Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

Julius 24 — augusztus 2 Látványos lesz az első Győri Ipari Kiállítás és Vásár Akár vasúton, akár országúton éi'kezik Győrbe a látogató, mész- sziröl gyárkéméayek tömkelegét pillantja meg. Ez a város jel­legzetessége, hiűzen Magyaror­szág harmadik, legnagyobb gyér. városa. A Magyar Vagon- és Gépgyár­ban 18 000 ember dolgozik és Európában, Afrikában és Dél- Ameriában is kevés olyan ipari és kereskedelmi szakember van, aki ne ismerné a gyár híres Rába emblémáját. A vagongyár — ahogyan Győrött népszerűén nevezik —, a magyar jármű­program bázisa. Itt készülnek a híres MAN-motorok és a gép­járművekhez a korszerű hátsó- hidak. Eddig mintegy 6 milliárd forintba került államunknak az új motorgyár felépítése. Márké, szül a korszerű öntöde is, amely­nek építési költségei mintegy 450 milliót tesznek ki. A győri textilgyárak Is világ­hírűek. A Richards Finomposz­tógyár áruit évente 15 nagy nem­zetközi vásáron mutatják be. Ha a méteráruboltok kirakatait né­zegeti a látogató, biztosan meg­csodálja a szebbnél szebb női jersey és a szintetikai, valamint gyapjúból készült férfiruha- anyaeokat melyek a Richards termékei. A Rábatext márka is közis­mert szerte Európában. A tex­tilipari vállalat zsebkendőit és ágyneműit mindenütt használ­ják. A Cardo Bútorgyár Firenze lakószobája több nagy európai vásáron első dijat nyert. A Győ­ri Pamutszövő és a MJűbőrgyár GRABONA márkájú csodálaton műanyagairól nem is beszélünk. A gyár budapesti mintaboltjá­ban napról napra óriási a for­galom. Csak néhányat említettünk a híres győri gyárak közül, me­lyeknek termékeit bemutatják az első Győri Ipari Kiállításon és Vásáron július 24-től augusz. tus 2-ig. A vásár rendező bizott­ságához 76 vállalat és üzem je­lentette be részvételét. Kiírták a vásár díját is. A Győri 400. Ipari Szakmun­kásképző-Iskola összes termei­ben és hatalmas udvarokon nem. csak a győri ip.ar termékei lesz. nek láthatók, hanem sok buda­pesti és dunántúli cég is bemu­tatja áruit. A szakmai napok már mind foglaltak. A kiállítás érdekessége az loiz, hogy a hí­res győri textilgyárak, valamint a Győri Pamutszövő- és Műbőr­gyár termékeit a kiállítás ideje alatt a boltjaikban meg lehet vásárolni. Akik a kiállításra kí­vánnak utazni azoknak a MÁV 33 százalékos utazási kedvez­ményt nyújt. Kicserélhetik az új könyvel A Belkereskedelmi Mii niszté- rium általános üzletszabályzata intézkedik arról, hogy milyen cikkeket kell, lehet, illetve nem szabad minőségi kifogás nélkül is kicserélni a vásárlók kérésé­re. A kötelező csere a könyvek­re nem vonatkozik, de nem is tiltja azt — a csere lehetőségét az üzletveztő hatáskörébe utalja. A rendelkezést sokan félreértik, félremagyarázzák. A miniszté- térium mait megjelent állásfog. lalása szerint a vásárolt köny­vet, ha az hibátlan — kötése, lapjai, táblája, borítója nem gyű­rött, nem sérült és nem szeny- nyezett. az új könyvekkel szem­ben támasztott követelmények­nek megfelel —, a vásárién tói számított 8 napon belül a vevő kérésére az üzlet kicsérélheti. Egymillió forint a nemzetiségi könyvállomány gyarapítására Békés megye nemzetiség, lakta községeiben