Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-30 / 177. szám
Álomaavaró doni pereli L * Hol játszhatnak a gyerekek?] Mottgatya és as Un érzet Aa utcán semmi esetre sem. Mégis a inasén készült betonúton, a hatodik kerületi, Urszl- nyi Dezsöné utcában négy gyerek tollaslabdázik. Az autö- veZetőkepző-lskola kocsija lelassít, megáll, figyelmeztetik a gyerekeket. A motoros már elrohan mellettük és visszakiabál rájuk dühösen. De. hét hová menjenek e kertes hazak kis lakói, ha egy-egy órára elengedik ókot a szomszédgyerekekkel játszani? A kérték szőlővel, virággal beültetve, az utcán nagy a forgalom. A hatodik kerület kedves „grundján” a kis réten régen iskola áll. A körgát előtt és mögött utcasarok nyíltak. És mégis Békéscsaba „budai” oldalán, a hatodik kerületiben legalább árnyas utcák vannak, gyepes árokpartok, a szép Köröspart és liget ,ha nem is. éppen futballo- zásra .labdázásra ad lehetőséget, de csendesebb játékra, pihenőre igen. Dél van. még a levegő is süt. Állok a Tolnay Lajos és Kazinczy utca sarkán. Izzadó munkások egy új bérház alapjait rakják, távolabb a már kész új épületek ablakai szikráznak a napfényben. Jármüvek, munkagépek zúgnak-búgnak, por és szürkeség mindenütt. —■ Öslakók egyikének számítóik ezer a részen — mondja kísérőm. egy kétgyermekes apa. — Mikor idejöttünk olyan értesülést kaptunk, hogy az épülettömb közepén levő tagos térség egy réstót parkosítani fogják. Az idővel lombos fák alatt pihenhetnek a kisgyermekes anyák, öregek, vagy a bármilyen más korosztályba tartozó levegőt, zöldet óhajtó halandó. A tér másik részén játszótér, sőt focipálya is lesz az itt lakó és máris 700-ra tehető gyermekseregnek. De telhek a tavaszok, és őszök és a facsemeték helyett újabb és újabb építőanyagok, munkások érkeznek, garázsokat építenek. — Igen, garázsokat — folytatja. sóhajtva. A* utcai zaj, a szomszédok rádió- és televízió-műsorainak kénytelen hallgatása mellett még a lépcsőház is megtelik a fel-le futkározó gyerekek lármájával. De hová menjenek, ha elunták magukat a szűk lakás forró levegőjében, ha a nagymama nem ér rá elkísérni őket a Munkácsy térre és őik csak egy kicsit szeretnének játszani a pajtásokkal. — Eddig vártunk, bíztunk benne, hogy ha az építkezés befejeződik, meglesz az ígért játszótér, pihenőhely is. De most már csak a garázsok tetejét nézhetjük ablakainkból és szabad időnk egy részét áldozhatjuk arra, hogy gyermekeinket kísér- ; jük, felügyeljünk rájuk valame- * lyík távolabbi játszótéren, ami- ■ bői egyre kevesebb lesz Csabán. « Vajon mit szólnak az illeté- ; kesek a „tervmódosításhoz” H. I. : Jó hírünket Oroszlányba j is elvitték Az oroszlányt szénbányák XVI-os bányüzemének szakszer- j vezeti bizottságától, név szerint: Takács István titkártól egy hosszú levelet kaptunk, melyből Örömmel idézünk: „Vállaltuk, hogy a nyár folyamán több kirándulást szervezünk az ország különböző részeibe. Kellemes emléket, jó élményeket kívántunk ezzel nyújtani bányászainknak, amellett a szabad szombatok is igen hasznosan telhetnek el. Szakszervezeti bizottságunk komoly erőfeszítéseket tesz a kirándulások lebonyolításáért. Nem kis gond az ország annyi sok szép helye közül kiválasztani a legszebbeket. Az idei nyári kirándulási program. összeállításánál többek között Gyulára és Békéscsabára is esett a választás. A szállásrendeléskor a békéscsabai VOLÄN-iroda azonban „minden hely foglalt” hivatkozással július 18-ra nem tudott 45 ember részére egy éjszakára szállást biztosítani sem Gyulán, sem Békéscsabán. Mivel dolgozóink nagy érdeklődéssel fogadták ezt az