Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
N agy újság van odahaza, Körmös- dön nem Topolya már a kultúros. Akik ismerik a szakmát, már mint a kultúrát, alkarom mondani a népművelést, azok tudják, minő mindenhez értő, ver- zátus, talponálló ember szükségeltetik ilyen posztóiéra Még ha a megyei tanácson a legfelsőbb emeleten tartják i® ezt az osztályt, akkor is! Topolya Emil, szegény, pedig ilyen ember. Olyan magas, akár egy magyar zsák, kétszer olyan széles. Arca lilás- véreses, mintha bővérűség kerülgetné Lehetséges, hiszen a negyvenhatodikban jár, s három feleség maradt el mellőle. Topolya volt már minden. Személyi lapja szerint könyvén», tánc- és illemitanár, tréner, anyagbeszerző, képügynök, segédszínész, tánczenekari dobos (C-kategóri- ás!), é® most a hatvanas esztendők elejétől Körmösd művelődési otthonának igazgatója. Élt, mint a többi; csinálta, amit kellett Hanem kellett, hát nem csinált semmit. Különben az ilyen mozgékony ember mindig talál magának tennivalót. Tény, hogy nem lett volna most se semminémű galiba, ha nem erőlteti Halmos Laci a megyétől olyannyira a zenekultúrát. De benne állít a megye művelődésé távlati tervében, hogy valamennyi községben megkell szerettetni a dolgozókkal a zenekultúrát, mégpedig az élő zene formájában, hiszen az sokkalta megnyerőbb, személyhez szólófob, mint televízióból, rádióból avagy hanglemezről. így aztán Topolya is kapott jó hónapja némi sürgős értesítést, miszerint március legelső napján beállít Körmösdre Ligeti Kálmán és fúvósegyüttese, TOPOLYA Varga Imre novellája szanymSvész, legfeljebb sö- művésznő külön is kiérlelté tben vetkőzik le. Meg az- gette: velük jön Kapás Sándor zongoraművész és Varasdi Ágnes operaénekes, kedvcsinálóként; tessék előkészíteni az előadást. Topolya megtette, amit ilyenkor szokás. Csomagolópapírra önkezűleg rajzolt öt plakátot s két héttel előtte kiragasztotta. Szólt a zenetanfolyamista gyerekeknek, hogy aztán papát-mamát idedirigálni. Sajátszájúlag bemondta álló héten át naponta egyszer a községi hangosbeszélőbe. s mint aki rendbe tett mindent, szokott türelemmel nézett a fúvósötös koncertje élé. Ugyebár megjönnek a délutáni kettes vonattal, hétkor megkezdik az előadást, nyolckor lefújnak a a 8.35-ös madzagvonatta] visszadöcögnek a megyeszékhelyre, ahonnan idehozza őket a lábuk. El is érkezett a nap, megjöttek Ligetiék is. Csupa középkorú férfi, enyhe pocakkal és derűs kedéllyel, velük a népszerű operaénekesnő, Varasdd Ágnes, aki nemcsak hangja miatt kapott díjat, de mint képes hetilapokban szereplő háziasszonyok ba- rátnéja — szerfelett népszerű höflgyl berkekben. Olyannyira az, hogy mikor a járási tanácsélnök felesége, bizonyos Verőcze Istvánná tudomást szerzett jöttéről, megfelelő befolyással bírván férjére, elérte, hogy a járási tanácsnál némi kis fogadásfélét is adjanak a kvintettnek, tán koporsóban úgyse vétkezik senki. Nagy kő esett le Topolya szívéről, amikor elköszönvén, az ablak alatt leselkedve megállapította, hogy a művész urak jámboran nékivetkeznek s egymás után befekszenek a sorba rakott koporsókba. Utoljára maradt Ligeti és a művésznő, akik eddig teljes erővel rakták a kályhát no meg Varasdi művész- haza az embereket. És ott- nőnek, valamint hűséges maradt ő a hat frakkos kísérőjének, Kapás zongo- művésszel és az estélyi ru- raművésznek. Pogácsa, hás művésznővel a kultú- forgáccsal, majd Ligeti le- szllvapálinka, tarefere, ope- ra hajlékában, mely egyre dőlése után, amikor To- raházi pletyusok, politikai kezdett hűvösebb lenni. És pólya mester illemtudoan intimitások, ahogy ez már Topolya pedig biztosan elfordult, hirtelen sötét lett tudta a következőket: a műhelyben, amiből nyíl1. Kötmösdön nincs szál- vánvaló, hogy Varasdi Ág— Lelikecském, semmi de semmi dehoneszláló nincs ebben. Inkább irtó mókás volt, kérlek! Képzeld el, nem leltem elég széles koporsót az egész műhelyben, hogy ezt a tengerszéles tomporocskámat kényelmesen beléhelyezzem. Csak szorult, szorult, ez volt az egészben a pikáns... V szokásos, ha járási székhelyre fővárosi művészek jönnek. rőczéné vigasztalhatatlan volt. Ennek következtében Topolya Emil gyorsan fegyelmit kapott s alkalmatlanság címén elbocsátották. Kiderült, hogy nincs elegendő iskolája loda, s fél tízkor az úristen nes is meglelte, helyét egy sem gs akadt mindjárt haC találni se tud már ágyait magának; 2. hétfő lévén, a Fényes nevű étterem szünnapot M efet márciusi elseje volt az évben. Havazott, északi szél karcolt végig (-art, vaosora sehol sincs, az embereken Körmösdön, ha kibújtak, de hétre dugig megtelt a nagyterem a művelődési házban. El is kezdték szabályosan hétkor a koncertet. Ligeti Kálmán falusi gyerek volt, jól tudta, hogy kell az efféle hangszerekről beszélni odahaza, így aztán a fagott, vadászkürt, oboa szerfeletti érdeklődést váltott ki az efféléket külön-fcülön nem tapasztalt paraszti közönségből. Minden művész bemutatta szérszámát, eljátszott egy kisded művet is rajta, Varasdi művésznő vasútállomással szemközt van maguknál egy földA r I indezt bűnbánattal bevallotta a társulatnak akik csodálatos mód nem őt kezdték szidni, hanem Ligetit: miért nem elégeli meg már ezt a népművelő apostolkodást, úgysem adnak neki erre Kossuth-díjat, de még vacsorát se. Ligeti erre nem is felelt, csak megfogta Topolya zakóján a gombot: koporsóban. művésztársaság reggel nyolc után ballagott nagy nevetgélve az állomásra. Derültek Ágnes asz- szonyon, akinek csípejét igen megnyomorgatta a keskeny ágyféleség. És kibe nem ütköztek, mint a sonló több botrányos eset is. Világos, mehet! Persze, nem kell azért félteni Topolya Emiikét. Nyomban szakosztályvezetőként alkalmazták a Körmösdi SK- ban. És tréner is lett, a fizuja pedig több két Lajossal. Csak nem eresztenek el a városból egy ilyen használható embert?! Kell járási tanács elnökének azj Verőcze Istvánnénak hitvesébe, a fogadást adató bizonyos Verőcze Istvánná, be! Nem akart hinni a szemének, még inkább a fülének, amikor meghal- szerzi meg? Semmi köze középső lotta az eseményeket. Hiá- ahhoz egy elnökfeleségnek! ba csitítgatták, semmiség Különben a körmösdi kultudni, hogy a balatoni családi kis házukhoz az eternitcsöveket és vízvezetéket ez az ügyetlen Topolya pedig nagyon szépen énekelt pár vidámabb Kodály- nótáit, meg Bartóktól olyan tragikusokat. Szó mi szó, nem akarták leereszteni őket a színpadról. Csupán csak egy emberen melegedett egyre jobban a pólya Emii igazgató volt. Mert amikor végre összeMondja kérem, ha az egész, hozzászoktak ők túraigazgatói hely azóta is emlékezetem nem csal, a aZ ilyesmihez, egyszerű kis üresedésben van; aki akaráldozathozatal ez a kultúra ja, pályázza meg myugod- oltárán, efféle. Varasdi tan. szöv-kocsma? Az is szün- napol ma? így mentette meg Topolyát a botránytól. A föld- szöv nyitva volt, csak éppen ételt nem tartottak, elvégre paraszti fogyasztóknak minek az, elég a , .. „ kövidinka és a helyi szilkabát, ez pedig To- yalé — Márpedig nekünk étel kell, innen addig ki nem csapódott a függöny, kere- megyünk — jelentette ki a ken kilenc óra volt. A né- jelentős lélektani ismeret- zőtér hirtelen kiürült, tel bíró kvintettvezető, Li- minitha huzat vitte volna Seti Kálmán, s kacsintással jelezte a boltvezetőnek: tetett harmadik részét vetítették. A filmben egy gimnazista kislány teherbeesésének és abortuszának körülményeit mutatták be rendkívül őszintén és hitelesen amelyet egyébként a televízió közönsége már régebben is láthatott. A szexuális felvilágosításról és ennek morális tényezőiről az angol BBC Iskolarádió is mutatott be kísérletet, amelynek képei és szövege szintén meglepően őszinte volt. A jelenlevők kérdésére az angol kolléga azt válaszolta, hogy a gyerekek közt egyáltalán nem okozott különösebb problémákat a film bemutatása, felháborodást csak néhány idősebb nevelőből váltott ki. * Az Iskolatelevízió rendkívül gondosan készült a konferenciára. Igazuk volt, amikor „TÉZISEK”-ben ezt megjelölték: „Véleményünk szerint az egyik legfontosabb vitatéma, milyen funkciót tölthet be a világszerte jelentkező probléma megoldásában a televízió?” Hiszen a tudományos technikai forradalom egyik sokat emlegetett következménye az információrobbanás. A tudományok felgyorsult haladása feszültségé támaszt az iskolák által adott ismeretanyag és a technikai tudományos haladás által támasztott követelmények között. Ez a probléma — úgy tűnik — azért is súlyos, mert a tudományos haladás nemcsak az ismeretek mennyiségi növekedését jelenti, hanem azt is, hogy az új felfedezések alapvető strukturális változásokat hoznak a hagyományos iskolai tárgyak — fizika, kémia, biológia stb. ismeretanyagában is. Ezt a feszültséget az iskolai oktatás tantervi és módszertani reformokkal igyekszik feloldani. Az iskolatelevízió közvetlenül kapcsolódik be az iskolai oktatás folyamatába. Ez meghatározza lehetőségeit: az Iskolatelevízió a jelenleg érvényben levő tantervi anyagot dolgozza fel, ezért az adásainak szerepe mingi oktatási struktúrában semmi baja sem lehet annak, aki a régi „jól bevált” módon tanít, és semmi gondja arra, hogy az új tartalomhoz új formát keressen. Aki viszont újat akar, annak nagyon nehéz dolga van, mert egyszer valamiért könnyen megvádolhatják. A jó tanár még ma is sokszor az a „szigorú” tanár, akinek óráján ugyan megfagy a hangulat és a munkakedv, nincs oktatás é» nincs nevelés csak bifláztatás, külsőleg pedig rend és fegyelem. Még egy fontos dolog, ami a korszerű oktatással kapcsolatos: egy tíz éve dolgozó tanár 1900 forintot kap, ami nem elegendő a társadalmi helyzetének megfelelő életmódra. Ezért előbb-utóbb lemond a kísérletekről, túlórákat váldenekelőtt a szemléltetés, a lal (ha kap), mellékfoglaltanult ismeretek elmélyítése, a televízió adta didaktikai és nevelési lehetőségek kiaknázása. Mindezekről az előadók és a hozzászólók színvonalas tartalmas előadásokat tartottak, bizonyítva azt, hogy a pedagógusok többsége érzi és tudja a korszerű oktatás-nevelés ' fontosságát. A gyakorlatban azért vannak ellentmondások. így például a jelenlekozásba öli erejét, vagy elmegy más pályára. Ez is realitásokhoz tartozik, ezen is változtatni kell. Mindent összegezve: az egri konferencia fokozottan kiemelte a korszerű oktatás és nevelés fontosságát és előrevetítette az oktatás várható, új, robbanásszerű fejlődésének elkövetkezé- sét. Péter László nem napidíjas tanácsi előadókkal áll szemköz^ hanem pesti neves művészekkel — Uraim, becsület szavamra mondom, eigy deka szalonna, egy centi kolbász nincs a házamban. Ellenben, ha meg nem sértem önöket, van negyven tojás, ma kaptam, csupa friss — mentegetőzött a tsz-parasztok és kiszálló tisztviselőik italmestere. — Mindből rántottát! — vezényelte Ligeti. Letelepedtek, üvegesbort ittak, meghívón maguk közé Topolyát s még a lábast is kitörölték a rántotta után. És mire végére értek az evésnek, kiderült, van a kocsmárosnak egy jó embere, az asztalos ktsz helybeli koporsókészítője, bizonyos Sánta Lukács. Annak a műhelye jó meleg, aztán..., ott vannnak a koporsók, ha az urak nem szégyellősek, azokban is megaihatnak. Való igaz, Sánta Lukácsot felverték, akadt koporsó tíz is, temérdek forgács is, csak éppen Ágnes asszonynak nem jutott ágy, mivel Sánta Lukács feleségének a húga két gyermekévéi messzi vidékről éppen náluk vendégeskedett. De hát a művészek olyanok, ha kötél szakad, megalszik hat férfiművész- szel egy szobában egy aszMeskó Anna Vízparton Darázs Endre: Vizes nyár Nyáját tereli a juhász A mából a tegnap felé, Hol bőven zöldell még a fű És nem csapdos fel szürke lé. Véle szemben meg döcögő, Áldottan ringó asszonyok. Szívük alatt forrás buzog És abban jövőnk ring, mozog. Pardi Anna: SZERELEM Kezeden semmivé hütlenkedett már annyi kéz, szád érintetlen, néma mondái a mások csókjai, tekinteted bezáródik, mielőtt kinyílna, mint a kalandok ajtónyitásai Ebben a világban, hol oly könnyű hűtlennek lenni tenyered közepibe ásom el életem, szíved dobogó födrengéseire építem házam, , s arcod archeológiája nékem feltárul, s minden pillanatban szembesíthetők leszünk egymással, mint két ítélet a másik igazáról.
