Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

Lssoiiczi Pál beszéde az alkotmánynapi nagygyűlésen folytatás az 1. oldalról) sok közepette született meg. De elsősorban István király céltu­datosságának köszönhető hogy a magyar nép végleg letelepült, gyökeret eresztett és fennmaradt ezen a tájam — Az évszázadok folyamán sokan és sokféleképpen éltek vissza István király nevével, má­sították meg történelmi hagya­tékát. A „szentistváni államesz­me” jegyében gyűlölködést szí­tottak a közép-európai népek között. A „szent korona nevé­ben” üldözték a társadalmi ha­ladás harcosait, az igaz magyar hazafiakat. — A Magyar Népköztársaság hálával adózik az államalapító István államférfiúi nagyságának. Érvényes örökségét tiszteletben tartjuk, érdemeit megőrizzük. Ezt juttattuk kifejezésre azzal is, hogy a mostani alkotmány- napi ünnepi nagygyűlést éppen Székesfehérvárott tartjuk. Ki­rállyá koronázása után ugyanis ezt a várost tette uralkodásának központjává, itt emelt magának királyi palotát,itt töltötte el éle­tének nagy részét, s itt temették él az általa alapított székesegy­ház falai között. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! — Történelmünk előremutató hagyományait, nagy elődeinket akkor követjük igazán, ha fel­ismerjük, vállaljuk és elvégez­zük azokat a feladatokat, ame­lyeket a mi korunk éppen mi- reánk bízott. — Hatalmas fizikai, szellemi és erkölcsi energiák fakadtak fel az egész országban. Ezt elsősor­ban a felszabadulás történelmi fordulatának köszönhetjük, ame­lyért soha el neon múló hálát érzünk a testvéri Szovjetunió iránt. A szocialista társadalmi viszonyok kivívása és megerő­södése meghatványozta az alko­tó energiákat. Értelme és célja lett a miunkának, s ezért meg­van az eredménye is. Bármerre járunk is az országban, azit ta­pasztaljuk, hogy társadalmunk legszélesebb köreiben ismerik, helyeslik és követik azt a poli­tikát, amely mindennapi mun­kánkat áthatja. Ennek a politi­kának a kialakítása, megfogal­mazása és alkalmazása a lehető legteljesebb ^nyilvánosság előtt folyik. — A párt vezető szervei, az országgyűlés, a kormány, a ta­nácsok valóban nyitott ajtók és ablakok mellett intézik közös dolgainkat, a párttagok és a pár- tonikr'vüli milliók széles körű be­vonásával. A politikát nálunk nem „parancsolja” meg senki. Azt a demokratikus centraliz­mus szabályai szerint megvitat­juk, érvelünk igazáért, s min­denki meggyőződhet arról, hogy ez a politika az egész nemzet, a családok és az egyének érdekeit szolgálja. Nincs abban semmi túlzás, amit nemrég egy őszülő somogyi parasztember mondott nekem: „Ez tízmillió magyar ember politikája”. — A nép bízik a pártban, bí­zik a párt politikájában. A ha­za felvirágzásán, egyéni sorsa kedvező alakulásán mindenki felmérheti, hogy szilárd alapok­ra építünk, jók. világosak és vonzók a céljaink, s évről évre közelebb kerülünk megvalósítá­sukhoz. Politikánk állandó, fo­lyamatos. örvendetesen nélkü­lözi a drámai változásokat és megrázkódtatásokat. Ez a poli­tika azonban állandósága és egyenletessége mellett felfigyel és választ ad a* élet által felve­tett új és új problémákra. Gon­doljunk csak azokra a szükség- intézkedésekre, amelyek a gaz­daságirányításban, az államélet fejlesztésében és más területe­ken tökéletesítették a bevált politikát. — A közvélemény megismerte azokat az irányelveket, ame­lyek alapján az országgyűlés szeptemberi ülésszaka, az addig elhangzó észrevételeket is figye­lembe véve, megvitatja és tör­vényerőre emeli a negyedik öt­éves tervről szóló javaslatot. Az elmúlt évek gazdasági eredmé­nyeivel általában meg lehetünk elégedve, de nem kerülte el sen­kinek a figyelmét, hogy miben kell javítanunk a munkán. Még. inkább összpontosítanunk kell a társadalom erőit, minden szak­értelmet, minden tudást és min­den lelkesedést. — A negyedik ötéves terv cél­ja a műszakilag fejlettebb, ha­tékonyabb munka és a lakosság jobb ellátása. Egyszerre a kettő. Egyik a másik nélkül felboríta­ná életünk meglapozott egyen­súlyát. Arra keli törekednünk tehát, hogy többet, de még in­kább arra, hogy jobban és ter­melékenyebben dolgozzunk, s akkor jobban, anyagilag és szel­lemileg is színvonalasabban élünk majd. Sok mindent elér­tünk mér. de még ennél is több, amit ezután kell megvalósíta­nunk. Az igények szüntelenül nőnek — ez természetes. Lehetőségeink bővülnek — ez örvendetes. Arra kell Igen nagy gondot fordíta­nunk, hogy igényeinket és lehe­tőségeinket tudományos alapos­sággal felmérjük és józanul egyensúlyban tartsuk. Tisztelt Ünnepi Nagygyűlés! — Társadalmunk mindin­kább megtanulja, hogyan kell az ország dolgait, eredménye­inket és nehézségeinket, közös gondjainkat és örömeinket be­lülről, a gazda szemével és ér­zületével felfogni. Az idei pél­dátlan árvíz rendkívüli terhet ró az egész országra. Lenyű­göző volt azonban a gyors se- gítőkószség, amellyel az egész lakosság odatartotta a vállát a közös teher alá. A magyar nép nagyszerű társadalmi összefo­gással válaszolt a természeti csapásra. — Minél inkább előrehala­dunk a társadalom építésében, tennivalóink nem egyszerűsöd­nek, hanem annál összetetteb­bé, bonyolultabbá válnak. Az élet egyik alaptörvénye ez. Mind nagyobb szükség van te­hát olyan emberekre, akik el­mélyült ismerői és mesterei a maguk szűkebb szakterületé­nek, egyben pedig látják mun­kájuk összefüggését és köl­csönhatásait az egész társada­lom fejlődésével. — Az építőmunka, amit egyesült erővel végzünk, min­denkire igényt tart. Sarkig tár­va a kapuk: gondok, reményeik és örömök várják a hazafia­kat. De van-e hazaszerető ma­gyar, aki ne lépett volna már be ezeken a kapukon? Nincs. A Hazafias Népfront mozgal­ma valóban átfogja az egész országot. Bizottságaiban, kü­lönböző fórumain és megmoz­dulásain szoros közösséggé fo­nódva együttműködik minden­ki, aki személyes ügyévé teszi a legfontosabb közügyek, a szocialista haza szolgálatát. — Választási rendszerünk, állami életünk, tanácsi mun­kánk úgy fejlődik, hogy az ál­lampolgárok szavazatukkal is, tényleges és aktív közreműkö­désükkel is részt vegyenek la­kóhelyük és az egész ország közügyeinek kialakításában, in­tézésében. A szocialista demok­ráciának ez a kiterjesztése még mélyebbé, még szélesebbé és szilárdabbá teszi államhatal­munk alapjait s felsorakoztat minden jó szándékú hazafias erőt a szocialista társadalom teljes felépítésére. Népfront- politikánk alapja, hogy a haza, a nép, a szocializmus és a bé­ke szolgálatában lehetséges és szükséges az összefogás a mun­kások, parasztok, értelmiségi­ék, dolgozó kispolgárok, párt­tagom és pártonkívüliek, hívők és nem hívők között. — Örömmel vesszük tudomá­sul, hogy az egyházak, híven az állampolgári fogadalomhoz, a Magyar Népköztársaságot ha­zájuknak vallják, hazájukként szeretik és szolgálják. Az ál­lam és az egyházak viszonyát bevált megállapodások szabá­lyozzák, mindenekfölött azon­ban az alkotmány és a kölcsö­nösen elvi alapokon nyugvó gyakorlati együttműködés. Az egyházak rendszerünk és ál­lamhatalmunk iránt tanúsított magatartásuk kialakításában, mai viszonyainknak megfelelő­en, okosan alkalmazzák István