Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
a megyei pártbizottság Es a megyei tanács lapja Világ proletárjai, 197*. JÜUUS S., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Nemzetiségi nevelők tanfolyama Gyulán 45-50 vízkárosult tsz a megyében Vita a vízkár minőségéről — Elkezdődött a számbavétel Három megye — Békés, Csangrád és Hajdú-Bihar — nyolc román tannyelvű és nyelvoktató iskola 40 tanára lakja két hétig az öreg gyulai román kollégiumot. Június 29- től július 11-ig ugyanis itt tartja az Országos Pedagógiai Intézet Nemzetiségi Tanszéke azt a tanfolyamot, amely a román nyelvet oktató pedagógusaink mindennapi munkájához ad szakmai segítséget. A tanfolyam június 29-i megnyitóján megjelent a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára; Szilágyi Péter. Ott volt az Országos Pedagógiai Intézet román szak- referense; Kozma Mihály és aj Békés megyei Tanács Végreha j- | tó Bizottsága művelődésügyi osztályának iskolacsoport-vezető je; Csete József is. Martyin György román szak- felügyelő, a tanfolyam vezetője elmondta ,hogy a továbbképzésnek igen gazdag programot állítottak össze. A mintegy 3 ezer diákot oktató tanári kar a román nyelv társalgási, legfontosabb helyesírási, nyelvtani és stilisztikád problémáit dolgozza fel a két hét alatt. Ezenkívül sok időt fordítanak a nyelvoktatás korszerű metodikai és a kétnyelvű oktatás módszertani kérdéseinek tisztázására is. Foglalkoznak a legújabb román irodalommal, különösen a mai irodalmi alkotásokkal és a román— I magyar irodalmi kapcsolatok- I kaL A vÍ2Íkárt szenvedett termelőszövetkezeteik száma — csak a jelentősebb káresetek — eléri az ötvenet. Közülük 10—15- ben 65—70 százalékos terméskiesés várható. A többi tsz-ben is 35—40 százalékkal marad alatta a termelési érték az 1970- re tervezettnek. Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökheiyettese a vízkárosult tsz-ek gondjairól elmondotta. hogy a kormány a korábbá években rendeletet adott ki az árvíz, és belvízkárt szenvedett tsz-ek számbavételének módjáról, a keletkezett károk elbírálásáról és a nagyüzemeket ért bevételi veszteségek kiegészítő, séről. E rendelet alapján ültek össze a városi és járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői, a megyei tanács vb szakosztályaival június 30- án, hogy a legsürgősebb teendőket megbeszéljék. Ekkor elvi állásfoglalás született arra vonatkozóan, hogy valamennyi termelőszövetkezetben számba kell venni és felül kell vizsgálni a bejelentett vízkárokat. Ez a munka július 1-évei en is kezdődött. — Ma még vita van azon, hogy a vízkárt szenvedett termelőszövetkezetek bevételi hiányát milyen módon rendezzük. A Körösvidéki Vízügyi IgazgaTanulják as óravezetést Madärfüfetyös reggelek, jő levegő, hangos gyereksereg, árnyékos fák alatt megbúvó sátrak. Távirati stílusban így jellemezhető a békéscsabai Len- csési úti sátorváros 10 napos őrsvezetőképző tábora. A Barátság nevet viselő tábor 22 csapat 110 úttörőjének ad otthont, hogy összekötve a kellemest a hasznossal, a piros nyakkendős VI.- osok mozgalmi és vezetési ismereteket szerezve, játékos és szórakoztató napokat töltsenek a táborban. A program változatos és sokszínű, s bővelkedik a mán. denkori nomád élet hagyományaiban is. hiszen nem hiányzik a „műsorból” a reggeli torna, a tábortűz és a harci túra sem. A megyei Üttörőelnokség által szervezett őrsvezetőképp tábor szombaton zárja kapuit, s addig a gyerekek szüleinek nincs okuk nyugtalanságra, mert az itteni életre is érvényes a kedveit dal első két sora: *Mint a mókus fenn a fán, az úttörő oly tódéin.,.* Az utolsó dobás ebéd előtt. A kugli a kcdvene játékok közé tartozik. *óság szakvezetői ragaszkodnak ahhoz, a klasszikus meghatározáshoz, hogy árvízkárt csak árvízkár esetén lehet kifizetni. Ez. zel a megyei tanács végrehajtó bizottság is így értett egyet De nem tisztázott az, hogy a Körösökön levonult magas vízszintű árhullám miatt a szántóföldeken visszatartott belvizet minek minősítsük. Az árvédekezés időszakában ugyanis a Körös- menti szivattyútelepek nem üzemeltek. a belvíz szivattyúzása, elvezetése így nem volt lehetséges. Helyenként előfordult olyan eset is — a magyar—román közös érdekeltségű csatornákon —, hogy a víz megrongálta a töltést. A békési Egyetértés Tsz- ben több nagyobb csatorna partját meg kellett erősíteni, hogy az elöntésnek útját állják. A belvíz-káresetek elbírálásánál már könnyebb a helyzet,, mert nem áll fenn a lehetősége annak, hogy a jelenséget ilyen vagy olyan módon magyarázzuk — mondotta Csatári elvtárs. A víákárosult termelőszövetkezetek ügyében július első napiadban újabb tárgyalást folytat Csatári Béla, a MÉM és a Pénz- ügyrmnisztéri um megbízottaivaL A kivonuláskor még nem dobbannak egyszerre a lábak, de a sátorváros lakói a 10 nap alatt menetelni is megtanulnak. (Fotó: Demény Gyula) Versenyfelhívás Az 1970. évi nyári betakarítási munkák lelkiismeretes végzésére munkaversenyt kezdeményezett a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő sarkadi Lenin Tsz. Egyben versenyre hívta a Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó valamennyi közös gazdaság kombájnosát. A verseny célja — írták levelükben többek között a sarkadnak — a minőségi előírások betartása a kombájnaratásnál. Ezért többek között vállalják, hogy 2 százalékon aluli szem- veszteséggel. 10 centiméternél alacsonyabb tarlómagassággal aratnak. A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége elfogadta a sarkadiak kezdeményezését és anyagi lehetőségeivel ösztönzi a kombájnosokat, hogy mind nagyobb számban vegyenek részt a betakarítási versenyben. Dolgozó diákok A gimnáziumi osztály harminchárom tanulója közül az idén csupán három nem jelentkezett nyári munkára. Az egyikük beteg, a másik külföldi rokonidnál nyaral, a harmadik pedig pótvizsgára készül. A többiek néhány hetet ipari, mezőgazdasági üzemben vagy építőtáborban töltenek. Miért dolgozik? Miért nem pihen inkább? — kérdeztem a dunántúli tsz-be készülő egyik fiatalembertől. Art válaszolta, hogy két és fél hónap pihenésre nincs szüksége. S felelőtlen do. lógnak tartaná lógással, kószálással agyonütni az időt A többiek is mindannyian megiszívle- lendő magyarázatot adtak. Volt közöttük, aki olyan üzembe készül, amelyik segíti a jövendő életpályára való felkészülésben. Néhányúk szerint a sok szellemi megerőltetés után a fizikai munka jó kikapcsolódást jelent, és az sem árt, ha már diák korában „életszagot szippant az ember”. Akadtak olyan diákok is, akik kertelés nélkül bevallották, hogy pénzt akarnak keresni. Egyikük táskarádióra, a másik balatoni üdülésre fordítja majd a pénzt, a harmadik ruhát vesz, félreteszi a tankönyvre valót, hogy ezzel is enyhítse kispénzű szülei gondjait. Nem minden üzem és nem minden felnőtt fogadja egyhangú lelkesedéssel a munkára jelentkező diákokat. Sokan vélekednek úgy, hogy csak baj van velük. Csak kirándulásnak, kedvtelésnek tekintik a néhány hetes munkát. S még kiválóbbaknál is az a helyzet, hogy mire belejönnének a tennivalókba, kezdődik a tanítás. Nincs igazuk azoknak, akik úgy vélekednek. Még akkor sem, ha igaz, hogy a diákok nem szakembereik, s jó néhányan nem is végzik elég komolyan a rájuk bízott munkát. A többség szorgalmasan dolgozik. S ezek életében, jövendő boldogulásában fontos szerep juthat a jól megszervezett nyári munkának. Az sem szorul bizonyításra, hogy a sok tízezer diák munkája az üzemék, sőt a népgazdaság szempontjából is jelentős lehet, ha a fiatalok buzgalmával, tettrekész. ségével jól gazdálkodnak a munkahelyek felelőseiSok függ persze attól is, hogy az iskola hogyan készíti fel a diákokat, de a siker érdekében az üzemek tehetnek a legtöbbet. Ahol a diákok foglalkoztatását csak valami szükséges rossznak tekintik, ott valóban nincs sok köszönet a fiatalok nyári vállalkozásában. Ahol azonban számítanak rájuk, komolyan veszik őket, felelősséget rónak rájuk, ott csak nyerhetek a diákok munkáján. Van vállalati igazgató, aki egész éven át kapcsolatot tart is. kólákkal és az üzem nemcsak rendes fizetéssel és üdüléssel jutalmazza a jó diákmunkásokat, hanem az iskola tornatermének kijavításához, felszereléséhez is ad támogatást. A tanulság tehát az, hogy a nyári munkát vállaló diákokban ne csupán a pillanatnyilag hasznos vagy kevésbé hasznos munkaerőt lássák az illetékesek. Sokkal inkább az életre készülődő fiatalt, akinek helyes bekapcso. lása az építőmunkába, nagyon felelős dolog. A néhány hét során tehát nemcsak a diákok vizsgáznak munkára való érettségből és főként felelősségtudatból, hanem a szülők, az iskola és a munkahelyi kollektíva is. K. I.