utat, nem nyugodtunk bele abba, hogy nem. sikerül »megvalósítani elképzelésünket. Elül tutik hát Gyulára, ahol kellemes meglepetésben volt részünk. Bár kevés reménnyel indultunk, mégis sikerült elképzelésünket valóra váltani, s ez az itteni Idegenforgalmi Hivatalnak köszönhető. Rendkívül udvariasan fogadott az a hölgy, aki itt dolgozik, s amikor Jövetelünk célját előadtuk, mindent elkövetett, hogy »ikerüljön szállást biztosítani.. Látogatásunkkor éppen ott tartózkodott az IBUSZ békéscsabai irodájának egyik dolgozója, így közösen segítetek. Olvasónk ezután részletesen leírta e segítés módját, melynek lényege az, hogy a 45 embert sikerült elszállásolni, s a kirándulásról nem kellett lemondani. Végül a következőkkel fejezte be: Nagyon örültünk ennek, s jólesett, mivel nem kellett kiábrándítani azt a 45 bányászt és feleségét, akik oly nagy lelkesedéssel indultak el Oroszlányból, hogy megismerkedhessenek Békéscsaba és Gyula, a Viharsarok legszebb városainak nevezetességeivel és Gyula gyógyító hatású vizével. Csoportunk minden tagja nevében köszönöm, s a kialakult Jó véleményemet pedig idehaza, kollégáim előtt nem fogom elhallgatni és bár elsők vagyunk Oroszlányban, akik csoportos kirándulást szerveztek Gyulára, remélem nem az utolsók. Orosházi nyugdíjas olvasónk érdekes és furcsa „szabályról” ad hírt, melyet az Idén vezettek be a nagyszénás) Park-fürdőben. Mint Írja a meglepetés annál Is inkább nagy volt. mert korábban évekig Ide járt gyógyítani magát a fürdő kiváló vizével és soha nem volt semmi kifogás az öltözete elit Az Idén hosszas távoliét után Ismét felkereste a Park-fürdőt. Kért egy strandjegyet, kabinnal. S ekkor érte az első meglepetés. 10 forint volt a jegy, plusz 10 forintot kértek betétnek a 2 forint értékű kabinkulcsért. A másik meglepetése akkor volt. amikor a kabinjából kilépve, az ott szolgálatot teljesítő asszony nyájasan megkérdezte: fürödni akar? Furcsa kérdés éppen egy fürdőben. Miért Is jönne az ember ide? De azért válaszolt: igen! — Kérem, ebben a fürdőgatyában Itt nem fog fürödni! — jelentette kt határozottan, s magyarázatképpen hozzátette: itt egységes fekete klottgatyákat rendszeresítettek! Azután elküldött a pénztárhoz, hogy váltsak Ilyet, de az én méretemhez nem volt megfelelő. Éppen ezért fel. háborított a bánásmód. Felöltöz. tein és kértem vissza a jegy árát, valamint a kulcsbetét ösz. szegét. Természetesen a véleményemet nem hallgattam el. Vállat vontak, szó nélkül hagyták. Én pedig nagy mérgesen otthagytam a fürdőt fürdés nélkül. Olvasónk leveléhez csupán annyit füzünk, hogy ma, amikor a divatot követjük a strandokon, igazán furcsa az egyenruhásdi, mégha fi'irdőnadrágról is van szó. Nem azok közé az emberek közé tartozom — írja Vizsnyai Sándor békéscsabai olvasónk — akik minden panaszukkal felkeresik Önöket. Viszont ami a Táncsics é8 a Horánszki utcában megy végbe, az mégis papírt és tollat érdemel. S, matlan éjszakát szereznek ezek a járművek és még vasamap a pihenéstől Is megfosztják ókét. „Megengedhetetlen — írja olvasónk —, hogy minden vasárnap hajnalán így ébresz- szék az utca lakóit. Sürgős intézkedésre lenne szükség és Levélírónk ezután részletesen elemzi, milyen iszonyatos zajt csapnak a közeli téglagyár dömperei, melyek e két utcában közlekednek. Emlékeztet a második világháború időszakára ez a zaj, amikor a német „Tigrisek” — páncélosok — robogtak végig az utcákon. A két utca lakóinak, a kicsinyeknek és öregeknek sok álnagy örömmel vennék, ha e kínos ügyben a szerkesztőség segítene.” A Táncsics és Horánszki utca lakóinak kérését ezúton továbbítjuk a téglagyár vezetőinek, vagy azoknak, akikre éppen tartozik a dömper-ügy. Reméljük, rövidesen csend és nyugalom lesz e két utcában. Nagyobb kölcsön — Több kedvezmény Megyénkben jelenleg a takarékszövetkezetek tagjainak száma meghaladja a 44 ezer 300-al. Így bizonyára sokakat érint, hogy a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága a közelmúltban újabb rendelkezésekkel segíti a tagságot. Ezek közül az egyik, hogy a lakóházak tatarozására a kisebb — legfeljebb 10 ezer forintos — kölcsön igényléséhez nem kell csatolni költségvetést, helyette az igénylő maga közölheti, hogy mit szándékozik tatarozni, rendbe hozni. A másik új rendelkezés szintén segítséget nyújt a tagságnak, elsősorban a hústermelésben. Ugyanis kedvezményes feltételekkel mezőgazdasági termelési kölcsönt kaphatnak azok, akik különböző felvásárlást végző szervekkel kötnek szerződést. Istálló, ól létesítésére, bővítésére, csemegeszőlő és gyümölcsös telepítésére, mezőgazdasági gép, felszerelés vásárlására az eddigi 15 ezer forint helyett 25 ezer forint kölcsönt kaphatnak. A kölcsön legfelsőbb határa 50 ezer forint. Az új rendelkezés a kisiparosok és kiskereskedők részére is könnyebbséget hoz. Lehetővé teszi, hogy az eddigi 10 ezer forint helyett 15 ezer forintot igényelhessenek felszerelés, árukészlet bővítésére, a műhely, üzlet építésére pedig 30 ezer forint helyett 40 ezer forintot kaphatnak. Finnországi útijegyzetek (1.) Jó reggelt Finnország! Hyvää huomenta Suomí! — a hasznos útiszótár jóvoltából így köszöntötték a július 3-i hajnalon Helniski repülőterén a testvéri Finnországot a finn—magyar barátsági hétre érkező mintegy 300 tagú magyar küldöttség tagjai, köztük Békés megye képviselői is. Tőlünk távol került nyelvrokonaink messze Észak-Európában, — így él a köztudatban Finnország, a finn nép, azonban ma már a modem technika segítségével parányira zsugorodott a 2000 kilométer. Nagyszerű IL—18-asunk csak alig 20 perccel hosszabb idő alatt tette meg a Prága—Berlin—Koppenhága— Stockholm—Helsinki útvonalat, mint Békéscsabáról Budapestre a gyorsvonat. Az első találkozás, a bemutatkozás mindig lényeges meghatározó tényező. Finnország talán legelőnyösebben éppen a levegőből ismerhető meg. Ahogyan a felhők alá ereszkedik a gép, hatalmas térképként terül az érkező elé a finn föld szinte minden fontosabb jellegzetessége. A felkelő nap íényéban csillogó száz meg száz kisebb- nagyobb tó, partjain elszórtan pirostetős faházak, néhol egy- egy település, azon kívül pedig mindenütt fenyő- és nyírfaerdő. Az elragadó szépségű táj mellett a finn emberek jelentették a másik élményt. Előzékenységük, figyelmességük, finom, halk beszédük, dallamos nyelvük — bizony nagyon nehéz a nyelvrokonság ellenére Is a magyar és a finn között hasonlóságokat felfedezni — az személyes élmény hatása mégis más volt. Mindannyian tudtuk, hogy Finnország társadalmi rendszere különbözik hazánkétól, tudtuk, hogy a finn emberek véleménye számos kérdésben eltérő a mienktől, mégis látogatásunk során érezhettük, hogy egy békeszerető, dolgos, művelt nép hazájában járunk. Lépten- nyomon tapasztalhattuk, miwSSií Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos szággy ülés elnöke, a magyar küldöttség vezetője a fogadáson. első perctől vonzóvá tette távoli rokonainknat. Tankönyvekből, útikalauzokból, idegenforgalmi prospektusokból mindenki tudott egyet- mást az országról, népéről, a lyem komolyan veszik Finnor- szágbaJi a népeink közötti, rokonságot, s hogy milyen jelentős szerepet tölt be kulturális életükben a Finn—Magyar Társasága
