Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
I Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. AUGUSZTUS 19., SZERDA Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 194. SZÄM Ma: Felelősség az emberekért (3. oldal) Házi betegápolás az öregeknél (4. oldal) Nyolc százalék, apróban Az esztendő első felében a szocialista ipar nyolc százalékkal termelt többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Mivel 1969-ben az ipari termelés csupán három százalékkal haladta meg az 1968. évit, s a múlt év első felében egy százalékkal emelkedett, az idei növekedést jelentősnek ítélhetjük meg. Igaz, része van ebben a múlt évi mérsékelt teljesítménynek is, de annak is, hogy fokozott mértékben kibontakoznak azok a folyamatok, melyek kedvező változások hordozói, s melyeket a gazdasági reform indított el. Figyelemre méltó, hogy míg a múlt év első felében jó néhány olyan iparág akadt, amely nem érte el az előző esztendők hasonló időszakának szintjét — így például a gépek és gépi berendezések gyártása, az építőanyagipar, a textil- és textilruházati ipar stb. —, addig 1970 első hat hónapjában valamennyi iparág több terméket produkált, mint egy évvel korábban. Az egész népgazdaság szempontjából egészségesnek ítélhetjük meg, hogy túlnyomó többségében azokban az iparágakban nőtt az átlagot meghaladó mértékben a termelés, ahol a dinamikus termelésbővítés gazdasági tekintetben a legelőnyösebb. így például a gépipar tíz százalékkal nagyobb árumennyiséget produkált, mint 1969 első felében, a gépiparon belül pedig néhány terület különösen kiemelkedő eredménnyel zárhatta 1970 első hat hónapját. A közlekedési eszközök gyártása 23, a műszeripar 13, a híradás és vákuumtechnikai ipar kilenc százalékkal termelt többet, mint a múlt óv hasonló időszakában. A termelésnövekedésben vezető helyet elfoglalók között találjuk a vegyipart, ahol 15 százalékkal emelkedett a termék- mennyiség, a könnyűiparon belül pedig a textilruházati ipart, 16 százalékos árutöbblettel. A termelés gyorsabb fejlődése — az összefüggésre éppen a korábbi évek világítottak rá, amikor a termelés mérséklődése a termelékenység lassúbb növekedési ütemét vonta maga után — jótékonyan hatott az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedésére is. Az emelkedés az év első felében hat százalékra rúg, s bár értékéből lecsíp valameny- nyit a múlt esztendei stagnálás, a holtpontról való elmozdulás, s a fölfelé igyekvés mindenképpen biztató. Különösen kiemelkedik a közlekedési eszközök gyártása, ahol 22, a kezmű- és háiziipar, ahol 18, s a vegyipar, ahol 11 százalékkal emelkedett az egy foglalkoztatottra jutó termelés. A mérlegre azonban oda kell, hogy férjenek a negatívumok is, nemcsak az eredmények. Változatlanul a gondok közé tartozik például a termékek egyenetlen kibocsátása, azaz: a hajrá még mindig él. 1970 első félévében is március és június, tehát a negyedéveket záró hónap a csúcs, az ipar bőségszaruja ilyenkor valóban önti a termékeket, míg a közben levő időszakban csak csurrantja, cseppenti azokat. A termelés növekedése eredményeként január és május között a szocialista ipar 12 milliárd forint értékű termékkel többet értékesített, mint 1969 megfelelő öt hónapjában, s ha ezt a nagy összeget aprópénzre váltjuk, a fogyasztó számára közvetlenül is hasznos áruhalmok között válogathatunk. Mert a nyolcszázalékos termelésnövekedés kevésbé érzékelhető a fogyasztó számára, mintha azt írjuk: 1970 első félévében 77 ezer tonna benzin, 141 ezer tonna fűtőolaj hagyta el többletként a termelőegységeket. Mint ahogy tizennégy Diesel-motorvonat, 736 autóbusz, s 109 ezer tonna nitrogén műtrágya is a múlt évhez mért többlethez számítódik. Válogassunk a közvetlen fogyasztásra szánt termékek között. A gyárak, vállalatok 18 ezer tv-készüléket, 8600 magnetofont, 27 ezer köbméter fenyőfűrészárut, 11 670 hűtőszekrényt, 9435 oly nagyon keresett gázkályhát, 35 ezer darab kárpitozott fekvőbútort készítettek többletként, mint tavaly, az első félévben. Ahogy a jobb ellátást, a bővebb választékot szolgálja az 1 845 000 négyzetméterrel több gyapjúszövet, a 2500 tonnával több sajt, s az 1695 tonnával több gyorsfagyasztott főzelékkonzerv is. így, „apróra’’ váltva már jóval közelebb áll hozzánk, vásárlókhoz, fogyasztókhoz mindaz, ami az ipar berkeiben történik, s amit a nyolcszázalékos termelésnövekedés sűrít. Az 1970. évi népgazdasági terv az ipar termelésének hatszázalékos növekedését jelölte meg feladatként. Az első fél esztendő eredményei azzal biztatnak, hogy az ipar nem marad adósa a népgazdaságnak, s jó alapokról rugaszkodhat majd neki 1971-nek, a negyedik ötéves terv első esztendejének. Fehér Lajos látogatása Borsodban Három évvel ezelőtt kezdték meg a folyékony ammónia tároló telep építését az Ongai Állami Gazdaságban. A választás azért esett erre a gazdaságra, mert a folyékony műtrágya használatának itt már hagyományai vannak. Az 1950-es években vizes-, a közelmúltban, pedig vízmentes ammóniákkal í folytattak sikeres kísérletekei.; A mintegy tízmillió forintos j költséggel épített telep az egyik láncszeme lesz egy később ki- j épülő komplex, s /műtrágyázást és növényvédelmet szolgáló j centrumnak. Az új üzemet kedden délelőtti avatták fel. Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Poli ti Icai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Gergely István, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. A létesítményt Dimény Imre miniszter adta át rendeltetésének, majd Fehér Lajos, a kormány elnök- helyettese a helyi vezetők és vendégek társaságában megtekintette nemcsak az országban, hanem Európában is páratlan üzemet. Készül az alkotmánynapi kenyér Fékezzen egy percre! (7. oldal) Huszonöt éves a Szabad Föld A parasztság hetilapja, a Szabad Föld negyedszázaddal ezelőtt. 1945. augusztusában jelent meg először. Kezdetben a lap példányszáma 20—30 ezer között mozgott, ma már elérti a 400 ezret. Az évfordulóról a Szabad Föld szerkesztősége 32 oldalas jubileumi számmal emlékezett meg. Az ünnepi számban, a magyar dolgozó parasztság 25 év alatt elért eredményeit, vívmányait Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a Szabad Föld első főszerkesztője — méltatja. A „Visszapillantó tükör 1945— 1970” című írás felidézi az elmúlt negyedszázad agrárkrónikájának jelentősebb állomásait, valamint a Szabad Föld hasábjain 10—15—20 évvel ezelőtt megjelent érdekesebb cikkeket. (MTI) Országos tapasztalatcsere — Milyen módon lehetne gyors ütemben feljavítani a talajszerkezetet? A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat, a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaság Technológiai Szakosztálya, a Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a szarvasi Táncsics Tsz és az ugyancsak szarvasi Bem Tsz közreműködésével országos szikjavítási bemutatót rendeztek tegnap, augusztus 18-án, Szarvason. A tapasztalatcserén ott volt Géczi Károly, a MÉM termelési, műszaki fejlesztési főosztályának technikai osztályvezetőhelyettese is, valamint Szabolcs, Csongrád, Szolnok, Haj- dú-Bihar, valamint Békés megye több szakembere. Hegedűs Lajos, a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat főmérnöke elmondotta, hogy a vállalat működési területe a Tiszántúl öt megyéjére terjed ki, ahol 2,5 millió hold föld szorul javításra. Eddig — az elmúlt 20 esztendőben — 690 ezer holdat javítottak meg. A bemutatón látott javítási módokkal tovább lehetne bővíteni, fokozni a talajok termőképességét. A szarvasi termelőszövetkezetek — hangsúlyozta — elsők között ismerték fel a talajjavítás jelentőségét, s az eredmény nem maradt el. Gyovai János, a szarvasi Bem Tsz főagronómusa arról beszélt, hogy a szövetkezet 2648 hold szántójából csaknem 2000 holdat javítanak meg. Eddig 1053 holdat digóztak, illetve kémiai anyagok felhasználásával tettek termékenyebbé. A talajjavításra fordított kiadás 3—4 év alatt megtérült, mivel 3—4 és fél mázsa holdanként! hozamnövekedést értek el. Gyekiczki Pál, a Táncsics Tsz elnöke arról tájékoztatta az értekezlet részvevőit, hogy Halásztelken a talajjavítás holdanként 5 mázsa termésnövekedést eredményezett búzából, kukoricából. A lucernaszéna a javított területen holdanként 10—12 mázsával termett többet, mint a kontroli-parcellán. — Megyénk határában rendkívül nagy kárt okozott az idei ár_ és belvíz. Milyen módon lehetne a belvíznyomott talajokat rövid úton a korábbihoz hasonló termőképessé tenni ? — kérdeztük Géczi Károlytól. — Az országos tapasztalat- cserén bemutatott talajjavítási módok elsősorban a szikes talajok tartós javítására alkalmasak. Békés megyében sürgős megoldásként a mésztrágyázást javaslom. Ez azt jelenti, hogy holdanként 8—10 mázsa cukorgyári mésziszapat, vagy pedig mészkőport szórnak él s ezzel a talajban levő káros sókat sikeresen lekötik. Egy-egy ilyen mésztrágyázás után köny- nyen visszaállhat a talaj korábbi szerkezete. Fokozottan fennáll ez abban az esetben, ha istállótrágyát vagy pedig műtrágyát is használnak. A mésztrágyázás költsége holdanként nem több 120—150 forintnál. A minisztérium rendelkezésére állnak olyan berendezések, melyekkel a termelőszövetkezetek mészigényét ki tudjuk elégíteni: Pénteken kerül forgalomba az új bankjegy A Magyar Nemzeti Bank ; pénztárai augusztus 21-én, pén- , teken megkezdik az 500 forintos bankjegyek kibocsátását. Erre azért van szükség, mert a pénzforgalom lebonyolítása a régi bankjegyekkel már igen nehézkessé vált. Az 50 forintos kivételével még az 1946-os stabilizáció idején alakultak ki a jelenlegi címletek, azóta a lakosság pénzforgalma 4,8 szorosára nőtt. 1947-ben még 47 millió, tavaly pedig már 239 millió bankjegy kellett a forgalom lebonyolításához. Európában szinte egyedülállóan ala- ; csony hazánk legnagyobb cím- | letű bankjegye, a 100 forin- | tos. A Szovjetunióban a legna- i gyobb címlet a 100 rubeles, I ami körülbelül 1300 forintnak felel meg. Ausztriában legna- j gyobb címletként 1000 schillin- i gesek, az NSZK-ban 1000 már- | kások, Svédországban 10 000 koronások vannak forgalomban. Az 500 forintosak kibocsátásával körülbelül 30—35 százalékkal kevesebb bankjegyre lesz szükség, ami csupán a pénz készítéséhez szükséges anyagban tízmillió forintos megtakarítást jelent, de ami még fontosabb, lényegesen könnyíti az üzletek* bankok pénzforgalmát. Az 500 forintos valamivel nagyobb lesz a százasnál, hosz- sza 174, szélessége 80 milliméter. Alapszíne szürkéslila, a képnyomat kékeslila. Az egyik oldalon Ady Endre portréja, a másik oldalon budapesti panorámakép látható. A bankjegyet Nagy Zoltán grafikusművész tervezte, a metszeteket Nagy Zoltán és Gál Ferenc grafikusművészek készítették.
