Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I a megyei pártbizottság Es a megyei tanács lapja 1970. JŰLIUS 23., CSÜTÖRTÖK Ara SO fillér XXV. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM A megyei tanács üléséről jelentjük: Életkörülmények és életszínvonal alakulása megyénkben Elképzelések az ellátottság javítására A megyei tanács július 22-én tartotta ülését Békéscsabán, Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével. A tanácskozáson részt vett dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Nagy István, a szakszervezetek megyei vezető titkára, valamint az országgyűlési képviselők megyei csoportjának több tagja, üzemek, vállalatok igazgatói, és meghívottak. , A megtárgyalt két napirendi pont olyan vitát váltott ki, melyekre a későbbiek során lapunk hasábjain részletesen visz- szatérünk. Most néhány részletet közlünk az előterjesztett anyagokból. Elsőként dr. Romvári László, a megyei tanács osztályvezetője által beterjesztett Életkörülmények és életszínvonal alakulása megyénkben című anyagot vitatták meg. Az anyag bőven tartalmazta Békés megye munkaerőhelyzetét is. Tény. hogy megyén belül a járások, városok fejlettségi szintje elsősorban az iparosítástól függ. Ebből a szempontból Békéscsabának vezető, meghatározó szerepe van. Alig 10 évvel ezelőtt a megyében az állami iparnak csak két gyártelepe: a békéscsabai téglagyár és a ruhagyár foglalkoztatott ezer dolgozónál többet. Jelenleg a foglalkoztatottak több mint egynegyede ipari üzemben dolgozik. Az utóbbi évek társadalmi átrétegeződése során jelentősen csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Így az ipar bővítéséhez szükséges létszámot, dolgozókat f t nt a mező- gazdaságból felszabaduló munkaerő, továbbá az eddig csak a háztartásban dolgozó nők munkába állítása adta. A gyors fejlődés ellenére Békés megye a foglalkoztatásnál továbbra is megtartotta mezőgazdasági jellegét, de a megye mezőgazdasági termelésének nép- gazdasági szempontból is nagy szerepe van. A megye gazdasági elmaradottságának megszüntetéséhez a mezőgazdaság fejlődése is meghámozó jellegű. A foglalkoztatottak számának alakulása a főbb ágazatokban Megnevezés Keresők megoszlása 1966 év 1969. év + növekedés — csökkenés Iparban dolgozott 39 400 50 000 + 10 600 fő Építőiparban dolgozott 9 500 9 800 + 300 ÍO Közlekedésben dolgozott 8 600 8 000 — 600 fő Kereskedelemben dóig. 11 300 12 600 + 1 300 fő Nem term, ágazatok Nem mezőgazd. ágazatok 29 700 31100 + 1 400 fő együtt 98 500 111 500 + 13 000 fő Mezőgazdaságban dolgozott 106 100 101 000 _ 5100 fő Aktív keresők ossz. 204 600 212 500 + 7 900 fő A lakosság pénzjövedelmének alakulásáról szólva megállapították, hogy a megye lakosságának együttes készpénzbevétele az utóbbi 5 évben csaknem 40 százalékkal emelkedett. A fejlődés íve töretlen és az átlagos évi 8,9 százaléktól nem szóródik jelentős mértékben. A bérjövedelem alakulását elsődlegesen a foglalkoztatottak számának évi átlagos 4,9 százalékos növekedése határozta meg. A mezőgazdasági főfoglalkozású lakosság jövedelmét egyrészt a terméseredmények, másrészt a felvásárlási árak emelkedése befolyásolta. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek fokozatos megteremtése az elmúlt 5 évben főként a növénytermelés hozamainak növekedésében mutatkozott meg, és pénzügyi ve- tülete a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének fokozatos emelkedésében tükröződik. » A lakosság közvetlen munkavégzésből származó jövedelmét kiegészítő egyes szociális bevételek alakulásával kapcsolatban megemlítjük a nyugdíjjövedelem 1965—69 közötti közel 43 százalékos növekedését, kapcsolatban van ez e juttatásba bevontak körének fokozatos bővülésével, valamint a nyugdíj tételek kormányintézkedésre történő lépcsőzetes emelkedésével. A társadalombiztosítási kifizetések összegét a gyermekgondozási segély bevezetése 1967—68 években átmenetileg megnövelte, az e címen élvezett lakossági jövedelem ennek ellenére csak mérsékelt emelkedést mutat. örvendetes, hogy a megye lakossága a főbb forrásokból származó készpénzjövedelmének 81—84 százalékát fordította áruk beszerzésére. Szóba került a földgáz, alapközművek kiépítése, mely a harmadik ötéves tervben indult meg. Jelentős előrehaladás történt a lakossági és ipari fogyasztók bekapcsolásában is. A tervidőszak végére — 1970-re — 70 ki- liméterrel növekszik a földgáz- vezeték hossza a három városban. s mintegy 4 ezer 300 lakás kerül bekapcsolásra. Az ellátottság javítását célzó fejlesztési elképzelésekről a beszámoló és a vita utalt a Központi Bizottság 1970. július 16— 17-i ülésének határozatára, amely a negyedik ötéves terv irányelveire vonatkozik. A határozat megjelenését megelőzően készült megyei fejlesztési elképzelések megfelelnek a most kiadott irányelveknek, hosszabb idő távlatában is elősegítik a fejlődést, a megye lakossága életszínvonalának tervszerű, ütemes növekedését. A központi célkitűzésnek meg. felelően egyes fejlesztések ütemét megyénkben is gyorsítani szükséges, s az időközben kidol(Folytatás a 3. oldalon) KISZ KB-ülés Dr. Horváth István első titkár elnökletével szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen megjelent Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is —, dr. Horváth István adott részletes tájékoztatót a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának július 15—16-i üléséről. Ugyancsak ő terjesztette élő azokat a javaslatokat, amelyek megjelölik a X. pártkongresszusra való felkészülés ifjúsági feladatait, s a KISZ-nek az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatából adódó teendőit. A fiatal nők helyzetéről szóló jelentést Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára terjesztette elő. A párt Központi Bizottságának határozata szerint a KISZ-nek is az eddiginél rendszeresebben és szervezettebben kell foglalkoznia nőpolitikái kérdésekkel, s intézkedéseket kell kidolgoznia a nők általános helyzetének javítására. Utolsó napirendként a KISZ nemzetközi tevékenységének néhány kérdésével foglalkoztak. Tervek a hazai gyógyfürdők fejlesztésére A Központi, Gyógyhelyi* Üdülőhelyi és Gyógyfürdőügyi Bizottság legutóbbi ülésén nagy. szabású terveket fogadott el a gyógyfürdők fejlesztésére. A távlati tervekben szerepel többek között a Tatabányai Gyógy, szálló, az idegenforgalmi célokra is alkalmas Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Szálloda, a Gyulai Szálloda megépítése, valamint a Balatonfüredi Szakrendelő és Gyógyszálloda és egy újabb hévízi szálloda építése, a Debreceni Gyógyfürdő rekonstrukciója. Szakemberek nagy jövőt jósolnak a rábasömjéni, az aggteleki, miskolctapolcai* gellérthegyi és a mecseki barlanggyógyászatnak is. MA: Szerkesszen velünk (4. oldal) *** Színházi kritika (5. oldal) **• Jó szakmát választottak (5. oldal) • •• Ügyeletes riporterünk jelenti (8. oldal) r Utón háromszáz ragon puhaszem sí háza Elkezdődött a kenyérgabona felvásárlása Lassan halad a gabona beta- ] karítása, mert rossz, kedvezőtlen rá az időjárás. Orosháza termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságában befejezéshez közeledik a takarmánygabona aratása, cséplése. A gabonáiéiváImportáruk bemutatója A Békés megyei Élelmiszer Kis kereskedelmi vállalat es a Békés megyei Élelmimszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat közös rendezésében sikeres árubemutatót rendeztek Békéscsabán a Tanács- köztársaság úti ABC-üzletbcn a DÉLKER Vállalat import árucikkeiből. A vásárlók nagy érdeklődéssel kóstolgatták a baráti országokból érkezett italokat, cukorkákat. 'Fotó: Demény Gyula) sárló és feldolgozó vállalat orosházi körzete 300 vagon takarmánybúza felvásárlására kötött szerződést a termelő üzemekkel. Eddig hetvenöt vagon termés érkezett az átvevőhelyre. A gerendás! Petőfi Tsz és Búzakalász Tsz a gádorosa Petőfi Tsz, a tótkomlósa Viharsarok Tsz és a Haladás Tsz, a csorvási Petőfi Tsz és az Orosházi Állami Gazdaság szállított nagyobb mennyiséget. Gulácsi György, a körzeti üzem áruforgalmi előadója elmondotta, hogy a puhaszemű búza minősége jó. Mivel előbb.értek a keményszemű, kenyeret adó búzáknál, így a fuzárium és a torzsgomba nem bántotta any- nyira, mint a Bezosztáját. A kis- csákói Törekvés Tsz-ben huszonegy mázsa puhaszemű búzát takarítottak be holdanként. Pardi István, a körzeti üzem vezetője arról adott tájékoztatást, hogy a kenyérgabona aratása — ahol ma már július 23-át írunk —, még mindig nem tudott kibontakozni. Évekkel ezelőtt erre az időre a vetés majdnem ötven százalékát már learatták. Az aratás lassú üteme érződik a felvásárláson is. Az orosházi Szabadság Tsz 12, a nagyszénása Lenin Tsz, 12, a nagyszénása Dózsa Tsz pedig eddig 11 vagon étkezési búzát szállított az átadóhelyre. A keményszemű búzából sok a törött és a szorult szem. A tisztítás gondot jelent, mert sok a zöld gyommag. Az esős időjárás hatására ugyanis legtöbb búzatáblát már felverte a gyom, emiatt nemcsak a mag tisztítása nehéz, hanem maga az aratás munkafolyamata is.
