Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

i marxista propaganda tapasztalatai, teisnivaléi a megyében . Beszélgetés Povázsai Gézával, a megyei propaganda- és művelődésügyi osztályának Véget értek megyénkben a marxista tanfolyamok, befeje­ződött a pártoktatás. Ezzel egy. időben kezdetét vette az új ok­tatási évad előkészítése. A ta­pasztalatokról és a jövő évi pártoktatás tennivalóiról beszél­getett munkatársunk Povázsai Gézával, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának munkatársával. — Hogyan valósultak meg me. gyénkben azok a célkitűzések, amelyeket az MSZMP IX. kongresszusa és a Politikai Bi­zottság 1968. novemberi állás, foglalása — az össztársadalmi feladatok rendszerében — a marxista propaganda részére megfogalmazott? — Hosszabb távra visszate­kintve., élmondhatjuk, hogy me­gyénkben a marxista propagan­da egészében megfelelt az MSZMP IX. kongresszusa hatá­rozatainak. Ezt az eredményes­ségét úgy érte el, hogy tartalmi­lag a gazdasági kérdéseket állí. tóttá középpontba, az aktuális társadalompolitikai kérdéseket magyarázta és arra törekedett, hogy a nemzetközi helyzet belső összefüggéseinek a megértését biztosítsa a hallgatók soraiban. Ezen hosszabb távú feladatba ágyazva kell felfognunk az 1969 •—70. évi politikai oktatás ered­ményességét is és ez a folytonos, ság alakítja ki a jövő évi ok­tatás főbb céljait. Az elmúlt évben is korunk és társadalmunk legfontosabb ak­tuális kérdéseinek elvi, politikai magyarázatát tekintettük fő fel. adatunknak. Ehhez igazodott a propaganda tárgyköre, temati­kája azzal hogy elsősorban a gazdaságirányítási rendszer be­vezetésével és működésével ösz- szefüggő elvi, politikai kérdése­ket állítottuk előtérbe. Emellett állami életünk továbbfejlesztésé­nek kérdéseit, a szocialista er­kölcs alapelveit, a nemzetközi élet főbb összefüggéseinek szé­les körű tudatosítását végeztük, jelentősen hozzájárulva, hogy az emberek —- elsősorban a kom­munisták — tudatilag, szemlélet­ben közeledjenek a közgazdasági szabályozókon nyugvó irányítási rendszer követelményeihez. Az elmúlt évben, a megelőző évek eredményeire alapozva, sikerült eloszlatni általánosságban azo­kat a kételyeket, amelyek tár­sadalmunk szocialista jellegét féltették az új irányítási rend­szertől, megértetve, hogy a me­chanizmus reformja nem módo­sítja gazdaságpolitikai célkitű­zéseinket, hanem a hatékonyabb eszköz szerepét tölti be hogy a gazdasági életünkben bekövet­kezett fejlődés a folytonosság és a megszakítottság egysége. El­oszlottak a „csak” msgszakitott- ság nézetek és már szinte elfo­gadott az, hogy a döntően inten­zív gazdálkodás bevezetése az előző szakasz eredményeire épül, annak követelménye, s tovább­haladásunk záloga. — A propaganda tárgyköré­nek változása, hogyan hatott a hallgatók aktivitására, s milyen tapasztalatot adott az új ok­tatási év szervezéséhez? — A propaganda tárgykörének változása az oktatási rendszer struktúráját is dinamikusabbá tette. Az 1969—70-es évben a résztvevők azon formák felé ori­entálódtak elsősorban, amelyek a gazdasági élet társadalmi ha­tásaival — emberi vonatkozásai­val — foglalkoztak. Például a „Szocializmus építése” című tan­folyamon részt vevők száma a három év előttihez képest a dup­lájára emelkedett. Persze azt is látnunk kell, hogy az emberek tudatában a dolgok, jelenségek tisztázódásához nem elegendő egy-egy rövid időszak. Amellett, hogy a hallgatók döntő többsége megértette például az MSZMP szövetségi politikájának lénye­gét, a szocialista demokrácia ki- szélesítésének szükségességét, nem mentesek az aggályoktól sem. Féltik a munkásosztály ve­zető szerepét, a párt vezető sze­repét. A következő években a propaganda tartalmában na­gyobb súllyal kell szerepeltetni a munkásosztály fogalmával és összetételével, általában az osz- tálystrúktúra fejlődésével, lé­nyegi kérdéseivel kapcsolatos elveket, hogy a fogalom a mun­kásosztály mai összetételének a megfogalmazásává váljon, s tu­datosuljon: így eloszlathatok ezen ellentmondásból keletke­zett aggályok is. — A hatékonyság mérésének a kitűzött célok megvalósítási aránya csak az egyik oldala. A hatékonyság igazi fokmérője a hallgatók politikai aktivitá­sában, cselekvő magatartásá­ban. erkölcsi szilárdságában bekövetkezett fejlődés lehet. Hol tartunk-e kérdésben? — Az a tapasztalatunk, hogy a politikai azonosulás mindin­kább párosul a szocialista er­kölcs követelményeinek tudatos vállalásával. Tovább erősödött a megye kommunistáinak erkölcsi, politikai arculata, világnézeti alapon (nyugvó meggyőződése. Hatásukra fokozódik a velük együtt dolgozó pártonkívüliék­ben is szocialista létük tudato­sodása. Erősödik aktív részvéte­lük a termelőmunkában, nőtt a közösség ügye iránti felelős­ségérzetük. Mind több azoknak a száma, akik a szocialista ma­gatartásbeli követelményeket magúkévá téve vesznek részt a napi munkában. Jelentősen fej­lődött az egyéni kezdeményező készség, a társadalmi aktivitás és a felelősségtudat. Az em­berről, mint személyiségről al­kotott értékítélet egyre inkább az általa végzett munka, a te­vékenység alapján történt. Azon­ban az erkölcsi magatartás fej­lődésének e pozitív tendenciái ellenére, még sok visszássággal találkozhatunk. — Asj oktatás kétoldalú vi­szony. Az egyik oldalon a cé­lokat, feladatokat, ismeret­mennyiségeket megfogalmazó, az oktatás módszereit rögzítő szervezet, a másik oldalon az adott ismeretekkel rendelkező hallgatók állnak. Milyen ez a viszony, milyen a kölcsönha­tás? — A fejlődés, a továbblépés csak a két oldal reális kölcsön­hatásának figyelembevételével Földet vásárolnak a kondorosi termelőszövetkezetek Á kondorosi Dolgozók Terme­lőszövetkezet és a Lenin Ter­melőszövetkezet kérelmet ter­jesztett a járási földhivatal és a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz, amelyben kérték, hogy a Kondoros község külte­rületén, a tsz táblái­nak szerves részét képező álla­8 BÉKÉS MEÜYEL 1970. AUGUSZTUS 3. mi tulajdonban levő szántó­ingatlanokat megvásárolhassák. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága 1970. július 31. ülésén a két termelőszövetkezet kérel­mének helyt adott és határoza­tot hozott arra, hogy az állami tulajdont képező ingatlanok té­rítés ellenében a termelőszövet­kezet tulajdonába kerüljenek. Ennek következtében a kondo­rosa Dolgozók Termelőszövetke­zete 1730, a Lenin Termelőszö­vetkezet pedig 2085 katasztrális hold szántóterülettel növelte földterületét. pártbizottság munkatársával lehetséges. E tényező szetn előtt tartásával alakult ki az elmúlt években — és a jövőben is így kell alakuljon — az oktatás dif­ferenciáltsága. Mindinkább fel­ismeréssé válik, hogy a diffe­renciáltság a propaganda konk­rétságának, az elmélet és gya­korlat egységének irányába hat. A pórtszervek és szervezetek a hallgatói csoportok összetételé­nek kialakításánál, a témakörök megválasztásánál figyelembe vették — az elmúlt évben kö­rültekintőbben, mint a megelő­ző időszakokban — a hallgatók előképzettségi, érdeklődési kü­lönbségeit. Bár a réteg szerinti differenciálásához szükséges elemző munka sok kívánnivalót hagy maga után, mégis az e té­ren bekövetkezett javulásnak tudható be, hogy az 1969—1970. évi politikai oktatásban a csak. nem 90 ezer hallgató közül 9,1 százalék morzsolódott le. Ez a rétegigényhez való igazodás