Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
Nagy elődeinket akkor követjük Igazán, ha vállaljuk a mi korunk feladatait Loaonezi Pál beszéde az alhotmánynapi nagygyűlésen Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke a székesfehérvári nagygyűlésen augusztus 19-én 17 órai kezdettel beszédet mondott az alkotmány-ünnep és az államalapító István király születésének 1000. évfordulója alkalmából. Beszédét az alábbiakban kivonatosan közöljük. lisztéit ünnepi nagygyűlés! Tisztelt vendégeink! Kedves elvtársnők, elvtársak, barátaim — Augusztus 30-án országszerte alkotmányunkról emlékezik meg népünk. Idei alkotmánynapi ünnepségünk egybeesik félszabadulásunk negyedszázados és államalapító királyunk, I. István születésének 1000. évfordulójával. ' — Az alkotmány néphatalmunk alaptörvénye, a győzelem okmánya, szentesíti, rögzíti és védelmezi a szocialista forradalom alapvető vívmányait. Mindenekfelett azt. hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, s társadalmunkban felszámoltuk a kizsákmányolás minden formáját. Egyben sérthetetlen foglalata az alkotmány az állampolgári jogoknak és kötelességeknek, amelyek annyira elválaszthatatlanok egymástól, mint a tűz fénye és melege. Ugyanakkor az alkotmányban léljük meg további küzdelmeink és fáradozásaink medrét is, mert bevált módon szabályozza közösségi és egyéni életünk zavartalan fejlődését. Végül államunk népi jellegének biztosítéka is ez az alaptörvény mert szilárd alapja a szocialista demokrácia gyakorlásának és további kiterjesztésé, nek. — Természetesen nem paragrafusokat és jogi formulákat ünnepiünk, hanem azt a negyed, százados történelmi folyamatot, amely a Magyar Népköztársaságot és annak alkotmányát megteremtette, és elindította tár. sadalmurikat a szocialista fejlődés út ián. Ennek a példátlanul jelentős történelmi szakasznak a hőse és vezetője a munkás-/ osztály. A párt irányításával be. bizonyította, hogy nemcsak a hatalom megragadásához van ere. je, hanem politikai érettsége, szervezettsége és szervezőképessége alkalmassá teszi az államvezetésre is. A munkásosztály létrehozta és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével testvéri közösséggé mélyítette a munkás—paraszt szövetséget. Kifejlesztette azt a politikai szövetségi rendszert, amelyben ma már minden hazaszerető ember együtt fáradozik nemzeti programunk valóraváltásáért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért; — A Magyar Népköztársaság munkáshatalom. De éppen azért, mert munkáshatalom, ez az állam minden becsületes magyar állampolgár édes hazája. Ami Mlagyarországon ma épül az az egész nemzet felemelkedését szolgálja. Mindenkinek, aki cselekvő módon szereti a hazáját, megvan itt a biztonságos helye és a megtisztelő feladata. , — Szép hagyomány, hogy augusztus 20-án kerül az ország asztalára az új kenyér. Ez az ünepi aktus szervesen összefügg az alkotmánnyal. Már Petőfi Sándor is egy lélegzetre mondta ki költeményében: jog és haza, haza és jog. Ehhez harmadikként a mi nemzedékünk hozzátette a kenyeret is. Amikor a hazát, a jogot és a kenyeret említjük. lényegében ugyanarra a szent ügyre gondolunk. — Az új kenyér íze és illata betölti mai ünnepségünket. Pirosra sült héján ott érezzük még a kezük melegét azoknak, akik szántottak, vetettek, arattak és betakarítottak. Az idén nem volt könnyű dolguk a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak. Rendkívül hosszú tél, késed tavasz, próbatételekkel és természeti csapásokkal terhes nyár áll mögöttünk. Voltak olyan kritikus napok, amikor akár két-hárommillió ka- tasztrális hold termését is el- puszíthatta volna a fenyegető árvíz. De az összefogás, a kötelességteljesítés és a szocialista hazafiságból táplálkozó szolidaritás lokalizálni tudta a veszélyt. A mezők termése a szokásosnál később érett be. A tavalyinál valamivel kevesebbet is fizetett. Mégis örömmel jelenthetjük, hogy megvan a jövő évi kenyerünk. Amikor ma ünnepélyesen megszegjük, adózzunk őszinte elismeréssel a mező dói. gozóinak, akiknek becsületes helytállása eredményeként az asztalunkra került az új kenyér. Tisztelt ünneplő közönség! — Alkotmányunk idei ünnepe összekapcsolódik államalapító nagy királyunk, István születésének 1000. évfordulójával. Miben áll István király történelmi nagysága? — A honfoglaló magyarok előtt más népek is jártak ezen a tájon. De nem tudtak tartósan megtelepedni, nem voltak képesek végleg megtartani azt a területet, amit elfoglaltak. István bölcs és előrelátó vezető, kimagasló államférfi volt. Felismerte korának szükségleteit és követelményeit. Tudta, hogy ha a magyar, ság továbbra is az elavult, laza törzsi-nemzetségi szervezethez ragaszkodik s nem nyit utat a progresszív társadalmi folyamatnak, akkor menthetetlenül eltűnik a történelem süllyesztőjében; úgy, mint a Duna—Tisza völgyének előző, ideiglenes lakói. olyan nálánál nagyobb népek, mint például a hunok és az avarok. — A nagy király határozottan és erélyesen végrehajtotta azt a fordulatot, amelynek nyomán kialakult a magyar államiság. Vaskézzel hárította el az útból mindazt, ami ezt a kibontakozást akadályozta és késleltette. Nagy volt az építésben, az alko. tásban. Megszervezte a központi államhatalmat, királyi tanácsot és udvartartást létesített. A vér. ségi-nemzetiségi kötelékek helyében létrehozta a vármegyerendszert. Olyan törvényeket alkotott, amelyek szentesítették az új rend alapjait, védelmezték a politikai hatalmat, az új tulajdonviszonyokat, a feudális földbirtokot, a király és a kincstár jószágait. István király mindezzel megteremtette a fejlettebb, feudális társadalom ke. rétéit és normáit. A folyamatos háborúskodáshoz, zsákmányszerző hadjáratokhoz és kalandozásokhoz szokott magyarság mindinkább földműves-paraszt néppé alakult át, s hozzálátott a rendszeres és békés termelő- munkához. Ez az új történelmi korszak természetesen fájdalmas vajúdások, nagy megrázkódtatá- (Folytatás a 3. oldalon) II szocialista országok gárt* és állami vezetői Moszkvában A Varsói Szerződéshez tartozó országok kommunista- és munkáspártjai Központi Bizottságainak és kormányainak megállapodása alapján tartandó találkozóra Moszkvába érkeztek a küldöttségék. Népművelők kitüntetése Békéscsabán A művelődésügyi miniszter a népművelésben kifejtett eredményes munkájuk elismeréseként több Békés megyei népművelőnek, könyvtárosnak és más munkaterületeken dolgozó kul. túrmunkásnak az Alkotmány ünnepe alkalmából Szocialista Kultúráért kitüntetést adományozott. A kitüntetést tegnap délelőtt 10 órakor Békéscsabán, a megyei tanács vb-termében nyújtotta át dr. Kertész Márton, a megyei tanács tátikára. Az ünnepségen megjelent Petroszki István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője és Csendé Béla, a népművelési csoport vezetője. Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott: Berki János, az Alkotmány filmszínház üzemvezetője, Battonya; Bozó Dezső általános iskolai igazgató, Csa- baszabadi; Földi János, a mezőkovácsházi járási tanács vb-el- lelyettese, Kovács Judit Ka. lin, kötöttárugyári technikus, a Békéscsabai Balassi együttes szólótáncosa, Lipták János, a híradástechnikai vállalat üzemvezetője Békéscsaba, a Balassi együttes szólótáncosa, Püski Gábor, a Megyei Művelődési Központ igazgatója. Békéscsaba; Róna Sándor nyugdíjas, az orosházi Erkel Ferenc Szimfonikus Zenekar tagja, Rozgonyi László- né községi könyvtárvezető, Nagyszénás: dr. Szabó Imréné kaszaperi népi díszítőművészeti szakkörvezető, Tímár Imre, a művelődési ház igazgatója, Sarkad; Topái Zoltán, az orosházi Városi Tanács V. B. Művelődés- ügyi Osztályának felügyelője, Varga István, a Békés megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának főelőadója, Zsig- mond Sándor művelődési ház igazgató, Békéssámson és Nátor Béla, a Békéscsabai Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának felügyelője. A kitüntetések átadása után vette át a Miniszteri Dicséret oklevelét Borka Józsefné, a Békés megyei Könyvtár ifjúsági könyvtár vezetője, Dankó Pál, a Szarvasi Járási Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának főelőadója, Demény Gyuláné, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat műsorbeosztója, Elezsánszki Mihály, a Békés megyei Könyvtár hálózati és módszertani csoportjának dolgozója, Geréb István, a Szabadság filmszínház üzemvezetője, Békéscsaba, Kalász Erzsébet, községi könyvtár- vezető, Elek; Szentesi Emília általános iskolai tanár, Békés és Zahorán János, Kerek-tanyai általános iskolai tanító, Békéscsaba. Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Ábelovszki János, a me- zőberényi Szabadság filmszínház mozigépésze, Bakos Pál, a mezőberényi könyvtár olvasótermi felügyelője, Fekete Istvánná, a szeghalmi járási könyvtár takarítónője és Nagy Ferencné, a békési járási könyvtár hivatalsegéde. a megyei páfjsizottsAg és a megyei tanács lapja 1970. AUGUSZTUS 20., CSÜTÖRTÖK XXV. ÉVFOLYAM. 195. SZÁM Ara; 1.20 Ft
