Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

FILMMŰVÉSZET Szuperfilm Verne Gyula regényéből Elképzelhetetlen összegeket ölnek bele egy ilyen szuper­produkcióba, mint amilyen az angol—francia „Dél csillaga” is. A szenegáli őserdőben ké­szült megdöbbentően izgalmas állatfelvételek, oroszlánok, hié­nák, kígyók, elefántcsordák és vízilócsordák, eredeti ősvadon, megejtő szépségű folyók, tá­jak, alkonyok és éjszakák, haj­nalok és forró nappalok — mindez egyetlen filmben, a Dél csillagában és a színes technika csúcsán; ha más erénye nem lenne, ezért már érdemes 'megnézni. Igaz persze az is, hogy az ember visszaálmodja magát iz­galmas ifjonti olvasmányai kö­zé, mert vajon kit nem ejtett rabul ez a csodálatos francia, ez a jövőt látnoki pontossággal megálmodó író, akinek köny­velt nem lehet elfelejteni. A Rejtelmes sziget, a Servadac Hector, az Utazás a Holdba, a Dél csillaga meg a többi: ro­mantikus, kalandos, képzeletet mozdító. A fiatalok regényei és ez a film is elsősorban a fia­talok filmje. Ha a mozilátogató végiggon­dolja, hány csapnivalóan rossz és silány kalandfilmmel csalo­gatták már, akkor erről a Dél csillagáról szívesen beszél. Nemcsak Verne miatt, hanem amiatt is, hogy alkotó) — ha nem is minden jelenetben — ellenálltak a csábításnak, mert gondoljunk csak bele: a gyö­nyörű gyémánt utáni hajszát még több vérrel és halálhör- géssel, vadállatok és emberek még borzalmasabb halálküz­delmével is megtűzdelhették volna, bár ezekkel így sem fu­karkodtak túlságosan, de a jó ízlés mértékét érezték, és ah­hoz tartották magukat. Később, amikor befejeződik a vetítés és a mozilátogató ki­jön a filmszínházból, a Dél csillagából sem marad több az emlékezetében, mint néhány szép táj felvétel, izgalmasan fo- I furcsának, „felemásnak”. Mert a fekete macska csak a sötét­ben látszott félszeműnek, vilá­gosságban mindkét szeme való­dinak tűnt. Embernél hama­rabb észrevenni az ilyesmit, a macskák tekintete azonban me­rev és rejtélyes. Az ismeretlen, aki az állatot „megoperálta”, nyilván nem egyszerű üvegsze­met szerzett számára, hiszen nem a cica szépsége érdekelte, s nem is egérlyukat akart meg­figyeltetni vele... Az üvegszem aligha rögzítette volna az ira­tokat, amiket Zalay alezredes estéhként, zárt ajtó mögött, ta­nulmányozni szokott! Az, amit a sötétben nem lehet felfedez­ni, ami most vaknak látszik, igazából egy parányi fényképe­zőgép lencséje. Beke tétovázott, s végül rosz- szul döntött. Nem tudta, hogy felkattintsa-e a villanyt, vagy sötétben közelítse meg a pán­célszekrényen gubbasztó macs­kát. Ha megnyomta volna a kapcsológombot, talán jobban jár. Így, amikor a sötétségben lassan a cica közelébe óvako­dott. az állat felállt, s mire az őrnagy utána nyúlt, az íróasz­talra ugrott. — Segítsen! — sziszegte Beke. De Zalay sokkal idegesebb és zavartabb volt, semnogy felta­lálta volna magát. Beke megkí­sérelte elérni az ablakpárkány­ra szökkenő macskát a mozdu­lat azonban elkésett: a fekete cica egy pillanatra visszanézett rá, fél szeme még egyszer fel­ragyogott, aztán egy ugrással az ablak előtti pázsiton termett. Beke előkapta a revolverét, a tografált őserdei életkép és Ursula Andress, a női fősze­replő immár elmaradhatatlan meztelen fürdőzése a ki tudja milyen veszedelmeket rejtő dzsungel-folyóban, premier plánban és totál plánban; vé­gül újra csak az operatőri mun­ka, mely fölényesen uralja a színes technikát és szívesen ka­landozik el az őserdő rejtel­mes világában. A történetet ismerjük, jó al­kalom az egymással szemben­állók gyilkos hajszájára és összecsapására, majd' a szere­lem is legyőz minden aka­dályt és a gonoszok elnyerik méltó büntetésüket. A színészi alakítások közül talán Orson Wellesé és a né­ger Johnny Sekkáé dicsérhető, a világhíres -Ursula Andress csak bájaival kívánt hatni, a többiekre már nem is nagyon emlékezünk. Az egyetlen, aki­nek a nevét viszont érdemes megjegyezni még, Raoul Cqu- tard, az operatőr. Világszínvo­nal, amit