Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

Mit ad a nyár és mit hoz a tél? Kint nyár van, de a Trefort utcai Építőik Munkácsy Mihály Kultúrotthonának irodájában jó a hűvös. A fogadtatás vi­szont annál szívélyesebb. Vörös Sándomé, az otthon első füg­getlenített igazgatója fiatalasz- szony. Csupán három hete hogy átvette munkakörét, de nem érzi magát itt újnak, idegen­nek. Hiszen az építőknél volt statisztikus, szakszervezetis, könyvtáros és tanácstag s így munkájának egyik alpfeltétele, az emberek megismerése, már meg is született. — A közgazdasági techni­kumban érettségiztem, s most elvégzem a népművelési főis­kolát. Három hét után persze csak arról szólhatok, hogy mit találtam itt, milyen az élet és mik a terveim a télre, hiszen a nyár nem az az évszak, ami­kor az emberek szívesen ülné­nek munka után a négy fal között. Előjegyzési naptárát mu­tatja s én sorban jegyzem a programot. Nyugdíjasklub. Ép­pen ma itt vannak az építők régi és új nyugdíjasai. Barát­ságos, nagy helyiségben bili- árdoznak, kártyáznak, beszél­getnek az idős férfiak. Minden hónapban egy vasárnap dél­előtt a gyerekeknek van film­vetítés. S míg a kicsinyekre a nőbizottság tagjai felügyelnek, a papák is szórakozhatnak, kár­tyázhatnak egy kis sör mellett, a fiatalok által rendbe hozott, ápolt kerthelyiségben. Kedden zenekari próba Mert érettségi­zett fiatalok, köztük egy lány is, Ji'rika, aki énekel, orgo­nái és íuvolázik, itt gyakorol­nak a minden szombat esti táncestéhez. Ök persze fizetést is kapnak. — No igen, ezek a táncesték! — vágok köze. — Nem valami jó hír kering róla a városban. Beszéljünk róla nyíltan. — Én is féltem tőle, de kel­lemesen csalódtam. Még csak kétszer voltam itt. de a fiata­lok csinosan felöltözve (csak két farmernadrágos volt, az is tiszta) elég kulturáltan visel­kedtek. Egy dolgot azonban szeretnék megoldani. A nagy­termet most takarítottuk, a parkett vilupállal van felfest­ve. Amíg meg nem kezdődik a tánc, vagy szünet van. idebent dohányoznak. A sűrű füst egészségtelen és nem mindenki használja a hamutartót. Nézem a tágas, fénylő nagy termet, az eltaposott csikkek barna foltokat égettek a vilá­gos padlóra. — Van itt egy kisebb terem asztalokkal,, talán itt lehetne cigarettázni, sörözni^ s aki a sörözésben nem ismer határt, rendezőink megkérik a távozás­ra. „MANZÁRD ifjúsági klub” — olvasom a fehér műanyagból készült különleges táblán, kü­lönleges modern betűkkel írt feliratot. Vörösné arca is fel­derül, mikor belépünk a szépen dekorált kis helyiségbe. — Ez a harminc fiatal a mi főerősségünk. Munkaterv sze­rint dolgoznak, naplót vezet­nek. Van egy nyolctagú kis szereplőgárdájuk. Nemzeti ün­nepeken ők adnak műsort, iro­dalmi igényűt is, és kabarét is. Volt egy nagy sikerű Berkesi- est, ezt az író—olvasó találko­zót a télen is megrendezzük. Tervezünk vitaestet, közös ki­rándulást és még sok hasznos és szép szórakozást. — A brigád-klubot már én szeretném létrehozni abból a körülbelül 900 dolgozóból, akik a szocialista brigádok tagjai. A munkásszállókkal is kapcso­latot kell tartani, a vidékiekkel is, kiutazni, felmérni a látotta­kat és felhasználni a jó tapasz­talatokat. DerÜS epizóddal zárul a látogatás. A kis lépcsőház fe­lé nyitva van az irodaajtó. Lépések és férfihangok hallat­szanak: — Egy asszonynak csakany- nyi esze van, hogy meg tudja fogni a főzőkanalat! — hallat­szik. Aztán belépnek, meghök­kennek a két nő láttán. Az épí­tők két dolgozója, látogatóba jöttek az új igazgatónőhöz, akit régen ismernek, tegeznek is. Nevetünk és megköszönjük a bókot a nők nevében, mire az idősebbik zavartan mentegető­zik. — Otthon történt valami kis kellemetlensége — és ezt panaszolta kollégájának. Nem haragszunk, jóízű beszélgetésbe kezdünk, s a szí­vélyes búcsúzás után kérik: jöjjek el a télen, s nézzem meg. valóra váltak-e a tervek? Szí­vesen ígérem meg és tudom, hogy a lelkes, művelt új igaz­gató, ha nő is, tovább lát a főzőkanálnál. Huszár Istvánná Katonai ünnepség Békéscsabán A honvédelmi miniszter utasítása szerint ez év­től kezdődően több helyőrségben nyilvánosan rendezik meg a tiszthelyettesi iskolák növendé­keinek avatását. A Békéscsabai Központi Tiszthelyettes Iskola növendékeinek nyilvános avatási ünnepségére a miniszteri rendelet szerint augusztus első vasár­napján kerül sor a Tanácsköztársaság útján, a Jókai Színház előtti részen. Kezdete 10 órakor lesz amikor is az alakulat felsorakozik a dísztri­bün előtt. A