Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-11 / 187. szám
Utószó a Nevezetes bűnügyek Békés megyében című sorozathoz Két nap rettegés Százhuszonheten lesték a dugót — Birka-ebéd a horgásztanyán Tizenhét bűnügyet ismert meg az olvasó az elmúlt hónapokban a Békés megyei Népújság hasábjain. A sorozat szerzői a kiválasztott ügyek útján betekintést nyújtottak a megyében 25 év alatt történt nevezetesebb bűnügyekbe. Sokan érdeklődéssel olvasták azokat. A történetekben feltárultak az ismertetett bűncselekmények körülményei, indítékai. Kissé többet lehetett volna írni a bűnüldöző szervek érdekes, de fáradságos munkájáról, a kriminalisztikai eszközök és módszerek alkalmazásáról, a lakossággal való együttműködésről. A sorozatban nem történt értékelés, elemzés1, a tanulságok levonását a szerzők az olvasóra bízták. Egyes bűntettek megdöbbentő vagy más bűntettek kevésbé szörnyű, de a közrendet, a köz- biztonságot súlyosan sértő, a társadalomnak, az egyénnek kárt okozó esetei azt a gondolatot keltették és erősítették meg, hogy a bűnözéssel szemben nem lehet közömbös egyetlenegy becsületes állampolgár sem. A társadalomnak és az egyéneknek fontos érdeke a bűncselekmények végrehajtásának meghiúsítása, s a már meg- történit bűntettek gyors felderítése. A cikksorozatra váló visszatekintés alkalmával helyénvalónak tartom — a részletesebb elemzés mellőzésével — rámutatni a bűnözés néhány okára. A bűntettek jelentős részénél szerepet játszott a gyors meggazdagodás vágya és a túlzott alkoholfogyasztás. Így pl. „Hulla az ártéren” c. cikkben szereplő „öreg Balogh” iszákos, kötekedő magatartása indította a fiát a súlyos bűntett elkövetésére, s ez váltatta ki a család többi tagjainak a bűntettel való egyetértését. „A pénzhamisító” c. cikkben Lakatos Albertet is az ital utáni vágy indította arra, hogy minden áron könnyűszerrel pénzt szerezzen. A „Vérfolt a falon” c. alatt leírt bűntettben szintén jelentős szerepet játszott az italozás, mind az elkövetőknél, mind az áldozatnál. A féktelen kapzsiság jellemezte a „Félmilliós sikkasztás” c. alaitt ismertetett bűnügy főbb szereplőit, az ott leírt sikkasztások, csalások, egyéb visszaélések elkövetőit. Ezen bűntettnél még elősegítő körülmény volt az ellenőrzés elhanyagolása, a bizonylati fegyelem lazasága. A nagyképűség sugallta, könnyű pénzszerzés vágya indította a betörés elkövetésére „Betörő a boltban” c. cikkben szereplő Széna Erzsébetet. Hasonló okból követték el a súlyos bűntetteket „Gyilkosság a front előtt” és a „Szökevény újabb gyilkossága” c. bűnügyi történet szereplői is. A felvilágosulaüanság, az indokolatlan szégyenérzet vezette csecsemőjének megölésére a „Halott csecsemő a kukoricásban” c. történet tettesét, Mezei Gábomét. A „Mozi fonítomjai” c. alatt megismertetett galeri kialakulása és bűnös tevékenysége mögött megtaláljuk a fiatalkori bűnözés egyes okait, mint a szülői nevelés hibáit, a rossz baráti környezetet, a bűnözésbe való belesodródást. A szocializmussal szembeni ellenséges beállítottság, az ellenséges propaganda káros hatása, súlyos bűntettek megvalósulását eredményezi. „A fasiszta téboly végnapjai” c. cikkben leírt tömeggyilkosság elkövetői a fasizmus neveltjeiként vitték véghez gaztetteiket. A „Sárréti sasok” összeesküvése, a „Gyilkos ellenforradalmárok” vandál emberölése, az „Idegenlégiós” konok, bűnöző magatartása az ellenséges érzületből, az imperialista propaganda hatására jött létre, s nem utolsósorban „Az elrejtett arany” c. bűneset szereplői is ilyen okból sértették meg a törvényt. Az imperialista fellazítása taktika, az utóbbi időben _és jelenleg is törekszik a felelőtlen gondolkodás kialakítására, a szocializmussal szembeni ellenséges érzület keltésére, a nacionalizmussal és egyéb polgári eszmékkel igyekszik megzavarni az emberek, különösen a fiatalok gondolkodását. Esetenként ennek hatására, a megzavart fejű emberek állambiztonság elleni bűntetteket, vagy közvetett hatásra, köztörvóhyes bűncselekményeket követnek el. Felvetődik a kérdés, hogy a cikksorozatban leírt bűntettek megelőzhetők lettek volna-e? Erre a kérdésre azt lehet válaszolni, hogy a bűntettek egy része megelőzhető lett volna. A bűntettek megelőzésének legfontosabb követelménye az, hogy a környezet, a munkatársak, a barátok, az ismerősök időben ügyeljenek fel a bűnözés jeleire. Ilyenek pl. a gyanús költekezés, normálistól eltérő életmód, a fegyelmezetlen, közösségellenes magatartás, helytelen gondolkodás stb., pl. a gyanús költekezés megmutatkozik a „Félmilliós sikkasztás” elkövetőinél. „A mozi fantomjai” c. cikkben szereplő elkövetők magatartása, a családi környezetben, az iskolában és az utcán is feltűnő volt. Az okoik időbeni megszüntetésével, az említett bűntettek s a cikksorozatban ismertetett egyéb bűntettek közül is több megelőzhető lett volna. A lakosság a sajtó hasábjain keresztül — az ismertetett bűnügyeken kívül — valamennyire betekinthetett a rendőrség 25 éves bűnüldöző tevékenységébe is. Most, hogy a cikksorozat végéhez értünk, szükségesnek tartom, hogy összefoglaló, vázlatos tájékoztatást adjak azokról az élvekről, amelyek jelenlegi bűnüldöző munkánkat meghatározzák. Kormányunknak a jogalkalmazás jogpolitikai elveivel kapcsolatban 1963-ban hozott határozata rögzíti azokat a legfontosabb elveket, amelyeket a bűnüldöző munkánk során figyelembe kell vennünk. Békés megye rendőri' szerveinek bűnüldöző tevékenysége elsősorban a megelőzésire irányul. A megelőzés hatékonyságát sokirányú intézkedéseink együttesen biztosítják. Arra törekszünk, hogy a bűncselekményeket még az előkészület időszakában felderítsük, a kifejlődését megakadályozzuk, az elkövetésre készülő személyeket a bűncselekménytől való elállásra és helyes cselekvésre ösztönözzük. Igyekszünk betartani azt az elvet, hogy egyetlen bűncselekmény se maradjon felderítetlenül, mert a további és esetleg súlyosabb bűncselekmények kifejlődését tudjuk ezzel megelőzni. Messzemenően törekszünk a meggodolt és differenciált fe- leicsségrevonásra. A bűncselekmény miatt alkalmazható változatos eszközök közül azt igyekszünk kiválasztani, amely alkalmas arra, hogy az elkövetőt és más bűncselekményre hajlamos személyt visszatartson a bűnözéstől. Vádemelést és bíróság elé állítást javaslunk mindig; a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel' a visszaesőkkel, a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyeZkedőkkel és a garázda személyekkel szemben. Enyhébb, főleg nevelő jellegű intézkedést alkalmazunk — vagy javasoljuk alkalmazni azokkal szemben, akik a bűn- cselekmény elkövetéséig becsületes életmódot folytattak, a cselekményük súlya csekély és a személyükben garanciát látunk arra, hogy újabb bűncselekményt nem követnek el. A bűncselekményt elkövető személyeket, a •büntetésük letöltése után a tanácsi szervekkel együttműködve segítjük, hogy újra beleilleszkedjenek a társadalmi életünkbe és ne ismétlődjön a bűncselekményük. Ehhez azonban a lakosság, a munkahelyi kollektívák megértő hozzáállása, messzemenő segítsége szükséges. A rendőri bűnüldöző munkában érvényesítjük, hogy alaptanul senki ellen nem indulhat büntető eljárás. A nyomozás során áz elbíráláshoz szükséges valamennyi bizonyítékot — a gyanúsított vagy terhelt terhére és javára vonatkozókat egyaránt — összegyűjtjük. Az állampolgárok felesleges zaklatását, személyes szabadságának törvényes indok nélküli korlátozását munkánkból teljesen száműzni akarjuk. Biztosítjuk, hogy a büntető eljárás során a gyanúsítottak, terheltek jogai — különösen a védekezés joga — messzemenően érvényesüljön. A bűnözés elleni eredményes harc megkívánja, hogy a nyomozás során szerveink széleskörűen alkalmazzák a korszerű technika és tudomány eszközeit, eredményeit. Ennek érdekében tovább kívánjuk fejleszteni a krimináltechnikai eszközöket és elősegíteni a magasabb színvonalú szakértői munkát. A bizonyítás színvonalának javítása megköveteli, hogy a nyomozás során rendőri szerveink a tárgyi bizonyítékok vizsgálatán túl sokoldalúan foglalkozzanak a terhelt személyi körülményeivel, értékeljék és elemezzék a bűn- cselekmény elkövetésénél közreható tényezőket, a bűncselekmény indítékait, az elkövetés módszerét. Megállapításaikat állítsák egyrészt a bizonyítás, másrészt a további bűncselekmények megelőzésének szolgálatába. Munkánkban következetesen érvényesíteni kívánjuk a szocialista törvényességet, annak mindkét oldalát, vagyis őrködünk a törvények betartásán és magunk is betartjuk azokat. Tudatában vagyunk annak, hogy munkánk javításának feltétele a dolgozó tömegekkel való őszinte és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat szélesítése. A dolgozók már eddig is messzemenő támogatást nyújtottak szerveinknek, a bűncselekmények visszaszorításához. A közrend és közbiztonság védelmét több mint 2000 önkéntes rendőr, több száz munkásőr segíti. A lakosság bejelentései alapján több államellenes és köztörvényi bűn- cselekmény elkövetőit lepleztük le. Belügyi szerveink nem is volnának képesek sokirányú feladataikat ellátni, ha nem élveznék a néptömegek bizalmát és támogatását. Külön említést igényel az ifjúságvédelmi munkánk. Fiatalságunkat egyidőben számtalan negatív és pozitív behatás éri. A negatív behatások talaján követnek el a fiatalok bűncselekményt. Rendőri szerveink megkülönböztetett módon védik, óvják fiataljainkat és hatékonyabban alkalmazzák a megelőzés eszközeit, a nevelés változatos módjait. A fiatalság körében a bűncselekmények megelőzése érdekében a szülőknek, az iskolának, a rendőrségnek és az egész felnőtt társadalomnak az eddigieknél nagyobb összefogására van szükség A rendőri munka más területe is igényli a lakossággal való szorosabb kapcsolatunk megteremtését. A közlekedésrendészeti munkában komoly gondot okoz a növekvő járműpark, a rossz útviszonyok és a fegyelmezetlen gépjárművezetők és gyalogosok együtthatása miatt jelentkező balesetek megelőzése. A társadalmi tulajdon védelme területén még mindig gyakran elősegíti a bűncselekmények talaját a közvagyonnak hanyag, gondatlan kezelése. A garázda személyek megfékezésénél gyakori a jelenlevő személyek közömbössége. Ezek a problémák csak úgy oldhatók meg eredményesen, ha a lakosság támogatja rendőri szerveinket. A nevezetes bűnügyek közlése véleményem szerint elérte célját, a Népújság Szerkesztőségét köszönet illeti, amiért lehetőséget biztosított a sorozat megjelentetésére. A lakosság tájékoztatását a jövőben hasonló formában kívánjuk folytatni. Hidas Mihály r. ezredes megyei főkapitány Szombaton és vasárnap rette, giésben éltek a halak a Fehér- és Fekete-Körösben. Ugyanis ekkor rendezte meg a Gyulai Horgász Sportegyesület a már hagyományos kétnapos horgászvensenyét. Az eszményi időben lebonyolításra került versenyre 127-en neveztek be. Ebből 27 volt az if_ júsági versenyző. A versengésben részt vevők mellett tekintélyes számmal jelentek meg ismerősök, drukkerek, hozzátartozók. Ádáz küzdelem folyt a legnagyobb és legtöbb halért a vízparton, s egymás után érkeztek be a versenyzők zsákmányaikkal. Népes tömeg állta körül minden egyes versenyző beérkezése után a mérleget amelyen szigorú zsűri bírálta, el és mérte meg az apróbb és nagyobb halakat. A horgászok szerint hasonlóan jó haljárás csak az 1950-es évek vége felé volt és ezt a közelmúltban levonult nagy víztömeggel magyarázták. Pontosan delet harangoztak, amikor hivatalosan is befejeződött a verseny. Az értékelés után kiderült, hogy a felnőtt korosztályban első helyezést Szőke János érte el 6760 ponttal, második Restye Imre, míg harmadik Szilágyi Ferenc lett. Az ifjúságiaknál Kincses István végzett az első helyen 1670 ponttal, míg második helyre Fried-, rich Endre, harmadikra Pécsi Jevucző István nem kis büszkeséggel mutatja a pontyot, amit hosszas küzdelem után tudott merítőhálójával partra húzni. Tamás került. A legnagyobb halat Jevuczó István fogta, 2 kiló 38 dekás pontyot, míg az ifiknél Kincses István vitte el a pálmát, 99 dekás ponttyal. Hajdú István átveszi a díjat Lehóczki Istvántól, a legrégibb gyulai horgásztól. Hajdú István mindössze 9 dekával fogott kisebb halat az első helyezett Jevuczőnál. A hiedelmek ellenére a horgászok a birkapaprikást is szeretik, bár a rossznyelvek szerint azért főztek birkát, mert féltek, hogy nem tudnak annyi halat fogni, hogy mindenkinek jusson belőle. Béla Ottó
