Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

Népgazdasági igény; a vasúti kocsiforduid meggyorsítása Rendkívüli ülést tartott a Békés megyei Szállítási Bizottság Augusztus 15-én lép életbe a Gazdasági Bizottság 1971. feb­ruár 28-ig érvényes határozata, amelynek célja a vasúti kocsi- forduló meggyorsítása, vagyis a szállítási igényék minél szer­vezettebb és jobb kielégítése. A határozat intézikedik az éjsza­kai és munkaszüneti napokon való rakodásokról Ügy is, hogy a mulasztók progresszív kocsiál­láspénzt, fekbért fizetnék, ha nem tesznek eleget rakodási kötelezettségeiknek. Ugyanak­kor anyagilag is ösztönzi a jól rakodó ^vállalatokat, amelyek az így kapott összegeket a ra­kodásgépesítés fejlesztésére for­díthatják. A Békés megyei Szállítási Bizottság tegnap, kedden dél­előtt 9 órád kezdettél rendkívüli ülést tartott Békéscsabán, a Technika Házában. Ezen a ta­nácskozáson, amelyen a miegye több nagy szállítóvállalatának képviselője is részt vett, Vajda Sándor, a MÁV Szegedi Igazga­tósága kereskedelmi osztályá­nak vezetője ismertette a Gaz­dasági Bizottság határozatát és ez abból adódó feladatokat, amit Szikszai József, a 8-as AKÖV teherforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője egészített ki. Többek között elmondták, hogy már az év eleje óta fe­szültségek tapasztalhatók a szál­lításban, s ezt most még az ár­víz sújtotta területekre szüksé­ges anyagok szállítása is tetéz. Több vállalat nem tesz időben eleget árufogadási és rakodási kötelezettségednek. Ezért sok he­lyütt péntek éjszakától hétfő reggelig rakottan vesztegelnék a vasúti kocsik. Ez viszont nehe­zíti a kocsiigények időbeni ki­elégítését Számításaik szerint az igazgatóság területén a hét első napjára mintegy 600 vasúti kocsival több marad Mrakatla- nul, mint a hét más napjain. A vagonoknak csaknem 80 szá­zaléka kereskedelmi árut tar­talmaz, aminek kirakása mind­máig igein vontatottan halad, nem úgy, mint a szóródó áruké, arait nagyrészt gépesítettek. Ezért a jövőben sokkal több figyelmet szükséges szentelni arra, hogy ezeket az árukat le­hetőség szerint ládákban, kar­tonokban vagy zsákokban szál­lítsák, mert így lényegesen gyorsabb lehetne a vagonkeze­lés. De ennek megoldása olyan igényeket: is támaszt, hogy a rafcterületeken megfelelő felté­teleket teremtsenek a rakodó­lapos fuvarozáshoz, illetve az emelővillás targoncák alkalma­zásához. Hangsúlyozták, hogy az elsődleges céj a kocsifordu­lók meggyorsítása, és nem a ki­látásba helyezett bűn tetőszank- eiók alkalmazása. Ahol azonban a jövőben sem halad kielégítő­en a rakodás, ott számolhatnak az eddigiektől lényegesen zseb­be vágóbb kocsiálláspénzzel. Szólták arról, hogy a vasút­nak is tökéletesítenie kell a tá­jékoztatást a küldemények ér­kezéséről. Arra kell törekednie, hogy az értesítések és a kocsi­kiállítások megfelelőek és pon­tosak legyenek. Elhangzott az is, hogy gyorsabb, szervezettebb és munkaszüneti napokon is folytatott rakodásokkal az or­szágban naponta mintegy 2—3 ezer vasúti kocsi szabadulhatna fel, s állhatna az árufuvarozta- tők rendelkezésére. A tájékoztatók utáni vitában többen felszólaltak. Kazamér Károly, a megyei szállítási bi­zottság titkára kifogásolta egyes vállalatoknak azt a gyakorla­tát, miszerint a vasúti kocsikat raktárnak tekintik. Elmondotta: az AKÖV-nek több fölös rako­dógépe van, s ezeket több mű­szakban is lehetne és kellene foglalkoztatni. Azért is, mert a határozatot csakis a rendelkezés­re álló eszközök szervezettebb és jobb kihasználásával lehet végrehajtani. Vidó Lajos, a Bé­késcsabai Konzervgyár szállítási Bemutatjuk Önnek a korszerű otthon nélkülözhetetlen kellékeit: — FÜRDŐSZOBA BERENDEZÉSEKET — KÖZPONTI FŰTÉS FELSZERELÉSEKET} KAZÁNOKAT, RADIÁTOROKAT, CSEMPEKÁLYHA - OLAJÉGŐKET — SZŐNYEGEKET, FÜGGÖNYÖKET — TELEVÍZIÓT, HŰTŐSZEKRÉNYT — VILLAMOSSÁGI CIKKEKET — A LEGKORSZERŰBB MOSÓSZEREKET II kiállításra szeretettel várják az UNIVERZÁL szaküzletek Békéscsabán, a Jókai Színház előcsarnokában augusztus 12—16-a között Nyitva: délelőtt 10—13 óráig délután 15—17 óráig Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat ■ • osztályának vezetője — mint mások is — szóvá tette, hogy a békéscsabai vasútállomás rakfe­lületén nem egészen megfelelő­ek a feltételek az eméLővillájs targoncák üzemeltetéséhez. Sür. gette továbbá, hogy végre vala- hára fejezzék be és adják át rendeltetésének a konzervgyári iparvágányt, amely jelentősen tehermentesítené a megyeszék­hely vasútállomását. Dr. Szán- tay János, a megyei tanács építési-köziekediési és vízügyi osztályának főelőadója felszó­lalásában elmondta: tapasztala­taik szerint több vállalat veze­tője, főkönyvelője eddig közöm­bösen, szinte tétlenül szemlél­te és jóformán semmit sem tett azért, hogy a munkaszüneti na­pokon is eleget tegyenek a rako­dásnak. A Gazdasági Bizottság határozatának végrehajtása minden bizonnyal arra készteti majd őket, hogy változtassanak eddigi szemléletükön. A rendkívüli ülésein javasol­ták, hogy a közeli napokban a vasút és az AKÖV képviselői keressék fel a fuvaroztató vál­lalatokat, egyeztessék munkáju­kat, aminek tapasztalatait és az időközben tett intézkedése­ket a megyei szállítási bizottság soron következő ülésén tárgyal­nák meg. P. P. Á kritika sem maradhat el Szép termelési eredményekről számolhatott be a MÁV Békés­csabai Pályafenntartási Főnök­ség pártalapszervezetének veze. tősége az augusztusi taggyűlé­sen. Nem maradt el a beszámo­lóból az elismerés azok iránt, akik sokszor igen nehéz körül­mények között is derekasan helytállnak a munkában. Nagy­részt nekik köszönhető, hogy zavartalan a vasúti közlekedés. A beszámolóból azonban ki­tűnt, hogy vannak gondok és bajok is. Ezekről azonban csak kevés szó esett. Arról is, hogy miképp kellene azokat megolda­ni. Hiányzott a beszámolókból a kritika a pártvezetőség és egyes tagok tevékenységéről, a hely­telen nézetekről, s így inkább programbeszédhez hasonlított. Részben talán ennek tulajdo­nítható, hogy a hozzászólásokból is hiányzott a bírálat. Pedig en­nek a taggyűlésnek a pártveze­tőség 2 éves tevékenységét kel­lett volna mérlegre tennie, s en. nek alapján meghatároznia a to­vábbi tennivalókat. Számításba véve azt is, hogy a vasútra a következő években rendkívül nagy feladat hárul, hiszen äz ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődésével a szállítások hatvá­nyozottan növekednek. Megol­dásában pedig nem kis szerep jut a békéscsabai pályafenntar­tási főnökség kommunistáira. A vasútnál — érthetően — szinte katonás fegyelemre van szükség. Olyan fórum előtt azon­ban, mint a párttaggyűlés, a vé­lemény-nyilvánításnak — párt­szerű keretek között — szabad terjp van. Még akkor is, ha az valamilyen helyi, esetleg köz. ponti intézkedés célszerűségét mérlegelni, teszi bírálat tárgyá­vá vagy éppenséggel egyes sze­mélyek magatartását, tevékeny­ségét kifogásolja. Egész társadalmunkban de. mokratizálódó folyamat megy végbe, amit lehetővé tesz. hogy mind többen értik meg pár­tunk politikáját. E fejlődés nyo­mán ma már szinte az egész or. szág népe tevékenyen részt vál­lal politikai, gazdasági és kultu­rális életünk további felvirágoz­tatásában. Mindenki munkájá­val, véleményével, javaslatával törekszik segítséget nyújtani nagy céljaink eléréséhez. Ter­mészetes, hogy a példamutatást a kommunistáktól várjuk, akik­nek ezt a Szervezeti Szabályzat kötelességként írja elő. És, ha a pályafenntartási fő­nökség mostani taggyűlésén a kritika elmaradt, remélhetőleg, lesz majd a szeptemberin. Erre. azonban a kongresszusi irány­elvek és a Szervezeti Szabályzat- tervezet áttanulmányozásával fel kell készülni. A IX. pártkongresszus az alapszervezetek erősítését tűzte célul. Általában meg is való­sult. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése pozitív eredményeket hozott, de még sok tennivaló van hátra. Most a IV. ötéves tervidőszak kezdete előtt — az irányelvek ismere­tében — máris készülnünk keli arra. hogy szűkebb munkaterü­letünkön mit tehetünk a célki­tűzések megvalósításáért. A következőkben a pályafenn. tartási főnökségre is nagyobb feladatok megoldása hárul, ala­posan át kell gondolni tehát, hogy kik legyenek a pártalap- szervezet vezetőségének a tag­jai. Pásztor Béla Felmérés az anyagi ösztönzés alakulásáról A KOM a közelmúltban fel­mérte, hogy vállalatai milyen módon használják fel részese­dési, illetve fejlesztési alapjai­kat a dolgozók közvetlen vagy közvetett anyagi ösztönzésére. Megállapították, hogy mind a pénzben!, mind a nem pénzbeni juttatások emelkedtek az utóbbi három évben, az arányok azon­ban lényegesen eltolódtak a köz­vetlen pénzbeni ösztönzés javá­ra. A két kategória 1968-ban még nagyjából azonos mértékben fej­lődött, tavaly azonban a közvet­len pénzbeni juttatások összege már négyszer olyan gyorsan nőtt, mint a közvetetteké, s ez a tendencia az idén előrelátha­tólag tovább tart. 1968-ban a rendelkezésre álló összegeknek 73 százalékát használták fel bér­alapfejlesztésre, jutalmazásra, tanulmányi ösztöndíjra és a köz­vetlen ösztönzés egyéb céljaira, ez az arány hetvenhét százalék­ra nőtt, s az előrejelzések sze­rint az idén eléri a 79 százalé­kot, tehát az összegek 21 száza­léka jut üzemi étkeztetésre, a gyermekintézmények fenntartá­sára, vállalati üdültetésre, kul­turális és sportcélokra. Az arányeltolódás arra utal, SZÜKSÉGES KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ közgazdászt VESZ FEL a BÉKÉSCSABAI FÜSZÉRT V. (Békéscsaba, Csorvási út.) Fizetés megegyezés szerint iNCPUJStCí 1970. AUGUSZTUS 12. 3 hogy a vállalatok fokozottan al­kalmazzák az ösztönzés közvet­len formáit Tavaly jóval na­gyobb mértékben emeltek a bé­reket, mint 1968-ban és sok vál­lalatnál az idén is jelentős ösz- szegeket költenek bérfejlesztésre. A közvetlen pénzbeni juttatások emelkedéséiben közrejátszik,. hogy két év alatt ötszörösére nőtt a dolgozók lakásépítésének támogatására, az építkezések előlegezésére nyújtott összeg. A munkaerőkereslet és a képzett szakemberek iránti nagyobb igény a tanulmányi ösztöndí. jak szélesebb körű alkalmazásá­ra ösztönzik a vállalatokat. A borítékon kívüli juttatások növekedésének üteme általában lassult, csupán a vidéki válla­latok egy részénél nőtt. E köz­vetett juttatásoknak 51 százalé­kát üzemi étkeztetésre, 14 szá­zalékát a gyermekintézmények, 13 százalékát üdülők létesítésé­re, illetve fenntartására, 8—8 százalékát kulturális, illetve sportcélokra, 6 százalékát pedig egyéb szociális célokra költik. A gyermekintézményekre költött összegek aránya néhány évig változatlan volt. 1970-re azonban mintegy húszszázalékos növeke_ dás várható — de az igények­hez képest ez is kevés. A mű­velődési intézmények fenntar­tására a KGM-yáUalatok 3,5—4 millió forintot költenek az idén, s a közös kulturális intézmények fenntartásához is körülbelül ugyanennyivel járulnak hozzá, ami valamivel több, mint a ko. rabbi években. A vállalati üdü­lők létesítésében, bővítésében 1968-ban volt nagyobb előrelé­pés, akkor az előző évihez ké­pest 40 százalékkal növelték a ráfordításokat. Azóta az üdülő- fejlesztés némileg visszaesett. Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat felvételre keres gyakorlattal rendelkező építési műszaki ellenőrt, gépésztechnikust, elektrotechnikust, szakácsokat és konyhai dolgozókat Jelentkezés: BÉKÉSCSABA, Gutenberg ÜT 3. Fizetés megegyezés szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom