Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
Az ár- és belvíz elleni A Népújság szerkesztőségének kerékasztalánál Csepregi Pál, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és Supala Pál, a párt megyei bizottságának osztályvezetője Rendkívül csapadékos volt az év első féle. Január 1-től május 14-ig szinte megállás nélkül folyt a belvizek elvezetése. Május 12-e és 13-a körül heves esőzések voltak a Körösök romániai vízgyűjtő területén. Ennék következtében súlyos ár- és belvízveszély alakult ki Békés megyében. Olyan nagy víztömegű árhullám volt várható, amely a Körösök védőtöltései között — tekintettel a Tisza magas vízállására — csak sok bajt rejtegetve vonulhatott le. Ezért a terű- lett árvízvédelmi operatív bizottság határozatára ezrek siették a töltések tartós védelmére. Az igén hatékony védekezés ellenére mégis jelentős károk keletkeztek. A párt megyei végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megvizsgálta, áttekintette az ár- és belvízvédekezés időszakának eredményeit, s több fontos határozatot hozott a károk felszámolásának gyorsítására. A kialakult helyzetről, ennék számbavételéről, a kárrendezés formájáról, az újjáépítésről, e munkák hatékony szervezéséről, továbbá a mezőgazdasági üzemek 1971. évi előkészületeiről, kerékasztal-megbeszélést indítványozott a Népújság szerkesztősége Csepregi Pállal, a megyei tanács vb-etnökhélyettesével, a megyei helyreállítási albizottság vezetőiével és Supala Pállal, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tagjával, a párt megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőjével. — A keletkezett károk számbavételére milyen intézkedéseket tettek? CSEPREGI PÁL: az árhullám levonulása után a területi operatív bizottság határozata alapján létrehoztuk a kárfelmérési és kármegállapító bizottságot. Ennék olyan feladatot adtunk, hogy a mezőgazdaságban, a lakóépületekben, az utakban keletkezett és az egyéb károkat vegye számba. A mezőgazdasági károk felmérésénél elsősorban arra törekedtünk, hogy a kalászosokban esett természeti csapást tekintsük át. összesen 17 szakbizottság alakult, amely július 25-ig a 132 termelőszövetkezetből jelzett 190 ezer holdat felülvizsgálta. Ezek közül helyet adott 128 tsz, 120 ezer holdas ár-, illetve bél- vízikár-igényének. Megvizsgáltattuk a lakóépületékben keletkezett károsodásokat is. Megrongálódott 2073 lakóépület. Ezek közül 90 összes dőlt. Ebből az igen tetemes lakásállományból 1200-at teljesen újjá kell építeni, a többit pedig felújítással lakhatóvá lehet tenni. Felmértük az úticárokat is,- melynek együttes értéke a megyében eléri a 35 millió forintot. Kisebb anyagi károk keletkeztek középületekben, ipari üzemék épületeiben, közellátási és oktatási intézményeinkben. Ezek azonban a többiekhez képest nem jelentősek. SUPALA PÁL: A kárfélmé- rési és kármegállapító albizottság jelenleg is dolgozik. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek határában a kapásokat ért belvíznyomás hatását vizsgálja. Ez a munka beleillik a megyei helyreállítási albizottság . munkatervébe, tekintettél arra, hogy a mezőgazdasági károk számbavételét két csoportba ütemeztük. Összességében elmondhatjuk, hogy Békés megye termelőszövetkezeteiben minimálisan 600 millió forint árbevétel-kiesés várható, az állami gazdaságokban pedig százmillió forint. — Ez a rendkívül nagy kiesés milyen részadatokat takar? SUPALA PÁL: Harmincnégy termelőszövetkezetben 160 millió forint veszteség várható. öt-hatezer vagon abrakhiánnyal számolunk a kukorica betakarítása után. Tekintettél arra, hogy a belvízzel borított táblákról nem arathattunk kiváló minőségű, fémzárolásra alkalmas vetőmagot, így kétezer vagon búzavetőmag beszerzése válik szükségessé. Több termelőszövetkezet hitelképtelenné vált, ezért a Magyar Nemzeti Bank felmondott igen jelentős összegű hitelfolyósítást. Mivel a termelőüzemek jó részében nem ^rendelkeznék megfelelő tartalék- alappal, látva az árbevétel-kieséseket, a közeli napokban visz- szamondtak 72 ezer tonna műtrágyarendelést. CSEPREGI PÁL: A mezőgazdasági károk azonban csak egyik részét képezik annak a nagy veszteségnek, ami a megyét érte. Mintegy 300 millió forintra becsüljük a lakóépületekben keletkezett károkat, s így összességében a megyét ért anyagi veszteség meghaladja az egyxnil- liárd forintot! — Ebben az esztendőben az ország sok megyéjében pusztított az árvíz és a belvíz. Békés megye milyen helyet foglal el a kárt szenvedett megyék listáján? CSEPREGI PÁL: Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a megyénk mezőgazdaságában keletkezett ár- és belvízkárok között a Békés megyei a legjelentősebb. SUPALA PÁL: Kenyérgabonából ebben az esztendőben csaknem tízezer vagonnal terem kevesebb a megyében, mint tavaly. Sokak által ismert, hogy Békés megye az ország élelmiszerellátásában milyen jelentős helyet foglal el. Búzából, sertéshúsból, baromfitermékből, vágómarhából, tejből, vajból és zöldségféléből, ha a megszokottnál kevesebbet állítunk glő, nyomban érzi az ország. A közellátás most mégis jó. Ez annak tudható be, hogy a többi megyében megsokszorozták erőfeszítéseiket a mind több élelmiszer előállítására. — Milyen lehetőségeink vannak a károk pótlására? CSEPREGI PÁL: Három forrás áll rendelkezésünkre: a helyi saját erő, a megyei költség- vetés és az országos segítség. A népgazdaságnak több milliárd forint veszteséget jelent az idei ár- és belvíz elleni védekezés és a keletkezett kár. így a központi erőforrásokból csak mérsékelt támogatásra számíthatunk. Saját hatáskörben megtettük az intézkedést a termelésből kiesett területek földadójának elengedésére. Ez megközelítően 80 millió forint körül várható. A bajba jutott közös gazdaságok támogatására, a szövetkezeti élet továbbfolytatására a megyei tanács végrehajtó bizottsága 65 millió forint óvadékot helyezett el a Magyar Nemzeti Banknál. A költségvetésben mintegy 40 millió forintot csoportosítottunk át — idei feladatok elhalasztásával — a helyreállításra. SUPALA PÁL: Az a cél vezérli a megye vezetőit, hogy a károsult termelőszövetkezetekben a tagság tervezett jövedelmének 80 százalékát biztosítani lehessen. Emellett az 1971. évi termelés alapozásához szükséges anyagiakat is elő kell teremteni. Feltétlen szükséges erről beszélni, hiszen tavaly majdnem százezer hold szántatlan maradt, így feladatként áthúzódott erre az esztendőre. El kellene érnünk, hogy a tsz-ekben és állami gazdaságokban, intézményeinkben hathatós segítséget adjanak ahhoz, hogy az idén minden termőföld fel legyen szántva. Szántani már most is lehet a korábbi belvizes területeket. Feltétlen szólni kell a tápanyag visszapótlásáról, hiszen a hosszan tartó vízborítás ezeket a talajokat kilúgozta. Nagyon fontos feladatnak tartom az állattenyésztésben elért eredményeink színvonalon tartását. A megye sertéstenyésztése jelenleg olyan fokon áll, amilyenre a korábbi évtizedben még egyszer sem volt példa. A legutóbbi állatszámlálás szerint 728 ezer sertést tartanak Békés megyében. Meg kellene őrizni ezt az állományt! Ezt a három fő területet említettem, mert ezek karbantartása, fenntartása igen nagy feladatot jelent párt- és gazdasági vezetőinknek. Ehhez most még kérjük a megyében működő vállalatok, intézmények közreműködését, segítségét is. — A károsult termelőszövetkezetek egy részében olyan intézkedéseket tesznek, melyek ellentétben állnak a megyei elképzelésekkel. Mi erről a véleményük? SUPALA PÁL: Tudunk ezekről. A párt megyei végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén erről is szó esett. A végrehajtó bizottság elvárja a kommunista gazdasági vezetőktől, a kétség- beesés, a csüggedés és a tétlenség leküzdését. De nem ereszthetik el magukat azok a vezetők sem, akik nem tagjai a pártnak. Az emberektől kapott bizalom helytállásra, szervező munkára kell hogy sarkallja őket is a közösség érdekének védelmében. Ezért nem értünk egyet azokkal a gazdasági vezetőkkel, akik az árbevételkiesés pótlását kizárólag központi intézkedéstől várják. CSEPREGI PÁL: Az országban olyan jelentős ár- és belvízkárok keletkeztek, melyek rendezésére a népgazdaságnak nincs korlátlan anyagi lehetősége. A megye gazdasági életében keletkezett károk összege körülbelül olyan nagyságrendű, mint amilyen a negyedik ötéves terv Békés megyére jutó fejlesztési alapja. Ezért a helyi intézkedéseknek, erőfeszítéseknek rendkívül nagy jelentőségük van a bevételi kiesések pótlásában. SUPALA PÁL: Az ár- és belvízkárok áthidalására egyetértünk és támogatunk minden olyan intézkedést, amely az alapok őrzését, fejlesztését célozza. Nem helyeseljük a helyenként mutatkozz! törzsáUat-állo- mány értékesítését, a műtrágya- rendelés visszamondását, a megvételre tervezett fontosabb betakarító gépek átvételének elodázását. Egyetértünk és támogatjuk a jelenleg nem feltétlen fontos beruházások későbbi időpontra halasztását, a termelés költségeinek csökkentését, beruházás nélkül új és többlettermékek előállítását, és az üzemvitellel kapcsolatos takarékos- sági intézkedéseket. A múlt hét második felében a párt megyei végrehajtó bizottságának ülésén kialakított közös álláspontot ismertettük a járási és a városi pártbizottságok, tanácsok vezetőivel. Azt kértük elvtársainktól, hogy a községi párt- és tanácsszerveket tájékoztassák az országot, benne a megyét ért természeti csapás súlyosságáról, meg arról, hogy adott területen ezek hogyan jelentkeznek, s hol, mit tesznek az anyagi gondok áthidalására. Az ár- és belvízkárok pótlására sürgős helyi intézkedések kellenek. Ezért azt javasoljuk, hogy az érdekeltek dolgozzanak ki munkatervet, s ennek alapján a védekezés időszakában kialakult társadalmi összefogással, szervezzék a munkát. A védekezés során jelentős értékeket mentettünk meg. Az akkori szervezettség most az újjáépítés időszakában is kívánatos. S ha a károk helyreállításánál hatékony lesz a munka, akkor az eredmény nem marad él. Csak így lehetséges a helyreállítás idejének lerövidítése. — A megyei szervek hogyan vélekednek az újjáépítés szervezéséről, lebonyolításáról? CSEPREGI PÁL: A mezőgazdaságban keletkezett károk áthidalására tárgyalásokat folytattunk a főhatóságokkal hitel, építőanyag, vetőmag és takarmány biztosítására. Gondjaink megoldásában megértésre találtunk. A lakóépületekben keletkezett károk helyreállítását — tekintettel a kétezernél is több lakásra — kapacitás hiányában december 15-ig nem tudjuk megoldani. Ezért két ütemet javasolunk a lakóépületek újjál építésére. Az első ütemben 750 lakást építünk újjá. Az ehhez szükséges építőipari kapacitással — ide számolva az állami építőipart, a tatarozó és építőipari vállalatot, a városi és járási tanácsok kommunális üzemeit, a termelőszövetkezetek közös vállalkozásait, önálló építőbrigádjait — csak szűkösen rendelkezünk. Intézkedtünk építőanyag beszerzésére is. Miután az árvíztől kárt szenvedett megyékben a helyreállítási munkákhoz jelentős mennyiségű anyagot összpontosítottak, így előtérbe kerül a Békés megyei TÜZÉP- és ÁFÉSZ-telepek feltöltése. Az Országos Takarékpénztár Békés megyei fiókjánál az ügyintézés idejét — kérésünkre — 36 órára rövidítették. így már 500-nál is több lakásépítési kölcsönigényt rendeztek. Szeretném megemlíteni még azt is, hogy az OTP szervez saját bonyolítású családiház-építést is, melyhez a műszaki segítséget a tanácsok biztosítják. SUPALA PÁL: A felsoroltakon kívül jelentős építőipari kapacitással rendelkezik a megye. Termelőszövetkezeteinkben szép számmal dolgoznak olyan emberek, akik a kőműves- és az ácsmunkához jól értenek. A tsz- építőbrigádoÜban — a kapacitás növelésére — ezeknek az embereknek is helyet kellene biztosítani. Segítségükkel, munkába állításukkal növelni lehetne a helyreállítás szervezettségét, ütemét. — Az ár- és belvízkárok helyreállításában hogyan vehetnének fokozottabban részt megyénk ipari üzemei és intézményei? CSEPREGI PÁL: A féléves termelés eredményének összegezése azt mutatja, hogy a Békés megyei Tanács 30 vállalata az 1970-re tervezett nyereség- tervét előreláthatóan túlteljesíti. Az építőipari és kereskedelmi vállalatoknak most tokozott erőfeszítést kellene tenniük a jövedelmezőség javítására. Számításaink szerint a 30 tanácsi vállalatnál különösebb beruházás nélkül, csupán a piaci igények figyelembevételével, 10—15 százalékos bevételi növekedést lehetne elérni. Az árbevételi többletből származó nyereség nagyban könnyítené a megyei tanács költségvetésében tervezett intézkedések megvalósítását. A tárcavállalatok és a szövetkezetek az árvízkárok pótlására tett felajánlásainak összege eléri a 40 millió forintot. Fejlesztési alapjaikból eddig mintegy hétmillió forintot fizettek be a 'Segélyszámlára. SUPALA PÁL: A kormány javasolta a termelővállalatoknak: az év hátralevő részében gazdálkodjanak olyan módon, hogy a nemzeti jövedelem egyszázalékos növelését érjék el. Ezt a kérést a megye üzemeiben is teljesíteni kellene. .Szép példáit tapasztaljuk a mozgalom kibontakozásának. Az a véleményünk, hogy az üzemekben minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy a nemzeti jövedelem egyszázalékos növelése megvalósulhasson. A párt- és gazdasági vezetők segítsék elő e mozgalom szélesedését, s a X. kongresszusra készülődés jegyében messzemenően támogassák a szocialista munkaversenyeket, melyek jó alapot adnak az 1970. évi főbb célkitűzések teljesítéséhez, az 1971. évi gazdálkodás feltételednek megteremtéséhez. A megyét ért ár- és belvízkárokról, ezek elhárítására tett intézkedésekről olvasóink megismerhették a Békés megyei helyzetet. Szükséges volt erről beszélni, hogy a helyreállítási munkákban ki-ki megtalálja feladatát. Két hónappal ezelőtt szinte az egész megye éjt nappallá téve egy emberként dolgozott a töltéseken. Most az újjáépítésen a sor. Kétezernél is több családot szükséges fedél alá juttatni. A károsult termelőszövetkezetekben az élet továbbfolytatásához meg kell teremteni a munka erkölcsi és anyagi feltételeit. Nagy horderejűek azok a megyei intézkedések és elvi állás- foglalások, melyekről Csepregi Pál elvtárs és Supala Pál elvtárs beszélt. Helyes lenne, ha ezekkel a megye valamennyi üzemében, vállalatánál, intézményében a párt megyei végrehajtó bizottságának határozata szerint foglalkoznának és hathatós intézkedéseket tennének a termelőmunka hatékonyságának növelésére. Fontos lenne ez azért is, mert a harmadik ötéves terv befejező esztendeje az idei. A negyedik ötéves terv első évére olyan fejlesztési alapot szerettünk volna magunkénak tudni, mint amilyet az árvíz- és a belvíz 1970-ben elvitt. Így a megye negyedik ötéves tervének indítása bizonyos nehézségekbe ütközik. Ezeken a nehézségeken azonban úrrá lehetünk! Van erőnk hozzá, csak a munka szervezését, hatékonyságát kell biztosítanunk az újjáépítésben éppen úgy, mint a folyamatos termelésben. Békés megye az ország ellátásában visszaszerezheti korábbi pozícióját. Vissza is szerzi, mert dolgos, szorgalmas a mi népünk. Dupsi Károly BÉKÉS Himsszi q 1970. AUGUSZTUS 16. * l