a közművelő, dési könyvtárak; nemzetiségi nyelven írt könyvanyaga az utóbbi években gyarapodott je­lentősebben. A különböző fel­mérések azonban arról adnak számot, hogy ez a könyvanyag még korántsem elegendő, és több esetben nem olyan műve­ket tartalmaz, amely érdeklő­dést váltana ki a nemzetiségi la­kosság körében. A Művelődén - ügyi Minisztérium a Könyvtártu. dományi és Módszertani Köz­pont segítségével hosszabb időn at vizsgálta a nemzetiségi köz­ségek könyvtárainak helyzetét és tevékenységét. A nemzetiségi '„myvállomány fejlesztésére — 'zsgálat után — egymillió fo­rintos keretet biztosítottak és 80 ezer forint költséggel kitűnő ajánló-bibliográfiát készítettek, melyet eljuttattak minden könyvtár vezetőjéhez. A nem­zetiségi könyvállomány felfris­sítésére Csehszlovákiából, Ju­goszláviából, Romániából és az NDK-ból vásárolnak könyveket, Esősorban olyanokat, melyek jól reprezentálják az országok nem. -iU irodalmát. Arra is figyelmet fordítanak, hogy a vásárolt mű­vek között megfelelő arányban szerepeljenek ifjúsági művek; mert a nemzetiségi irodalom megismertetését már az iskolás­korú gyermekek körében kell megkezdenie minden könyvtár­nak. A folyamatos állománygyara­pítás érdekében a Művelődés- ügyi Minisztérium megállapo­dott az Állami Könyvterjesztő Vállalattal, hogy évenként tá­jékozódnak a megyéknél a nem­zetiségi irodalom iránti érdeklő­désről, igényekről, és a vállalat ennek figyelembe vételével bo­nyolítja le újabb külföldi könyv- vásárlásait. Legkedvesebb most a pancsoló. (Foto; Veress Erzsébet) Téma: az időjárás és még sok minden ezzel kapcsolatban — Georges, legyen szíves ösz- szehúzn.1 a függönyöket és intéz­kedni, hogy gyújtsanak be a kan­dallóba, ma kellemetlen időre éb­redtünk, habár a naptár júniust mutat. — Yes. Mylady valóban szo­katlanul hűvös az idő. — Jean, nyissa ki az ablakokat és készítse elő a golfruhámat, ma igen kellemesnek ígérkezik az idői — Yes. Mylord valóban nap­fényes meleg reggelre ébredtünk. *** Andrásné eladónőnek adhattam, Balogh Gézának ezennel hírlapi­ig nyugtázom figyelmességét. *** A könyvtárban csönd van és hűvös. Néhány nyugdíjas kotorász a könyvek között, beleolvas, le­teszi, aztán megkeres egy száz­szor olvasott régi könyvet és tá­vozik. Az olvasóteremben néhány főiskolás ül, a haza nem vihető könyvekből jegyzeteket készít s | néha kitekintenek a napfénytől szikrázó utcára. A nyárra gondol­nak ők is, a pihentető nagy sem- { mittevésre, vízre és szabadságra. Ebben az évben a régi angol regények világában élek. A téma mindig és midenkor az időjárás. A hűvös, esős, árvizes tavasz után berohant és fejbevágott a hőség. Maradjunk Csabán és nézzünk körül az utcán. Panaszkodva, li­hegve. magukat legyezgetve, de sokan járnak az utcákon. A Csaba Étterem teraszán a nagy naper­nyők alig adnak árnyékolt. Bent a cukrászdában is fülledt a levegő. A fagylalt se hűsít, a ventillátor nem forog. A körmömre égett az új nyári ru fiáról való gondoskodás. Megyek készruhát venni. A Tanácsköztár­saság úti konfekció-üzletből ék­telen naftalinszag árad az utcára. Vajon hogyan fogják ősszel, télen eladni a molycsemegének alkal­mas gyapjúholmit? Ezzel a nafta- linszaggal együtt. Kedvetlenül né­zegetjük egy asszonnyal a vállfára akasztott ruhákat. Nemsokára együtt ügetünk újdonsült barát­nőimmel a ..Nagy Állami”, hivata­losan a Centrum Áruház felé. Az emeleti fordulónál „Verseny­zőnk az Ön mosolyáért” tábla fo­gad, de egyelőre nincs kedvünk mosolyogni. Leakasztjuk a kivá­lasztott ruhákat a fogasokról, sor­ban állunk a vetkőzőfülkék előtt miközben sok vásárló távozik lógó orral. — Mégis csak anyagot ve­szek, ez szűk, ez rövid, ez bő — mondogatják. Én is az ötödik ruhát húzom magamra a debreceni ruhagyár termékeiből és ha csípőig jó is, azután már csak mininek megfe­Lám, az egyikkel találkozunk is négy Óra felé a csabai strandon. Most indulnak ide a hivatalok­ban. gyárakban izzadságban für* í dő dolgozók. Sok az ember még öt óra után is, de a fegyelem nagy. A í labdázást eltiltották, csupán a könnyű, felfújható müanyaglab- dákkal játszanak gyerekek és fel- j nőttek. Az aszfaltozott téren toll­labdáznak, néhány túl vjdám bir­kózó. ugráló, hangoskodó fiatalt a fürdőmester sípja inti le. A meleg vízben békésen filrdőz- nek az idősebbek és a betegek, a különlegesen szép fák alatt ol- | vasnak, beszélgetnek az emberek. | Soha ilyen békésen nem nyaral­tunk a csabai strandon, se „szív- j küldi”, se üvöltő táskarádió, úgy- ; látszik van eszköz mégis arra, hogy megfékezzék a hangoskodó- kat. A nap lemenőben, a szúnyogok feltárna dóban. Meztelen karokon, combokon csattannak az ütések, nyomában kis vércsepp, saját vé­rünk. amit a szúnyog szívott ki 1 belőlünk. A lakás sem ad nyug- ! tot, a legkisebb résen át is áram­lik a szunyogsereg. — Chemotox, Nuvopán. A kü­lönböző szúnyogirtók felsorolásá­ra már vagy a negyedik üzletben elutasító választ kapunk. — Hol teszett venni? Lehet még kapni? — jut eszembe egy dél­előtti jelenet, amikoris egy asz- szony kezében tartva egy Chemo- toxos dobozt lépten-nyomon meg­állíttatott. Balogh Géza, a részleg vezetője nem nyugszik bele a mosolytalan arcokba. Az elárusítónőnek ad utasítást, hozzanak ruhát más gyár termékeiből. A Szegedi Ru­hagyár úgy látszik számolt azzal, hogy 30-on felüli nők is élnek az országban, sőt ennél idősebbek. Hamarosan találunk egy-egy szép kis selyemruhát, s a bőségéből az áruház varrónője pillanatok alatt elvesz, ráigazítja az alakra. „Mosoly-csekket” csak Varga — Itt a Szabadság-téri önkiben — hangzik a válasz, még van egy pár üveggel belőle. — Mire sar- konfordulok. és beszerzem a nél* külözhetetlen szert. Nyár, hőség, szúnyog, pihenés. S egy hűvös reggel, amikor meg­szűnik a tompa fájás a tarkón *** — Georges, ma hűvös az idő — mondja a Lady és fázósan bur­kolózik plédjébe. Huszár Istvánná A BÉKÉS MEGYEI TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VALLALAT felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megye területén levő téglagyárak bányagödreiben fürödni életveszélyes és rendörbatúságilag szigorúan tilos! A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VALLALAT BÉKÉSCSABAI GYÁRA (BARNEVÁL) női és férfi segédmunkásokat Jelentkezni a gyár munkaügyi osztályán kell. A felvételhez egészségügyi vizsgálat kötelező. 161774

Next

/
Oldalképek
Tartalom