Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-07 / 157. szám
<2> m síDiDiDagos Dr. SÁ3TI 1. ZSILÁ L. BÉLA O. 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 A pénzhamisító Bonyolult és nehezen elkövethető a pénzhamisítás. Országosan ás csak ritkán kísérelték meg a bűnözők, de ezeket is szánté minden esetben rövid idő alatt sikerült leleplezni. Megyénkben az elmúlt 25 esztendőben mindössze két alkalommal folyt eljárás pénzhamisítás miatt. Az elkövető mindkét esetben ugyanaz a személy volt, Lakatos Albert. Lakatos a7 embereknek ahhoz a fajtájához tartozik, akik minden lelkiis- meret-furdalás nélkül megsértik a törvényeket és így gyakran kerülnek összeütközésbe a bűnüldöző szervekkel. lakatos is többszörösen büntetett előéletű. Először 1938-ban próbálkozott a pénzhamisítással, de akkor rajtavesztett. Azt gondolta, 1949- ben, hogy talán most sikerül. Nem volt szerencséje, ötévi fegyházat szabtak ki rá. A két kudarcból sem tanult. 1957-ben újból megkísérelte a pénzhamisítást. Szeptember volt, amikor feleségével, annak bátyjához, Szabó Jánosokhoz mentek látogatóba, megyénk határához közel eső egyik kis községbe. Elpanaszolták egymásnak — már ahogy ilyen rokoni látogatásnál szokás — ügyes-bajos dolgaikat. Szóba került az is, hogy Lakatosék nemrégen építettek házat és így anyagilag nem állnak jól. Szabóék pedig házat akartak építeni, de nincs hozzá pénz. Egyszóval sokat beszéltek a pénzről, közben arról álmodoztak, mit csinálnának, ha sok lenne. Elutazásuk előtt Lakatos elmondta a sógornál?, hogy ő ért a pénzcsináláshoz. Igaz, még eddig nem sikerült, de ha megfelelő festékeket tudnának szerezni, ügyesebben csinálná és sok 100 Ft-ost tudna előállítani. Szabónak hamar megtetszett az ötlet. Előre ittak a medve bőrére és megfogadták, hogy nagyon ^vatosalk lesznek majd és csak éppen annyi pénzt hoznak forgalomba, amennyire szükségük lesz céljaik eléréséhez. Lakatosélk hazatértek. Októberben már Szabó kereste fel Lakatosékat. Persze a téma itt is a pénzcsinálás volt. Megbeszélték, hogy ha sikerül megfelelő százasokat készíteni, azokat forgalomba hozzák és a hasznon féle-fele arányban osztozkodnak. Szabó ekkor 800 forintot adoti át Lakatosnak a szükséges anyagok beszerzésére. Lakatos elindult Budapestre, hogy a pénzgyártáshoz szükséges ani- lin-festéiket beszerezze. Békéscsabára érve meggondolta magát és megpróbálta a szükséges festéket ott beszerezni, mivel nem kapott, így különböző színű tustintát és temperafestéket vásárolt. Alig telt el egy hét, ismét megérkezett Szabó János Lakatosokhoz. Kíváncsian érdeklődött, hogy hogyan áll az ügy. Lakatos közölte sógorával, hogy nem kapott anilint, de vásárolt helyette más festékeket és ezeknek megfelelő keverésével próbálja meg a 100 forintosok elkészítését. Még Szabó ott-tartóz- kodásának ideje alatt Lakatos megrajzolta a 100 forintos egyik oldalát. Az elkészített rajzokat azonban Lakatos nem találta sokszorosításra alkalmasnak s így javasolta Szabónak, hogy gumilapokból készítsenek klisét és megkérte, hogy ehhez szerezzen megfelelő gumit. Szabó el is utazott az egyik nagyvárosba, ahol megvásárolta a kért gumi- lapot és azt azonnal ei is vitte Lakatoshoz. Ekkor újra 500 forintot adott anyagvásárlásra és élelemre, de ekkor Szabó már bizalmatlan volt ési hosszabb ideig. ottmaradt, hogy ellenőriz-1 7e a munkálatokat. Lakatos újra j hozzákezdett — he ^^'át meg nyugta- — _>gy a ®v?ara' í r -ír a1"“ .»i01 tűvei és zsilettpengével kivéste a 100 forintos mindkét oldalát. Aztán bekente tustinta és temperafesték keverékével a klisét és megkezdte a hamisítványok sokszorosítását. Rövid idő alatt elkészült 30 darab százas. A hamisítványokon a festék — rossz minősége miatt. — elkenődött, szétfolyt és így az elkészített pénz saját megítélésük szerint sem volt alkalmas a forgalomba hozatalra. Legnagyobb réanilinfesték beszerzését. Minthogy pénzük már elfogyott, ez a terv nem valósult meg. De még ekkor sem adták fel a reményt. Szabó — mert csak neki volt hitele — kölcsönkéréssel kísérletezett, azonban senkit sem talált, aki beszállt volna ebbe az üzletbe. Közben kiszivárgott tevékenységük és a rendőri szervek 1957. december 17-én mindkettőjüket letartóztatták. Lakatos szűkét elégették, csak 13 jobban sikerült példányt tartottak meg belőlük. Szabó ekkor már türelmetlen volt. Minél hamarabb szeretett volna nagyobb összeghez jutni, hiszen elég jócskán „ölt” már pénzt az üzletbe. Lakatos nyugtatta és türelemre intette a türelmetlenkedni kezdő sógort. Azonban már ő is belátta, hogy ezzel a festékanyaggal nem tud elfogadható utánzatot készíteni, ezért rábeszélte sógorát, hogy együtt utazzanak el a közeli városba és kíséreljék meg ott az m lakásán megtalálták és lefoglalták a két -darab gumiklisét, a két darab 100 forintos tusrajzát és a 13 darab 100 forintos bankjegyutánzatot. Kihallgatásuk során beismerték bűnösségüket és így Lakatos harmadszor került börtönbe pénzsóvárgása miatt. Hatévi börtönbüntetésre írélték, de a sógor sem úszta meg. Az elveszett üzletbe fektetett pénze mellett egy évig és 10 hónapig volt a börtön lakója. Következik: BETÖRÖ A BOLTBAN. ünnepi tanácsülések Békésszentandráson, Eleken és Újkígyóson A megyei tanács — az illetékes községi és járási tanácsok által előterjesztett kérelemre — Battonya, Békésuzentandrás, Dé_ vaványa, Elek, Kondoros, Újkígyós és Vésztő községeket 1970. július 1-től kezdődő hatállyal nagyközséggé és ennek megfelelően tanácsukat nagyközségi tanácsi rangra emelte. Ezekkel együtt tizennyolcra növekedett a nagyközségek száma megyénkben. Az újonnan rangot kapott nagyközségek közül — a hozzánk beküldött értesítések szerint — Eleken július 8-án este 7. Újkígyóson július 10-én délelőtt 8 és Békésszentandráson július 15-én délelőtt 9 órai kezdettel ünnepi ülést tartanák a nagyközségek tanácsai. Ez alkalommal foglalkoznak a nagyközséggé történt átszervezés jelentőségével az ebből adódó új feladatokkal. Ekkor kerül sor a nagyközségi rangot jelentő dokumentum átadására, átvételéSzükséges a szonda használata — Alkoholizmus elleni küzdelem a szarvasi járásban Békésszentandráson dr. Olasz Imre körzeti orvos foglalkozik az egész járás területén az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi bizottságainak munkájával, s egyben vezeti az alkoholelvonó ambulanciát. A szarvasi járás minden községében az elmúlt napokban tartotta meg tanácskozását az alkoholizmus elleni bizottság. Erről adott tájékoztatást lapunknak dr. Olasz Imre. Többek között megállapította, hogy a társadalmi bizottságok eredményesen működnek a járásban. Valamennyi iközsógben, amióta bevezették az amibulan- ciás kezelést, többen jelentkeznek elvonókúrára és meggyorsult az ügyintézés is. A tanácskozásokon több érdekes javaslat hangzott él és jó néhány bírálat is a vendéglátóipari egységekkel kapcsolatban. Csabacsűdön kifogásol„Lehetne Steínsclágen a Munkás“ Akkor este még csak nem is vacsoráztam, llyes mivei tehát nem magyarázhatom rémlátásokkal teli álmomat. Az viszont tény, hogy sok cigarettát elszívtam a tv-ben vetített izgalmas krimifilm közben. Talán ezért cseppentem álmomban a magyar dohányipar igazgató tanácsának az ülésére. Azt már nem tudnám megmondani, hogy milyen minőségben tiszteltek ott, tény, hogy beszédmondásra ösztökélték. Már az első mondattal beléjük kötöttem; miért nem szivarka. és szivargyárnak hívják ma. gukat, mivelhogy a dohányt ucm feLeí gyártani, csak termelni. — Akkor is legfeljebb cigarettagyárnak neveznénk — jegyezte meg valaki, s olyan lenéző tekintetet lövellt rám, mintha a középkor maradiságából ébredtem volna fél. — Egy időben — fűzte hozzá — magyarul írtuk a magyar dohányipari termékekre azt, hogy szivarka. Ez illett néhány cigaretta magyaros elnevezéséhez, de manapság már... Most éppen azért jöttünk össze, hogy a még magyar nevű gyártmányainknak hangzatos és korszerű, az idegenforgalomhoz igazodó nevet adjunk. — Haladnunk keU a korral, csak bátran uraim, javasoljanak minél több idegen nevet —. biztatta az elnöklő űr e jelenlevőket — Nem baj, ha nehéz is a kiejtésük, majd megtanulják, és annyival is több lesz a magyar nép idegen szókincse. — Kár, hogy a Gidaschi a cipőgyáriáknak jutott eszükbe először —sajnálkozott valaki. Javasolnám a Pastorela nevet a Munkás helyett. Akik magyarkodni akarnak, azok legfejlebb Pásztor Ellának mondják majd. A Fecske nevét ugyancsak a magyarul is értelmezhető, de a külföldiek által köny- nyen kiejthető Alberto- si-ra javaslom megváltoztam. Albertunk ugyan nem sok, de Ősink annál több van. — Eléggé praktikus, de túl könnyű nevek ezek vetett ellent az elnöklő úr. — Uraim, minél több „eh”, „sch” és „th’ betűket tartalmazó neveket, mert különben lemaradunk a többi ipari termékeknek idegen nevet adók mögött. Hallottam egy felterjesztésről, mely szerint hazánk hivatalos neve ezután Respublica Hunga. riana lesz. Ennek megfelelően az idegenek által könnyen kimondható és megjegyezhető nevet kapnak a városok, a fürdőhelyek, s talán a megyék is. Például az idegenek által kimondhatatlan Székesfehérvár Videotonstad lesz, Gyuláé Júliánusgrád, Békéscsabáé, a paprikás szalámira való utalásként, Rothfleisgrád. Stad helyett azért grád, mert ott is és keleten is élnek szláv barátaink. De maradjunk a cigaretta-neveknél. Mi legyen a Kossuth-tál? Ebben van ugyan ,,th’, de nem írhatjuk rá a cigarettásdobozra, hogy az ide utazó idegenek kit tiszteljenek a névadóban. Valami olyan praktikus nevet kellene választani, mint amilyen az új termékünké, a Románc-é. Ezt ki-ki kedve szerint Romá-nak, Rómá-nák is nevezheti. Akár a tv-ké- szülékek elnevezésére, akár a magyar filmproducerek témaválasztására gondolok, elönt a sárga irigység. Elhalászták előlünk az Álba Re- giá-t, a Ki ölte meg Kennedyt, és még több mindent. Lassan idegen szavakon alapszik nyelvünk 90—95 százaléka, s mi meg itt tépelődünk. — Van még néhány Symphonia-hoz hasonló zenei kifejezés. Többek között az Allegro, a Fuga, a Fortissimo, a Passió. — Nem, vagyunk mi annyira zenés nemzet, hogy valamennyi termékünk nevét a kottáról kopírozzuk. Ehelyett a dohány eredetére utáló amerikai, indián, török és balkáni nevek kellenének. A híres Mekka nevét Mokka változatban magához édesgette a cukoripar. Mit szólnának, ha a Kossuth-ot a neves amerikai indiánfőnök nevével, Winne- tou-val cserélnénk fel, aki naponta szívta el a békepipát minden préri- re vetődő halandóval. A Fecske lehetne ezután az amerikai vidékekre emlékeztető préri virága, természetesen Préri Fluor-nak írva. — Szabadna tudnom a tisztelt korelnök úr nevét? — kérdeztem, arra gondolva, hogy esetleg ősei tubákos germánok voltak, s nevéből ki lehetne alakítani valamilyen „sch --tői hemzsegő cigaretta-elnevezést. — Valamikor Stein_ sclágen volt, de egy korai ősöm Kossuth táborába lépve Sziklalörő-re magyarosította — magyarázta méla undorral. — Megvan! — kiáltottam fel. Legyen a Munkás ezután Steinsciágen, azaz Sziklatörő. Elég erős is, elég kemény is és elég éghetetlen is, úgyhogy méltó erre a névre. Még hozzá akartam tenni, hogy így megmaradna az utókor számára a nagyon bölcs és nagyon következetesen kozmopolita korelnök egykori neve. Nem szólhattam, mert drága veretű cigaretta-kazetták és pulber-takok, vagyis hamutartók repkedtek felém „Még bírálni meri a termékeinket!'’ csatakiáltások közepette. Így aztán anélkül ébredtem fél, hogy most tudnám, marad-e egyáltalán a hajdani nemzeti mivoltunkra emlékeztető magyar nevű szivarkánk is. Kukk Imre ták a bizottság tagjai, hogy. a cukrászda csupán függörinyel van elválasztva az italmérés töl, s így a fagylaltozásra, süteményvásárlásra betérők is — sokszor gyerekeik — láthatják a részegen randallírozó embereket. Kondoroson az italmérésekben sok esetben iskoláskorú gyermékek a késő esti órákban is ott-tartózkodnak s a boltvezetők nem élnek a rendelet adta lehetőségekkel. Sőt ittas embereket is kiszolgálnak; Van olyan termelőszövetkezet, ahol nem segítik a bizottságokat, és egyes tsz-tagokat lebeszélnek az elvonókúráról. A kardosi Egyetértés Termelőszövetkezetben ennek éppen az ellenkezője tapasztalható, ahol az elnök maga ellenőrzi a kezeiteket és figyelemmel kíséri magatartásukat. Sajnos, a járás legtöbb termelőszövetkezetében nem vezették be a szonda használatát, pedig ezzel sok üzemi balesetet lehetne megelőzni. Többen javasolták, hogy a Pénzügyőrség nagyobb határozottsággal számolja fel — különösen a tanyavilágban — a zug-italméréseket. Megjelent a Nemzetközi Szemle júliusi száma A folyóirat közli V. Tyerehov írását a Novoje Vremja című szovjet külpolitikai hetilapból. A szerző a KGST-országok fejlődését és tudományos-technikai haladását elemzi. Mint írja, a szocialista országokban a tudományos-technikai haladás meg. gyorsításáért, a társadalmi termelés hatékonyságának emelé. sóért vívott harc két fő irányban folyik. Az egyik: a gazdasági mechanizmusnak, az egyes szocialista országokon belül meglevő szocialista társadalmi viszonyok összességének a további tökéletesítése. A másik: a gazdasági együttműködés legerőteljesebb fejlesztése és mélyítése, a KGST-országok gazdasági integrációjának kibontakoztatása. Érdekes interjút készített az U. S. News and World Report. Vajon elkerülhetetlen-e az általános háború? Vajon az oroszok kezében vannak-e az aduk? Mit akarnak az arabok az Egyesült Államoktól? — ilyen kérdéseket tesz fel a riporter Nasszer, egyiptomi elnöknek. Egyéb cikkek a Nemzetközi Szemléből: Bogos László: Nixon háromfrontos agressziója, Michel Bosquet: A hatodik front (Le Nouvel Observateur), A brazíliai terror (The Sunday Times), Karczag Gábor: A forradalmi harc szélsőséges módszereiről... Franco Bartone: Ki „baloldali” ma Izraelben? (Rinascita), Emst Wimmer: „Új baloldal” és régi jobboldal (Weg und Ziel), M. Medvegyev és V, Paszencsuk: „Miaoceuszidan” — a renegátok eszköze (Za Rübezsom), Jürgen Kuczynski: Az infláció (Weg und Ziel) Gösta von Uexküll: Axel Springer, a papírkirály (New Times).
