Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

Névsorolvasás negyven év múltán A békéscsabai Sebes György I nyitása után, negyven évvel ez- Közgazdasági Szakközépiskolá­ban azok az egykori diákok ta- . az éteö érettségizők vcl­lálkoztak akik az iskola meg- tak. Szak már > Gyula tanár úr köszönti a volt osztálytársakat. Már csak huszonketten álltak oda a fényképész elé az osztályból. Illés—Kones show Dr. SAJTI I ZSILAL BÉLAO. nn EDtDEDtDSSJCPtí] 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 2» 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 Gyilkos ellenforradalmárok Pompás ‘nyári este. Kétezren a kerítésen belül, legalább fele­annyian kívül hallgatják az „Illés-rádió” műsorát a békés­csabai ligeti szabadtéri színpa­don. Amolyan előzetes, hangu­latkeltő ez. És aztán megjelen­nek az est szószólói, az Illés- együttes. A nemrégiben Angliát is megjárt zenészek vidéki kon­certjein ezen a nyáron is nagy az érdeklődés. Azért csak vidé­ken, mert a fővárosban (a visz- szavonásig) nem játszhatnak, miként film- és hanglemezfelvé­telt sem készíthetnek — 'a már ismert balszerencsés londoni nyilatkozat miatt. Ez persze csak részben tarto­zik ide, mert a csabai koncert jó volt és sokkal jobban „élt”, mint például az egy nappal ko­rábbi, gyulai. Az ismert sikere­ken túl inkább a műsor máso­dik része vívta ki a beat-nemze- dék elismerését. Ez nemcsak az előadóknak, hanem az új zenei irányzatnak, az underground stílusnak is szólt. Koncz Zsuzsa kivételes egyé­nisége a magyar táncdalénekes gárdának. Sodró lendületű, köz­vetlen előadásmódja — mindig siker. Külön említést érdemel a Szerelem (második nagyleme­zének címadó dala) és a Te vol­tál című szám, de akár mind a hetet fel lehetne sorolni mélta­tásul. F. I. Az 1956-ce ellenforradalom nyílt akciói Békés megyében to­vább tartottak, mint az ország többi részein. 1956 végén és 1957 elején még több olyan nyűt fel­lépés történt, amely karhatalmi beavatkozást igényelt. Ennek a nyílt támadási sorozatnak szer­ves része volt Békés megye egyik községében 1957 elején el­követett ellenforradalmi gyilkos­ság, amelynek elkövetőit csak 4 éveis széles körű nyomozás után lehetett felderíteni és bíróság elé állítani Kovács Mihály karhatalmista 1957. február 12-én parancsno­kától eltávozást kapott, hogy családját — kisgyermekét és fe­leségét — meglátogassa. Mivel másnap nem jelentkezett a la­kásán, — annak ellenére, hogy látták a községbe megérkezni — felesége a férje felkutatására a rendőrség segítségét kérte. Né­hány napon belül jelentős kar­hatalmi és társadalmi erőket vontak be a kutatásba, s a la­kosság segítségét is kérték. Egy­hetes megfeszített kutató munka eredménye alapján a tanyai la­kása közelében levő romtanya egyik ledöntött fala alatt sike­rült megtalálni a holttestét. Nyomban nyilvánvalóvá vált, hogy bűncselekmény áldozata lett. Megállapították hogy eltűnt a pisztolya. A helyszín közelé­ben egy szalmakazalban megta­lálták aktatáskáját, néhány száz méterre a dűlőúton pedig azok­nak az üvegeknek a darabjait, amelyet az aktatáskában pálin­kával és tejjel megtöltve lakása, ra akart vinni; Kiterjedt nyomozás indult a tettes, vagy tettesek felderítésé­re. Ennek kapcsán egy házaspár alapos gyanúba került, akik el­len a büntető eljárást — előzetes letartóztatásuk mellett — lefoly­tatták. Később kiderült, hogy a velük szemben felmerült gyanú alaptalan volt, ezért kártalanítá­sukra és teljes rehabilitálásukra tettek intézkedéseket. A nyomozás több évig ered­ménytelenül folyt. 1961-ben feljelentés érkezett a rendőrségre, hogy Wágner Mi­hály a tanyai lakásán fegyvert rejteget. A házkutatás alkalmá­val a melléképületben homok alatt elásva két darab jól le­ápolt, zsírozott pisztolyt és hozzá való töltényeket találtak. Az egyik pisztoly száma ki volt re­szelve. Wágner Mihály letartóz­tatása alkalmával olyan vallo­mást tett, hogy az egyik pisz­tolyt 1958-ban ‘ katonai alakula­tánál lopta, azt pedig, amelynek a száma ki volt reszelve, az el­lenforradalom után az országút mellett újságpapírba csomagolva találta. Tagadta, hogy a rejtege­téssel politikai célja lett volna. A pisztoly kireszelt számának metallográfiái vizsgálattal törté­nő előhívásaira szakértőt vontak be aki megállapította, hogy ez a pisztoly azonos azzal, amit a megölt karhatalmistától a bűn- cselekmény alkalmával loptak el. Ezt követően nyomozás in­dult annak megállapítására, hogy az emberölessel Wágner gyanú­sítható-e. A nyomozás eredmé­nye igazolta a rendőrség gyanú­ját, Wagner előbb tagadott, maid később beismerte, hogy az emberölést két társával együtt ő követte él. ezért a társait is le­tartóztatták. A nvomozás a kö­vetkezőket állapította meg: Wásner Mihálv. Gergely Ta­más és Nemes György mint egv községben lakó, egvkorű fiatal­emberek jó barátságban voltak békés 7 wmtscm,-- - ■'■^TTrw^NfPUJSAC k 1970. JÜLIUS 4. egymással. Az ellenforradalom alatt és utána is többször talál­koztak és beszélgettek. Wágner szülei kulákok voltak, Nemes vi­szont szülei maszek vegyeekeres- kedésiét látta veszélyeztetettnek népi rendszerünktől, ezért a be­szélgetések alkalmával többször szóba került, hogy jobb lett vol­na, ha győz az ellenforradalom. Befolyásolták politikai nézeteik­kel Gergely Tamás barátjukat is. Egyik beszélgetésük után re. ményükeir fejezték ki, hogy újabb ellenforradalom lesz és megállapodtak abban, hogy ezt ők maguk is elősegítik. Fegyve­reket szereznek éo az újabb el­lenforradalom alkalmával azt felhasználják a „győzelem” ér­dekében. 1957. február 12-én délután Nemes György a pálinkafőzőé­ben összetalálkozott Kovács Mi­hály karhatalmdstával, aki ott a másnapra tervezett sertésvágás­hoz pálinkát szerzett be. Azt is megtudta tőle, hogy a tanyai la­kására hazafelé tart, de még közben néhány ismerősét meglá­togatja. Nemes azt is látta, hogy a karhatalmistának pisztolya van. A fiatalember úgy gondolta, hogy a barátaival korábban el­tervezett fegyverszerzést most megoldhatják. Ennek érdekében lóháton felkereste Wágner Mi­hályt és Gergely Tamást, akik­kel nyomban cselekvésre szánták el magukat. Megállapodtak ab­ban, hogy Kovács Mihályt este a tanyája közelében megvárják, megölik és elveszik a fegyverét. Részleteiben is kitervelték a gyilkosság végrehajtását. Ezekben a napokban a Test- nevelési Főiskola pályáin, hűvös folyosóin valamennyi jelenlevőt egy kérdés foglalkoztatott: sike­rül-e a felvételi... Ez évben „csak” 300-an je­lentkeztek a Testnevelési Főis­kolára, de a túljelentkezés így is ötszörös! A felvételizők az el­ső nap délelőttjén általános or­vosi vizsgálaton vettek részt, majd pályaalkalmassági teszten estek át. Ez a felvételi vizsgák egyetlen olyan része, amelyre nem lehetett előre felkészülni. Itt a talpraesettség volt a döntő, a válaszokból a szakemberek ki­alakították a jelentkezők egyé­niségének képét. A sportjáték-vizsgán: a fiúk labdarúgásból, röplabdázásból, kosárlabdázásból és kézilabdá­zásból mutattak be egyéni és összetett társas-gyakorlatokat, a lányok csak az utóbbi háromból tettek kísérletet. Tarnawa Fer- dinánd, a játéktanszék vezetője szerint ez évben is a vidékiek voltak jobbak. Minden a tervüknek megfele­lően történt. Kovács Mihályt a tanyai lakása közelében a dűlő- útón várták. Kézfogással üdvö­zölték, majd cigarettával kínál­ták. Ezt követően ketten a föld­re tepertők, Wágner Mihály pe­dig az előkészített és erre a cél­ra jól megélezett zsebkésével el­vágta a torkát. Egy idedg még mellette tartózkodtak, majd el­határozták, hogy a közeli romos tanyába viszik. A holttestet a romostanya egyik álló fala tövé­be tették ás hárman, közös erő­vel rádöntötték a falat. Miután meggyőződtek arról, hogy a fal az áldozat testét teljesen elta­karta, nyomaikat faágakkal igye­keztek elsimítani. A dűlőúton keletkezett vértócsára földet szórtak. Magukhoz vették a pisz­tolyt és Kovács Mihály aktatás­káját, majd a szántóföldeken elindultak egy távolabb levő dűlőút felé. Útközben az akta­táskából kivették a két pálinkás és egy tejes üveget s azt egymás között szétosztották. Az aktatás­kát a szalmakazalba rejtették. A pálinkával és a tejjel lábnyo­maikat lelocsoltak azért, hogy a nyomozó kutya ne tudjon szima­tot venni. A dűlőúton az üvege­ket fához dobva összetörték, majd megállapodtak abban, hogy a gyilkosságról senkinek sem beszélnek. Ä pisztolyt Ne­mes és Wágner felváltva rejte­gették. A számot Wágner köszö­rülte ki. A bíróság Wágnert és Nemest halálra, Gergely Tamást pedig 15 évi börtönre ítélte. Következik: A pénzhamisító (Folytatjuk) A következő napon a Koltai Jenő főiskolai tanár vezette at­létikai vizsgabizottság elé járul­tak a felvételizők. A Csörsz ut­cai pályán ugró-, dobó- és futó­számokból kellett kiállniuk a próbát. A gyakorlati vizsga utol­só állomása a tornacsarnok volt. A fiúknak hat, a lányoknak pe­dig négy szeren kellett gyakor­latokat bemutatni. Itt Kabos Gábor docens látta el az elnöki tisztet. Véleménye szerint a vi­déki testnevelő tanárok több gonddal készítették fel tanítvá­nyaikat, mint a fővárosiak, s a lányok ez évben is felülmúlták a fiúkat. Ezután már csak a szóbeli volt hátra. A nyolc vizsgabizott­ság valamelyikétől politikai tá­jékozottsági, általános művelt­ségi és sportot érintő kérdések- két kaptak a felvételizők. A felvételizők július 15-ig megtudják, sikerült-e vagy nem, felvették-e vagy visszautasítot­ták őket. BIZTOS SEGÍTŐTÁRSAKRA TALALÍ biztosítási ES ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORT Amfora Üveg-, Porcelán, Kerámia és Műanyagkereskedelmí Vállalat üvegező részlegénél mindennemű ablaküveg beszerezhető, előnyös árak mellett BÉKÉSCSABA, V., Orosházi út. 95. 110916 Jobbak a vidékiek... Felvételi a Testnevelési Főiskolán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom