Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
FILMKOCKÁK A vágás nem (Múlt és jelen) Együtt jártunk középiskolába. Ha meg kellett volna választanunk az osztály legszerényebb, legcsendesebb diákját, legtöbben őrá szavaztak volna. Jelenleg Gyulán él és dolgozik Kiss István, a Budapesti Telefongyár kihelyezett részlege MEO-jának műszaki előadója és az I. Alföldi Amatőrfilm Fesztivál győztese, (Darazsak és Pecások) A „házivetítőben” nézzük a két díjnyertes filmet. Az első a darazsak életét mutatja be attól a pillanattól, amikor tavasszal a megtermékenyített nőstény nyálából és fakéregből fészket csinál. Végigkíséri ezután a peté- zést, a hernyók kikelését, ezek növekedését — ilyenkor az anya eteti őket — , különös bebábo- zódást végül pedig elénk tárja az új darázsnemzedék születését. A másik film arról szól, hogy egy apa és a fia horgászni mennek. Előttük óriási halak úszkálnak, mégsem sikerül semmit fogniok. Csak estefelé egy apró halacskát, amit büszkén hazavisznek ..., hogy ott szinte azonnal elejtsék, s a zsákmány a macskáé legyen. (Műhelytitkok) — Hogy készült ez az utóbbi film? — Két hétig csináltam az úgynevezett fázisrajzokat, ezeket körülbelül másfél óra alatt vettem fel, aztán a vágás, hangosítás következett. A vetítési idő: egy perc. — És hogyan született a Darazsak? — Iskoláskorom óta szeretem a A „Darazsak” egyik főszereplője. biológiát, természetet. Az udvaron és a ház padlásán pedig él néhány darázs. Figyeltem őket, elolvastam néhány ilyen témájú könyvet, újságcikket, aztán asak várni kellett a megfelelő pillanatot. — Megcsípték már az alkotót a ,(Szereplői” ? — A kicsi darázsnak még nagyon puha a fullánkja. Ilyenkor a hegyéből le kell vágni néhány tizedmillimétemyit és _ akkor nem tud szúrni, ha felnő. De egyébként is eléggé szelídek. Két „fellépésük” között, vagy „tömegjelentek” előtt be szoktam őket tenni a köyvszekrény üvege mögé. Még ezért sem mérgelődnek. (A „film gyár") Felszerelése közönséges felvevőgépből és néhány speciális előtétlencséből áll. Így tud Kiss István olyan filmeket készíteni, hogy vetítéskor a néző méteres vagy még annál is nagyobb virágokat, rovarokat lát. A felszereléshez tartozik még egy kétszázas égő. És a „műtermek” sora (tehát az udvar, a padlás, egy szőlőtőke, vagy egy ablakpárkány). — Hét éve foglalkozom filmezéssel. Akkor került kezembe az első felvevőgép, s kíváncsi voltam, meg lehet-e örökíteni vele apró állatokat. Előtétlencsék kellettek hozzá. Azóta ez a legkedvesebb hobbym. (Közjáték) Fia, az óvodáskorú Béla eddig is érdeklődéssel figyelte a beszélgetést. Most közbeszól: — Nékem a Kis Bence tetszett a legjobban („Sík-bábfilm volt, az ő kedvéért csináltam” teszi hozzá apuka.). És magamat is láttam már filmen! — És hogy tetszett, Béluska? — Szép volt... Apu megígérte, hogy, ha nagy leszek, nekem adja a felvevőt. Mert segítek neki... (Befőttesüveg és falevél) Az alkalmi akváriumban 10—15 milliméteres halak cikáznak. Egy új film leendő szereplői. — Érdekes hálák. Hab-bölcsőt raknak a víz tetejére, a talajról ebbe hordják a megtermékenyített ikrát. Amikor aztán a halak kikelnék, a szülők továbbra is gondozzák őket. A gyomai Viharsarok Halászati Tsz-be tömörült körösi halászok a szó igazi értelmében halgazdálkodást folytatnak. Szakszerű gondoskodás történik a természetes vizek halállományának szaporításáról, de újabban saját maguk is jelentős meny- nyiségben nevelnék kishalat. A szövetkezet gácsháti halastavának tőszomszédságában épült halnevelő telepen a szarvasi haltenyésztési kísérleti halastavak szakembereivel közösen könnyű mesterség. Az üveg mellett sárguló levél Fonákján sok fehér pontocska. mellettük nyüzsgő gom. bostűfejek. — A szövőlepke petéje és hernyója. Az ő életükről is szeretnék filmet csinálni... (Finálé) szép időtöltés. Ezen a fokon pedig már (bármennyire is tiltakozik most a filmek Jelenet a „Pecások”-böL (Fotó: Demény) alkotója) művészet. A gyulai amatőrfilmosek klubjában félszáznál többen nézték meg Kiss István „szerzői estjét” (az idézőjelhez ő ragaszkodott). — Nem olyan nagy dolog az egész — mondja újra, szerényen. Lehet. De egészen biztos, hogy a filmék másutt is sikert aratnának. Dani ss Győző helyezték el kétmilldónyi növényevő halivadékot. A tervszerű halgazdálkodás eredménye, hogy most a nyári halászat idején nap miint nap gazdag zsákmánnyal térnek haza a halaszok. A természetes vizeken kisszerszámos halászati eszközökkél, varsákkal, emelő- hálákkal dolgoznak a halászok. Naponta legalább háromezer kiló kiváló minőségű, ízletes húsú halat fognak. A körösi halászok — a tavaszi árvíz és a rendkívül szeszélyes időjárás okozta nehézségek ellenére — az első félévi tervüket 100 mázsával túlteljesítették. Kedvez a gazdag halállomány a horgászoknak is. Megyénkben több ezren hódolnak horgász- szenvedélynek. Főleg szabad szombatokon, vasárnapokon lepik el a Körösök legszebb szakaszait, s alig-alig térnek haza zsákmány nélkül. Igen gyakori a szép nagy hal, ami nemcsak a mesében, de valóságban is horogra akad. Felvételre keresünk 2 fii védőgázos és 6 fő normál hegesztő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat Kiemelt órabér 10—12 Ft Minden második héten szabad szombat Útiköltséget térítünk Jelentkezni lehet: Gyula, Blanár L. «. 3. vasipari szövetkezet. Gazdag halfogás a Körösökön Jogunk a pult előtt o A z életszínvonal emelkedésé- vei jár, hogy az emberek egyre több drága, több ezer forintot érő háztartási gépet és készüléket vásárolnak. Természetes, hogy az ilyen nagy beruházásokhoz biztonságérzet is kell: a vevő tudni akarja, hogy jól vásárolt, és ha gépével valami baj történik, az mennyiben az ő kára és mennyiben a gyártó, illetve eladó cégé. Ezeket a gépeket, készülékeket — hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, rádió, televízió, motorkerékpár, gépkocsi, stb. — gyűjtőnéven tartós fogyasztási cikkeknek mondják. Éppen azért, mert rendeltetésük szerint hosszú ideig kell működniük, s mert az áruk is magas — az elmúlt évben az ezekkel kapcsolatos jótállásokról öt miniszter adott ki együttes rendelkezést. A belkereskedelmi, kohó- és gépipari, könnyűipari, külkereskedelmi és nehézipari miniszter együttes rendelkezése (4/1969.) kimondja, hogy ha a tartós fogyasztási cikk hibás, a vásárló követelheti annak kijavítását. kicserélését, illetve visz- szavételét. A hibás készüléket nyolc napon belül ki kell javítani. Ezeknél a bonyolult gépeknél azonban megtörténhet, hogy hibájuk hosszabb javítást igé- yel. Ha ez a 15 napot is meghaladja, kölcsönkészüléket kell adni a vásárlónak a javítás idejére, a hiba bejelentésétől számított 15 nap után, egészen addig, amíg kijavítva vissza nem kapja saját gépét. A tartós fogyasztási cikkekhez jótállást kell adni. A jótállás — cikkektől függően — hat hónaptól két évig terjedő idő szokott lenni. A rendelet előírja, hogy a jótállási idő a szokásosnál hosszabb lehet (az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta egyes vállalatok a jótállási idő meghosszabbítását is felhasználják gyártmányaik népszerűsítéséhez), de rövidebb nem. Ha javításra szorul a gép, vagy készülék, a jótállási időt annyival kell meghosszabbítani, ameddig a vásárló nem használhatta a megvásárolt tartós fogyasztási cikket. Természetesen a jótállás itt is a kereskedelmi céget terheli, akár hazad gyártmányú, akár külföldi gépet adott el. A javításról is a kereskedelmi cégnek kell gondoskodnia. Az olyan készülékeket, amelyek működéséhez rögzített bekötés szükséges (például boyler, villanytűzhely stb.), a helyszínen, a vásárló lakásán kell megjavítani, s ha ez semmiképpen sem lehetséges, a le- és felszerelésről, valamint az el. és visszaszállításról a kereskedő köteles gondoskodni. Ugyanez vonatkozik a 10 kilónál súlyosabb és a helyi közlekedési eszközökön kézicsomagként nem szállítható készülékekre is. • Könnyen mozgatható, könnyű és akár villamoson, autóbuszon is szállítható készüléket a vásárló köteles elvinni a legközelebbi szervizbe, vagy ha ilyen nincs a helységben, a javítószolgálat helyi begyűjtőhelyére. A vásárlónak — ha a készülék beszállítása külön költséget okozott — szállítási díjat a helyi viszonyoknak megfelelően kell megtéríteni (tehát, ha autóbuszon szállította be a vásárló a hibás gépet, nem számíthatja fei taxi díját stb.). A gép vagy készülék kicserélésére akkor kerülhet sor, ha az javítás után sem lenne jó, illetve ha javítása hatvan napnál hosszabb ideig tartana, vagy ha már ötször javították és ismét elromlik. Ki kell cserélni azt a gépet ' is, amely három napon bélül hibás lett, s erről nem a vásárló tehet. Lehetőleg azonos típusú új gépet kell adni a rossz helyett. Ha a kereskedő a gépet nem tudja kicserélni, a vásárló visszakaphatja a vételárat, vagy más típusú készüléket vehet, s ha az drágább, a rossz készülék árát beszámítják az új vételárba. A kereskedőnek és a vásár- lónak egyaránt érdeke, hogy a tartós fogyasztási cikkhez mellékelt jótállási jegyet szabályosan töltsék kj és a vásárláskor, illetve a készülék üzembe helyezésekor a dátumot tüntessék fel. A rosszul, felületesen kitöltött jótállási jegy már sók vitát ókozott vásárló és kereskedő között, de az is. hogy ha a jótállási jegy és a készülék számát, adatait nem egyeztették. Éppen az ilyen viták és felületességek elkerülése érdekében mondja ki az öt miniszter közös rendelete, hogy „szabálytalanul kitöltött jótállási jegy alapján érvényesített igények teljesítése az értékesítő vállalatot terheli”. A nagy összegű vásárlások másik csoportja —1 elsősorban faluhelyen — az állatvásárlás. Ezt is számos jogszabály rendezi. A tartós fogyasztási cikkeknél fennálló jótállás helyett itt szavatosság áll fenn: az eladó szavatolja, hogy olyan állatot adott el, amilyet a vásárló tőle akart venni. Ha valahol — itt aztán igen sokszor megtörténik, hogy utólag mégis végtelenbe nyúló viták és perek kezdődnek. Az állatszavatosság szabályai csak egyes haszonállatokra vonatkoznak : lóra,, szamárra, öszvérre, szarvasmarhára, bivalyra, juhra, kecskére és sertésre. Az eladó és a vevő itt is — mint minden adás-vételnél — szerződést köt. Az eladó a szerződés értelmében hibátlan állatot köteles adni, s ha az állatnak mégis hibája van, a vevő követelheti a szerződés felbontását, vagy — ha nem egy meghatározott állat, hanem csak bizonyos fajta szerepel a szerződésben —, az állat kicserélósót. Ha több állatot, vagy egész nyájat adnak ei, és ezek között van hibás, fel lehet bontani a szerződést . valamennyi állatra nézve, ha a hibás állat különválasztása kárt okozna a vevőnek vagy az eladónak. A vevő a hiba felismerésétől számított nyolc napon belül köteles nyilatkozni, s ha erre az eladó nem válaszol, 60 napon belül indíthat pert jogai érvényesítésére. A kereskedelemmel, az adáe- vétellel egy sor jogszabály foglalkozik az említetteken kívül is. Egy későbbi alkalommal ezekre is visszatérünk. (Vége) V. E. A BÉKÉSCSABAI SZABADSÁG MGTSZ homokbányáját megnyitotta a budapesti főközlekedési út mellett. Békéscsabára szállítással is vállalunk homokeladást az alábbi egységáron: Szállítás nélkül kocsira rakva: I. o homok (vakoló) 46 Ft m3 II. ó. homok (falazó) 36 Ft' m3 III. o. homok (feltöltő) 21 Ft m3 Békéscsaba területére szállítási költség 44 Ft m3 A további részletes felvilágosítást Varga János bányamestemél; telefonon a tsz központjában II—272 sz. 5-ös melléken lehet.
