Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
Döntött a GB!... — Egy intézkedés margójára — |£ két betű — GB — a kormány Gazdasági Bizottságának közismert rövidítése mindig valamilyen fontos, a népgazdaság egészét érdeklő kérdés elhatározásánál kerül szóba. A gazdasági csúcsszerv intézkedéseit általában két csoportba lehetne osztani, egyrészt a nagy beruházások, az ország pénzügyi mérlegét meghatározó építkezések, modernizálások, elképzelések alapos megvitatása és utána gzok jóváhagyása, másrészt pedig na- gyonjs mai, a jelenhez kapcsolódó tennivalók elhatározása. A Gazdasági Bizottság legutóbbi szigorú intézkedéseinél mindkét tényezővel találkozunk. Célja: a vasúti kocsifordulók meggyorsítása. A határozat augusztus 15-én lép életbe és a tervek szerint 197Í. február utolsó napjáig lesz érvényben. Ez az intézkedés az ország egész szállítási érrendszerét érinti és a hosszú ideje húzódó és egyre jobban halmozódó gondok után indokolt a szigorú utasítással kötelezni á vállalatokat gazdasági képességeik jobb kihasználására. A kormány legutóbbi ülésszakán az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke megállapította, hogy: „az elmulasztott és késedelmes rakodások miatt mind nagyobb nehézségbe ütközik az áruszállítás zavartalan lebonyolítása, a fuvaroztatók igényeinek kielégítése”. Régi igazság, hogy az egykori őszi csúcsforgalom már egészéves csúcsforgalommá vált, amely megfeszített munkát követel elsősorban az államvas- utaktól. . Mind több és több tehergépkocsira, vasúti kocsira és gyors kirakodásra lenne szükség. Mégis: az eddigi vizsgálatok sorozatosan azt bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló kocsiparkot sem használják ki eléggé a vállalataink. Hosszú napokon át vesztegelnek a vagonok, kirakodásra vár az áruk garmada. Túlnyomórészt — állapítja meg a GB — a vasúti kocsikba kedd és péntek között a nappali órákban rakodnak. Ezért a kocsipark kihasználása egyenlőtlen. Azonban a megnövekedett feladatok nem engedik meg ezt a pazarlást, hiszen mi más lenne, ha nem pazarlás a „pihenésre” ítélt vagonok végtelen sora. Különösen élesen jelentkezik ez most, amikor megkezdődött a földekről a termés betakarítása, ugyanakkor ezzel egyídőben megfeszített ütemben folyik az árvíz okozta károk helyreállítása is. C okán nem ismerik fel, hogy — a közösségen túl — önmaguknak is ártanak akkor, amikor nem rakják ki a lehető leggyorsabban és szabadítják fel mielőbb a vasúti kocsikat, ugyanis a mai kocsivisszatartóból könnyen lehet holnap kocsira váró. S akkor viszont mindenki felháborodik, hogy miért nem kap időben és elegendő vagont! Természetesen eddig is kellett a visszafogott vasúti járműért büntetést fizetni, sajnos — keveset!... Így megérte a fuvaroztató vállalatoknak, hogy a lassúbb kézi rakodással végezzék el a munkát, mintsem, hogy gépesítsenek. Pedig a jövő: mindenképpen a gépesítésé!... A MÁV már régen felismerte, hogy a rakodás gépesítésében nagy tartalékok rejlenek. Tett is ennek érdekében. De a modem ipar egyik jellemzője éppen az, hogy csak akkor igazán hasznothozó, ha valamennyi érdekelt azonosan gondolkodik és főleg azonosan cselekszik. A Gazdasági Bizottság mos- tani szigorú intézkedése — a gazdasági ösztönzőkkel, illetve szankciókkal — a régi szemlélet megváltoztatására törekszik. A jövőben nem lesz kifizetődő a fuvaroztatóknak „üdültetni”, raktárként használni a vagonokat, mert minél többet állnak kihasználatlanul a vasúti kocsik, annál többet kell fizetni. Méghozzá hatványozottan. Így az érdekeltek gazdasági eredményeit, most- már a nyereségét, prémiumát is meghatározva, hogy milyen gyorsan tudják útjára bocsáj- tani a nagyon várt vasúti járműveket. A progresszíven növekvő kocsiálláspénz, a nehezen megszerezhető és egyre többet követelő segédmunkás az egyik oldalon, a gépesítés a másik oldalon. A képlet megoldása, természetesen, bármenyire is magától értetődő, nem könnyű feladat. De minél később kezdünk hozzá, annál nehezebb lesz. Hazánkban jelenleg több mint egymillió ember foglal- kozik anyagmozgatással. A rakodás, az anyagszállítás gépesítése — figyelembe véve az országos munkaerő-mérleget — nem egyszerűen részkérdés, hanem az ország egészére kiható gazdasági tényező! ár a szigorú intézkedést pillanatnyilag átmenetinek szánták, csak egy fél esztendőre, szól, mégsem árt a jövőbe pillantani, mert ennek az intézkedésnek a hatása is figyelemre méltó lehet. A fegyelmezett árurakodás megszokása, a gépesítés megkezdése, az áruforgalom zavartalan lebonyolítását szolgáló gazdasági ösztönzők érvényesítése a jövőre is kihat, elősegítheti a következő évek kevesebb gonddal járó, mindig többet követelő áruszállításának végrehajtását. Bán János B A fecskék sem tudták elviselni... A nyár derekán bekövetkezett szokatlanul erős lehűlés és viharos idő megtizedelte legkedvesebb madaraink: a fecskék második nemzedékét. Szakemberek a napokban figyeltek fel a jelenségre, amikor megtalálták a molnárfecskék élet4 SttíUMBSea 1970. AUGUSZTUS 2. télén fiókáit. Ez a fecskefaj a „legháziasabb”, a legérzékenyebb és így közöttük okozott legnagyobb pusztítást a váratlanul hidegre fordult nyári időjárás. A molnárfecskék második költéséből július II. felében láttak napvilágot a picinyek. Éppen akkor tehát, amikor a hőmérséklet olyan alacsony volt, mint áprilisban, a fecskék hazatérésekor. Ügy látszik, a gyenge fiókák nem tudták elviselni a hajnali hideget és a metsző északi szelet. Kiszáradt a gémeskát ...de a csapadékos időjárás miatt a legelőkön kis tavak keletkeztek, örömére a gyerekeknek, állatoknak, ebben a kánikulában. Diákok Négyórás lesz a szegedi SZÚR rablóbandája rendőrkézen Belgrád Diákok rablóbandáját tette ártalmatlanná a belgrádi rendőrség. A banditák — szám szerint, tizenkettőn — valamennyien a Belgrádi Nikola Tesla Műszaki Középiskola tizenkilenc- éves hallgatói, hónapok óta rendszeresen megtámadták a jugoszláv fővárosban az éjszakai járókelőket és elrabolták pénzüket, valamint értéktárgyaikat. Egy nyugatnémet állampolgártól 600 márkát raboltak el, de ez lett a vesztük, mert a pénzváltás után hamarosan rendőrkézre kerültek. A hatóságok érthetetlennek tartják a züllött fiatalok tettét, mert valamennyien úgynevezett jó családból valók, szüleik között egyetemi tanárok, neves orvosok .mérnökök és jómódú tisztviselők vannak, akik amúgyis bőségesen ellátták őket pénzzel. (MTI) Stanislaw Mikulskl a Augusztus ltí-án délelőtt 10 órakor rendezik meg Szegeden a színészek—újságírók labdarúgó-mérkőzést. A műsor mintegy négyórás lesz, beleértve a labdarúgó-mérkőzést is. Sok neves művész lép fel a műsorban, mint például Várady Hédi, Gobbi Hilda, Bilicsl Tivadar, Rajz János, Zentai Anna, Németh Marika, Erdőd! Kálmán, ifj. Latabár Kálmán, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Gombos Kati, Kiss Manyi. A tánc- és népdalénekesek között hallhatja a közönség Ambrus Kyrit, Aradszky Lászlót, Koós Jánost, Máté Pétert, Harangozó Terit, Kovács Kati, Kovács Józsefet, Zárai Mártát, Pápay Faragó Lászlót, Gaál Gabriellát, Madarász Katalint, Mary Zsuzsit és Dobos Attilát. Fellép a műsorban a Rajkó-zenekar, Juventus-együttes, Syrius- együttes, Máté Péter és együttese, Túrán László és kisegyüttese. A műsor érdekessége, hogy színészek csapatában Szepesi György beszélget majd Stanislaw Mikulskival, a hírneves Kloss-kapitánnyal, aki egyébként a színészek csapatában rúgja majd a labdát. A mérkőzés játékvezetője a népszerű „Csikar”, Sándor Károly lesz. A labdát Budapestről Szegedre Schirilla György futó hozza. A műsort megelőzően és a műsor után a budapesti női labdarúgó-válogatott méri össze erejét a szegedi női labdarúgó válogatottal. A színészek labdarúgó-csapatában olyan „nagy játékosok” lépnek pályára, mint Aradszky László, Bujtor István, Jászai László, Komlós János, Koós János, Zenthe Ferenc, Szirtes Ádám, Bitskei Tibor és Suka Sándor, nem beszélve Stanislaw Mi- kulskiról, aki mint a televízió nézői láthatták, „a gestapót is kicselezte”. A nagy mérkőzésre a békéscsabai IBUSZ utazási iroda kü- lönvonatot indít B. J. Finnországi üti jegyzetel* (4.) Életmód, árak. szokások \ Finnországban Aki a szervezett társasutazáoi formát választja egy-egy ország megismerésére talán több műemléket, nevezetességet lát mint a mi delegációnk, viszont nem ismeri meg olyan sokoldalúan az emberek életét, szokásait, gondolkodásmódját, nem szerez igaz barátokat, így szegényebb lesz sok emberi élménnyel. Az egykori közös őshazából elindulná! nemcsak mersszire szakadt a két nép egymástól, nemcsak a beszélt nyelve vált különbözővé — jóllehet megmaradt az azonos nyelvcsaládhoz való tartozás néhány sajátossága — az eltérő földrajzi elhelyezkedés, a körülmények, a környezet a finnek éa a magyarok életmódját, szokásait a századok folyamán sok-sok téren egymástól eltérővé formálta. A finnek nyugodtabbak, kevésbé temperamentumosak, mint a magyarok. Ilyenek életmódjukban, étkezésükben, viselkedésükben, szórakozásukban. A hosszú őszi-téli napokon inkább otthonülök, a néhány hetes nyári időszakban viszont szinte éjjel-nappal (júliusban éjszaka is olyan világos van, hogy nincs szükség közvilágításra éjfélkor akár újságot olvashatunk az ut_ cán) a természet, az erdők, tavak világa köti le érdeklődésüket. Öltözködésüket nem annyira a divat, mint inkább a célszerűség irányítja. Azért a 16—20 évesek legtöbbje Finnországban is a legutolsó divat szerint öltözködik, sokan és egyre többen bokáig érő maxikabátot hordanak. A finnek nagyon zenekedvelők. Szívesen énekelnek egyedül vagy kisebb csoportokban, dalaik kedves, fülbemászó melódiákra épülnek, főként lassú rit- muGŰak, Nem érzéketlenek azonban a magyaros csárdástempó iránt sem, a küldöttséggel kiutazó Rajkó-zenekar virtuóz számait valamennyi alkalommal szűnni nem akaró tapssal jutalmazták. Lakásaikat is a praktikum szem előtt tartásával rendezik be. Mivel a „típuscsalád” náluk 3—4 gyereket jelent, igyekeznek kihasználni lakásaikban minden talpalatnyi helyet. Inkább a több kisebb szobából álló otthont kedvelik, bútoraik szépek, főként világos színűek, sok kisebb darabból állók. Idegen orezágban minden turista árgus szemekkel figyelj az árcédulákat is, oszt, szoroz, viszonyít mi olcsóbb, mi drágább mint otthon. Így voltunk ml is! Könnyen ment mindez, hiszen 1 finn márka éppen 10 forintot érAz első meglepetés szállodai szobánk árával kapcsolatban ért. A kétágyas szoba reggelivel 34 márkába került. (Idényszállóról volt szó, amely a tanév Idején diákotthon). A tej ára —,80, a benziné —,55, egy 3 dl-es üveg sör 2,— egy átlagos vacsora (ital nélkül) jobb éteremben 6— 7 márka. Számtalan autószalont láttunk, ilyenféle árakkal: Skoda 7990,—, Opel Caravan 1500- as 14 480,—, nagy a verseny a világcégek között! A mozijegy ára 2—3 márka között mozog, a színházjegy ennek két-három- szorosa. Ezek az árak 'önmagukban még csak itthoni összehasonlít- tásra alkalmasak. A teljességhez hozzátartozik a jövedelmek alakulásának vizsgálata is. A bérből élő munkások, tisztviselők értelmiségiek fizetése 450—2000 márka között mozog. (Ez a levonások utáni maradvány, kb. 30 százalékot jelent az adó, betegbiztosítás stb.). Ez kiindulási alapul szolgálhat, nézzünk azonban néhány egyéni példát is. Minna S. csoportunk tolmácsa, „civilben” egy tankönyvkiadó lektora Helisinkiben. Amikor elvégezte az egyetemet, kezdőfizetése 900 márka volt. Jelenleg, 4 éves munkaviszony után „tisztán” 1083 márkát kap- Nem is sok, nem is kevés, bár csak a lakásra elmegy a jövedelem 20—25 százaléka. Tessék számolni! Az eredmény? Urpo M. középiskolai tanár Riihimákiben. öt gyermeke van, 25 éve tanít, fizetése a levonások után 2000 márka. A 4 szobás lakás, a nagy család eltartása kerül sokba, — mint mondja — beosztással, józan hovafordítás- sal megfelelően kijönnek. (A felesége is pedagógus). Anneli H. egyetem hallgató,
