Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

N agy újság van odahaza, Körmös- dön nem Topolya már a kultúros. Akik ismerik a szak­mát, már mint a kul­túrát, alkarom mondani a népművelést, azok tudják, minő mindenhez értő, ver- zátus, talponálló ember szükségeltetik ilyen posz­tóiéra Még ha a megyei tanácson a legfelsőbb eme­leten tartják i® ezt az osz­tályt, akkor is! Topolya Emil, szegény, pedig ilyen ember. Olyan magas, akár egy magyar zsák, kétszer olyan széles. Arca lilás- véreses, mintha bővérűség kerülgetné Lehetséges, hi­szen a negyvenhatodikban jár, s három feleség ma­radt el mellőle. Topolya volt már minden. Szemé­lyi lapja szerint könyv­én», tánc- és illemitanár, tréner, anyagbeszerző, kép­ügynök, segédszínész, tánc­zenekari dobos (C-kategóri- ás!), é® most a hatvanas esztendők elejétől Körmösd művelődési otthonának igaz­gatója. Élt, mint a többi; csi­nálta, amit kellett Hanem kellett, hát nem csinált semmit. Különben az ilyen mozgékony ember mindig talál magának tennivalót. Tény, hogy nem lett vol­na most se semminémű ga­liba, ha nem erőlteti Hal­mos Laci a megyétől oly­annyira a zenekultúrát. De benne állít a megye műve­lődésé távlati tervében, hogy valamennyi községben megkell szerettetni a dol­gozókkal a zenekultúrát, mégpedig az élő zene for­májában, hiszen az sokkal­ta megnyerőbb, személyhez szólófob, mint televízióból, rádióból avagy hanglemez­ről. így aztán Topolya is kapott jó hónapja némi sürgős értesítést, miszerint március legelső napján be­állít Körmösdre Ligeti Kálmán és fúvósegyüttese, TOPOLYA Varga Imre novellája szanymSvész, legfeljebb sö- művésznő külön is kiérlel­té tben vetkőzik le. Meg az- gette: velük jön Kapás Sándor zongoraművész és Varasdi Ágnes operaénekes, kedv­csinálóként; tessék előké­szíteni az előadást. Topolya megtette, amit ilyenkor szokás. Csomago­lópapírra önkezűleg raj­zolt öt plakátot s két hét­tel előtte kiragasztotta. Szólt a zenetanfolyamista gyerekeknek, hogy aztán papát-mamát idedirigálni. Sajátszájúlag bemondta ál­ló héten át naponta egy­szer a községi hangosbe­szélőbe. s mint aki rendbe tett mindent, szokott türe­lemmel nézett a fúvósötös koncertje élé. Ugyebár megjönnek a délutáni ket­tes vonattal, hétkor meg­kezdik az előadást, nyolc­kor lefújnak a a 8.35-ös madzagvonatta] visszadö­cögnek a megyeszékhely­re, ahonnan idehozza őket a lábuk. El is érkezett a nap, megjöttek Ligetiék is. Csupa középkorú férfi, enyhe pocakkal és derűs kedéllyel, velük a népszerű operaénekesnő, Varasdd Ágnes, aki nemcsak hang­ja miatt kapott díjat, de mint képes hetilapokban szereplő háziasszonyok ba- rátnéja — szerfelett nép­szerű höflgyl berkekben. Olyannyira az, hogy mikor a járási tanácsélnök fele­sége, bizonyos Verőcze Ist­vánná tudomást szerzett jöttéről, megfelelő befo­lyással bírván férjére, el­érte, hogy a járási tanács­nál némi kis fogadásfélét is adjanak a kvintettnek, tán koporsóban úgyse vét­kezik senki. Nagy kő esett le Topolya szívéről, amikor elköszön­vén, az ablak alatt lesel­kedve megállapította, hogy a művész urak jámboran nékivetkeznek s egymás után befekszenek a sorba rakott koporsókba. Utoljá­ra maradt Ligeti és a mű­vésznő, akik eddig teljes erővel rakták a kályhát no meg Varasdi művész- haza az embereket. És ott- nőnek, valamint hűséges maradt ő a hat frakkos kísérőjének, Kapás zongo- művésszel és az estélyi ru- raművésznek. Pogácsa, hás művésznővel a kultú- forgáccsal, majd Ligeti le- szllvapálinka, tarefere, ope- ra hajlékában, mely egyre dőlése után, amikor To- raházi pletyusok, politikai kezdett hűvösebb lenni. És pólya mester illemtudoan intimitások, ahogy ez már Topolya pedig biztosan elfordult, hirtelen sötét lett tudta a következőket: a műhelyben, amiből nyíl­1. Kötmösdön nincs szál- vánvaló, hogy Varasdi Ág­— Lelikecském, semmi de semmi dehoneszláló nincs ebben. Inkább irtó mókás volt, kérlek! Képzeld el, nem leltem elég széles ko­porsót az egész műhelyben, hogy ezt a tengerszéles tomporocskámat kényelme­sen beléhelyezzem. Csak szorult, szorult, ez volt az egészben a pikáns... V szokásos, ha járási szék­helyre fővárosi művészek jönnek. rőczéné vigasztalha­tatlan volt. Ennek következtében To­polya Emil gyorsan fegyelmit kapott s alkal­matlanság címén elbocsá­tották. Kiderült, hogy nincs elegendő iskolája loda, s fél tízkor az úristen nes is meglelte, helyét egy sem gs akadt mindjárt ha­C találni se tud már ágyait magának; 2. hétfő lévén, a Fényes nevű étterem szünnapot M efet márciusi else­je volt az évben. Havazott, északi szél karcolt végig (-art, vaosora sehol sincs, az embereken Körmösdön, ha kibújtak, de hétre du­gig megtelt a nagyterem a művelődési házban. El is kezdték szabályosan hétkor a koncertet. Ligeti Kálmán falusi gyerek volt, jól tud­ta, hogy kell az efféle hangszerekről beszélni oda­haza, így aztán a fagott, vadászkürt, oboa szerfe­letti érdeklődést váltott ki az efféléket külön-fcülön nem tapasztalt paraszti kö­zönségből. Minden művész bemutatta szérszámát, el­játszott egy kisded művet is rajta, Varasdi művésznő vasútállomással szemközt van maguknál egy föld­A r I indezt bűnbánat­tal bevallotta a társulatnak akik csodálatos mód nem őt kezdték szidni, ha­nem Ligetit: miért nem elégeli meg már ezt a népművelő apostolkodást, úgysem adnak neki erre Kossuth-díjat, de még va­csorát se. Ligeti erre nem is felelt, csak megfogta Topolya zakóján a gombot: koporsóban. művésztársaság reggel nyolc után ballagott nagy ne­vetgélve az állo­másra. Derültek Ágnes asz- szonyon, akinek csípejét igen megnyomorgatta a keskeny ágyféleség. És ki­be nem ütköztek, mint a sonló több botrányos eset is. Világos, mehet! Persze, nem kell azért félteni To­polya Emiikét. Nyomban szakosztályvezetőként al­kalmazták a Körmösdi SK- ban. És tréner is lett, a fizuja pedig több két La­jossal. Csak nem ereszte­nek el a városból egy ilyen használható embert?! Kell járási tanács elnökének azj Verőcze Istvánnénak hitvesébe, a fogadást adató bizonyos Verőcze Istvánná, be! Nem akart hinni a szemének, még inkább a fülének, amikor meghal- szerzi meg? Semmi köze középső lotta az eseményeket. Hiá- ahhoz egy elnökfeleségnek! ba csitítgatták, semmiség Különben a körmösdi kul­tudni, hogy a balatoni csa­ládi kis házukhoz az eter­nitcsöveket és vízvezetéket ez az ügyetlen Topolya pedig nagyon szépen éne­kelt pár vidámabb Kodály- nótáit, meg Bartóktól olyan tragikusokat. Szó mi szó, nem akarták leereszteni őket a színpadról. Csupán csak egy embe­ren melegedett egyre job­ban a pólya Emii igazgató volt. Mert amikor végre össze­Mondja kérem, ha az egész, hozzászoktak ők túraigazgatói hely azóta is emlékezetem nem csal, a aZ ilyesmihez, egyszerű kis üresedésben van; aki akar­áldozathozatal ez a kultúra ja, pályázza meg myugod- oltárán, efféle. Varasdi tan. szöv-kocsma? Az is szün- napol ma? így mentette meg Topo­lyát a botránytól. A föld- szöv nyitva volt, csak ép­pen ételt nem tartottak, elvégre paraszti fogyasz­tóknak minek az, elég a , .. „ kövidinka és a helyi szil­kabát, ez pedig To- yalé — Márpedig nekünk étel kell, innen addig ki nem csapódott a függöny, kere- megyünk — jelentette ki a ken kilenc óra volt. A né- jelentős lélektani ismeret- zőtér hirtelen kiürült, tel bíró kvintettvezető, Li- minitha huzat vitte volna Seti Kálmán, s kacsintással jelezte a boltvezetőnek: tetett harmadik részét ve­títették. A filmben egy gimnazista kislány teherbe­esésének és abortuszának körülményeit mutatták be rendkívül őszintén és hite­lesen amelyet egyébként a televízió közönsége már régebben is láthatott. A szexuális felvilágosításról és ennek morális tényezői­ről az angol BBC Iskola­rádió is mutatott be kísér­letet, amelynek képei és szövege szintén meglepően őszinte volt. A jelenlevők kérdésére az angol kolléga azt válaszolta, hogy a gye­rekek közt egyáltalán nem okozott különösebb prob­lémákat a film bemutatá­sa, felháborodást csak né­hány idősebb nevelőből váltott ki. * Az Iskolatelevízió rend­kívül gondosan készült a konferenciára. Igazuk volt, amikor „TÉZISEK”-ben ezt megjelölték: „Vélemé­nyünk szerint az egyik leg­fontosabb vitatéma, milyen funkciót tölthet be a világ­szerte jelentkező probléma megoldásában a televízió?” Hiszen a tudományos tech­nikai forradalom egyik so­kat emlegetett következ­ménye az információrob­banás. A tudományok fel­gyorsult haladása feszült­ségé támaszt az iskolák által adott ismeretanyag és a technikai tudományos haladás által támasztott követelmények között. Ez a probléma — úgy tűnik — azért is súlyos, mert a tu­dományos haladás nemcsak az ismeretek mennyiségi növekedését jelenti, hanem azt is, hogy az új felfe­dezések alapvető struktu­rális változásokat hoznak a hagyományos iskolai tár­gyak — fizika, kémia, bio­lógia stb. ismeretanyagá­ban is. Ezt a feszültséget az iskolai oktatás tantervi és módszertani reformok­kal igyekszik feloldani. Az iskolatelevízió közvetlenül kapcsolódik be az iskolai oktatás folyamatába. Ez meghatározza lehetőségeit: az Iskolatelevízió a jelenleg érvényben levő tantervi anyagot dolgozza fel, ezért az adásainak szerepe min­gi oktatási struktúrában semmi baja sem lehet an­nak, aki a régi „jól bevált” módon tanít, és semmi gondja arra, hogy az új tartalomhoz új formát ke­ressen. Aki viszont újat akar, annak nagyon nehéz dolga van, mert egyszer valamiért könnyen megvá­dolhatják. A jó tanár még ma is sokszor az a „szigo­rú” tanár, akinek óráján ugyan megfagy a hangulat és a munkakedv, nincs ok­tatás é» nincs nevelés csak bifláztatás, külsőleg pedig rend és fegyelem. Még egy fontos dolog, ami a kor­szerű oktatással kapcsola­tos: egy tíz éve dolgozó tanár 1900 forintot kap, ami nem elegendő a tár­sadalmi helyzetének meg­felelő életmódra. Ezért előbb-utóbb lemond a kí­sérletekről, túlórákat vál­denekelőtt a szemléltetés, a lal (ha kap), mellékfoglal­tanult ismeretek elmélyí­tése, a televízió adta di­daktikai és nevelési lehe­tőségek kiaknázása. Mindezekről az előadók és a hozzászólók színvona­las tartalmas előadásokat tartottak, bizonyítva azt, hogy a pedagógusok több­sége érzi és tudja a kor­szerű oktatás-nevelés ' fon­tosságát. A gyakorlatban azért vannak ellentmondá­sok. így például a jelenle­kozásba öli erejét, vagy el­megy más pályára. Ez is realitásokhoz tartozik, ezen is változtatni kell. Mindent összegezve: az egri konferencia fokozottan kiemelte a korszerű okta­tás és nevelés fontosságát és előrevetítette az oktatás várható, új, robbanásszerű fejlődésének elkövetkezé- sét. Péter László nem napidíjas tanácsi elő­adókkal áll szemköz^ ha­nem pesti neves művészek­kel — Uraim, becsület sza­vamra mondom, eigy deka szalonna, egy centi kolbász nincs a házamban. Ellen­ben, ha meg nem sértem önöket, van negyven to­jás, ma kaptam, csupa friss — mentegetőzött a tsz-parasztok és kiszálló tisztviselőik italmestere. — Mindből rántottát! — vezényelte Ligeti. Letele­pedtek, üvegesbort ittak, meghívón maguk közé To­polyát s még a lábast is kitörölték a rántotta után. És mire végére értek az evésnek, kiderült, van a kocsmárosnak egy jó em­bere, az asztalos ktsz hely­beli koporsókészítője, bi­zonyos Sánta Lukács. An­nak a műhelye jó meleg, aztán..., ott vannnak a ko­porsók, ha az urak nem szégyellősek, azokban is megaihatnak. Való igaz, Sánta Luká­csot felverték, akadt ko­porsó tíz is, temérdek for­gács is, csak éppen Ágnes asszonynak nem jutott ágy, mivel Sánta Lukács feleségének a húga két gyermekévéi messzi vidék­ről éppen náluk vendéges­kedett. De hát a művészek olyanok, ha kötél szakad, megalszik hat férfiművész- szel egy szobában egy asz­Meskó Anna Vízparton Darázs Endre: Vizes nyár Nyáját tereli a juhász A mából a tegnap felé, Hol bőven zöldell még a fű És nem csapdos fel szürke lé. Véle szemben meg döcögő, Áldottan ringó asszonyok. Szívük alatt forrás buzog És abban jövőnk ring, mozog. Pardi Anna: SZERELEM Kezeden semmivé hütlenkedett már annyi kéz, szád érintetlen, néma mondái a mások csókjai, tekinteted bezáródik, mielőtt kinyílna, mint a kalandok ajtónyitásai Ebben a világban, hol oly könnyű hűtlennek lenni tenyered közepibe ásom el életem, szíved dobogó födrengéseire építem házam, , s arcod archeológiája nékem feltárul, s minden pillanatban szembesíthetők leszünk egymással, mint két ítélet a másik igazáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom