Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

KOROSTÁJ ___________________________ ^ ____________ K ULTURÁLIS MELLÉKLET Tíz művész tárlata Gyulán Könyvespolc Egy új gyermeklélektan! könyvről A napokban került; köny­vesboltjainkba Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes könyve, a Gyermeklélektan. A felszabadulás óta szá­mos népszerűsítő kis köny­vecske, néhány tankönyv- szerű írás ás ritkán, idegen­ből fordított (Arjamov, Clauss és Hiebsch, Eiko­Csikók nyán, Wallon áltál írt) gyermeklélektan szolgált szülőknek, pedagógusoknak tájékoztatásul a gyermek életkori sajátosságairól. Ezért örülhetünk, hogy a Gondolat Kiadó igen gaz­dag fotóanyaggal szemlélte­tett nagyobb művet (225 lap) adott közre a témakör­ből. A szerzők a hazai, a szov­jet és nyugati gyerméklé- lektani kutatások tükrében kiemelkedő tehetséggel mu­tatják meg a sajátosan gyermekit az első 14. életévben, fokozatosan fejlődő gyermek érzel­meiben, képzeleté­ben, gondolkodásában, vi­lágszemléletében és maga­tartásában. A könyv olva­sását rendkívül élvezetessé teszi az idevonatkozó szak- irodalomból összegyűjtött sok megfigyelés és kísérlet részletes leírása, amely so­rán az olvasó a különböző életszakaszban az újszülött­kortól a serdülőkorig nem­csak felismeri a fejlődés té­nyét és a kiváltó tényező­ket, hanem akár maga is ellenőrizheti az ismertetett vizsgálati módszerek fel- használásával a pszicholó­gus szerzők ténymegállapí­tásait. A szerzők a gyermeket mint folyton fejlődő sze­mélyiséget, s egyben mint társadalmi lényt mutatják be. Nagy gondot fordítanak a gyermek minden életsza­kaszában bővülő és változó társas kapcsolatai fej­lődésének kimuta­tására. A gyermek szociabilitása kibontakozá­sára. Olykor, ha kell, állat- éléktani bizonyítékokkal alátámasztva tárják fel e kapcsolatok ösztönös alap­jait és a társadalmi hatás­ra kiváltódó formálódását, illetőleg egyeseknél defor- málódását. Alkalmat talál­nak a környezet elhanyago­lásából, vagy a helytelen nevelésből következő sze­mélyiségtorzulások l kimu­tatására, az állami gondo­zásba adott, vagy bölcsődé­ben nevelt gyermekek hos- pitalizációs ártalmaira. A szokástól eltérően a szerzők nem egy-egy élet­szakasz (újszülöttkor, cse­csemő-, kisgyermek-, óvo­dás-, kisiskolás-, prepuber- tás_ és pubertáskor) szerint tagoltan tárgyalják egy-egy fejlődési szakasz jellemző sajátosságait, hanem inkább egy-egy pszichológiai funk­cionális rendszer fejlődése témakörében mutatnak fel egy-egy életszakasz sajátos­ságait, mindjárt az előző, és az éppen tárgyalt életkort követő sajátosságokat is felmutatván, például a gyermek tárgy- és tér- szemlélete .gondolkodása^ vagy társas kapcsolati fej­lődésében. Mindegyik feje­zet végén, a sok példa, ki-* sérleti anyag, részvizsgálat és megfigyelés leírása után, összefoglalnak, általánosíta­nak, összegeznek, fej­lődési törvényszerű­ségeket állapítanak meg a szerzők, vagy az életkori sa­játosságokat mutatják be szintetizál tan, s így nyújt­ják a személyiség képét. Ez­zel megkönnyítik az olvasó számára az áttekintést, rendszereznek, az olvasó emlékezetében megerősítik a lényeges ismereteket. Az egész könyvön végig­húzódik az a törekvés, hogy a sajátosan gyermekit meg­ismertessék az olvasóval, és egyben figyelmeztessék, hogy a gyermekekkel szem­beni elvárásaiban, követel­ményrendszerében ne le­gyen felnőtte» igényű, per- íekciohista beállítottságú, vagyis igyekszik a felnőtte­ket megóvni a méltánytalan túlköveteléstől, a meg nem értés veszélyeitől, amitől sokat szenved, főleg az is­kolás- és a serdülőkorú gyermek. Végül ahhoz is hozzáse­gít e mű, hogy önmagunkat, — a saját múltunkra irá­nyítva figyelmünket — job­ban megismerjük és meg­értsük. Ezzel hozzásegít e mű elolvasása, hogy job­ban tudjuk nevelni gyer­mekeinket, s talán egy ki­csit ahhoz is —, hogy meg­próbáljuk magunkat is át­nevezni, vagy a gyermekne­velésben magunkat tovább­képezni. Dr. Kiss Tihamér A gyulai Jókai Művelő­dési Házban rendezték meg tíz festőművész kiállítását, Páka György magángyűjte­ményének felhasználásával. A tíz művész önálló kiállí­tásokkal is jelentkezett már a művelődési ház ifjúsági klubjában, most együtt rep­rezentálják művészetüket. Az orosházi' Alexin Andor színes linómetszeteivel a műfaj magasiskoláját mu­tatja be. Jelenleg az egyik legszakavatottabb lánómet- sző Magyarországon. Belső ihletettségű kisvárosi, szí­nes képei örök szépséget árasztanak; (Kisvárosi ud­var.). Andruskó Károly bár messze van tőlünk, kapcsolatunk mégsem sza­kadt meg. Zen tán él, az egyetlen külföldi kiállító művészünk. Képed akár megyénkben is születhettek volna. Linómetszetei a dol­gozó, küzdő hétköznapi em­berek világát tárják fel, drámai erőt sugárzó fekete­fehér lapjain. (Varsát eme­lő halász.) Aszódi Weil Er- zsébet Budapest és külföld levegőjét hozta magával Egyetlen művész, akitől réz­karcokat láthatunk, ennek a nehéz grafikai műfajnak kiváltó alkotásait. Realisz­tikus szépséglátás, klasszi­kus rézkarc technika igaz és elmélyült mestere. (Nápolyi utca.) Bordás Ferenc dr.. Színes linómetszetű, öt kli- sós csendélete festői gaz­dagságokat vetít elénk, szí­neiben is bravúros tudást mutatva- Tájai a linómet­szet szépségeinek határta­lan lehetőségeit tárják fel és vezetnek ■ bennünket a gyönyörű tiszai világba. Hetiler László a Zászlóvi­vők c. metszete a Tanács- köztársaság dicső emlékét idézi nagy megjelenítő erő­vel. Más metszetei pedig a dunántúli táj, vizek, mal­mok és emberek szépségeit ábrázolják, nagyon szép megfogalmazásban. (Tapól- capart.) A pécsi Korda Béla háborúellenes linómetsze­tén is állatábrázolással fejezi ki mondanivalóját. Ezzel is azt példázza, hogy a való­ság tökéletes ismerete, az örök szépségek szeretete & megláttatása soha sem avulhat el. Az állatokat áb­rázoló kisméretű linói a fekete-fehér világ gyönyörű darabjai. Cs. Patai Mihály szegedi művész. Képed jel­legzetes Csongrád megyei tájak, a „Tiszapart Szege­den” nemcsak a békés fo­lyó nyugalmát, hanem ha­ragját és szinte fékezhetet- len erejét is eszünkbe jut­tatja. Megragadó alkotás a „Bivalyok” című linómet­szete. Takács Dezső Pécsen élő f estőművész. Kiemelke­dő lapja a Busójárás, amellyel a hallomásból is jól ismert különös világot hozza elénk, színes és mes­terien formált metszetével. Bencze József: Vadgalamb Szép galamb, vadgalamb, jer az én házamba, gyászgyűrűt nyakadról változtass aranyra. Szeretem a toliad bóbitás szép kontyát, kiköltesz a csöndből, ha kedvemet rontják. Szól a vietnami háború­ban hősökké vált emberek­ről és azok nehéz, szinite elviselhetetlen sorsáról. (Őrségváltás.) A debreceni Várkonyi Károly festőmű­vész alkotásaival indítot­ták abban az időben a „Művészet az ifjúságért — ifjúság a művészetért” so­rozatot. Metszeteivel ha­zánkon kívül Amerikában is sikert ért el. Sokat mon­danak a „Soha többé hábo­rút” sorozat darabjai, nem kevesebbet a fiatalokról, a fiatalok életéről szóló met­szetei, amelyekkel a jóra, a szebbre inti őket, a megér­tés hangján és sohasem bántóan. (Gyere, öltözz bo­hócruhába.) Vincze And­rás szintén Szegeden élő festőművész. Metszeteivel a fametszés szépségéig mutat­ja be gazdag kifejezési for­mában. Felhívja figyelmün­ket az embernek és a világ­nak külső és belső gyöt­relmeire és megnyugvásai­ra. Az együttes kiállítás nagy élmény és szép összegzés. Eseménye volt Gyula váro­sának. Cs. I. H. Gradscslifev Andruskó Károly Építők

Next

/
Oldalképek
Tartalom