Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-07 / 157. szám
Fiatalok a szakszervezetben L átszólag közhely, de a középiskolákban, a műhelyekben, a szakmunkásképzőkben jövendő állam- és kormányfők, tábornokok, kohó- és gépipari miniszterek és gyárigazgatók ülnek a padban. Meg, ezerszer nagyobb számban olyan va_ sasok, építők, technikusok, akik azok is maradnak, de már a má_ sodik évezred és a harmadik hajnalán válnak érett, pályájukat befutott munkásemberekké. A fiatalsággal törődés állandó téma. És mégis vannak területek, ahol időr ől időre rendet kell tenni a gondolatokban és a mindennapi élet gyakorlatában. A párt ifjúságpolitikai határozata óta egyre sűrűbben merül fel annak a szükségessége például, hogy a legnagyobb tömegszervezet, a szakszervezet módosítsa és korszerűsítse a fiatalsághoz fűződő kapcsolatát Ez a kapcsolat tulajdonképpen — a szakszervezetek saját tagságának egyharmadához fűződő kapcsolat, hiszen Magyarországon minden harmadik szervezett munkás, dolgozó 30 éven aluli, azaz tágabb értelemben az ifjú. munkás-kartegóriához sorolható. Egymilliónyian vannak! Hogy milyen szerepet töltenek be, arra jellemző, hogy milyen sűrűn olvashatunk a szocialista brigádmőzgalomban részt vevő és ott nagyon jó eredményeket elérő ifjúmunkásokról és egész brigádokról. Az eredmények talán azokat is meggyőzik, akik hajlamosak az „ezek a mai fiatalok” felkiáltással csak ifjúságunk egy kis rétege szélsőséges vagy nyegle magatartása alapján általánosítani. Ezúttal azonban nemcsak a legjobbakről van szó, mint ahogy nem is a legkevésbé jókról, hanem mindazokról a fiatalokról, akik az üzemekben, hivatalokban, intézményekben dolgoznak. A párt Központi Bizottsága februári határozatában a szakszervezeti tevékenység fokozását, a SZOT-ban ifjúsági munkacsoportok létrehozását, — ugyanezt a szakmai szervezetek központjában is — tartotta kívánatosnak, felhívta a figyelmet atz egyetemisták szakszervezeti tagságának kérdésére és nagyobb anyagi eszközök ..bevetését” javasolta a művelődési és sportmozgalmak támogatására; Nem kétséges, hogy a párthatározat a felső szakszervezeti szervek teljes egyetértésével és derekas támogatásával találkozik, így hát ebben a vonatkozásban aligha van szükség további meggyőzésre. Nem hiszem azonban, hogy „lejjebb haladva”, mindenütt ilyen egyszerű lesz a helyzet. Egyszerűen azért nem, mert az elmúlt időkben —, hogy csak a legutóbbi másfél évtizedet vegyük alapul —, a KISZ sok szempontból eredményes munkája visszhangjaképpen is, kialakult egy olyanféle nézet a „felnőtt’ szervezetekben, hogy az ifjúság „a KISZ asztala”. Nálunk ez a vendéglátóipar gyengébb szakembereitől kölcsönzött kifejezés rendszerint az áthárítás „őszinte” szándékát jelzi. Ezúttal is. Való igaz, hogy a KISZ az ifjúsági szövetség — de az is igaz, hogy a jövendő felnőttjei a felnőtt, megemberesedett mai fiatalok — teljes joggal igényelnek törődést a harmincon felüliektől. Részben meg is szokták. Mert vannak jó üzemek, intézmények, ahol az ifjúsággal foglalkozás határozat nélkül is közügy volt a szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetés számára. Van továbbá néphadsereg, fegyveres testületek, ahol nincs ugyan szakszervezet, de ahol a 18—20 éves fiatal megszokta a teljes értékű emberszámabavé- telt. S miután százezres, milliós értékek jó gazdájaként szolgált — zokon veszi, ha visszatérve a civil életbe, még mindig úgy kezelik, mint akinek a „hátán a tojáshéj”. P s túl — mindezeken — szé- lesedé látókörű és tudású, magasabb színvonalon nevelkedett fiatalságunk van, amely ... valójában jól készül az a jövő kínálta feladatok teljesítésére. Szervezett erővel mellettük állva, kezdeményezéseiket bátorítva, gondjaikon enyhítve, — cselekedjenek értük úgy a szak- szervezetek, ahogyan azt a holnapunk, a jövőnk igényli, s megérdemli. Baktai Ferenc Magyarok a Tyimirjázev akadémián Ebben az évben a Szovjetunió Tyimirjázevről elnevezett mezőgazdasági akadémiáján mintegy 4000 hallgató és aspiráns folytat tanulmányokat. Közöttük sokan Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika Iriilön- böző országaiból érkezteík; A külföldi tanulók közül minden tizedik magyar. A végzős hallgatók — agro- nómusok, növénynemesítők, növényvédők, kertészek, állattenyésztők, számítástechnikai szakemberek, agrokémikusok és talajtani szakemberek — sohasem feledik az itt töltött éveket. De az iskola sem felejti el őket, figyelemmel követi sorsukat. így a disszertáció megvédése után lett professzor Magyari András, aki jelenleg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszékét vezeti. Varga János professzor Mosonmagyaróvárott tanszékvezető. Rajki Sándor a Martonvá- sári Kutatóintézet igazgatója lett. Tudományos eredményeiket számon tartják a Tyimirjázev Akadémián. Tudják, hogy Rajki újfajta búzát és kukoricát nemesített, Magyari pedig intenzív szarvasmarhafajtát tenyésztett ki. — Baromfitenyésztői képesítést .kaptam az akadémián — mondja Héjjá Sándor. — Nég BíKis 1970. JŰUUS 7. hány évet Gödöllő közelében dolgoztam egy baromfitenyésztő-telepen, most pedig az egyetemen a viziszárnyaisok tenyésztéséről tartok előadást. Disz- szertációt írtam a májliba tenyésztésének technológiájáról, amelyet Moszkvában, a Tyimirjázev Akadémián fogok megvédeni. — Nagy jövő vár Héjjá Sándorra — mondotta Szemtnyev akadémikus, a baromfi tenyésztési tanszék vezetője. Munkája nemcsak Magyarország szempontjából jelentős. Széles körű kutatást végzett, amelynek eredményeképpen új takarmányozási és tartási rendszert alakított ki. így minden egyes liba mája eléri az 500 grammot, ami kétszerese az átlagosnak. Természetesen az akadémia hallgatói közűi sókan kerülnek a minisztériumokba, állami gaz. daságokba és termelőszövetkezetekbe. Változatlanul szoros kapcsolatban maradnak azonban az akadémiával, tanácsot kémek és beszámolnak eredményeikről. A tudományos-műszaki együttműködés és diákcserekeretében az akadémia diákjait és oktatóit elküldi Gödöllőre és Mosonmagyaróvárra tapasztalatcserére. Hasonlóképpen magyar oktatók és diákok utaznak Moszkvába. A személyes kapcsolatok és a tapasztalatcsere mindkét félnek nagy hasznot jelent; V. Stasevszkij — APN Tudomány — Technika A mesterséges gén Khorana professzor munka közben. Június 2-án hangzott el a nagy jelentőségű bejelentés: a 47 éves H. Gohhdnd Khorana, indiai származású tudós — akit 1968- ban már Nobel-díjjal tüntettek ki a genetikai kód megfejtéséért —*a világon először mesterségesen állított élő gént A szakemberek már várták a bejelentést —, régebben ismert volt, hogy a tudós baktérium-gén előállításán dolgozik — a nagyközönség azonban csak azt érezte, hogy valami rendkívüli történt. A Magyar Rádió is a reggeli krónikában közvetítette New York-i tudósítójának a beszámolóját a felfedezésről, épp úgy, mintha valami jelentős űrkutatási esemény történt volna. Mit jelent a bejelentés az első mesterséges génről? Ismeretes, hogy az élőlényeket felépítő sejtekben osztódáskor kialakulnak az ún. kromoszómák a sejtekben mindig meglevő anyagokból. A kromoszómák dezoxiribo- nukleinsav (DNS) nevű anyagot tartalmaznak, amelyek alapvetően fontosak az élet és az öröklődés szempontjából. A kromoszómák viszik át a sejtosztódás során az öröklődő tulajdonságokat az utódokba;lényegében hosszú fonalak, amelyeknek egy- egy pontja egy-egy öröklődő tulajdonságot testesít meg. Ennek a pontnak, vagyis az öröklődés legkisebb egységének a neve a gén. És ezt állított most elő Kho. rana professzor, az amerikai Wisconsin egyetemen. Eddig az élő sejtből vették ki akutaitók tanulmányozás céljára az öröklés anyagát és ebből állL tották elő, ennek mintájára a „másolatokat”. Most azonban sikerült kimutatni, hogy a gén egyszerű elemekből (szén, hidrogén, oxigén, nitrogén) előállítható és ehhez még modellként sincs szükeég természetes génre. Mi várható a felfedezéstől? A tudós szavai szerint ma még nem lehet pontosan megjósolni, de az biztos, hogy jobban fog sikerülni „kézben tartani” a biológia legtitkosabb folyamatait. Várható, hogy egyes öröklődő betegségek, például a rák, a cukorbetegség, néhány agybetegség gyógyítható lesz, ha sikerül ellátni a betegeket „normális” — mesterségesen létrehozott — gé_ nekkel. Mindez pedig talán nem is a távol jövőben valósul meg — éppen ennek a felfedezésnek a hatásaként. Ugyancsak a közeljövő programjává vált a vírusos betegségek leküzdése is — és ma sokan a rák vírusos eredete mellett törnek lándzsát. A távolabbi jövőben pedig reálisabbá vált a lehetőség az „élő egyén megtervezésének” és az „egyedek megsokszorozódásának”. A perspektívák nagyok, a jövő fogja megmutatni, mennyi idő alatt valósulnak meg ezek a célok, amelyek bizonyosan hozzájárulnak az emberiség boldogulásához. Walt Disney álma Megvalósult Walt Disney utolsó álma: egy „üdülő biro- dalom”-nak nevezhető képzeletbeli üdülőtelep. A kaliforniai „Disney Land” meseország mintájára, csak jóval nagyobb területen — kb. 270 négyzetkilométeren — egy mesterséges lagúna köré csoportosítva épülnek a szebbnél szebb kicsinyített szállodák, egzotikus világok falvai és lakótelepei, futurista épületejc: pl. a jövő elképzelt szállodája, egy óriási sátor. A területen, amely száz kilométernyire van az amerikai űrkutatási központtól, folyócskák futnak a lagúnákba, hajók közlekednek a vízen s a látogató' kát egysínű magasvasút viszi körbe. A Világ Üdülő Birodalma bejárata előtt 14 ezer autó számára lesz parkolóhely és 1971-re készül el. Új láser A tudósok új lázer-típust dolgoztak ki. A rubinnal, gázkeverékkel, illetve félvezetőkkel működő kvantumgenerátortól eltérően az új lézerekben szerves festőanyagok szolgálnak fényforrásul. A drága rubin első konkurensei a sebfertőtlenítésre használt kék és zöld színű oldatok voltak. Kimutatták, hogy a szivárvány minden színében akad olyan festékanyag, amely felhasználható a lázerekben. Fontos körülmény, hogy a különböző színű festékanyagok eltérő színű lézersugarakat bocsátanak ki. Ezzel lehetőség nyílik a lézersugarak színének a környezethez való idomításá- ra. szovjet kombájn: a „Szibírjak’ A szovjet mezőgazdaság hatalmas iramú komplex gépesítése során egymás után jelennek meg az új, modem géptípusok. A típusválaszték kialakításakor a tervezőknek gondoskodniuk kell az ország rendkívül sokrétű geológiai és klimati- kai adottságaira. Ilyen szempontok figyelembevételével alakították ki a „Szibirjak” elnevezésű gabonaarató kombájnt, mely a nedves levegőjű vidékeken kerülhet felhasználásra. A gép, amelynek cséplési sebessége 240 kg gabona percenként, minimális átalakítással máé szemes termények betakarítására is alkalmas. A Szovjetunióban mezőgazdasági gépek gyártására évente több mint kétmilliárd rubelt fordítanak.
