Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

Meglepő kontrasztjai vannak a televíziónak. Egyszer látunk egy olyan filmet, amelynek ha­mis valóságábrázolása szinte megdöbbentő — a nemrég lá­tott Fűre lépni szabad című filmre gondolok — s most pén­tek este pedig látunk egy olyan filmet, amelynek merész té­mafelvetése szintén a megle­petés erejével hat. A Mi újság Pesten című tv- film írója, Csurka István a mai valóság egyik legizgalma­sabb kérdéséhez, az egyéni ér­vényesülés szocialista viszo­nyok közti lehetőséghez ad gondólatokat. És itt meg kell állnunk egy pillanatra, hogy üdvözöljük a Televízió szer­kesztőinek bátor kezdeménye­zését, hogy ilyen „rázós” té­mát műsorra tűzött. Mert az, hogy az egyéni érvényesülésnek mi kedvez jobban; a kapitaliz­mus vagy ja szocializmus, vagy egyszerűbben: hol jobb élni, — nálunk vagy Nyugaton — ez volt ebben a filmben a fő kérdés. Feltételűül itt kell maradnod — mondja a disszidálni szán­dékozó barátjának az egyik szereplő. Érvel, bizonygat, hogy itt kell élni, ezt a hazát kell építeni, még akkor is, ha nem vettek fel az egyetemre, ha úgy érzed, hogy képességednek nem megfelelő ez a munka, amit végezned kell. A másik azonban hajthatatlan: nincse­nek erkölcsi gátlásai, fütyül mindenre, kint fog maradni. Mégsem marad kint. Bár nem a racionális érvek változtatják meg szándékát, hanem egy Utolsó pillanatban felismert és feltámadt szerelem adja visz- sza őt, a tehetséges munkaerőt és állampolgárt a hazának és a szerelmesének. A film ugyan­is azzal fejeződik be, hogy a HM disszidálni szándékozó kimé®' ugyan Párizsba, de vissza is jön s a pályaudvaron rá várakozó barátjától és szerelmesétől ek­kor kérdi 'meg: mi újság Pes­ten? Tehát itt kell élni, ez a vég­következtetés, mondja a film. Igaz, hogy ez már régi téma, több mint tízmilliónyian tud­ják, Vörösmarty is megírta, bár azzal érvelni nemigen lehet, mert a patétiikus romantika ma már nem divat. Kár vi­szont, hogy a film érvei sem volták a művészi tökéletesség mintapéldái. Vegyük csak sor­ba a szereplőket. Egy sem volt olyan, amelyen nem lehetett érezni valami újabbféle diva­tos sematizmust. A disszidálni szándékozó Vántóczki nyegle és erkölcstelen — de belül jó és szeretettre méltó. Az itthon­maradó Sötéth a szocializmust akarja építeni, de csak annyit látunk tőle, hogy egy maszek kisiparosnő mindenesfiúja. Ma­ri, aki visszahozza Vántóczkit, faiképnél fogja hagyni azt az öregembert, akihez valószínű számításból hozzáment. El le­het ugyan hinni a figurákat, mert hisz az élet rendkívül bo­nyolult s az emberek jelleme is rendkívül összetett, de eny- nyi meglepőt egy filmben ösz- szehozni a hitelesség rovására megy. Zsúfolt volt a film mon­danivalóban is, eseményekben is. Sok jó részlet volt benne az igaz, de sokat el is lehetett volna hagyni belőle. A jó rész­letek közé tartozik a sörivás­jelenet, a cinema vérit? ké­pekkel, a házibuli, ahol felvil­lant a nagy pénzű maszek ba­ráti társaságának képe — kí­sértetiesen idézte a múlt rend­szer úri társaságát és a nyugati gazdagok dolce vita-ját. Péter László Nyslcvainégy család talál itt otthonra, CT Isssírs : ' í X . "V '■ . </ . .áss»: óó • 'míMiűii! Nagy érdeklődéssel figyelik a gyomaiak a vasútállomás szom­szédságában látható nagyarányú építkezést. Az érdeklődés ért­hető, hiszen lakásokról van szó. Amint Martincsek Lászlótól, az OTP megyei igazgatósága veze­tőjétől megtudtuk, a lakótöm­bök négyszintesek lesznek. Mindegyik tömb 21 családnak ad szép és kényelmes otthont. Ez év november végén, illetve december elején három tömböt adnak át rendeltetésének, 63 csa­ládnak. Megtörtént az alapozása a negyedik tömbnek is, amely a jövő év első felében készül el. Ez azt jelenti, hogy alig más­fél év alatt 84 gyomai és endrő- di család lakásgondját oldja meg az OTP. Balkus Imre Előtérben a tantárgy-csoportos oktatás, az iskolák közötti szintkülönbségek csökkentése Előzetes5* az új tanévről Az 1970—71-es tanévben — az oktató-nevelő munka tovább­fejlesztése jegyében — újdonsá­gok egész sorát vezetik be a tanintézetekben. Az egyik leg­fontosabb „újítás” az úgyneve­zett tantárgycsoportos oktatás. A módszer lényege — amint azt a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosztályán elmon­dották —, hogy az általános is­kolák alsó tagozatán a harmadik és a negyedik osztályban nem egy pedagógus tanít min­den , tárgyat, hanem ketten megosztják a munkát egymás­sal: egyikük az anyanyelvi, másikuk a nagyobb szakismeretet igénylő tárgyakat. (A számtant, a kör­nyezetismeretet, a testnevelést stb.) oktatja. A kísérleteket szep­tember 1-től folytatják és a tan­tárgy-csoportos oktatást tanév közben kiszélesítik, mivel az el­múlt év tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy ezzel a módszerrel fokozhatok az eredmények. A minisztérium illetékesei hangsúlyozzák: az új tanévben minden iskolatípusban lénye­ges feladatnak tekintik a pe­dagógiai módszerek további korszerűsítését, az oktatás eredményeinek pon­tosabb . mérését, a fizikai dolgo­zók gyermekeinek fokozott pe­dagógiai segítését. Központi feladatnak tekintik az új tanévben az iskolák közöt­ti , szintkülönbség csökkentését is. Ezért a minisztérium olyan irányelveket adott ki, hogy a ta­nácsok a költségvetés összeállí­tásakor elsősorban a tanszerek­kel gyengén ellátott, az átlagos­nál "rosszabb feltételek között működő oktatási intézmények zavartalan munkájának biztosí­tására fordítsanak minél na­gyobb összeget. További pedagógiai újdonság, hogy az 1970—71-es tanévben szélesítik a központilag készített feladatlapos ellenőrzést az isko­lákban. Általános tapasztalat, hogy az úgynevezett összevont osztályok­ba járó vidéki gyerekek tanul­nak különösen nehéz körülmé­nyek között. Ezért a tervek sze­rint a rádió külön előadássorozatot indít az ilyen tanulócsoportok részére. Kiváló elméleti szakemberek és gyakorló pedagógusok működ­nek majd közre a sorozat tema­tikájának és anyagának össze­állításában. Változást - jelent a korábbi évek gyakorlatával szemben, hogy jó néhány nagyobb vidéki városban is külön tanulócsopor­tokat szerveznek az iskolaéret­len gyerekekből azzal a céllal, hogy — a speciális oktatás ered­ményeként — ne veszítsenek évet. A kis létszámú kollektí­vákkal ugyanis intenzivebben foglalkozhatnak majd a pedagó­gusok. A szakközépiskolák számára kidolgozzák a végleges érett­ségi vizsgaszabályzatot. Az első és harmadik osztályos szakközépiskolai matematikai tankönyvet olyannal cserélik fel. amely könnyebben tanulha­tó a jelenleginél. Szerepel a ter­vek között a dolgozók szakkö­zépiskolai rendtartásának elkér szítése is, amely előreláthatólag az 1971—72-es oktatási évben lép érvénybe. A továbbképző iskolákban 1970—71-ben újabb ipari jellegű tanterveket vezetnek be. Emel­lett feladatgyűjteményekkel és más segédeszközökkel is növelik a továbbképző iskolák munká­jának hatékonyságát. Ingyenes művezetői tanfolyamot tartunk építőipari szakmunkások részére (kőműves, ács, állványozó, épületasztalos. hő-, hangszigetelő). Jelentkezés: 43. sz. Állami építőipari VÁLLALAT szakoktatási csoport. Budapest, XI.. Dombóvári út 19. A tanfolyam 1970, szeptember 15-én indul. Kilencven magyar tudós utazott Tallinba, a nemzetközi finn-ugor kongresszusra — Interjú Dr. Ortutay Gyulával Népes delegáció, 90 magyar tudós utazott vasárnap Buda­pestről Tallinba, ahol egy hétig tartó nemzetközi finnugor kong­resszus kezdődik hétfőn. A kül­döttség vezetője, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Finnugor —Magyar Nemzeti Bizottság el­nöke az elutazás előtt a Feri­hegyi repülőtéren interjút adott a Magyar Távirati Iroda tudó­sítójának: — A finn-ugor kongresszuso­kon, — amelyeknek sorában a mostani lesz a harmadik — nyelvészek, régészek, néprajzi kutatók, folkloristák és iroda­lomtörténészek vesznek részt, olyan tudások, akik a finnugor eredetű népek történetével, kul­túrájával foglalkoznak. A világ minden részéből érkeznek részt­vevők e tudományterület rangos eseményeire. Még japán kutató­kat is érdekel ez a témakör és részt vesznek a kongresszusaink munkájában — mondotta dr. Ortutay Gyula. Az első kon- resszust mi rendeztük Budapes­ten 1960-ban, a második ese­ményre Helsinkiben került sor. Mindkét eddigi kongresszus bő­velkedett tudományos eredmé­nyekben. A gyakorlatban is ka­matoznak ezek a nemzetközi szakmai találkozók — amelyek­re ötévenként kerül sor — azért is, mert a tanácskozások anyagát a képviselt országok akadémiái tudományos kiad­ványként publikálják. — Tallinban az említett öt szakterületet képviselő magyar delegáció tagjai több mint 60 előadást tartanak. A kongresz- szus négy fő referátuma közül kettőnek magyar előadója lesz, Lakó György akadémikus és jó­magam. Az előadók sorában jó- néhány fiatal, szinte pályakezdő magyar kutató is szóhoz jut. Az észt kollégák Paul Ariste akadé­mikus és E. Sogel, a kongresszus titkára igen nagy lelkesedéssel, szakmai hozzáértéssel készítet­ték elő a tanácskozást, amelynek körülbelül félezer részvevője lesz. A magyar delegáció nevé­ben javasolni fogjuk, hogy a kö­vetkező nemzetközi finn-ugor tu- dós-paralmentet ismét Buda­pestre hívják össze. — Ezek a kongresszusok a, finn-ugor népek eredetének ésj történetük, kultúrájuk alakulá­sának megannyi kérdéskörét ve­szik górcső alá. A marxista ku­tatók számára rendkívül tanul­ságos a kimondottan szakszerű nyomonkövetése olyan történeti folyamatoknak, amelyek népek, nemzetek történeti fejlődésme­netéről, e fejlődés eltérő törté­neti és társadalmi feltételek közötti alakulásáról adnak ké­pet. Ilyen vizsgálódáshoz külö­nösen jó téma a finn-ugor népek, néptöredékek története. S az is jó, hogy ezek a studiomok — ezt tapasztalatból mondom — vilá­gosan megcáfolják az olyan tu­dománytalan, mostanában újra felburjánzó elméleteket, ame­lyek magyar—surnér, magyar— munda—maori és egyéb hóbor­tos rokonságokat hirdetnek: minden alap nélkül, félrevezető látszat-érvek alapján, örülünk, hogy Tallinba most jeles kuta­tók érkeznek, többek között az Egyesült Államokból is, mert ezek az elméletek most többnyi­re ott „jöttek divatba”. Nemzetközi virágkarnevál Debrecenben Nagy érdeklődés mellett ren­dezték meg vasárnap délelőtt Debrecenben az ötödik nemzet- köd virágkamevál bevezetője­ként — a debreceni virágkedve­lők és virágkötők versenyét. Kö­zel 30 magángyűjtő és intéz­mény mutatta be legszebb, leg­különlegesebb virágait, kompo­zícióit, helyszínen kötött csok­rait. Az első dijat megosztva a Debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem botanikus kertje és Szabó Ferencné virágkötő nyerte. ÍNlPÚJSÍBÍ 1970. AUGUSZTUS 18. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom