Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
KOROSTÁJ ___________________________ ^ ____________ K ULTURÁLIS MELLÉKLET Tíz művész tárlata Gyulán Könyvespolc Egy új gyermeklélektan! könyvről A napokban került; könyvesboltjainkba Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes könyve, a Gyermeklélektan. A felszabadulás óta számos népszerűsítő kis könyvecske, néhány tankönyv- szerű írás ás ritkán, idegenből fordított (Arjamov, Clauss és Hiebsch, EikoCsikók nyán, Wallon áltál írt) gyermeklélektan szolgált szülőknek, pedagógusoknak tájékoztatásul a gyermek életkori sajátosságairól. Ezért örülhetünk, hogy a Gondolat Kiadó igen gazdag fotóanyaggal szemléltetett nagyobb művet (225 lap) adott közre a témakörből. A szerzők a hazai, a szovjet és nyugati gyerméklé- lektani kutatások tükrében kiemelkedő tehetséggel mutatják meg a sajátosan gyermekit az első 14. életévben, fokozatosan fejlődő gyermek érzelmeiben, képzeletében, gondolkodásában, világszemléletében és magatartásában. A könyv olvasását rendkívül élvezetessé teszi az idevonatkozó szak- irodalomból összegyűjtött sok megfigyelés és kísérlet részletes leírása, amely során az olvasó a különböző életszakaszban az újszülöttkortól a serdülőkorig nemcsak felismeri a fejlődés tényét és a kiváltó tényezőket, hanem akár maga is ellenőrizheti az ismertetett vizsgálati módszerek fel- használásával a pszichológus szerzők ténymegállapításait. A szerzők a gyermeket mint folyton fejlődő személyiséget, s egyben mint társadalmi lényt mutatják be. Nagy gondot fordítanak a gyermek minden életszakaszában bővülő és változó társas kapcsolatai fejlődésének kimutatására. A gyermek szociabilitása kibontakozására. Olykor, ha kell, állat- éléktani bizonyítékokkal alátámasztva tárják fel e kapcsolatok ösztönös alapjait és a társadalmi hatásra kiváltódó formálódását, illetőleg egyeseknél defor- málódását. Alkalmat találnak a környezet elhanyagolásából, vagy a helytelen nevelésből következő személyiségtorzulások l kimutatására, az állami gondozásba adott, vagy bölcsődében nevelt gyermekek hos- pitalizációs ártalmaira. A szokástól eltérően a szerzők nem egy-egy életszakasz (újszülöttkor, csecsemő-, kisgyermek-, óvodás-, kisiskolás-, prepuber- tás_ és pubertáskor) szerint tagoltan tárgyalják egy-egy fejlődési szakasz jellemző sajátosságait, hanem inkább egy-egy pszichológiai funkcionális rendszer fejlődése témakörében mutatnak fel egy-egy életszakasz sajátosságait, mindjárt az előző, és az éppen tárgyalt életkort követő sajátosságokat is felmutatván, például a gyermek tárgy- és tér- szemlélete .gondolkodása^ vagy társas kapcsolati fejlődésében. Mindegyik fejezet végén, a sok példa, ki-* sérleti anyag, részvizsgálat és megfigyelés leírása után, összefoglalnak, általánosítanak, összegeznek, fejlődési törvényszerűségeket állapítanak meg a szerzők, vagy az életkori sajátosságokat mutatják be szintetizál tan, s így nyújtják a személyiség képét. Ezzel megkönnyítik az olvasó számára az áttekintést, rendszereznek, az olvasó emlékezetében megerősítik a lényeges ismereteket. Az egész könyvön végighúzódik az a törekvés, hogy a sajátosan gyermekit megismertessék az olvasóval, és egyben figyelmeztessék, hogy a gyermekekkel szembeni elvárásaiban, követelményrendszerében ne legyen felnőtte» igényű, per- íekciohista beállítottságú, vagyis igyekszik a felnőtteket megóvni a méltánytalan túlköveteléstől, a meg nem értés veszélyeitől, amitől sokat szenved, főleg az iskolás- és a serdülőkorú gyermek. Végül ahhoz is hozzásegít e mű, hogy önmagunkat, — a saját múltunkra irányítva figyelmünket — jobban megismerjük és megértsük. Ezzel hozzásegít e mű elolvasása, hogy jobban tudjuk nevelni gyermekeinket, s talán egy kicsit ahhoz is —, hogy megpróbáljuk magunkat is átnevezni, vagy a gyermeknevelésben magunkat továbbképezni. Dr. Kiss Tihamér A gyulai Jókai Művelődési Házban rendezték meg tíz festőművész kiállítását, Páka György magángyűjteményének felhasználásával. A tíz művész önálló kiállításokkal is jelentkezett már a művelődési ház ifjúsági klubjában, most együtt reprezentálják művészetüket. Az orosházi' Alexin Andor színes linómetszeteivel a műfaj magasiskoláját mutatja be. Jelenleg az egyik legszakavatottabb lánómet- sző Magyarországon. Belső ihletettségű kisvárosi, színes képei örök szépséget árasztanak; (Kisvárosi udvar.). Andruskó Károly bár messze van tőlünk, kapcsolatunk mégsem szakadt meg. Zen tán él, az egyetlen külföldi kiállító művészünk. Képed akár megyénkben is születhettek volna. Linómetszetei a dolgozó, küzdő hétköznapi emberek világát tárják fel, drámai erőt sugárzó feketefehér lapjain. (Varsát emelő halász.) Aszódi Weil Er- zsébet Budapest és külföld levegőjét hozta magával Egyetlen művész, akitől rézkarcokat láthatunk, ennek a nehéz grafikai műfajnak kiváltó alkotásait. Realisztikus szépséglátás, klasszikus rézkarc technika igaz és elmélyült mestere. (Nápolyi utca.) Bordás Ferenc dr.. Színes linómetszetű, öt kli- sós csendélete festői gazdagságokat vetít elénk, színeiben is bravúros tudást mutatva- Tájai a linómetszet szépségeinek határtalan lehetőségeit tárják fel és vezetnek ■ bennünket a gyönyörű tiszai világba. Hetiler László a Zászlóvivők c. metszete a Tanács- köztársaság dicső emlékét idézi nagy megjelenítő erővel. Más metszetei pedig a dunántúli táj, vizek, malmok és emberek szépségeit ábrázolják, nagyon szép megfogalmazásban. (Tapól- capart.) A pécsi Korda Béla háborúellenes linómetszetén is állatábrázolással fejezi ki mondanivalóját. Ezzel is azt példázza, hogy a valóság tökéletes ismerete, az örök szépségek szeretete & megláttatása soha sem avulhat el. Az állatokat ábrázoló kisméretű linói a fekete-fehér világ gyönyörű darabjai. Cs. Patai Mihály szegedi művész. Képed jellegzetes Csongrád megyei tájak, a „Tiszapart Szegeden” nemcsak a békés folyó nyugalmát, hanem haragját és szinte fékezhetet- len erejét is eszünkbe juttatja. Megragadó alkotás a „Bivalyok” című linómetszete. Takács Dezső Pécsen élő f estőművész. Kiemelkedő lapja a Busójárás, amellyel a hallomásból is jól ismert különös világot hozza elénk, színes és mesterien formált metszetével. Bencze József: Vadgalamb Szép galamb, vadgalamb, jer az én házamba, gyászgyűrűt nyakadról változtass aranyra. Szeretem a toliad bóbitás szép kontyát, kiköltesz a csöndből, ha kedvemet rontják. Szól a vietnami háborúban hősökké vált emberekről és azok nehéz, szinite elviselhetetlen sorsáról. (Őrségváltás.) A debreceni Várkonyi Károly festőművész alkotásaival indították abban az időben a „Művészet az ifjúságért — ifjúság a művészetért” sorozatot. Metszeteivel hazánkon kívül Amerikában is sikert ért el. Sokat mondanak a „Soha többé háborút” sorozat darabjai, nem kevesebbet a fiatalokról, a fiatalok életéről szóló metszetei, amelyekkel a jóra, a szebbre inti őket, a megértés hangján és sohasem bántóan. (Gyere, öltözz bohócruhába.) Vincze András szintén Szegeden élő festőművész. Metszeteivel a fametszés szépségéig mutatja be gazdag kifejezési formában. Felhívja figyelmünket az embernek és a világnak külső és belső gyötrelmeire és megnyugvásaira. Az együttes kiállítás nagy élmény és szép összegzés. Eseménye volt Gyula városának. Cs. I. H. Gradscslifev Andruskó Károly Építők
