Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-12 / 188. szám
FILMMŰVÉSZET Szuperfilm Verne Gyula regényéből Elképzelhetetlen összegeket ölnek bele egy ilyen szuperprodukcióba, mint amilyen az angol—francia „Dél csillaga” is. A szenegáli őserdőben készült megdöbbentően izgalmas állatfelvételek, oroszlánok, hiénák, kígyók, elefántcsordák és vízilócsordák, eredeti ősvadon, megejtő szépségű folyók, tájak, alkonyok és éjszakák, hajnalok és forró nappalok — mindez egyetlen filmben, a Dél csillagában és a színes technika csúcsán; ha más erénye nem lenne, ezért már érdemes 'megnézni. Igaz persze az is, hogy az ember visszaálmodja magát izgalmas ifjonti olvasmányai közé, mert vajon kit nem ejtett rabul ez a csodálatos francia, ez a jövőt látnoki pontossággal megálmodó író, akinek könyvelt nem lehet elfelejteni. A Rejtelmes sziget, a Servadac Hector, az Utazás a Holdba, a Dél csillaga meg a többi: romantikus, kalandos, képzeletet mozdító. A fiatalok regényei és ez a film is elsősorban a fiatalok filmje. Ha a mozilátogató végiggondolja, hány csapnivalóan rossz és silány kalandfilmmel csalogatták már, akkor erről a Dél csillagáról szívesen beszél. Nemcsak Verne miatt, hanem amiatt is, hogy alkotó) — ha nem is minden jelenetben — ellenálltak a csábításnak, mert gondoljunk csak bele: a gyönyörű gyémánt utáni hajszát még több vérrel és halálhör- géssel, vadállatok és emberek még borzalmasabb halálküzdelmével is megtűzdelhették volna, bár ezekkel így sem fukarkodtak túlságosan, de a jó ízlés mértékét érezték, és ahhoz tartották magukat. Később, amikor befejeződik a vetítés és a mozilátogató kijön a filmszínházból, a Dél csillagából sem marad több az emlékezetében, mint néhány szép táj felvétel, izgalmasan fo- I furcsának, „felemásnak”. Mert a fekete macska csak a sötétben látszott félszeműnek, világosságban mindkét szeme valódinak tűnt. Embernél hamarabb észrevenni az ilyesmit, a macskák tekintete azonban merev és rejtélyes. Az ismeretlen, aki az állatot „megoperálta”, nyilván nem egyszerű üvegszemet szerzett számára, hiszen nem a cica szépsége érdekelte, s nem is egérlyukat akart megfigyeltetni vele... Az üvegszem aligha rögzítette volna az iratokat, amiket Zalay alezredes estéhként, zárt ajtó mögött, tanulmányozni szokott! Az, amit a sötétben nem lehet felfedezni, ami most vaknak látszik, igazából egy parányi fényképezőgép lencséje. Beke tétovázott, s végül rosz- szul döntött. Nem tudta, hogy felkattintsa-e a villanyt, vagy sötétben közelítse meg a páncélszekrényen gubbasztó macskát. Ha megnyomta volna a kapcsológombot, talán jobban jár. Így, amikor a sötétségben lassan a cica közelébe óvakodott. az állat felállt, s mire az őrnagy utána nyúlt, az íróasztalra ugrott. — Segítsen! — sziszegte Beke. De Zalay sokkal idegesebb és zavartabb volt, semnogy feltalálta volna magát. Beke megkísérelte elérni az ablakpárkányra szökkenő macskát a mozdulat azonban elkésett: a fekete cica egy pillanatra visszanézett rá, fél szeme még egyszer felragyogott, aztán egy ugrással az ablak előtti pázsiton termett. Beke előkapta a revolverét, a tografált őserdei életkép és Ursula Andress, a női főszereplő immár elmaradhatatlan meztelen fürdőzése a ki tudja milyen veszedelmeket rejtő dzsungel-folyóban, premier plánban és totál plánban; végül újra csak az operatőri munka, mely fölényesen uralja a színes technikát és szívesen kalandozik el az őserdő rejtelmes világában. A történetet ismerjük, jó alkalom az egymással szembenállók gyilkos hajszájára és összecsapására, majd' a szerelem is legyőz minden akadályt és a gonoszok elnyerik méltó büntetésüket. A színészi alakítások közül talán Orson Wellesé és a néger Johnny Sekkáé dicsérhető, a világhíres -Ursula Andress csak bájaival kívánt hatni, a többiekre már nem is nagyon emlékezünk. Az egyetlen, akinek a nevét viszont érdemes megjegyezni még, Raoul Cqu- tard, az operatőr. Világszínvonal, amit produkált. Sass Ervin 4 jándéhmüsor Végegyházán (Tudósítónktól) Augusztus 8-án, szombaton, a Vöröskereszt megyei titkárságának felkérésére a gyulai Körös Táncegyüttes ajándékképpen műsort adott a község lakóinak. Felejthetetlen élmény volt az együttes kitűnő műsora, változatos produkciói. Különösen a fiúk méhkeréki verbunkosa és az együttes gyulai csárdása tetszett a közönségnek. A műsorban fellépett An- dó Mihály népdal- és magyar- nótaénekes is. cica azonban már átbújt a kéri- * tés rácsán, s kint volt az utcán. « Az őrnagy felindultságában kis híján utánalőtt, de végül is ; uralkodott magán, belenyugo- \ dott a kudarcba. Az utcán em- ■ berek jártak, és Beke nem akart : kockáztatni. Zalay felgyújtotta a villanyt. S — Mi történt? — kérdezte; sápadtan. ■ — Az ön „hadtörténésze”; egyáltalán nem gazdátlan! — Hogy érti ezt? — Ügy, hogy a gazdái tányér- ; jába alighanem kémek töltöge- ; tik a tejecskét... Zalay végre megértette a: helyzetet. — Holnap vissza fog térni, s j akkor elkapjuk! — Nem hinném — rázta a • fejét Beke. — Ha eszük van, ’ egyelőre felfüggesztik a szolgálatát. Felkutatni pedig!... Hány fekete macska van ebben a városban?... Nem, kézzelfogható bizonyítékot így már aligha szerzünk. Egyet azonban tu- dunk: a löveget, antely a turistaházat szétlőtte, ennek a fekete ; macskának a szeme irányította! ■ S a gyakorlat terve, amelyet [ együtt „tanulmányoztak”, nyíl- j ván abban a házban is megvan,; ahová most sikerült hazatérnie. ; Beke az ablakhoz lépett. s í kitekintett a sötét kisvárosi ut- j cára, a televízió-ernyő fényétől ■ derengő ablakokra. — Ha tudnám, hogy melyik j ház...! Zalay. reszkető kézzel, egy ! hosszú, bolgár cigarettára e> új- : tott. { (Folytatjuk) Országjárás A Rába-vöSgy g Zsemlye . A kastély, zöld Hazánk ismeretlen tájainak > felkutatása mindig nagy lelkesedéssel töltött el. Így történt, hogy Szombathely közelében egy romantikus, kedves helyre bukkantam, s hazatérésemkor a ! véget nem érő útibeszámolók arra • késztettek, hogy megírjam, mi* láttam, s ezáltal talán másokban Is felkeltem a kedvet a Rába-völgy e csodálatos vidékének megtekintésére. A völgy jellegzetessége, hogy 8—10 kilométer távolságban egymástól kisebb-nagyobb kastélyok állnak, melyek közelében apró kis falvak alakultak ki. Ezek a. kastélyok különböző korok jellegzetes építészeti stílusának jegyeit viselik. Itt láthatja az utazó az 1222-ben épült kis cicellei kápolnát. Mátyás király vadászházát és a híres ikervári Batthyány kastélyt. Az egyik legrégebbi és egyben leg- i kedvesebb kis falu. Zsennye. A falu és a kastély keletkezéséRégi címer a falon. nek körülményeiről az első írásos adatok 1083-bói származnak. A monda szerint még római kori kövek is találhatók a kastély | alapjában. Az Árpád-házi kirá- I lyok idején a Templárius szer- I zetesrend otthona volt, majd a királyok, az országbírók, nádorok hitbizományos birtokává tették a régi kastélyt, amely a mainak pontosan a fele volt. Az 1000-as évektől egészen a fel- szabadulásig a Bezerédy és a Görgei család tulajdonát képezte. Mostani alakját a7 1700-as években nyerte el Bezerédy Sándor idején, aki a régi kereszt alakú épületet megkettőzte. A tulajdonos szellemesen rejtette el az építkezés dátumát ■ a bejárat fölött elhelyezett cí- | mer szövegében, az utókor számára nem kis fejtörést okozva, hiszen a római számokat másmás stílusban és sorrendben írták. * * # Mi. alföldi emberek, mindig csodálattal nézzük a gyors fo- | lyású, kristálytiszta patakokat, a ! köves talaj szép növényzetét, 1 az évszázados fákat. A kastély parkja is csodálattal tölti el a látogatót, hiszen az általában divatos díszparknak itt nyoma ! lombok között. sincs. Gyönyörű, gondozott őspark ez, jó néhány szubtrópusi fává] és bokorral. A kastély történetéhez tartozik két história is. Az egyik egy régi sír regéje: a keresztes háborúk idején a tulajdonos fia j a Szent földön életét vesztette, | az apa hazahozatta fiát és lóvá- i val együtt teljes hadi díszben a i parkban temettette el. A másik ' történet egy brutális főúrról, bájos feleségéről és egy szomszéd kolostor főpapjáról szól. A pap szerelmes lett a kastély fia. j tál, csinos úrnőjébe és ő is viszont. A megcsalt férj szörnyű bosszút állt, hitszegő feleségét és a papot befalaztatta a kas- j tély pincéjében. Ennek pontos helyét ma már senki sem tudja, csak a megsárgult pergamenek adják tudtára az idegennek, ho- j gyan torolta meg sérelmét a kö. j zépkori lovag. * * * Jó levegő, romantikus kör- j nyezet, csend, nyugalom. A leg- | ideálisabb környezet ahhoz, hogy I művészeti remekek szülessenek. I Nem véletlen, hogy 1957-ben a | Képzőművészeti Alap alkotó otthon^- létesített ezén a helyen, aho] a művészek az ősrégi kastély hófehér falai között és a park hatalmas fái alatt nyugodtan dolgozhatnak. A kastélyt rendbe hozták, a hiányzó bútorokat a sárospataki Rákóczy- kúria hasonló stílusú bútoraival pótolták, melyek jól illeszkednek a puritán egyszerűségű kastély hangulatához. A szinte művészeti alkotásszámba menő. csodálatos domborművekkel díszített kandallók, Deák Ferenc kártya-asztala és sok-sok apró kedves tárgy fokozzák a bensőséges hangulatot. Nem csoda hát, ha szívesen látogatott hely lett, s olyan nagy művészek is dolgoztak itt. mint Pátzay Pál, Csók István. Molnár Antal és ! még nagyon-nagyon sokan mások. Itt találkoztam egy művész- házaspárral. akik tíz év óta szinte második otthonuknak tekintik a kastélyt és télen-nyá- ron minden évben visszatérnek. A Munkácsy-díjas szobrászházaspár és két gyerekük az év ! jelentős részét itt töltik. Sok kedves művük született itt, új elképzelések fogantak, melyek e két jeles művész munkásságát dicsérik. A feleség. Lese- nyei Márta kedves közvetlenséggel beszélget legújabb alkotásáról egy gyerekcsoportról. Elmesélte, hogy Nógrád megyei Felsőpeténybe készül ez a szobor, ahol a régi Almási-kastély kertjében, az állami gondozott gyerekek otthonában állítják fel. A bájos gyerekcsoport jól illeszkedik majd a környezetbe és bizonyára a kis lakók kedvence lesz. Elmondta még, hogy a főiskolán Koszta Rozália, a Gyulán élő festőművésznő évfolyamtársa volt, és hogy legutóbbi munkája Salgótarján főterén kapott helyet, de az ország számos nagyvárosában találkozunk alkotásaival. Láttam, hogyan született meg legújabb vázlata és megcsodáltam kedves gondosságát, ahogyan a kialakuló új szobor pajkos lírai- sága mellett a gyakorlatiasságra törekszik. Az új megbízatás: egy balatonboglári gyermeküdülő medencéjében felállítandó szobor. A vázlat: kanyargó csúszdán visító kisfiú, úgy elhelyezve. hogy a7 üdülő-gyerekek is fölmászhassanak és csúszkálhassanak majd a „bronzgyerekhez” hasonló vidámsággal. Mintázott és kiállításairól beszélt. Aztán férjéről, Kiss Sándorról, aki éppen olyan rajongva szereti hivatását, mint felesége. Abban a különös szerencsében részesültem, hogy szemtanúja lehettem legújabb plakettje megszületésének. Csodálatos Bartók-fej volt, mely a nagy zeneszerző halálának 25. évfordulójára meghirdetett pályázatra készült. A művész bensőségesen vallott az érmészet szeretetéről és nagy mesteréről, Ferenczy Béniről, aki úgy mint ő, a szobrászat líraibb ágát, a portré-készítést és az érLesenyei Márta a csúszkáló kisfiúval. mészetet kedvelte. Elmondta, hogy nemsokára mj is találkozhatunk egyik domborművével, Bartók, Munkácsy, és Dürer portréjával, a gyulai új Kiállítási Csarnok falán. '» * Ahogy a7 állandó látogató, én is őszinte szerelmesévé váltam ennek a gyönyörű tájnak. Ez a kedves környék sok művész ih- letője volt már. Most rövid időre hangos lesz majd a kastély és a park. Itt kezdik el Krúdy Gyula Szimbád című regényének filmfelvételét, amelynek főszerepeit Torday Teri és Latino- vits Zoltán játszák ... Veress Erzsébet títíSMWSsi R 1978, AUGUSZTUS 12.
