Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
A MEGYEI PÁRT BIZ OTT SÁG‘.ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tovább a megkezdett úton Ebben az évben befejezzük a magyar népgazdaság fejlesztésé, nek III. ötéves tervét, öt év általában nem nagy idő egy ország életében, de vannak időszakok, amikor évtizedek mulasztását hozza helyre. Ez az öt év is valamelyest ezek közé tartozik. A tervgazdálkodás Magyarországon 1947 végén a 3 éves tervvel indult meg, amely a háború előtti termelési színvonal elérését tűzte ki célul. Ténylegesen a magyar nép e terv során ennél többet oldott meg. Nemcsak a rombadőlt épületeket, gyárakat, hidakat építette fel korszerűbb kivitelben, hanem újakat is alkotott. Emellett bizonyos változásokat hozott létre a népgazdaság szerkezetében: a nehézipar fokozott fejlesztésével megkezdte a kapitalizmustól örökölt aránytalanságok felszámolását. A 3 éves terv végrehajtása során valósult meg a tervgazdálkodás alapvető feltétele: a termelőeszközök jelentős részének szocialista tulajdonba való vétele — mindenekelőtt az iparban. A további 5 éves terveink jellege gyökeresen különbözött a 3 éves tervtől. Mindegyik a termelés bővítésére való törekvésével előrevitte a szocializmus alapjainak lerakását hazánkban. A harmadik ötéves terv azonban már nem egyszerűen továbbfej. lesztette a magyar népgazdasá- got_ hanem újjá is szervezte azt, ami a népgazdaságban minőségi változást eredményezett. Ez a minőségi változás azt jelenti, hogy a népgazdaság termelőerői jelentősen bővülnék, a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás folyamatosan nő, miközben erősödik a termelési viszonyok szocialista jellege, és a gazdasági reform elősegíti a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozását, a munkások a parasztok és az értelmiség alkotó mun. kajának kibontakozását A minőségi változást jelenti továbbá, hogy az állami vállalatok és szövetkezetek nagy része dinamikusan fejlődik, önálló kezdeményezéssel törekszik a teljesítmény növelésére és a munka minőségi javítására. Ennek döntő szerepe van a gazdasági fellendülésben. Mindezek összetevői annak a megállapításnak, melyet pártunk Központi Bizottsága a negyedik ötéves terv irányelveiről szóló határozatában így fejezett ki: „A harmadik ötéves terv élet. színvonalpolitikai céljai teljesültek. Az öt év során minden társadalmi réteg jövedelme és fogyasztása nőtt, összességében a tervezettnél nagyobb mértékben. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30— 32 százalékkal^ a reálbár pedig a tervezett 9—10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelkedett. A parasztság személyes reáljövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét. Ez közrejátszott abban, hogy az egészségtelen mértékű elvándor. lás megszűnt a faluról”. A Központi Bizottság nagy tárgyilagossággal és nagy felelősségérzettel elemezte hazánk mai állapotát és az előttünk álló gazdasági, kulturális, egészségügyi és egyéb feladatokat, melyeknek megoldásával még nagyobb sikereket érhetünk el a szocializmus teljes felépítésének folytatásában. A program adott. A Központi Bizottság a negyedik ötéves terv céljául a szocialista társadalom előbbrevitelét jelöli meg. Ennek megfelelően az anyagi, technikai bázisnak továbbépítését, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztését a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók életszínvonalának további emelését; az ország védelmi képességének biztosítását Követke- zésképpén erőnk összpontosítása szükséges: a munkatermelékenység növelésére, az ipari termelés korszerűsítésére, a lakásépítés fejlesztésére, a hústermelés növelésére, hogy ceak e néhányat ragadjuk ki a határozatból. E feladatok megvalósításának mikéntje, hogyanja mindenesetre az. hogy becsüljük meg mindazt, amit elértünk a harmadik ötéves tervben. Ezekben benne van a fáradságos munka, az erőfeszítés az előrelátó szervezés. A másik fajta lépéskezdet: önönmagunk vizsgáljuk meg területünkön reálisan, mit kellett volna tennünk, hogy egyes hibák ne ismétlődjenek. Közülük egy néhányat: az elmúlt esztendőkben a beruházásokra tetemes összegeket fordítottunk, mégis: a beruházások hatékonyságára vonatkozó gazdaságpolitikai céljaink irányában csak kismértékű az előrehaladás. Ügy is megfogalmazhatnánk: kevesebb szétszórtságra, gyorsabb építési, szervezési tempóra van szükiség. Az ipari munka tevékenysége növekedett ugyan, azonban nem érte el a tervezett mértéket, s nem tudta ellensúlyozni a munkaidő csökkentésével kieső munkaidő-alapot. Ez is komoly tanulság, hiszen a negyedik ötéves terv irányelve így szól erről: „A munkások ée az alkalmazottak életkörülményeinek javítása érdekében központi szabályozás keretében folytatni kell az áttérést a 44 órás munkahétre, a népgazdaság mindazon területén ahol ezek a feltételek megteremthetők”. Ehhez a járható út többek között: „Arra kell törekedni, hogy a vállalatoknál' a munkatermelékenység műszakilag és anyagi eszközökkel megalapozható emelkedését ne akadályozza a helyenkénti kapun belüli munkanélküliség”. Ezek a kiragadott példák csupán emlékeztetők a nagyszerű program megkezdése előtt, ám, minden bizonnyal a járható utat választja minden dolgozó. Miiért hisszük ezt? Mert dolgozó népünknek páratlan munkalendületét, erőfeszítéseit, a párt vezetése minden időszakban a legdöntőbb feladatokra tudta összpontosítani. így volt ez 25 esztendőn keresztül. Rocskár János Világ proletárjai, 1970. JŰLIUS 28., KEDD Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Erőátcsoportosítások, intézkedési terv a belvízkárok pótlására F üzesgy ar mat on Vasárnapi műszak a téglagyárakban Békéscsabán, a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat I-es számú téglagyárában vasárnap a reggeltől délig tartó műszakban a városi tanács 68 dolgozója is részt vett. A csoport több mint i50 ezer nyerstégla átrakásával nyújtott segítséget a többlettermeléshez, ami az árvíz és belvíz miatt tönkrement családi házak mielőbbi felépítéséhez szükséges. Ugyancsak vasárnap a vállalat központjának műszaki és adminisztratív dolgozói közül 25-en a gyulai téglagyárban 60 ezer nyerstéglát rakta kazal- ba. A következő időszakra vasárnapi árvíz-műszakot vállaltak az Állami Biztosítónak, a VIDIA Kereskedelmi Vállalat békéscsabai telepének, valamint a BOV békéscsabai gyárának dolgozói. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat központjának dolgozói a vidéki téglagyárak termeléséhez nyújtanak fizikai munkával is segítséget Békéscsabán ezervagonos hűtőházat építenek. A 240 millió forintos létesítmény egyik részét 1970 december végén adja át rendeltetésének a Békés megyei Építőipari Vállalat. A Gazdasági Bizottság által jóváhagyott, kiemelt beruházáson szabad szombatokon is dolgoznak az építők, hogy határidőre átadhassák ezt a jelentős létesítményt. Képünkön: Az épülő acélvázas, úgynevezett szendvics-paneles hűtőház. (MTI fotó — Bajkor József félv. — KS) A gyors felmérés szerint tizenkét millió forint kárt akozott a belvíz a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben. A szövetkezet vezetői alaposan meghányták, vetették: mit lehetne tenni, hogy valamit behozzanak a súlyos károkból. A Vörös Csillag Tsz ugyanis közel 10 ezer holdján évek óta kimagasló terméseredményeket produkál. A tagság megszokta, hogy rendszeresen a legjobbak közé tartoznak keresetben, s áruértékesítésben is élen járnak. Az idén például, a tervek szerint 105 millió forint értékű árutermelést irányoztak elő. Az időjárás azonban közbeszólt. A nagyarányú belvízkár elsősorban a búza-, cukorrépatáblákon éreztette hatását. Csupán búzából nyolcmillió forint felett lesz a kiesés. A Vörös Csillag Tsz-ben elkészült az intézkedési terv. Mindenekelőtt nagyarányú takarékossági mozgalom indult. Alaposan megnézik, hova költik a szövetkezet forintjait. Szállításnál és egyéb munkáknál nem engednek üresjáratot. A munkabíró férfiak zömét a gépekre és az építkezési munkálatokra átcsoportosították. Cúkorrépa- és kukoricaföldön teljesen megszüntették a drága kézi munkát A vegyszeres gyomirtást nagyrészt repülőgépekkel végeztet- ték.A gyümölcsösben többek kö. zott 40 vagonnyl almát várnak. Már készülnek a gondos betakarításra, hogy semmi ne vesz- szen kárba a termésből. Legtöbbet az állattenyészrtés- től várnak. Ezen a területen előreláthatólag terven felül, kettő és fél millió forint eredménynyel számolhatnak. 1500 sertést saját feldolgozásban értékesítenek. Jelenleg öt elárusítóhelyen sütik a tagak a hurkát, kolbászt, pecsenyét. Gyarapítják a hízottmarha leadását is. Nagy gondot okoz a vezetőségnek a következő évre való felkészülés. Ezen a tájon ugyanis a természeti adottságok miatt a tavaszi műtrágya-felhasználás igen nagy volumenű. Ha előre meg kell vásárolniuk, nagy „érvágást” jelent a több milliós forintos befizetés. Márpedig műtrágya nélkül nem maradhatnak, egy belvizes esztendő évekre nem vetheti vissza a hozamok növekedését. Egy szó, mint száz: megyénk többi belvizes gazdaságaival együtt. Füzesgyarmaton is nagy gondot okoz a kiesés pótlása, a tagság foglalkoztatottsága, a megfelelő jövedelem biztosítása. A vezetőség korán felismerte a problémákat, s idejében megtette a szükséges intézkedéseket, mégis csak részben lehet pótolni a természeti csapás okozta kieséseket. A. R. Rendkívüli ülést tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége július 30-án, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel rendkívüli ülést tart Békéscsabán, az SZMT- székházban. A tanácskozáson először a párt. Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i ülésén a nők helyzetéről, a nőmozgalomról és ifjúságpolitikánk néhány kérdéséről hozott határozatából adódó feladatokat vitatják meg. Ezután a párt X. kongresszusának tiszteletére indított munkaverseny helyzetéről és tapasztalatairól tanácskozik az SZMT elnöksége, majd megvitatja és jóváhagyja a szakszervezeti választásra kidolgozott intézkedési tervet, valamint az SZMT munkabizottságainak második félévi munkatervét. ■■■■iBaiiiiaiaaUBaiiMBiBaiaiaiiiMaiiiKKikaiBaii Ezervagonos hu tőház épül Békéscsabán MA; NÉHÁNY GONDOLAT AZ ÁRVÍZ OKAIRÓL (4. oldal) • •• A MAI szovjet rákkutatás (6. oldal) NEVEZETES BŰNÜGYEK BÉKÉS MEGYÉBEN (10. oldal) aaa SPORT-KRÓNIKA (7—8—9. oldal)
