Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1970. JÚLIUS 22. SZERDA Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 170. SZÄM A népjólét emelésének irányelvei A negyedik ötéves tervről nyilvánosságra hozott pártdokumentum körvonalazza népgazdaságunk sokat ígérő távlatait, s egyben a mai helyzet, napjaink feladatainak mélyen- szántó elemzését is adja. Hazánk gazdasága, amely jelenleg közepesen fejlett, az 1970-es évek közepére megközelíti a fejlett országok mostani színvonalát. A nagyszabású célkitűzések a mai realitásokra épülnek. A befejezéséhez közeledő harmadik ötéves terv az első ötéves terv, amelyről elmondhatjuk, hogy minden részletével megvalósul, sőt, túlteljesül. Az a körülmény, hogy menet közben növekvő feladatainkkal összhangban korszerűsítettük gazdaság- irányításunk egész rendszerét, csak fokozta a végrehajtás tervszerűségét. A harmadik ötéves terv két említésre méltó eredménye, hogy erősödött a népgazdaság egyensúlyi helyzete és javult a munka hatékonysága. Ez utóbbira utal, hogy a nemzeti jövedelem 40 százalékkal nőtt, meghaladva az ipari termelés 34 százalékos fejlődési ütemét. Népgazdaságunk stabilitását pedig jól érzékelteti, hogy általános kényszerintézkedések, a lakosságot, sújtó rend • kívüli terhek nélkül képes megbirkózni a kemény tél és az árvíz következményeivel. Szó sincs persze arról, hogy minden gondon, nehézségen már túljutottunk. A negyedik ötéves terv azért is reális, megalapozott, mert számol gazdaságunk meglevő feszültségeivel, ellentmondásaival. • Közülük négy téma külön is említésre méltó: i. krónikus a munkaerő- hiány, megszüntetése feltételezi a termelékenység gyorsabb ütemű emelését. 2. Iparunk szerkezetének további lényeges korszerűsítését, versenyképességének fokozását szolgálják az új terv kiemelt programjai. 3. A kiemelt programok között is a legfőbb az építő-, a szerelö- és építöanyagipar fejlesztése a beruházási piac feszültségeinek feloldása érdekében. 4. Végül, de nem utolsósorban, a lakosság lakás-, hús. és gépkocsiellátása, a szolgáltatások fejlesztése a megoldásra váró feladat. A terv a népjólét emelését, a szocializmus teljes felépítését szolgálja hazánkban. Ennek része a 400 ezer lakás felépítése öt év alatt. Kétszer any. nyi óvoda épül, mint az előző öt évben. Növelik a családi pótlékot, a nyugdíjakat s ezáltal csökkentik a kereső lakosságra jutó szociális terheket, lehetővé téve a bérek további teljesítmény és képzettség szerinti differenciálását. A reálbérek idáig leggyorsabban 2—2,5 százalékkal nőttek egy esztendőben: az új terv lehetővé teszi az évi 3 százalékos növekedést, feltételezve, hogy a termelés jövedelmezősége is ennek megfelelően javul. Az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás 59-ről 67 kilogrammra növekszik, s így 1975-ben már kielégítik az igényeket. Hosszan sorolhatnánk még, hogy a Központi Bizottság ülése milyen sokoldalúan elemezte szocializmust építő népünk pillanatnyi gondjait és holnapi igényeit. Az elemzés részei azok az eszközök, módszerek is, ame- Ijsek: révén az igények gazdaságilag megalapozhatók. A szakemberek ezért vitatkoztak legtöbbet az irányelvek elfogadását megelőzően a gazdaság tervezett növekedési üteméről. A viták és vizsgálódások alapján végül úgy döntöttek, hogy a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növelése az öt esz tendőre szóló reális feladat. Ennek teljesítése eleve feltételezi népgazdaságunk következetes átállítását az intenzív fejlesztés útjára. Mit jelent ez? A termelés növelésének 75—80 százalékát például a termelékenység emelésével keli élérnünk. A készletek növekedési ütemét is szükséges tovább mérsékelni. Gyorsítani kell a műszaki fejlődést, a beruházások kivitelezései stb. Gazdasági fejlődésünk csak akkor lehet dinamikusabb, gyorsabb az előirányzatnál, ha nem egyszerűen a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókat teljesítjük túl — jobb. gazdaságosabb munkával a nemzeti jövedelem a jövőben is az eddigi 76:24 arányban fordítható fogyasztára, illetve felhalmozásra. A nemzeti jövedelem, a gyorsabb gazdasági növekedés minden milli- árdjából tehát 760 millió forint kerül elfogyasztásra. A gazdaságszabályozás arra törek- •szik, hogy a jól dolgozó kollektívák, a jövedelmezőbb vállalatok a fogyasztási és a felhalmozási alapokból egyaránt nagyobb arányban részesedjenek, Növekednek tehát a különbségek a személyi jövedelmekben és a fejlődési lehetőségekben a hatékonyan és a kevésbé jövedelmezően dolgozó vállalatok között. (A termelőszövetkezetek túlzott differenciálódását adópolitikával némileg mérséklik.) A központi felhalmozási alapok felhasználásánál némileg növekszik a nem termelő beruházások aránya. Ezt a nagyarányú lakásépítési és közmű- vesítési feladatok indokolják. A központi termelő beruházásokat pedig mindenekelőtt a kiemelt fejlesztési programok megvalósítására összpontosítják. Így a népgazdasági terv a maga sajátos eszközeivel is segíti a hatékonyság emelését, a szükséges szerkezeti változásokat. A kiemelt programok megvalósításával lehetővé teszi, hogy ' gyorsabban növekedjék a földgáz és a kőolaj felhasználása (a háztartásokban is!), a nemzeti kincsünket hasznosító alumíniumipar termelése, fejlődjön az autóbuszgyártás, a jelenleg meg sok gondot, nehézséget okozó építő- és építőanyagipar, megvalósuljon a ruházati ipar rekonstrukciója és gyorsan fejlődjenek olyan korszerű iparágak, mint amilyen a műanyagot, a műtrágyát előállító petrokémia és a számítástechnika. A IV. ötévgs terv irányelvei megfelelő kereteket adnak a korszerű munkának, alapot, információt és példát a reális, ám mégis messzirelátó vállalati tervek kidolgozásához. Ha a dolgozók széles rétege megismerkedik a távlati népgazdasági célokkal, majd a vállalati feladatokkal, ez bizonyára új kezdeményezésekre, lendületes munkára vezet már most, a párt_ X. kongresszusa tiszteletére folyó versenyben, jó kezdő- sebességet kölcsönöz a jövőre induló IV. ötéves tervünknek. Sajtótájékoztató az árvíz- és belvízkárok megtérítéséről Az Állami Biztosító Főigazgatóságán kedden Fehér Sándor vezérigazgató sajtótájékoztatón számolt be az ár- és belvízkárok megtérítéséről. Az árvizet követő első napokban 2500 biztosított károsult szabolcsi család kapott 5 millió forintot, s azóta már országosan az árvízkockázatra is érvényes biztosítással rendelkező 15 000 családnak fizettek ki egyenként 2000 forintos kitelepitési térítést, összesen 30 millió forintot. Szabolcs megyében a gyorsított eljárással két hét alatt megállapították és kifizették 1300 összedőlt ház épületkárát, s jelenleg intézik további 1200 árvíztől sérült épület kárának megtérítését is. A lakosságot ért épületkárokra eddig százmillió forintot fizettek ki. Volt olyan téves felfogás, hogy a kártérítés összegével csökkentik a kamatmentes újjáépítési hitelt. Az állami biztosító és az OTP megállapodása szerint azonban a kamatmentes hitel összegét semmiképpen sem befolyásolhatja, hogy a biztosított mennyi kártérítést kapott. Az árvíz levonulása után kerülhetett sor a mezőgazdasági nagyüzemeket ért károk megállapítására. Eddig 123 termelőszövetkezet és állami gazdaság mintegy 80 000 holdnyi kipusztult vetésére 145 millió forint kártérítést fizetett a Biztosító. A Tiszántúl déli megyéiben nagyon bonyolult a helyzet. A termelőszövetkezetek vagyonbiztosítása fedezetet nyújt az árvízkockázatra és kiterjed, a március 31-ig bekövetkezett belvízkárokra is. Kiegészítő biztosítást is lehetett volna kötni az év további részében bekövetkezhető belvízkárokra is de a belvízzel érintett területeken mindössze 27 gazdaság élt ezzel a lehetőséggel. A kormány határozata alapján támogatást kapnak azok a károsult termelőszövetkezetek is, amelyek nem kötöttek biztosítást, de természetesen sokkal jobban járnak azok, akik előrelátóbbak, megfontoltabbak voltak és szerződést kötöttek a Biztosítóval. A mezőgazdasági károk felmérése még nem fejeződött be, s több esetben vitái keletkezhetnek a károk minősítésénél, ezért vita esetén a vízügyi igazgatóság véleményezi, hogy a szóbanfor- gó kárt árvíz, vagy belvíz okoz- i ta-e? A szakvélemény alapján a | Biztosító eleget tesz szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Az Or- ’ szágos Vízügyi Hivatal véleménye alapján így árvízkárnak minősítik a Hortobágy—Berettyó főcsatornának a füzesabony— debreceni vasútvonal kereszteződésétől a torkolatig terjedő szakasza mentén keletkezett vízkárokat, valamint a tiszavölgyi árvédekezés során a Tiszánál és mellékfolyóinál biztonsági okokból elrendelt árvízi kényszertárolásból keletkezett vízkárokat is. (MTI) MA; A MEGSZÁMLÁLT EMBER (2—3. oldal) A VÍZ ELVONULÁSA UTÁN KÖRÖSLADANY- BAN (3. oldal) A LABDARÚGÓ NB III. DÉLKELETI CSOPORTJÁNAK 1970—71. ÉVI SORSOLÁSA (7. oldal) Pártmunkás küldöttség utazott Romániába A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására magyar pártmunkás küldöttség utazott Bukarestbe Klézl Róbertnek, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének vezetésével. Ntftt a szülések száma - Telefonügyeiét kellene Medgyesegyházán - MegszKnik-e a battonyai szülőotthon? A mezökovácsházi járásban jelenleg két szülőotthon működik, — korábban kettőt az almáska- marásiit és nagybánhegyesit kihasználatlanság, korszerűtlenség miatt megszüntettek — az egyik Battonyán, amely 6 ágyas, a másik pedig 22 ággyal Medgyégegyházán. Az utóbbi tevékenysége kielégítő. Korszerű berendezésével megfelel a legigényesebb követelményeknek is. Létrehozásakor — 1958-ban — az ország legszebb, legjobban felszerelt falusi szülőotthonának nevezték. Ez ma is áll, mert a fejlődésben lépést tudott tartani más szülőott- honakkal. A vezető szülész-nőgyógyász szakorvoson kívül, a hatból jelenleg három szakképzett szülésznő — három szülési szabadság miatt távol van —, két csecsemőgondozó és nyolc más munkakörben tevékenykedő dolgozó gondoskodik a betegekről, kismamákról, újszülöttekről. Az épület berendezése ma Is korszerű és újakkal — a kor követelményének megfelelő gépekkel — is gyarapodott. Az otthont központi fűtéssel is ellátták az évek során, tavaly már az emeleti manzárd-szobákba is bevezették. Nemcsak medgyesegy- háziak, hanem a környező községek lakói közül a kismamák, szülő nők és művi vetélésre je Aczél György hazaérkezett Prágából Kedden hazaérkezett Prágá- [ bél Aczél György, az MSZMP j Központi Bizottságának titkára, i Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására rövid látogatást tett Prágában, ahol baráti eszmecserét folytatott a CSKP vezetőivel. Búcsúztatására a prágai repülőtéren megjelent Józef Kempny, a CSKP Elnökségének tagja, a KB titkára, a KB cseh irodájának elnöke, Jan Fojtik, a CSKP KB titkára, valamint Vincze József prágai magyar nagykövet. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Sándor József, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője, valamint F. Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. lentkezők is itt nyernek elhelyezést. A működés eredményességét bizonyítja, hogy fennállása óta 20 ezer beteg fordult meg itt, s egyetlen -egy haláleset sem volt. A szülések száma pedig évről évre nő. Tíz évvel ezelőtt 326, 1969-ben pedig már 405 szülés volt ebben az otthonban. Az ágykihasználás viszont még mindig csak 78 százalékos. Az otthon vezetője és a járási főorvos szerint a községek és a körzeti orvosok sokat segíthetnének abban, hogy a kihasználtság 100 százalékos legyen. Egyes községekből például még ma is a távolabbi Orosházára, Gyulára vagy Békéscsabára irányítják a szülő anyákat, holott ezeken a helyeken amúgy is nagy a zsúfoltság. Ez csökkenne, ha elsősorban a környező községekből több kismamát, -szülő nőt külde- nének ebben a korszerű, minden igényt kielégítő szülőotthonba. A munka megkönnyítését elősegítené, ha Medgyesegyházán éjjel-nappal telefonszolgálat lenne. Évente ugyanis többször kell éjjel a mentőt hívni egy-egy beteget más kórházba eljuttatni. Van ugyan segélykérő telefon, de előfordult már nem is egyszer. hogy műszaki okok miatt a hívás nem sikerült. Ahol egy ilyen egészségügyi intézet működik. ott feltétlen szükséges az íllandó telefonügyeiét is. A másik — a battonyai — 6 ágyas szülőotthon ágykihasználása az utóbbi öt évben alig 25 százalék. Felmerült a gondolat a járási egészségügyi szervek részéről, hogy nem lenne-e helyesebb megszüntetni. A javaslatot a vb elé terjesztették és az indokolásban a korszerűtlenség, a fejlesztési lehetőségek hiányai szerepeltek. Valóban helytelen ma már működtetni olyan intézményt, amely nem felel meg az egészségügyi követelményeknek, holott ugyanakkor korszerű berendezésekkel ellátott intézmények működnek elérhető közelségben. K. J.