király dekrétumát, amely sze­rint az egyház nem ad oltalmat azoknak, akik pártot ütnek a király vagy az ország ellen. Ez az ősi regula teljesen megegye­zik a hívek felfogásával, akik azt kívánják, hogy a templom­ban ,a vallási szertartásom vi­lágában is ugyanúgy szerethes­sék szocialista hazájukat, mint a mindennapi életben. — Nagygyűlésünkön itt van­nak a hazalátogató külföldi magyarok képviselői is. A hatá­rainkon túl élő magyarok jelen­tős része földrajzilag is, politi­kailag is közel áll hozzánk, hi­szen. szomszédos, sőt testvéri or­szágok állampolgárairól van szó. A földrajzi távolság ellenére egyre közelebb kerülnek hoz­zánk órzésvilágukban, az óhaza iránt tanúsított ragaszkodásuk­ban azok a magyarok is, akik különböző időkben és különböző okokból, valamelyik nyugati or­szágban telepedtek le. Az alkot­mány ünnepe, a negyedszázados felszabadulási jubileum és a millennium alkalmából igaz sze­retettel köszöntöm mindannyiu- kat. Sok tízezren fordultak meg az idén körünkben. Idegenből jöttek, második hazájukból, de nem idegenbe és nem idegen­ként. Akár látogatóba jönnek haza, akár végleg, a Magyar Népköztársaság bizalommal fo­gadja azokat a becsületes ma­gyarokat, akik őszintén szeretik népünket, hazánkat, államiunkat és tiszteletben tartják törvénye­inket. Tisztelt ünnepi nagygyűlés! Elvtársaim! Barátaim! — Külpolitikai törekvéseink a szocialista haza érdekeit szol­gálják, s arra irányulnak, hogy építőmunkánk számára minél kedvezőbb nemzetközi feltétele­ket teremtsenek. Növekvő nem­zetközi tekintélyünk két erős pilléren nyugszik. Egyfelől belső fejlődésünk, néphatalmunk ered_ ményein, másfelől azon a test­véri közösségen, amely hazán­kat igazi barátunkhoz és szövet­ségesünkhöz, a Szovjetunióhoz, valamint a szocialista országok­hoz fűzi. — A Szovjetunió és más szo­cialista országok, köztük a Ma­gyar Népköztársaság következe­tesen küzdenek a nemzetközi fe­szültség enyhüléséért, a béke biztosításáért, az imperialista hatalmak provokációs politikája ellen,, a népek és országok nem­zetközi együttműködésének ki­szélesítéséért. Diplomáciai tevé­kenységünkkel, magasabb szintű kölcsönös látogatásokkal és tár­gyalásokkal azon fáradozunk, hogy hozzájáruljunk az államok együttműködéséhez, a népek közeledéséhez és barátságához, az európai biztonság szilárd rendszerének a megteremtéséhez s az ezt előkészítő összeurópai értekezlet minél közelibb idő­pontban való összehívásához. Az imperialista vezetőkörök nyüt és burkolt formában egyaránt igyekeznek akadályokat gördíte­ni az értekezlet összehívása elé. Véleményünk szerint az összehí­vás feltételei megérettek. A Szovjetunió nagy nemzetközi tekintélyével, diplomáciai erőfe­szítéseivel tető alá hozta a Né­met Szövetségi Köztársasággal kötött egyezményt, amely az európai biztonság fontos elemeit tartalmazza, többek között a je­lenlegi európai határok sérthetet­lenségét és az erőszakról való lemondást. Tisztelt Ünneplő Közönség! Tisztelt Vendégeink! Kedves Eivtársnök! Elvtársak! — Ennek az esztendőnek, amely már eddig is sok ered­ményt, sok feladatat, szép ünne­peket és nagy munkasdkereket hozott, méltó befejezése lesz a novemberre egybehívott X. pártkongresszus, amely az or­szág népeinek kívánsága szerint, minden bizonnyal megerősíti és továbbfejleszti az eddig folyta­tott politikát. Lenin azt mond­ta, hogy a politika „milliók sor­sa”. Eddigi eredményeink arra lelkesítik a hazaszerető emberek millióit, hogy még nagyobb lendülettel folytassák sorsuk alakítását, a boldog, szocialista Magyarország teljes