kő pezi az alapját a jövő évi okta­tás továbbfejlesztésének is. E feladat megjelölésénél két té­nyezőt kellett figyelembe ven­nünk, egyrészt az általános po­litika egyes részterületeinek el­térő arányú szükségleteit, más­részt a helyi, területi, rétegsa­játosságokból adódó szükséglete­ket. így alakítottuk ki megyei irányítású szervezett oktatási formaként a „Pártalapismere- tek” és a „Kommunizmust építő Szovjetunió” című tanfolyamain­kat, amelyek még korántsem töl­tik be a rétegigények teljes ki­elégítését, csupán a kielégítés felé haladás első lépéseit jelen­tik. — Az eredményes és haté­konyságában továbblépő pro­pagandamunkának kulcsfon­tosságú szereplői a propagan­disták. Rajtuk múlik, hogyan sikerül a helyes elvi politi­kát a hallgatókhoz eljuttat­ni. Mennyire felkészült ez az oktatói gárda? — Propagandistáink döntő többsége elvileg szilárd, képéé osztályálláspontról vizsgálni az eseményeket és ha kell, megvé­deni a párt politikáját. Jelentős részük több éves gyakorlattal rendelkezik. Hatvankét százalé­kuk öt évnél régebben oktat, és párt-., állami, gazdasági vagy tömegszerve'zeti vezető. Alapmű­veltségben, politikai műveltség­ben is megvan a felvértezettsé. gük. Egyetemi, főiskolai és kö­zépiskolai végzettséggel 84 szá­zalékuk bír, 90 százalékúk öt­hónapos vagy ennél magasabb politikai végzettséggel rendelke­zik. A propagandisták munká­ját az év során az aktuális, a helyi politika alkalmazása cél­jából segítette az előkészítők szervezése, a fontosabb helyi kérdésekkel kapcsolatos dönté­sek, határozatok tájékoztatóként! eljuttatása. Ezt továbbfejleoztve, az 1970—71-es oktatási évben a j.stások rendszerébe be kell kapcsolni az adott községi, üzemi szintű tájékoztatásokat is, módot adva a gyakorlati kérdéeek alaposabb megértésére, megér­tetésére. Ez a konkrét gyakorlat felé orientálódás nem jelentheti az elméleti képzéstől való elfor­dulást. A nevelési, oktatási ele­mek megfelelő súlyú megtartása csak úgy biztosítható, ha a kettő egységének alkalmazása a pro­pagandistáknál módszertanilag is készség-szintre emelkedik. A propagandisták év eleji és év közbeni előkészítőinek ezt a funkcióját az elmúlt éveknél lé­nyegesen színvonalasabban kell megoldani. Az 1970—71-es oktatási évben a propagandánk akkor teljesíti feladatát, ha a hallgatók eddig szerzett ismereteit figyelembe véve, az elért eredményekre ala­pozva, tovább gyarapodnak a megye dolgozóiban azok a je­gyek, amelyek a párt politiká-. jával marxista alapon azonosuló, a tánsadalmi életbe aktívan be­kapcsolódó ember jellemző vo­násai — fejezte be nyilatkozatát Povázsai elvtárs. HAVASOK VISSZHANGJA Öt nap, öt siker az aradi folklóregyütes vendégszereplése. Ritka élmény volt megyénk ro­mánlakta községeinek, Méhke­rék, Füzesgyarmat, Sarkad, Elek és Kétegyháza lakosságának az a folklórműsor, amelyet az Arad megyei Művelődési és Művészet­ügyi Bizottság 40 tagú ének­zene és néptánc-együttese mu­tatott be estéről estére. Ä fiatal amatőregyüttes tagjai az aradi gyárak munkásai emberközelbe hozták a havasok, az erdők és mezők hangját, a román népi muzsikát táncokat és népi da­lokat, s megérdemelt sikert arat­tak megyénk román nemzetiségi területein. A többször visszatapsolt népdalénekes, Lucia Crlsaiu arról éne­kel, hogy a legény ne igyon annyit, mert kinevetik a lányok. A fogarasi párostánc színpompás kosztümje mellett nagy si­kert aratott azzal, hogy a magyar közönség először láthatta a nemrég gyűjtött motívumokat. Lendület és szinkópa a fogarasi legényes. Táncolják: Harlau Mircea, Hegyi Tibor, Stolca Iacub és Mocuta Constantin. Fotó: Béla Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom