Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

Ä tavalyinál kétmillióval több tégla Az utóbbi években nagy te­kintélyre tett szert Mezőko- vácsiházán az Űj Alkotmány Tsz téglagyára. Az itt dolgozó szövetkezeti gazdáik — hatva­non — olyan kiváló minőségű falazótéglát égetnek, ami mél­tán kiállja a versenyt bárme­lyik téglagyár termékével. Kü­lönösebb műszaki megoldást nem alkalmaznak — már ami a korszerűséget illeti —, hi­szen szárítószínek nélkül, kör-1 kemencék hiányában máglyába 1 rakva, szénporos eljárással égé. j tik a téglát. A párt járási bizottságán ked­vezően nyilatkoztak az Űj Al­kotmány Tsz téglagyárának működéséről Kaskötő József mezőgazdasági osztályvezető el­mondotta, hogy az Űj Alkot­mány Tsz jelentősen hozzájá­rult a járásban jelentkező tég- laigény kielégítéséhez. Tavaly 1,9 millió téglát gyártottak, ad­ták át a kereskedelemnek. Eb­ben az esztendőben hárommil­lió tégla égetését tervezték s az árvíz és belvíz pusztítása folytán éppen a napokban vizs­gálták felül üzemi lehetőségei­ket, határozták el, hogy év végéig negyedmillió téglát gyár­tanak. Ebhez, amint Zsótér Zol­Megkezdlék a zöldbab feldolgozását a Békéscsabai Konzervgyárban tán tsz-elnökhelyettes mondot­ta, minden feltétellel rendel­keznek. A tsz-téglagyár udvarán egy­szerre nyolcszázezer vályogtég­lát száríthatnak, s ha az idő­járás napos, szeles, a szárításra kedvező, akkor néhány hét múltán kezdődhet a máglyába rakása. Ma még az időjárás függvé­nye a tsz-téglagyár működése. Szárítószínek kellékének, de a munka folyamatosságát jól biz­tosítaná egy esetleges körke­mence. Feltétlen indokolt lenne az üzemi téglagyár továbbfej­lesztése, műszaki tökéletesítése, mivel erre a nagyon fontos építőanyagra nemcsak évekig, hanem még évtizedekig is szükség lesz. A Balaton siófoki vízmércéje jelenleg 86—87 centiméter kö­rüli vízszintet mutat, s így igen kedvező a vízmélység a fürdó- zőknek. Nagyon sok munka előz­te meg azonban e jó strandolási vízmélység kialakítását. A sió­foki vízügyi részleg az év első felében csaknem 500 millió köb­méter víz leengedésével 82 cen­timéterrel apasztotta a Balatont. Gondosan ügyeltek azonban, Hetin nyílik meg a műszaki és reliázati érsiMz Békésen A Békés és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet békési műszaki és ruházati áruházát június 6-án, hétfőn nyitják meg. A 6 millió forint költséggel épült új lé­tesítmény alapterülete a rak­tárral és a szociális létesít­ménnyel együtt csaknem 1000 négyzetméter. Az üzletrész központi fűtéses. Az árukész­let értéke meghaladja a 6 mil­lió forintot. hogy csak a felesleges vizet tá­volítsák el, s maradjon még ele­gendő a fürdőzőknek, a Bala- ton-parti ömtözőtelepeknek, a hajózásnak, s a halaknak is. Mteet már több vizet nem enged­nék le a Sión, — már csak egy alkalommal öblítik ki a csator­na medrét — augusztus második felében is kellemes fürdőzéshez elegendő víz marad a tóban. Van „elég víz" a fürdőzőknek a Balatonon A jövő héten érkezik az uborka Ä Békéscsabai Konzervgyár­ba 12—13 vagon szemes borsó érkezik naponta és mintegy 26—28 vagon konzerv készül belőle. Ez a mennyiség most, a szezon közepén kevesebb a tervezettnél, aminek oka, hogy a belvíz jelentős területen el­pusztította a növényt. Nem­rég kezdődött a meggy beszál­lítása, amiből a tervezettnek megfélőén 10 vagon konzerv várható. Megkezdték a zöld­bab feldolgozását is. A jövő héten már érkezik az uborka. A belvíz miatt azonban ebből is nagy a kiesés, amit a gazda­ságok másodvetéssel töreked­nek pótolni. fülesére — az pedig feltétlenül oekövetkezett volna — kézi irá. nyitással a kráter másik oldalé, ra repültek át, ahol viszonylag sima volt a talaj. A másik célszerűnek látszó módszer, hogy az irányítást sza­kaszokra bontják, és azok egy részét az automatikára, más ré­szét az emberre bízzák. Erre jó példa a Szojuz—4 és a Szojuz—5 űrhajók összekapcsolása a világ­űrben. Kezdetben a megközelí­tést automatika végezte, az em­ber csak a megfigyelő szerepét játszatta. A százméteres határ átlépése után az „aktív” űrha­jós irányításét Satalov vette át. A Szojuz—4 kézi irányítással közelítette meg — egészen az összekapcsolásig —.a másik űr­hajót Az űrhajók korszerűsödésével az űrhajósok egyre nagyobb szerepet kapnak az irányításban. A Voszhod űrhajón a kézi irá­nyítási rendszer csak „vésztarta­léknak” számított, a fő szerepet az automatika játszotta. A Szo- júz-űrhaj ókon viszont a kézi irányítási rendszer a fő, így a Szojúz—9 repülése során két­szer végeztek pályamódosítást és mindkét esetben kézi irányí- tássaL Az űrállomások esetében az ember és az automatika közötti munkamegosztásnak mi lesz az opt imául; formája? Feltehetően az ilyen űrállomásokon a sze- Bjelyzetet felmentik a pályamó­A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyomai téglagyárában mindkét brigád gyűlést tart. Arról tanácskoz­nak. hogyan lehetne a nyerstég­la-gyártásban a lemaradást pó­tolni és minél többet termelni. I Kell a tégla az országnak. Nem- J csak a tervezett építkezésekhez, hanem az árvízkárok miatt: tönkrement családi házak pót­lásához is. A nyerstégla-gyártó Tyeres- kowa brigád, amely főként asz- szonyokjjól áll, naponta 12 órát dolgozik. A szabad szombatról és minden második vasárnapjá­ról is lemond. Havonta két va­sárnap azonban szeretne min­denki otthon maradni. Az egyik! asszony így érvel: — Megértjük, hogy kell a tégUi, de sok a dolog otthon is: | dosftások kézi irányításától, hogy figyelmüket teljesen a ku­tatásoknak szentelhessék. A pá­lyamódosításra, méginkább az áttáj olásra leginkább akkor lesz szükség, ha a kutatás körülmé­nyed. megkívánják. Elségséges lesz beprogramozni a kívánt helyzetet és az automatika az ember közbeavatkozása nélkül a megfelelő állásba hozza az űrhajót. Ami viszont megfelel a pasz- szav jellegű űrállomásoknak, kö­zelről sem elégíti ki az aktív repülő kozmikus testeket, pl. az utánpótlást szállító űrhajókat. Ezek sokban emlékeztetnek majd a repülőgépekre, meglehet, startolni is hasonlóképpen fog­nak. A szállító űrhajó minden fokozata repülőgépként vissza­tér a földre, míg végűi maga az űrhajó is. Visszatérése után el­lenőrzik, feltöltik üzemanyag­gal és indulhat a következő út­ra. Eképpen a rendeltetéstől és a jellegtől függően fogják az űr­hajók irányítási rendszerében az automatákét és a kézi irányí­tást összehangolni az optimális hatás érdekében. Egy biztos, az irányítható űrhajók fedélzetén az automatika és az ember kö­zött betartják a „barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződést.” (Vége) J. Marinyin--w.---------------7 “ CX/------------> f oglalkozni... A vasárnapi ebéd sem maradhat el mindig Makai Sándor gyárvezető és Braun Mártom művezető igazat ad az asszonyoknak, akik úgyis eleget vállalnak. Nem szabad a húrt túlfeszítem' A Gagarin kemencés brigád tagjainak éppen elég napi 7 óra a forró kemencében. Ámbár a nyers tégla kazalozását is vállalják hogy jobban haladjon a munka. Amikor azonban Ma­kai Sándor és Braun Márton el­mondja nekik, hogy az asszo­nyok mit határoztak, Czakó Jó­zsef, a brigád vezetője egysze­riben kivágja: — Igazuk van nekik. Havon­ta két-két vasárnap majd mi gyártjuk a nyers téglát. Vállal­juk... Az emberek elcsendesednek. A brigádvezetőt szemrehányó pillantások érik. Hogy is mer a nevükben ilyen kijelentést ten­ni? Fülöp József berakó hirtelen arra gondol, hogy ő a kemen­cében 7 óra alatt úgy kiszárad,, mint a kóré. Talán egy hordó sört is meg tudna inni olyan­kor. De ehelyett biciklire ül és vagy 5 kilométert kerékpározik még a tűző napon. Néha az eső veri. Otthon aztán két kancsó vizet iszik, mert család van, sörre csak ritkán telik. Hát nem elég hétköznapokon az a 7 óra? Egy pillanatra Kovács István motorvezetőnek sem tetszik a brigádvezető vállalása. Az ár­vízveszély kezdetén behívták katonának, a napokban szerelt le. Ott sem volt vasárnapja, itt sem lesz. Már-már mondana is valami ilyesfélét: „Hogy az is-! ten rogy assza rád az eget”. Csák nehezen fojtja magába a szit­kot. Krutek József kocsirakó is nyel egyet. Eddig sem volt sok szabad ideje, most még annyi sem lesz. Mikor tud majd egy „kicsit” szórakozni. Mert az is kell az embernek nem igaz? Krutek Józsefné, aki ugyan­csak brigádtag, önmagában már válaszol is: „No, hál’ istennek, egyelőre legalább nem mégy a Vizsgáztak a halak kocsmába. Most majd megma­rad a pénzed, sőt meg is dup­lázódik, mert keresel hozzá” — derül magában. És így megy sorban. Mindenki gondoi valamit. EgyikuK-masi- kuk hirteleneben ouyat tudna mondani, hogy attól leszakadna a száritoszm teteje, amely most a nap forrón tűző sugarától óvja őket. Csak Krutek Jozseí- né mosolyodik el, de ezekben a feszült pillanatokban jobbnak látja, ha nem mutatja ki nyíl­tan. az érzéseit. A brigád vezető pedig ismétli: — Vállaljuk, elvtársak. Olyan hatarozottan hangzik a két szó, hogy senki sem tesz ellenvetést. Aztán az érvek kö­vetkeznek: — Gondoljatok arra, hogy ha — mondjuk — Gyomára is rá­zúdult volna az áradat, össze­omlott volna a házunk. Nem várnánk el, hogy segítsenek rajtunk? A mi munkánk — amiért fizetés is jár — semmi az árvízkárosultak gondjaihoz, szenvedéseihez képest. Belátjá­tok? Egy szó sem hangzik éL — Egy vasárnap 50 ezer nyers téglát készítünk. Az elég akár egy háromszobás szép családi házhoz is — folytatja, aztán most már csendesebben felteszi a kérdést: — No, szavaztok? A többség keze a magasba lendül. Krutek Józsefné fel is ágaskodik. Néhányan előbb kö­rülnéznek, aztán ők is felme- lik a kezüket. A Tyereskova brigádtól csat­lakozik még hozzájuk öt férfi és egy nő, Koloch Olga. Velük együtt éppen 22 fős nyersgyártó brigáddá alakul át a kemencés brigád. Június 11-én pedig majd a futballpályán is összeméri az erejét a Gagarin és a Tye­reskova brigád. A munkában ugyanis eddig döntetlenre áll­nak. Az egyik is, a másik is háromszor nyerte el a szocialis­ta címet. Ha azonban a foci­ban ez másképp alakul, a bir­kapaprikásból — amivel a gyár­vezető vendégeli meg őket — mindenki étvágya szerint fo­gyaszthat És még talán egy- egy üveg sör is kerül az asztal­ra. Pásztor Béla Magyarországon tulajdonkep­pen már nem számít kísérlet­nek a növényevő halak, az amur és a busa tenyésztése, mert ezek a gyorsan" növő, jól szaporodó s nem utolsósorban medret tisz­tító halak otthonosan érzik ma­gukat a Körösök vizében is. Ké­pünk Szarvason, a Horváth pusz­tai tónál készült, ahová növény­evő anyahalakat telepítenek. (Fotó: Demény Szakmunkás­tanulok Jövő héten útra kelnek az idén külföldön üdülő szakmun­kástanulók első csoportjai. Ked. den az ország különböző helyi­ségeiből érkező 50 fiatal talál­kozik Budapesten, ahonnan Tal- linba, ületve Groznijba utaz­nak a szakmunkástanulók, akik egész évi jó munkával lelki- ismeretes tanulással, tanulmányi versenyeken szerzett előkelő he­lyezésekkel érdemelték ki a 15 napos külföldi üdülést. További csoportokat Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország és az NDK lát vendégül. Viszonzásul ezekből az orszá­gokból érkeznek fiatalok a sió­foki szakmunkás tanuló-üdülő­ber július 24-én megnyíló nem­zetközi táborba. A hazaiakkal együtt összesen mintegy 400 részvevőre számítanak. Az idén először alkalmuk nyílik a külföl­di szakmunkástanulóknak arra is, hogy a magyar fővároson és a Balatonon kívül — egyebek között — Egerrel és a Duna­kanyarral is megismerkedjenek. 3 1970. JCLIUS 5. um mm:

Next

/
Oldalképek
Tartalom