felépítését. Ez az ünnepi alkalom is erősít­sen mindannyiunkat a hétközna­pok tetteinek eredményes vég­zésére — mondta befejezésül az Elnöki Tanács elnöke. Új kollég ium épül Békéscsabán Minél hamarabb legyen kész az ipari szakmunkásképző-in­tézet Gyulai úti új kollégiuma, konyhája, és 10 tanterme — ezt várja félezernél több tanuló, köztük 200 leendő kollégis­ta. De a kivitelezőknek is érdeke a gyors befejezés. Hírünk szerint szeptember elejére készül el a kollégium. Fotó: Demény Lehetne egy kicsivel olcsóbb? Start előtt a KISZ-lakásépítési akció Lapunkban már többször fog­lalkoztunk a KlSZ-lakásépítés- sed, hiszen tudvalevő, hogy míg az ország több más váro­sában sikeresek ezek az ifjúsá­gi akciók, addig Békéscsabán még csak kezdeti lépések tör­téntek. Azóta változott a hely­zet, „egyenesbe jutott” a me­gyeszékhelyen is a KlSZ-lákás- építés ügye. Erről tájékoztatott Futó Sándor, a KISZ városi bizottságának munkatársa, aki az ifjúsági szövetségnél „gaz­dája” a Lencsés! úton létesí­tendő új lakótelepnek. A kővetkező években mintegy 600 lakás átadását tervezik itt, KISZ. és OTP-rendelkezéssél. A KlSZ-ákció első lépcsőjében két 42 lakásos tömböt építe­nek, s a munkákhoz a kiviteli tervek elkészülte után, előrelát­hatólag már szeptemberben hozzákezd a megyei tanács építőipari vállalata. Az első lépcsőben tehát 84 kétszobás, egyenként 56, illetve 47 négy­zetméteres lakásba költözhet­nek a fiatalok. A KlSZ-alapszervezetek ed­dig 125 jelentkezést hagytak jóvá, ugyanis az akcióban való részvételről az alapszervezeti taggyűlések döntenek, tehát nem lehet közvetlenül a váro­si KISZ-bizottságon jelentkez­ni. Arról, hogy kik kapnak lakást az első lépcsőben, külön lakás­elosztó bizottság dönt a jövő hónap elején, Eddig nyolcvanan éltek azzal a lehetőséggel, hogy vállala­tuktól kamatmentes kölcsönt kérjenek 10—15 évre. Ez 30 ezer forintot is kitehet, s az OTP a 2 százalékos ka­mattal nyújtott, maximum 30 évre szóló hitelt az eddigi 80 ezerről 100 ezer forintra növe­li. Csak az ennél nagyobb köl­csön után számítanak 6 száza­lékos kamatot. Mindenképpen hasznos segít­ség ez a fiatalok lakásgondjá­nak megoldásához, bár a mini­mális indulási összeg befizetése esetén bizony elég nagy a havi törlesztés. Lehetne egy kicsit olcsóbb? Igen. Az olcsóbb, de kisebb lakások iránti igényeket is felmérik s az igények figye­lembe vételével határoznak majd: 1971 elején, az építési akció második lépcsőjében mi­lyen típusú és árú lakások épí­tését kezdik eL Vitaszek Zoltán Átadták az ezredik KISZ-lakást Kedden Pestlőrincen, a Rá­kóczi úti KISZ lakótelepen ün­nepélyesen átadták az ezredik lakást tulajdonosának, Szeles Lászlónak, a MÁV északi jár­műjavító géplakatosának. A az ifjúsági mozgalmi tevékeny­ség, a lakás, és családi körül­mények, valamint egyéb szem­pontok alapján, de a befizetett összeg nagyságától függetlenül. Korábban többek kifogásol­ták azt, hogy a fiatalok pénz­tárcájához mérten túlságosan drágák ezek a lakások. Nos, az első két tömbben elkészülő tí­pust a jelentkezők több mint kétharmada igényelte, szemben az olcsóbb, másfél szobással. Ezért a költség átlagosan mint­egy 180 ezer forint lesz, s az úgynevezett indulási összeg 40 —60 ezer forint társadalmi összefogással épült lakótelep alapkövét 1964-ben tették le. A lakásátadó ünnepségen megjelent Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, dr. Hor­váth István, a KISZ Központi Bizottságának első tátikára is. (MTI) Bßtis Hirnis^ 1970. AUGUSZTUS 20. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom