kérdést: miben és hogyan támaszkodjon a pártszervezet a tömegszervezetekre ? A tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak feladatait sajátos szerepkörük határozza meg. A szakszervezeti feladatokat nem láthatja el az ifjúsági szervezet, a nők problémáival aligha birkózna meg egymagában a Vöröskereszt. hiszen azoknak csak speciális részét vállalhatja magára, például az egészségügyi felvilágosítást. A sajátos szerepkör egyben arra is utal, hogy a párt — a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták segítségével — a tömegszerveztek útján kapcsolódik a legszélesebb nyilvánossághoz, folytat szüntelen párbeszédet kis és nagy dolgokról. gondokról, tervekről, teendőkről. Ez a támaszkodás lényege, értelme, s felelet arra is, miben támaszkodjék a pártszervezet a tömegszervezetekre. Ugyanakkor választ a hogyanra is: a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták útján. Az utóbbi években a munkahelyeken éppúgy, mint a településeken megélénkült, sokrétűbbé vált a tömegszervezetek élete. Jó példa erre az, amit a különböző népfrontbizottságok nyújtották a településfejlesztési tervék kidolgozásához, megvitatásához, s végrehajtásához adott segítséggel vagy amit a szakszervezeti bizottságok vállalati szakszervezeti tanácsok, műhely- bizottságok tették a legutóbbi két évben a dolgozók érdekvédelméért. A tömegszervezeti tevékenység élénkülése, az aktivitás hőfokának emelkedése kedvező lehetőségeket teremtett arra, hogy mind a pártszervezetek, mind a pártmegbízatásként tömegszervezeti munkát végző kommunisták gazdagítsák kapcsolataikat, ne elégedjenek meg azzal, hogy közvetítik a párt politikáját, hanem gyűjtsék és továbbítsák a visszhangot, a véleményt, a javaslatokat, észrevételeket is. A kedvező lehetőségekkel rosz- szul sáfárkodnak ott, ahol még ma is csupán másodrendű teendőket bíznak a tömegszerveze- tekre ahol nem tisztélik öncé- lúságukat, nem igénylik kezdeményezéseiket. A tömegszervezeti munka — amint ezt az egyik taggyűlésen szellemesen megfogalmazták — nem a pártfeladatok egy részének „a bérletbe adása”, hanem olyan sajátos, önálló tevékenységi terület, mely végső eredményeiben a párt feladatainak, s politikájának maradéktalan teljesítését, érvényesülését szolgálja. A tömegszervezeték- ben, tömegmozgalmakban jelölésükhöz illően, valóban tömegek tevékenykednék. Ha a munkahelyi, területi pártszervezetek nemcsak támaszkodnak a tömegszervezetekre, hanem igénylik az ott összegyűlt tapasztalatokat, véleményeket is, ha nemcsak a politikai munka eszközét látják azokban, hanem egyben emberformáló iskolákat is, akkor olyan kettős kapcsot hoznak létre, mely szorosan ösz- szefogja, s a közös érdekek, célok szolgálatába állítja kommunisták és pártonkívüliek szavait és cselekedeteit. kiállításon MA: Megkezdődött az árés belvízkárok helyreállítása (3. oldal) Megfakult jegyzetlapok (8. oldal) Taggyűlés a szakmunkás- képzőben (9. oldal) Pénteken délelőtt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezési miniszter ünnepélyesen megnyitotta a 67. Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. ■■•■■■■■■■BssaBaaaiBHBBBaaBauBMaBUBBBBaBaBBMaMBaaBaaBaBBaaaiMaauBBuaBaMBnuaBui Csütörtökön szövetkezeti kommunista aktívaülés A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága 1970. szeptember 3-án, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel szövetkezeti kommunista aktívaülést tart Békéscsabán, az Ifjúsági Ház nagytermében. Az ak- tivaülés napirendjén szerepel a mezőgazdasági termelőszövetkezeti, a kisipari és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeti mozgalom fejlődése s e mozgalmakban a kommunisták tevékenysége. Az aktívaülésre valamennyi szövetkezetből meghívás alapján vesznek részt a kommunisták. Kitüntették az árvíz elleni védekezés legjobbjait Az árvíz elvonult, nagy ütemben folyik az újjáépítés. Ezekben a napokban kapták meg kormány-, illetve miniszteri kitüntetésüket azok, akik hősies, odaadó, példamutató magatartást tanúsítottak az élet- és vagyonmentés szervezésében, irányításában. végrehajtásában, valamint az újjáépítésben. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Csepregi Pálnak, a megyei tanács vb-elnökhelyette- séneík, Sándor Józsefnek, a Szeghalmi Járási Tanács V. B. elnökének. Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést kapott dr. Haraszti János r. alezredes, Kerekes Szilveszter honvéd ezredes, Csernyik Pál r. törzsőrmester. A megyei rendőrfőkapitányság személyi állományából Csi- pei János főhadnagyot, Márkus József főtörzsőrmestert a Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel; Gulyás György őrnagyot a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany- fokozatával tüntették ki. Ezenkívül 13-an kapják meg a napokban a Haza Szolgálatáért Érdemérmet, 12-en a Közbiztonsági Érdemérmet és 202-en az Ár- vízvédelmi Érdemérmet. A Békéscsabai Központi Tiszthelyettesképző Iskolán bensőséges ünnepség keretében tüntették ki az árvízvédelem legjobbjait. A Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést kapta Ko- loncsák István alezredes, Nemes Ferenc alezredes, Szabó Ferenc alezredes, Tímár Sándor alezredes, Reisz László őrnagy. Honvédelmi miniszteri kitüntetésben részesült 15 tiszt, tiszthelyettes és növendék, s 357 Ár- vízvédelemért Érmet adtak át. Tegnap, augusztus 29-én a békéscsabai téglagyári kultúrott- honban tartottak ünnepséget az árvízvédelemben részt vett polgári védelmi zászlóalj legjobbjai részére. Ez alkalommal vette át a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet Koncsek József honvéd, alezredes, s a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Tímár Ernő honvéd alezredes, Tarczali Lajos honvéd őrnagy, Kovács Sándor honvéd százados, Nagy Imre honvéd főhadnagy, Berták Imre t. honvéd hadnagy, Marik György t. honvéd alhadnagy. Az ezüst fokozatot 14-en, s az Árvízvédelemért Érmet több mint 700-an kapták meg. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói közül a Munka Érdemrend Ezüst fokozatával jutalmazták Túri Miklóst, a főépítési vezetőség vezetőjét, Fekete János gátőrt, Dékány Zsig- mondat, a szeghalmi szakaszmérnökség megbízott vezetőjét. A bronz fokozatot Nagy Tibor igazgatóhelyettes főmérnöknek, Réti Mihály osztályvezetőnek, Moldován János osztályvezetőnek, Galbóts Zoltán műszaki tisztnek, Zsombok János technikusnak, Pálinkás Lajos osztály- vezető főmérnöknek, Baranyó Géza csoportvezetőnek és Kovács Gyula csatomaőmek adták át. Az árvíz elleni védelemben kiemelkedő munkát végzett tanácsi dolgozók kitüntetésére a közeli napokban kerül sor. Ülést tartott a párt békéscsabai városi bizottsága Gyulavári Pál elvtársai’ választották a pártbizottság első titkárává A párt békéscsabai városi bizottsága tegnap, szombaton délelőtt ülést tartott,' amelyen megjelent és felszólalt dr. Szabó Sándor elvtáis, a párt megyei bizottságának titkára. Az ülésen Baukó Mihály elv- társnák, a városi pártbizottság titkárának szóbeli kiegészítője után megvitatták az 1970. október 10-i pártértekezlet írásos beszámolóját, amelyet a végleges elkészítéshez elhangzott véleményekkel és javaslatokkal együtt egyhangúlag elfogadtak. A pártbizottság ezután személyi kérdésben döntött. A párt megyei bizottságának és a városi párt végrehajtó bizottságának ajánlására, amelyet dr. Szabó Sándor elvtárs ismertetett, Gyulavári Pál elvtársat, a párt megyei bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetőjét kooptálta a városi pártbizottság tagjai közé. Gyulavári’ elvtársat ezután titkos szavazással a végrehajtó bizottság tagjává és a pártbizottság első titkárává választottak. Az ülés a7 elnöklő dr. Pariko- tai István elvtárs zárszavával fejeződött be.