Himnusz hangjai után az elöljáró pk üdvözli a megjelenteket ezt követően kerül sor az ünnepélyes fogadalomtételre. Ezután az elöl­járó parancsnok mond ünnepi beszédet, amit az íntemacionálé zár. Az egység ezután díszmenetben vonul el a tribün, valamint az ünnepségen részt vevő lakos­ság előtt. Tóth Péter növendék fegyvertechnikus lesz és az elméleti, vizsgán bebizonyítja feleiével, hogy mesterien elsajátította „a tananyagot”. Ma kezdődnek a nagyvázsonyi lovasnapok Nagyvázsony az elmúlt évek­ben érdeket eseményeiről szer­zett hírnevet. Az ősi község kö­zepén emelkedik a híres Kini­zsi-vár számos látnivalóval. Fel­tárása 1951-ben kezdődött és 10 évi munkával, több millió forint költséggel helyrehozták, s lá­togatók ezrei keresik fél minden évben. Nagyvázisonyban megelevene­dik a magyar középkor. Mátyás király és hős hadvezérének: Ki_ nizsi Pálnak kora. építészeti em­lékei, s az ásatásokból kikerült leletek szinte elérhető közeibe hozzák a XV. század világát. A hangulatot csak fokozzák a lo­vasjátékok, melyek minden év­ben nézők tízezreit vonzzák a községbe. Az idén július 26-án, ma tartják az ünnepi megnyitót a lovasjátékok idei premierjét. A Veszprém megyei Tanács Ide­genforgalmi Hivatala, az IBUSZ az Országos Lótenyésztési Fel­ügyelőség, a Dél-Nyugat Du­nántúli Lovasszövetség és Nagy­vázsonyi Községi Tanácsa nagy apparátussal, kiváló szervezéssel gondoskodik a program zavarta­lan lebonyolításáról. A lovasjá­tékokra egésznapos műsorral várják a vendégeket. Minden délelőtt díjugrató versenyeket rendeznek, délután pedig bemu­tatókat tartanák. A Budapesti Lovasklub harsonásai kezdők a bevonulást majd ugratóverseny lesz és Kinizsi Pál bevonulása, korabeli ruhákban. Bemutatókat tartanak még a szombathelyi, keszthelyi, nagyvázsonyi, buda­pesti és a BM-lovasok. Az utób­biak 1848-as huszárruhában je­lennek meg. Felelevenedik a tö­rökvilág számos szereplővel és a közönség láthatja a híres né­gyes- és ötöfogatokat is. A lovasnapok július 28-án folytatódnak, 30-án, valamint augusztus 1-én és 2-án ismétlik meg a versenyeket bemutatókat és játékokat. Az ország minden táiáról már hónapokkal előbb nagy volt az érdeklődés és bizo­nyára — „telt ház” lesz minden bemutatón K. 3. Helyesbítés ,fl megszámlált ember w1 című cikksorozatunkban — a forrásként felhasznált statiszti­kai kötetben előfordult nyomdai elírások miatt — sajnálatosan téves adatközlés történt, ame­lyet ezúttal helyesbítünk. A cikksorozat első részének 5. ol­dalán az első és második be­kezdés helyesen így hangzik: A főváros után Szegeden a legnagyobb a népsűrűség: 1052,1 lélek él egy négyzetkilométeren. A nagyvárosok további sorrend­je: Pécs, Miskolc, Debrecen. A kisebb városok közül Kaposvár még Szegedet is megelőzi, az egy négyzetkilométerre jutó 1212,2 fő a három és félszerese a deb­receninek ... A főváros után te­hát Kaposvár a legsűrűbben la­Különjárat A bevonult sorkatonák ünne­pélyes eskütétele alkalmából az IBUSZ különjáratú autóbuszo­kat indít. Ezzel az utazásszerve­zéssel segítséget kívánnak nyúj­tani a hozzátartozóknak, hogy könnyebben és rövidébb idő alatt tudjanak elutazni azokba a helyőrségekbe, amelyek távol vannak megyénktől és vonattal nehezen közelíthetők meg. Jú­lius 31-én Nagykanizsára, au­gusztus 1-én Kalocsára. Csong­rádira, Székesfehérvárra indíta­nak autóbuszokat. kott hely. A legritkábban lakott pedig Karcag: 63,6 ember él egy négyzetkilométeren. A megyék közül Pest a listavezető: 136,1 fő jut egy négyzetkilométerre, Ko­márom megyében nem sokkal kevesebb, 134,2. Száz fölött van a népsűrűség még Győr-Sopron megyében, míg a legkisebb So­mogybán, (59,8), majd Bara­nyában (63,7). Általános és szembetűnő vo- náe, hogy az ipari, s újonnan keletkezett városok népsűrűsége jóval fölötte áll a mezővároso­kénak, s jó néhány történelmi patinájú településének. Így pél­dául Győrben 938,4, Dunaújvá­rosban 840,8, Tatabányán 711.9 a népsűrűség mutatója, míg Ceg­léden 155,4, Gyulán 146,7, Hód­mezővásárhelyen 111,6, Hajdú­nánáson 68,6, s Kisújszálláson 65,3 __ K özponti Sajtószolgálat Tóth Károly növendék sikeresen jutott túl a vizsgán és most már felszabadultan meséli Balogh Gyulának és Jászberényi Mihálynak, hogy éppen a 13-as tételt kapta. Nem volt babo­nás, mert ötös lett a felelet. A laktanya udvarán mindennapos próbával készülnek az ün­nepélyes fogadalomtételre. Alakulnak a sorok, keményen dob­ban a díszmenet. (Fotó: Demény Gyula)

Next

/
Oldalképek
Tartalom