produkált. Sass Ervin 4 jándéhmüsor Végegyházán (Tudósítónktól) Augusztus 8-án, szombaton, a Vöröskereszt megyei titkársá­gának felkérésére a gyulai Kö­rös Táncegyüttes ajándékkép­pen műsort adott a község la­kóinak. Felejthetetlen élmény volt az együttes kitűnő műso­ra, változatos produkciói. Kü­lönösen a fiúk méhkeréki ver­bunkosa és az együttes gyulai csárdása tetszett a közönség­nek. A műsorban fellépett An- dó Mihály népdal- és magyar- nótaénekes is. cica azonban már átbújt a kéri- * tés rácsán, s kint volt az utcán. « Az őrnagy felindultságában kis híján utánalőtt, de végül is ; uralkodott magán, belenyugo- \ dott a kudarcba. Az utcán em- ■ berek jártak, és Beke nem akart : kockáztatni. Zalay felgyújtotta a villanyt. S — Mi történt? — kérdezte; sápadtan. ■ — Az ön „hadtörténésze”; egyáltalán nem gazdátlan! — Hogy érti ezt? — Ügy, hogy a gazdái tányér- ; jába alighanem kémek töltöge- ; tik a tejecskét... Zalay végre megértette a: helyzetet. — Holnap vissza fog térni, s j akkor elkapjuk! — Nem hinném — rázta a • fejét Beke. — Ha eszük van, ’ egyelőre felfüggesztik a szol­gálatát. Felkutatni pedig!... Hány fekete macska van ebben a vá­rosban?... Nem, kézzelfogható bizonyítékot így már aligha szerzünk. Egyet azonban tu- dunk: a löveget, antely a turis­taházat szétlőtte, ennek a fekete ; macskának a szeme irányította! ■ S a gyakorlat terve, amelyet [ együtt „tanulmányoztak”, nyíl- j ván abban a házban is megvan,; ahová most sikerült hazatérnie. ; Beke az ablakhoz lépett. s í kitekintett a sötét kisvárosi ut- j cára, a televízió-ernyő fényétől ■ derengő ablakokra. — Ha tudnám, hogy melyik j ház...! Zalay. reszkető kézzel, egy ! hosszú, bolgár cigarettára e> új- : tott. { (Folytatjuk) Országjárás A Rába-vöSgy g Zsemlye . A kastély, zöld Hazánk ismeretlen tájainak > felkutatása mindig nagy lelke­sedéssel töltött el. Így történt, hogy Szombathely közelében egy romantikus, kedves helyre bukkantam, s hazatérésemkor a ! véget nem érő útibeszámolók arra • késztettek, hogy megírjam, mi* láttam, s ezáltal talán má­sokban Is felkeltem a kedvet a Rába-völgy e csodálatos vidé­kének megtekintésére. A völgy jellegzetessége, hogy 8—10 kilométer távolságban egymástól kisebb-nagyobb kas­télyok állnak, melyek közelé­ben apró kis falvak alakultak ki. Ezek a. kastélyok különböző korok jellegzetes építészeti stí­lusának jegyeit viselik. Itt lát­hatja az utazó az 1222-ben épült kis cicellei kápolnát. Mátyás király vadászházát és a híres ikervári Batthyány kastélyt. Az egyik legrégebbi és egyben leg- i kedvesebb kis falu. Zsennye. A falu és a kastély keletkezésé­Régi címer a falon. nek körülményeiről az első írá­sos adatok 1083-bói származnak. A monda szerint még római ko­ri kövek is találhatók a kastély | alapjában. Az Árpád-házi kirá- I lyok idején a Templárius szer- I zetesrend otthona volt, majd a királyok, az országbírók, nádo­rok hitbizományos birtokává tették a régi kastélyt, amely a mainak pontosan a fele volt. Az 1000-as évektől egészen a fel- szabadulásig a Bezerédy és a Görgei család tulajdonát képez­te. Mostani alakját a7 1700-as években nyerte el Bezerédy Sándor idején, aki a régi ke­reszt alakú épületet megkettőz­te. A tulajdonos szellemesen rejtette el az építkezés dátumát ■ a bejárat fölött elhelyezett cí- | mer szövegében, az utókor szá­mára nem kis fejtörést okozva, hiszen a római számokat más­más stílusban és sorrendben ír­ták. * * # Mi. alföldi emberek, mindig csodálattal nézzük a gyors fo- | lyású, kristálytiszta patakokat, a ! köves talaj szép növényzetét, 1 az évszázados fákat. A kastély parkja is csodálattal tölti el a látogatót, hiszen az általában divatos díszparknak itt nyoma ! lombok között. sincs. Gyönyörű, gondozott ős­park ez, jó néhány szubtrópusi fává] és bokorral. A kastély történetéhez tarto­zik két história is. Az egyik egy régi sír regéje: a keresztes há­borúk idején a tulajdonos fia j a Szent földön életét vesztette, | az apa hazahozatta fiát és lóvá- i val együtt teljes hadi díszben a i parkban temettette el. A másik ' történet egy brutális főúrról, bájos feleségéről és egy szom­széd kolostor főpapjáról szól. A pap szerelmes lett a kastély fia. j tál, csinos úrnőjébe és ő is vi­szont. A megcsalt férj szörnyű bosszút állt, hitszegő feleségét és a papot befalaztatta a kas- j tély pincéjében. Ennek pontos helyét ma már senki sem tudja, csak a megsárgult pergamenek adják tudtára az idegennek, ho- j gyan torolta meg sérelmét a kö. j zépkori lovag. * * * Jó levegő, romantikus kör- j nyezet, csend, nyugalom. A leg- | ideálisabb környezet ahhoz, hogy I művészeti remekek szülessenek. I Nem véletlen, hogy 1957-ben a | Képzőművészeti Alap alkotó otthon^- létesített ezén a helyen, aho] a művészek az ősrégi kas­tély hófehér falai között és a park hatalmas fái alatt nyugod­tan dolgozhatnak. A kastélyt rendbe hozták, a hiányzó búto­rokat a sárospataki Rákóczy- kúria hasonló stílusú bútoraival pótolták, melyek jól illeszked­nek a puritán egyszerűségű kas­tély hangulatához. A szinte mű­vészeti alkotásszámba menő. csodálatos domborművekkel dí­szített kandallók, Deák Ferenc kártya-asztala és sok-sok apró kedves tárgy fokozzák a benső­séges hangulatot. Nem csoda hát, ha szívesen látogatott hely lett, s olyan nagy művészek is dolgoztak itt. mint Pátzay Pál, Csók István. Molnár Antal és ! még nagyon-nagyon sokan má­sok. Itt találkoztam egy művész- házaspárral. akik tíz év óta szinte második otthonuknak te­kintik a kastélyt és télen-nyá- ron minden évben visszatérnek. A Munkácsy-díjas szobrászhá­zaspár és két gyerekük az év ! jelentős részét itt töltik. Sok kedves művük született itt, új elképzelések fogantak, melyek e két jeles művész munkássá­gát dicsérik. A feleség. Lese- nyei Márta kedves közvetlen­séggel beszélget legújabb alko­tásáról egy gyerekcsoportról. Elmesélte, hogy Nógrád megyei Felsőpeténybe készül ez a szo­bor, ahol a régi Almási-kastély kertjében, az állami gondozott gyerekek otthonában állítják fel. A bájos gyerekcsoport jól illeszkedik majd a környezetbe és bizonyára a kis lakók ked­vence lesz. Elmondta még, hogy a főiskolán Koszta Rozália, a Gyulán élő festőművésznő év­folyamtársa volt, és hogy leg­utóbbi munkája Salgótarján fő­terén kapott helyet, de az ország számos nagyvárosában találko­zunk alkotásaival. Láttam, ho­gyan született meg legújabb vázlata és megcsodáltam ked­ves gondosságát, ahogyan a ki­alakuló új szobor pajkos lírai- sága mellett a gyakorlatiasság­ra törekszik. Az új megbízatás: egy balatonboglári gyermeküdü­lő medencéjében felállítandó szobor. A vázlat: kanyargó csúszdán visító kisfiú, úgy el­helyezve. hogy a7 üdülő-gyere­kek is fölmászhassanak és csúsz­kálhassanak majd a „bronzgye­rekhez” hasonló vidámsággal. Mintázott és kiállításairól be­szélt. Aztán férjéről, Kiss Sán­dorról, aki éppen olyan rajong­va szereti hivatását, mint fele­sége. Abban a különös szeren­csében részesültem, hogy szem­tanúja lehettem legújabb pla­kettje megszületésének. Csodá­latos Bartók-fej volt, mely a nagy zeneszerző halálának 25. évfordulójára meghirdetett pá­lyázatra készült. A művész ben­sőségesen vallott az érmészet szeretetéről és nagy mesteré­ről, Ferenczy Béniről, aki úgy mint ő, a szobrászat líraibb ágát, a portré-készítést és az ér­Lesenyei Márta a csúszkáló kisfiúval. mészetet kedvelte. Elmondta, hogy nemsokára mj is találkoz­hatunk egyik domborművével, Bartók, Munkácsy, és Dürer portréjával, a gyulai új Kiállí­tási Csarnok falán. '» * Ahogy a7 állandó látogató, én is őszinte szerelmesévé váltam ennek a gyönyörű tájnak. Ez a kedves környék sok művész ih- letője volt már. Most rövid idő­re hangos lesz majd a kastély és a park. Itt kezdik el Krúdy Gyula Szimbád című regényé­nek filmfelvételét, amelynek fő­szerepeit Torday Teri és Latino- vits Zoltán játszák ... Veress Erzsébet títíSMWSsi R 1978, AUGUSZTUS 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom